Hirdetés
- TCL LCD és LED TV-k
- Melyik tápegységet vegyem?
- Intel Core i3 / i5 / i7 8xxx "Coffee Lake" és i5 / i7 / i9 9xxx “Coffee Lake Refresh” (LGA1151)
- PC-karbantartás havonta: 5 lépés, amit ne hagyj ki!
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Milyen notebookot vegyek?
- Apple asztali gépek
- Milyen videókártyát?
Új hozzászólás Aktív témák
-
Babetta-X
senior tag
Sziasztok! Nem akarok új topicot nyitni a hülyeségemnek.. Van egy nagyon pici tv-m csak úgy hobbiból, ezer éves talán Blaupunkt gyártmány, az egyetlen csatlakozója az antenna bemenet. Namármost, ugye ezt még nem a digitális adásra tervezték, sőt az oldalán még USA, Anglia és Európa kapcsoló is van
Ha szerzek hozzá egy digitális beltéri antennát (megsokszorozva ezzel a kistévé árát), van esélyem, hogy bejön a 7 ingyenesen fogható csatorna, vagy ez nagyon kevés lesz ide? -
kabar
senior tag
Amúgy én is néha félreütök, tehát nem gond, csak akkor foglalkoztam vele, amikor látta-, hogy te is, meg AVhelper is kadarként emleget. Csak megjegyzés volt, nem megsértődés.
Azt meg egyszerűbben nem tudom elmagyarázni, hogyha egy elektronágyúval minden második sort rajzolsz (mondjuk a páratlant) meg, akkor a fél kép megalkotása tényleg fele annyi ideig tart, mint az egészé. Viszont mivel a következő periódusban már mondjuk a páros sorokat rajzolod, így a teljes képhez már természetesen ugyanannyi időre van szükség, mintha nem váltott sorban rajzolnál.
Az átalakításokat azért szoktuk elvégezni, mert mondjuk ha van egy ívkisülésed, és van egy tonna UV sugárzásod, és világítani akarsz vele, akkor átalakítod fényporral, mint a fénycső esetén. Mert nem UV-t akarsz nézni, hanem látni akarsz. Ha meg a plazmával vágni akarsz, akkor meg az UV-t szűröd, mert szeretnél még másnap is munkába állni. Az izzó esetében ezt pont leszarják a (mellékterméket), de ott az energia 95-97%-a az bizony hősugárzás lesz, és csak három százalékból lesz fény. Viszont az infravörös (hő)-sugárzás nem akkora gond ebben az esetben. No mennem kell, meg nem is akarok nagyon dedósba lemenni. A lényeg az, hogy lehet, hogy van látható fény tartalma is, meg még biztosan van az UV mellett másfajta is, Pl infra, érezheted is a plazma TV melegségét, meg fizeted is villanyban, de nem ezzel fűtjük a szobát, és nem is azért vesszük. És ha visszaemlékszel, vagy olvasol, csak annyit mondtam, hogy lehet, hogy jól gondoltad amit leírtál, és érted is, de nem az jön le belőle, és mivel sokan olvassák ezeket a fórumokat, hülyeséget adnak tovább. -
AVhelper
senior tag
A 1080i-nek már semmi köze nem volt a foszfor sebességéhez. 1979-ben, mikor a japán NHK kidolgozta a Hi-Vision vagy MUSE 5:3-as képarányú 1080i (1125 soros) analóg TV rendszert már nem a foszfor volt a gond, hanem az hogy ennek továbbításához jóval nagyobb sávszélesség kellett, mint a normál TV adásokéhoz, és nem volt lehetőség a TV sugárzásra használható frekvenciatartomány bővítésére. Volt ugyan néhány kísérleti adás, főleg műholdról, de a földisugárzást az FCC már nem engedélyezte. Az analóg HDTV ki is múlt.
A digitális HDTV-nek pedig a videojel tömörítése (kezdetben az MPEG2, majd a H.264/MPEG-4 AVC) adta meg az esélyt, de ezek hatékonysága is csak arra volt elegendő, hogy a 1080i illetve 720p (az első nem váltott-soros és 50/60Hz frissítésű) képet lehessen ésszerű adatátviteli kapacitással rendelkező csatornákon továbbítani..
