Új hozzászólás Aktív témák

• stol addikt

  #94

  #93 bit_vector

  2005-06-09 11:33:20

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  stol

  addikt

  #93 bit_vector

  #93 bit_vector

  Ey így ebben a formában nem igaz. Az SMPS -ek esetében az egyenirányítás mindig dinamikus folyamat! Az más kérdés, hogy a kimeneti puffer és szűrő után már a terhelés inkább statikusnak látszik. De amíg a terhelés a pufferből kapja a fesz.t, addig a puffer az egyenirányítóból (ha van ilyen!) kapja a delejt...
  
  A bazi nagy ruszki diódák leginkább a magas trr idejük és a magas Vf feszültségük miatt nem lennének alkalmasak a több kHz-es négyszögjelek egyenirányítására. Az általad említett 100 A-t melyik dióda képes elviselni huzamosabb ideig? Szerintem te az Ifsm-re, vagyis a nem ismétlődő csúcsáramra gondoltál, ami a diódán átfolyhat. De az nem tartható folyamatos üzem közben.
  
  Épp azt mondtam, hogy a ruszki diódák pont nem jók, persze olvass figyelmesebben diódára egy példa (pedig lenne sok) : 85HFL10S05 (IRF).
  De ezeken az ampertartományokon mostanában már inkább szinkronegyenirányítókat használnak a jobb linearitás és kissebb veszteségek miatt...
  jham, és a PC tápokban én sem láttam még 34A-es diódánál nagyobbat... Szerver tápokban meg szinte biztosan többfázisú a DC oldal táplálása...
  
  mindenesetre, visszatérve a méréshez: nem mindegy, hogy mit és hogyan mér az ember, mert ilyen esetekben lehet pl. 100% feletti hatásfokot mérni vminél (a hiba: nem vettük figyelembe a mért jel alakjának megfelelő korrekciós tényezőt), ami pedig nyilvánvaló képtelenség...
  
  üdv.

  Ellentmondásokat tapasztalok a hsz.-eidben
  
  Ez így ebben a formában nem igaz. Az SMPS -ek esetében az egyenirányítás mindig dinamikus folyamat! Az más kérdés, hogy a kimeneti puffer és szűrő után már a terhelés inkább statikusnak látszik.
  
  Akkor, miért kötöttél bele, a terhelés formájába?
  Ha nagyon akarom, akkor modulálhatom valami jelalakkal a műterhelés vezérlését, és máris nem statikus a terhelés.
  
  jham, és a PC tápokban én sem láttam még 34A-es diódánál nagyobbat...
  Ebben egyertértünk
  
  Szerver tápokban meg szinte biztosan többfázisú a DC oldal táplálása...
  Erről nem tudok nyilatkozni, nem sok szervertápot javítottam eddig.
  
  A mostani tápokban pedig még mindig a MOSFET a mérvadó (ahol Ids van Ice helyett), de ez már csak egy kis kötekedés
  Evvel nem értek egyet 100%-ig, mivel, a kapcsolások 80%-a a primerkörben, bipoláris tranzisztorokra, ill. TL494, KA7500 párosra épűlnek.
  A MOS-FET-es kapcsolások mostanában kezdenek elterjedni, bár voltak kakukkfiókák, UC3842 & KAxxxxx MOS-FET-es párosítások is.
  
  a diódákról pedig nincs igazad. Ha a statikus áram lenne kívánatos, akkor azt hiszem még mindig a bikanagy ruszki diódák is jók lennének (főleg hogy nehezebb lenne a táp ), de ez nincs így. Amíg egy szinuszos egyenirányítónál általában a statikus áramoka dominánsak, addig egy SMPS esetében pedig a dinamikusak (különben hogyan lehet 10%-os kitöltési tényezőnél 100A-t áttekerni? - és az átlaga esetleg nagyobb lesz a dióda statikus áramánál).
  Akkor, egy fali dugasztápban levő egyenirányítóhídban is dinamikus áramok mennek stb.
  Kitöltési tényező diódánál??? (erről még nem halottam, tranzisztornál van, de itt nem tom).
  Hal jól értelmezem, itt a nem ismétlődő áramimpulzusokról akarsz bemutatót tartani.
  Az a 100A-es áram''tű'' max, pár ms-os lehet, különben, a sziliciumlap átég/átvezet.
  
  
  De, ha már enyire bennevagy az elméletekben, megkérdezném, hogy a főtrafók ferritének méretéről, és tekercseléséről, mi a véleményed, maximális kimenőteljesítmény viszonylatában???
  
  (Próbáltam építeni, 400W-nál nagyobb tápokat, de a tranyók, és diódák cseréje után a főtrafó gyengeségébe, ill. az áramváltók gyengeségébe ütköztem.[több párbaválogatott szekunderoldali egyenirányító, 2SJ6920 kapcsolótranyó stb.])

Új hozzászólás Aktív témák