Terabites műholdas kommunikációs hálózatot jelentett be Jeff Bezos űripari vállalata, a Blue Origin: az 5408 műholdból álló TeraWave konstelláció kormányzati, nagyvállalati, felhő és adatközpont klienseknek készül elképesztő sebességű, szimmetrikus adatátvitelt kínálni akár 6 Tbps-os rátával.
5280 műhold alacsony Föld körüli pályára áll majd 520-540 km magasságban, 128 pedig közepes Föld körüli pályára 8 000-24 200 km között. A LEO csoport rádiófrekvenciás, a MEO konstelláció optikai (lézeres) kommunikációt használ majd, földi irányba Q és V (és talán Ka) sávokon folyik majd az adatcsere. Az optikai plafon 6 Tbps, a rádiófrekvenciás 144 Gbps lesz felhasználói terminálonként, persze lehet az utóbbiakból többet is telepíteni egy helyszínen.
Hirdetés
A nagy kapacitású földi egységek gyorsan beszerelhetők lesznek és célzottan kormányzati és adatközpont struktúrához tervezik őket maximális kompatibilitással. A műholdakat főleg a Blue Origin saját hordozórakétája, a New Glenn lövi majd föl 2027-es esztendő negyedik negyedévétől.
A cél globális, nagy sávszélességű kommunikációs hátteret biztosítani ott, ahol a földfelszíni vagy kábeles átvitel nem elég gyors, nem elég megbízható, nem áll rendelkezésre vagy csak egyszerűen, gyorsan, közvetlenül akar a megrendelő masszív adatot a kontinensek között mozgatni egyetlen szolgáltatón keresztül. A TeraWave amolyan űralapú gerinchálózatnak is tekinthető, melynek előnyeit az Amazon is kihasználhatja.
Viszont mind a bejelentés, mind a sávszélesség meglepte a piacot, elvégre ott van Bezos másik űrinternet projektje, az Amazon Leo (korábban: Kuiper), és ez elsőre konkurenciának tűnik. Ugyanakkor, bár a Leónak is lesznek üzleti megrendelői, a TeraWave kifejezetten a nagyvállalatokat és a nagy kormányzati megrendelőket célozza meg ehhez igazodó sávszélességgel és árakkal, és nagyjából százezres ügyfélhálózattal számolhat 2030-ra a Leo többmilliós, kisebb költségkeretű bázisával összevetve.
Bár a Blue Origin önálló konstellációról beszél az Amazontól függetlenül, Bezos szárnyai alatt alighanem lesz szinergia, így a szellemi tulajdon, a technológiák, a szakértelem, a tapasztalatok és talán az infrastruktúra valamekkora megosztása, mert elég nyilvánvaló, hogy a két kommunikációs rendszert egymás mellé tervezték. A kilövések dátuma is erre utal: mire a TeraWave missziók 2027 legvégén megindulnak, az Amazon Leo már eséllyel több ezer műholddal fog rendelkezni Föld körüli pályán és addigra a New Glenn méretesebb 9x4 változata is lekészülhet.
Dave Limp, a Blue Origin jelenlegi vezérigazgatója ráadásul éppen a Project Kuiper éléről érkezett Bezos közbenjárásával, Tory Brunót pedig az űripari vállalat kormányzati és katonai beszállítói kapcsolatai miatt igazolta le. A negyed évszázadig teszthalott Blue Origin így hirtelen nem csak a világ egyik legfontosabb rakétavállalata lehet, hanem a SpaceX példáját követve az egyik kulcsfontosságú űrinternet szolgáltató.
Sőt: ahogy idővel a Web Services vette át a nyereségesség javát az Amazonnál az e-kereskedelemtől, úgy a TeraWave lehet a Blue Origin profitjainak mozgatórugója, és ez még csak a kezdet. Bezos évtizedek óta az űrbe helyezett iparról, energiatermelésről és mostanában AI űradatközpontokról dédelget álmokat, és két gigavállalattal a kezei között megvannak az eszközei, a kapcsolatai és az erőforrásai, hogy ezt véghez is vigye. Arra is megvan ugyanakkor az esély a Blue Origin lassú építkezését ismerve, hogy Bezos túlvállalta magát, és nem sikerül a határidőket tartani.