-
AVhelper
senior tag
Ja, és persze korábban még nem volt se szükség, se technológiai megoldás, a váltott-sorosan sugárzott TV kép progresszív képfrissítésűvé alakítására. Mihelyst megjelentek az igazán nagy képcsöves TV-k, és főleg a három képcsöves CRT vetítők, amiken a nézők már látták a váltott-soros kép kontúrjainak "szálkás" szétesését, azonnal megszületett a "de-interlacer", ami az 50/60Hz-es váltott-soros félképekből ugyanilyen frissítésű teljes képet állított elő, amit aztán már így is jelenítettek meg a böszme nagy TV-k és az említett vetítők.
-
AVhelper
senior tag
A válasz benne van abban, amit leírtam: akadálya talán nem lett volna, ha nem döntenek úgy, hogy elegendő másodpercenként csak 25 képet továbbítani a TV rendszeren, nem kell 50-et. A 15.625 Hz-es (amúgy éles füllel jól hallható) sorfrekvencia ugyanis egyenlő 25x625-el, ahol 25 (képkocka/másodper), 625 a sorok száma . Érted már?
-
Turbo73
tag
Hmm, azt kikéred magadnak, hogy a 'felfogóképességedet' kritizáljam, de azért nekem odaszúrsz 'remélem érted mi az', én is kérjem ki?
Amit leírtál az korrekt. A baj csak az, hogy elegánsan átsiklottál a korábban általad leírtakon, mint pl. a foszfor lassúsága, majd közvetlen következményként a 1080i-s sugárzás, de nem sorolom, hiszen Te írtad.
Ha már ilyen szépen leírtad a pedigrédet, akkor bizonyára meg tudod mondani nekem, mi volt az akadálya annak, hogy az elektron ágyú sorfrekvenciáját megduplázzák és ezáltal ugyan annyi idő alatt rajzoltassanak ki egy teljes képet, mint egy felet.
-
AVhelper
senior tag
Tényleg utoljára válaszolok...
Elnézésedet kérem, ha bántónak érezted a rád vonatkozó megjegyzést, mert ez nem állt szándékomban.
A felfogóképességemre vonatkozó mondatod viszont egy kifejezett sértés, úgyhogy fogd vissza magad!
A televíziózás őskorában - amikor még szó sem volt szabványokról - úgy gondolták, hogy a mozifilmeknél alkalmazott másodpercenként 24 képkockánál többet nem kell továbbítani az elfogadható mozgóképhez. (Ma már persze tudjuk, hogy a 24p filmnél bizony vannak jól látható mozgáshibák, de ezzel akkor még nem törődtek.) Így lett aztán, hogy a standard felbontású televíziózásban másodpercenként 25 illetve 30 teljes képet továbbítanak és jelenítenek meg és nem többet. A váltott-soros két félkép látható 288 páros és 288 páratlan illetve 240 páros és 240 páratlan sorának elektronsugárral történő felrajzolása a képcső foszforára összesen pontosan ugyanannyi időbe (2x20 ill. 2x16,66... ms) telik, mint amennyibe az egy teljes kép látható 576 illetve 480 sorának végigpásztázása (40 ill. 33,33.. ms) telne, ha ezt választották volna. De nem ezt választották, mert - ahogy nekünk tanították - könnyebb és célszerűbb volt olyan a váltott-soros két félképes megjelenítéshez illeszkedő képcsöveket előállítani, amelyek foszfora viszonylag gyors fel-és lefutással (remélem érted mi az) bocsátotta ki a fényt az elektrongerjesztésre, mert például így a képen megjelenő mozgás nem kenődött el, nem volt "után-húzása". Valóban voltak már a második világháború idején hosszú után-világítású foszforréteggel bevont képcsövek, de ezeknek a radarkészülékekben vették hasznát.
Másrészt már a mozizás hajnalán megtapasztalták, hogy önmagában a másodpercenkénti 24 kép 24 Hz-es frissítéssel történő vetítése villódzással jár. Ennek elkerülésére pedig mind a mai napig minden egyes képkockát a mozivetítők - annak vetítése közben - kétszer elsötétítve, azaz háromszor felvillantva 72 Hz-re növelik a vetített kép frissítését. Na a televíziózásban is önmagában villódzna a bármily tökéletesen képernyőn megjelenő másodpercenként 25 vagy 30 kép, és a váltott-soros képfrissítéssel sikerült ezt kvázi megduplázni, mert az 50 illetve 60 Hz-el frissített félképek már kevésbé villódznak. Valóban nem léteztek még a kezdetekben a képeket a TV készülékben tárolni/késleltetni képes alkatrészek, amikkel később lehetett csak a 100/120 Hz-es illetve progresszíven 50/60Hz-el frissülő képeket előállítani.
Amúgy a Villamosmérnöki diplomámat 1982-ben szereztem, a szakmérnökit meg 1989-ben és stúdiótechnikai témával foglalkozó diplomatervemmel egyetemi doktori címre érdemesítettek (ez az akkori PHD-nek felelt meg). Ma is aktív szakíró és szakértő vagyok, és bár minden nap tanulok, de úgy gondolom, hogy nem feltétlenül tőled.
-
Turbo73
tag
A 'kadar'-ért elnézést, egyszerű félreütés.
Azt elmondhatnád, hogy miért is tart egy félképet fele annyi ideig megalkotni egy CRT esetében, mint egy teljeset, hátha megértem.
A plazmáznál valóban nem írtam külön, hogy a fényt a foszfor réteg adja, nekem evidens volt, de való igaz pongyolán fogalmaztam.
Azt azért vitatnám, hogy a plazma állapotban lévő gázoknak csak nem látható fényspektrumuk van, erre elég kemény cáfolat a Napunk. Vagy akkor nappal valójában sötét van? -
kabar
senior tag
Amennyiben "kadar" én lennék, úgy mondanám nektek, hogy nick-em nem a kádár foglalkozásból, hanem a nyolcadik honfoglaló törzs nevéből ered, és kabar-ként írom.
Az egészet azért kezdtem el, mert az első hozzászólás azonnal kialvó képpontról szólt, meg másodpercenként ötvenszer katódsugárcsőről szólt, meg az ebből eredő villogásból, valamint a plazma állapotban levő gáz mint közvetlen fényforrás szerepelt. Ez már régen nincsen terítéken, de azt is sejtem miért is nincsen.
Az, hogy te meg miért nem érted meg azt, hogy váltott sornál miért is tart egy félképet fele annyi ideig megalkotni, mint egy egészet, ebből adódóan a két félképet pont annyi idő alatt megjeleníteni mint az egészet váltott sor nélkül, valamint azt az előnyét, hogy a két átlópontban (elsőként és utolsóként megjelenített képpont) között így miért nincsen akkora különbség, az meg már szerintem inkább a te bajod. De mint azt a legelső ilyen hozzászólásomban próbáltam mondani, nem birtoklom a bölcsek kövét, én megértettem mégis a fele akkora sávszélességet egyből, tehát úgy gondolom az értetlenség labdája nem az én térfelemen pattog. Én ennek ellenére nem fogtam fel ellenségesnek a dolgot, holott nemegyszer kioktató stílusban válaszoltál, pl felvilágosítasz arról, hogy a maszkolás a színes TV-knél van, holott pont ezt írtam le én is, valamint a három elektronágyúhoz van, amely a három színből állít elő egy képpontot, ahogyan az LCD (kivéve tán a Philips ahol négy) vagy a plazma, ahol szintén három színből áll össze egy képpont. De tudom-tudom, képpontok vannak pixelek meg nincsenek. És bár értem mire akarsz ezzel hivatkozni, de ez mégis inkább csak az a cérnaszál, amelybe azért jó kapaszkodni, ha már a plazma állapotban lévő gázt nem látnád mégsem. -
Turbo73
tag
Nézd, személyeskedni Te kezdtél, mert bár kadarnak válaszoltál, azért engem név szerint beleraktál...
Az meg, hogy képtelen vagy felfogni, hogy a váltottsoros képmegjelenítés miatt pont kétszer annyi időbe telik megjeleníteni egy teljes képet, már a Te bajod. Bár nem voltam ott, mikor ezt okították Neked, de azért van egy sejtésem, hogy miért mondták, persze, csak ha érdekel. Anno mikor elfogadták az 50/60Hz-es szabványt, nem létezett olyan (digitális framestore) technológia, amivel progresszív képet tudtak volna megjeleníteni. Merthogy ugye a 25 képet képenként tárolni és duplázva megjeleníteni kellene. (De ennek semmi köze ahhoz, hogy egy CRT képes lenne-e megjeleníteni 50Hz-es progresszív jelet, mint ahogyan képes is volt később) Ha a 25p-t próbáljuk megjeleníteni, na ahhoz már valóban túl 'gyors' a foszfor és kegyetlenül villogni fog. Ezért az 50Hz interlace bevezetésével két legyet ütöttek egy csapásra: feleződött a sávszélesség (és ezáltal a költségek), valamint a korabeli teljesen analóg CRT-k is elfogadható képet tudtak produkálni.
-
AVhelper
senior tag
Nézd...
Én kadarnak válaszoltam és nem neked, mert már akkor sejtettem, hogy Te a "mindent jobban tudok mindenkinél" típusú alak vagy.
Nos, lehet, hogy "ostobaság", de nekem és sok más évfolyamtársamnak a 70-es évek végén még azt tanították a BME Villamosmérnöki karának híradástechnikai szakán.a "TV technika" (vagy valami ilyen elnevezésű) gyakorlatán - úgyhogy nem szorulok rá, hogy Te oktass ki a témában -, hogy bizony a TV születésének napjaiban a képcsöveket készítő mérnökök egyik technikai problémája pont az volt, hogy, az akkoriban rendelkezésre álló foszfor minősége nem volt túl jó, így a képpontok már azelőtt elkezdtek halványulni, mielőtt az elektronágyú az egész képet megrajzolhatta volna, és erre jelentett megoldást a váltott-soros képfrissítés, ami persze az összetett videojel továbbításához szükséges sávszélességigényét is csökkentette. Úgy tűnik kadar is így tudja, úgyhogy csak ebben kívántam megerősíteni.
A plazma és LCD képernyők kapcsán valóban "elbeszélünk egymás mellett", mert Én nem foglalkoztam az általad az ezek villogásával kapcsolatban leírtakkal. Én csak kadar számára szerettem volna néhány dolgot megvilágítani azok működésével kapcsolatban (miért gyengébb a plazma fehér fényereje, miért nem folyamatos az LCD háttérvilágítása stb.)
A plazmaképernyő pixelek (és alpixelek, hogy boldog légy) frissítésének sok köze van az ilyen TV-k képfrissítéséhez, mert - ahogy Te is helyesen írod - ezért jobb az ilyen képernyők válaszideje és mozgásfelbontása, mint a korai LCD TV-ké. Egyébként az Én Pioneer KURO plazmámnak három képmeghajtási módja van: 75 Hz-es, 100 Hz-es és 72 Hz-es képfrissítéssel, de egyik sem villog.
Részemről a témát befejeztem. Sok sikert a faék működésének megértéséhez és másokkal való megértetéséhez.
-
Turbo73
tag
AVhelper:
'Eredetileg valóban a képcsöves képernyők foszforainak korlátozott idejű gerjesztés utáni fénykibocsátása volt az oka a váltott-soros képalkotó technikának'
Ez ostobaság. A valóság pont fordítva működik. Ráadásul a régi tévék foszfor válaszideje sokkal lassabb volt, mint a mai modern készülékeké, mint amivel példálóztál az utolsó generációs Panasonic plazma tévéké. Már korábban leírtam, hogy miért is nem igaz a fenti állítás, de mivel úgy tűnik, hogy nem sikerült megérteni, megpróbálom a faék szintjére egyszerűsíteni. Az 50Hz-es váltottsoros megjelenítés esetén 40ms-ra van szükség egy teljes kép megjelenítéséhez. Ugye az 50Hz miatt 20ms alatt fut végig az elektronsugár a CRT-ben, de az egy lefutás alatt, csak egy félképet rajzol ki. Ha igaz lenne amit állítasz, hogy a foszfor réteg a gerjesztés megszüntével túl gyorsan hagyja abba a fluoreszkálást, akkor a büdös életben nem látnák egy teljes felbontású képet, mivel mikor jön a következő félkép, már kialudt az előző. Ha egy CRT-t progresszív 50p-vel hajtjuk, akkor egy teljes kép kirajzolása lecsökken fele időre, 20ms-ra. Ezáltal a kép fényesebb, nyugodtabb, és kevésbé villogóvá válik.
'de aztán már a HDTV képátvitel sávszélességigényének korlátozása miatt lett 1080i és csak 720p.'
Hogy jön ide a HDTV?? Mikor a váltottsoros rendszereket megalkották, még nem is létezett HDTV. Az persze igaz, hogy a HDTV esetén is a sávszélesség korlátozása miatt nincs mondjuk 1080p-s sugárzás.
'Turbo73 kollégának - finoman szólva - lenne mit gazdagítania az LCD és a plazma képernyők működésével kapcsolatos ismeretein, de Én ezt nem érzem feladatomnak.'
Köszönöm a kritikát, ez valóban így van.
'A plazmapanel pixelei folyamatosan, nagyfrekvenciával impulzusszerűen frissülnek. Ennek az impulzusmeghajtási technológiának a legkifinomultabb változata volt a Panasonic 2500 Hz FFD (Focussed Field Drive), ami egy 0,4 ms-os időintervallumban "gyújtotta" teljes csúcsfényességűre a plazma képpontokat. Ez elsősorban a plazmaképernyő fényhatásfokának javítását és a zavartalan mozgásmegjelenítést szolgálja, és semmi köze a kép villogásához, merthogy az nincs az ilyen plazmáknál.'
Jujj, ez már fájt, kedves tanult kollégám. Hogy jön a plazmák alpixel frissítése (mert még véletlenül sem a teljes pixelre vonatkozik) a képfrissítéshez? Mivel a modern plazmáknál már valóban sikerült kifejleszteni a 'gyors' foszforréteget, így a képfrissítés villogása még 100Hz-en (50Hz-en meg pláne) is látszik a rendkívül gyors válaszidő miatt. Ha nem látod a villogást, jó neked. Ajánlom, hogy tedd egy LCD mellé, úgy talán feltűnik. Mellesleg nekem is Panasonic plazmám van, és bizony villog.
'Az LCD TV-k képernyőjének ma már leginkább LED megvilágítása nem teljesen folyamatos. Már a Philips TV-k CCFL háttérvilágításánál alkalmaztak "pásztázást", hogy javítsák a mozgásmegjelenítést'
No és? Írtam én bármit is a mozgásmegjelenítésről? Lássuk, hogy mit írtam: 'mivel az LCD-nek NINCS saját fénye, így a kép esetleges villogása KIZÁRÓLAG a háttérvilágításon múlik'
Nos ezek után nem vagyok biztos benne, hogy érted is amit írtál, és nem csak bemásoltad a marketing anyagot. Így a személyeskedő és sommás kritizálás helyett, inkább talán magadba kellene nézned.
-
Turbo73
tag
Előzményként a Projektoros topikban történt fejtegetést hoznám át, mivel az ott off. Így itt válaszolnék. Az előzmény
Ha szerzek hozzá egy digitális beltéri antennát (megsokszorozva ezzel a kistévé árát), van esélyem, hogy bejön a 7 ingyenesen fogható csatorna, vagy ez nagyon kevés lesz ide?
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- TCL LCD és LED TV-k
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Counter-Strike: Global Offensive (CS:GO) / Counter-Strike 2 (CS2)
- Google Pixel topik
- Napelem
- Melyik tápegységet vegyem?
- Indián keresztül kerülné meg Trumpot az Apple
- Építő/felújító topik
- Opel topik
- Intel Core i3 / i5 / i7 8xxx "Coffee Lake" és i5 / i7 / i9 9xxx “Coffee Lake Refresh” (LGA1151)
- További aktív témák...
- Android 4K TV okosítók / új állapotban / 12 hónap garanciával
- Amazon Echo Studio / Vadonat Új / Számlával / 12 hónap jótállással
- harman/kardon harman kardon Onyx Studio 9 - Új, bontatlan, garanciális, akár beszámítással
- Crative Gigaworks S750 7.1 szett+ Sb X-fi titanium karival
- GRADO RS1e fejhallgató eladó
- ÚJ Lenovo Yoga Slim 7 - 14.5" 3K OLED Érintő 90Hz - Snapdragon X Elite - 32GB - 1TB - 2,5+év gari
- Samsung Galaxy S23 Ultra 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad X270 - i5-6G I 8GB I 256GB SSD I 12,5" FHD I HDMI I Cam I W10 I Garancia!
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 5 5600X 16/32/64GB RAM RTX 4060 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- Telefon felvásárlás!! iPhone 12 Mini/iPhone 12/iPhone 12 Pro/iPhone 12 Pro Max
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest