Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Kristoforo2

    csendes tag

    válasz counter55 #501 üzenetére

    Hát először is le töltöd a neked tetsző-megfelelő verziót. kiírod lemezre és arró telepíted. jó ha van némi partícionálatlan terület a vinyódon, de elméletileg a Windózos partíciót is össze tudja préselni, hogy helyet találjon magának :) (Bár ez nálam nem működött) a többit inkább linkelem, mert hosszú :)) [link] [link] ezeket nézegesd meg. A süsü eleggé jól tud magyarul (nem mindehol) és dózer után a KDE (ablakkezelő) eléggé hasonló környezetet teremt. Hajrá!

    -Kristoforo-

  • Kristoforo2

    csendes tag

    válasz counter55 #503 üzenetére

    Akkorák a 32 és a 64 es verza is kb. Annyira nem értek hozzá ,de inkább a csiricsáré ablakkező fogja jobban vissza, bár az uhu gyorsabbnak tűnt, de sajna abból nincs 64bites :((

    [Szerkesztve]

    -Kristoforo-

  • Kristoforo2

    csendes tag

    válasz counter55 #505 üzenetére

    Szerintem nemnagyon, én is pár hete foglalkozom Linuxal, de az ablakkezelőből van benne több asszem a 10-es a telepítés elején felkínálja melyiket szeretnéd

    -Kristoforo-

  • zLegolas

    őstag

    válasz counter55 #503 üzenetére

    1. A SuSE magyar a kezdetektől fogva.

    2. Az X nem felület. Az ablakkezelők az X alapfüggvényeire épülnek.

    3. Amit ''lassúnak'' szokás mondani, az a KDE 3.x ablakkezelő, de ez viszonylagos. Lassabb pl. egy puritán ablakkezelőhöz képest, mint pl. az FWWM. Egy mai, 2GHz-es gépen a KDE is hasít mint a szél. Egy olyan gépen, amin az XP elfut simán okés.

    Sok ződet összehordanak a Linux-ról itt és máshol. Próbáld ki.

    Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!

  • zLegolas

    őstag

    válasz counter55 #501 üzenetére

    Telepítés
    A következőkben a SuSE Linux 9.0 -ás verzióját példaként használva mutatom be egy átlagos Linux rendszer telepítését. Az itt leírtak többsége más Linux válogatás esetében is alkalmazható.

    A SuSE 9.0 öt darab CD-n illetve két DVD lemezen fér el. A DVD-ről való telepítés megegyezik a CD-s verzióval, ezért azt nem részletezem. A telepítéshez a számítógép BIOS-ában engedélyezni kell a CD-ről való rendszerindítást, majd az első diszket behelyezni, és újraindítani a gépet. A Yast2, a SuSE Linux telepítő és rendszerbeállító programja automatikusan elindul.
    Az első ablakban válasszuk egyszerűen az Installation pontot. A többi opció haladó felhasználóknak jelenthet segítséget, ezeket a lehetőségeket most nem részletezem.
    Személyes tapasztalatom szerint érdemes a képernyő alján lévő menüben a monitorunk számára megfelelő felbontást kiválasztani. Előfordulhat, hogy téves hardverdetektálás miatt nagyobb felbontásban szeretné a SuSE a grafikus felületet indítani, mint amire a monitor képes. Ezzel a problémával régi, vagy kevéssé ismert monitor esetén találkozhatunk. A 800x600-as felbontás már megfelelő, az 1024x768 ajánlott.
    Ezt követően ki kell választanunk a telepítés során használni kívánt nyelvet, majd a Yast-ban válasszuk az Új telepítés pontot. A Yast a Mód, Billentyűkiosztás, Egér, Partícionálás, Szoftver, Rendszerindítás, Időzóna, Nyelv modulokban felajánlja a szerinte leginkább megfelelő paramétereket a telepítéshez, de az ajánlott beállításokon tetszőlegesen változtathatunk is. A legtöbb opció magától értetődő, a Particionálás és a Szoftver pontokra viszont a továbbiakban részletesebben is kitérek.

    A rendszertöltő
    A Linux békésen megfér más operációs rendszerrel egy merevlemezen, legyen az akár egy másik Linux, Windows, DOS, stb. Ilyen multiboot rendszerindítást lehetővé tevő programok Windows-ra is léteznek. A számítógép indításakor egy menü jelenik meg, ebből választható ki a használni kívánt operációs rendszer. Linux-on sokáig a Lilo volt a legismertebb ilyen alkalmazás, amely mára jobbára átadta a helyét a szélesebb lehetőségeket kínáló Grub számára.

    A szakdolgozatom keretében nem tűztem ki célomul a merevlemezek felépítésének, működésének, felosztásának részletes tárgyalását. Röviden annyit kell tudnunk, hogy egy merevlemez felosztható több logikai részre -úgynevezett partícióra-, amelyek mindegyikén más-más fájlstruktúrát, vagy akár operációs rendszert van lehetőségünk elhelyezni. A mellékelt ábrán egy három partícióra osztott merevlemez vázlata látható.

    Minden merevlemez tartalmaz egy Master Boot Record-nak nevezett, 512 byte méretű adatterületet. Az ezen a területen lévő bejegyzések hivatottak indítani a merevlemezre telepített operációs rendszert. Ez a fél kilobájtnyi terület magától értetődően nem elegendő komolyabb programok tárolására, egy több operációs rendszer indítását lehetővé tevő, úgynevezett bootloader program ennél nagyobb helyet igényel. Ezt a problémát úgy oldották meg, hogy a MBR-ban csupán egy utalás található, amely megmutatja a tényleges rendszertöltő program helyét, így az gyakorlatilag bármekkora méretű lehet.

    Particionálás
    A továbbiakban feltételezem az elsődleges és kiterjesztett partíciók fogalmának, illetve azok lehetőségeinek és korlátainak megközelítő ismeretét.

    Figyelem! A particionálás fokozottan veszélyes művelet, az adatvesztés elkerülésének érdekében ajánlott a legnagyobb óvatossággal eljárni!

    A telepítés során a legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha egy teljesen új, formázatlan merevlemezzel van dolgunk. Ekkor nyugodtan támaszkodhatunk a SuSE ajánlatára, nem tévedünk nagyot, ha változtatások nélkül elfogadjuk.
    Abban az esetben, ha más operációs rendszer, például Windows mellé szeretnénk Linuxot telepíteni, a telepítés helyének megválasztása okozhat egy kis fejtörést. Könnyű dolgunk van, ha egy már meglévő, teljes Windows partíciót (például ?E?) szabadítunk fel az új rendszerünk számára. Annak ugyan nincs semmi akadálya, hogy ezt a területet a telepítés során jelöljük meg mint célállomást, de abszolút kezdőknek inkább azt tanácsolom, hogy egy hozzáértő ismerőssel a kiválasztott partíciót (akár Windows alatt) egyszerűen töröltessük. A lényeg, hogy a kérdéses területen egyáltalán ne legyen semmiféle partíció, így ha elfogadjuk a telepítő ajánlását, akkor a telepítő program automatikusan ezt választja ki célterületként és biztosan ide kerül az új rendszerünk.

    Gyakran előfordul, hogy a szükséges helyet a meglévő partíciók átméretezésével kell felszabadítanunk. Ezt a SuSE telepítése során, grafikus felületen könnyen megtehetjük. Az átméretezés megkezdése előtt lehetőleg mentsük el a fontos adatainkat, minimalizáljuk az adott partíción lévő adatmennyiséget, és feltétlenül töredezettség-mentesítsük a területet!
    Windows alatt több nagyszerű particionáló program is a rendelkezésünkre áll, például a a közismert Partition Magic, a Paragon Partition Manager, vagy az Acronis Partition Expert. Kézenfekvő megoldás a SuSE első CD-jéről bootolva elvégezni a partícionálást, de szükség esetén a legtöbb Linux Live CD-t segítségül hívhatjuk, például a Knoppix valamelyik változatát. Ezek általában tartalmazzák a Parted, vagy a Qtparted, programot, melyek többek között alkalmasak partíciók átméretezésére is. Meg kell még említenünk az ingyenesen használható Ranish Partition Manager -t is, ennek előnye, hogy egy indító floppy lemezre másolva egy igazi mobil eszközt kapunk (http://www.ranish.com/part/).

    A ma leggyakrabban kapható 80-120 GB-os winchesterek elgondolkodtató lehetőségeket nyitnak a felhasználó előtt. Nézzük csak, mire is gondolok...
    A SuSE 9.0 átlagos igények esetén megközelítőleg 2...2,5 GB-ot foglal el a merevlemezen. Legyünk nagyvonalúak, és szánjunk rá 5 GB-ot, így bőven lesz helyünk CD képmás fájlok számára is. 2-3 hasonló méretű partíció esetén egy időben akár több, egymástól teljesen független Linux rendszert is működtethetünk a gépen. Ez előnyös, ha időnként szeretnénk kipróbálni más disztribuciókat is, akár a SuSE újabb kiadását a meglévő, aktuálisan használt rendszerünk mellett. A példáinkban szereplő számítógépen jelen pillanatban például békésen megfér egymás mellett a Red Hat 9.0, a SuSE 8.2 és a SuSE 9.0. A fennmaradó merevlemez területre kerülhetnek az általánosan használt fájlok, például képek, dokumentumok, és egyebek.

    A SuSE Linux jellemzően két partíciót készít magának. Az első, az általánosan használt adatterület Linux native bejegyzéssel fog megjelenni. A típusa alapértelmezésben Ext2, általános célra ez felel meg leginkább. A Windows-os FAT partíción kívül a Linux kezeli még például az Ext3, JFS, Reiser, XFS fájlrendszereket is. Jelen pillanatban a Windows NT és XP rendszerek által támogatott NTFS partíciók olvasása lehetséges csak, az írása a Microsoft által nem publikált specifikációk miatt még nem kiforrott. Várható, hogy a közeljövőben ez a probléma is megoldásra kerül.

    A telepítő létrehoz egy második, úgynevezett swap partíciót is, a memóriakezelés (lapkezelés) elősegítése céljából. Ennek funkciója leginkább a Windows rendszerek virtuális memóriájának felel meg. Általános szabály, hogy a mérete legyen a számítógépbe épített operatív memóriatár méretének kétszerese-négyszerese, de csak extrém esetben van szükség 512 MB-nál nagyobb swap partícióra.

    A Linux a merevlemezeket a következők szerint azonosítja:
    Primary Master -hda
    Primary Slave -hdb
    Secondary Master -hdc
    Secondary Slave -hdd
    Ha egy lemez több partícióra oszlik, akkor a fenti betűjelölések kiegészülnek egy számmal is. Például:
    hda1 -az első merevlemez első partíciója
    hda3 -az első merevlemez harmadik partíciója
    hdb1 -a második merevlemez első partíciója ...stb.
    A Yast nagyon egyszerűen átvezet a merevlemezünk használatba vételének egyes fázisain. A fenti alapok elsajátítását követően bárki nekiláthat a merevlemeze átpartícionálásának. Az alábbi példa egy 4 GB -os merevlemez felosztását mutatja:

    Eszköz Méret F Típus Csatolás Kezdet Vég Használja Címke
    /dev/hda1 3,8GB F Linux native / 0 497 /
    /dev/hda3 196MB F Linux swap swap 498 522


    Magyarázatra szorulhat még a csatolási pont fogalma. Nos, a Linux speciális könyvtárszerkezetet (lásd: A fájlrendszer fejezetben) használ, amelyben minden könyvtárnak jól meghatározott feladata van. Ezt egy faszerkezetként kell elképzelnünk, a töve elágazik ágakká, azok további alágakká, stb. Egy új fájlrendszert (például CD, floppy, új merevlemez, hálózati elérési út, stb...) ebbe a fába kell beillesztenünk. Az a pont, ahová az új ?ágat? beillesztjük, a csatolási pont. Például egy hordozó fiókban lévő winchester számára létrehozunk egy mobilrack könyvtárat a gyökérben (vagy tetszés szerint más helyen), ennek megfelelően módosítjuk az /etc/fstab fájlt, beállítjuk a megfelelő jogosultságokat az eszköz eléréséhez, csinálunk egy szimbolikus linket az asztalra, és kész, az ikonra kattintva már használhatjuk is az eszközt. Az érintett témakörök a továbbiakban részletesebben is tárgyalásra kerülnek, a mobilrack kérdést külön is meg fogom vizsgálni.

    Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!

  • zLegolas

    őstag

    válasz counter55 #510 üzenetére

    Azt nem nagyon fogod tudni Linux alól írni, bár történt egy és más ebben a kérdésben az utóbbi időben, azért még nem kiforrott.
    Köszönd Micro$oftéknak.

    A megoldás: csinálj egy min. 5GB-os partíciót a Linux számára valami partíció manipulátorral, pl. Particion Magic vagy a Paragon Particion Manager. Mellesleg ezt semmiképen nem úszod meg, egy partíción nem lehet a két rendszer!

    Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!

  • zLegolas

    őstag

    válasz counter55 #514 üzenetére

    Hogy mit is csináltál? ... Szal a teendők: a letöltött .iso fájlokat pl. az istencsászár Néró-val írd ki, de véletlenül se adatként! Van valami ''képfájl kiírása'', ''Burn CD/DVD image'' vagy ilyesmi funkció, na azt használd! Az 1,2,5. CD rámegy egy-egy 650MB-os lemezre, a 3. és 4. 700-ast igényel.

    Windows alatt a világon semmire nem fogod tudni használni, ne is erőlködj!

    Na, erről bootolj!

    Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!

  • zLegolas

    őstag

    válasz counter55 #513 üzenetére

    A Linux számára nem okés a FAT32, az fog csinyáni magának ReiserFS vagy Ext2 vagy Ext3 meg swap típusú partíciókat. Ezekről a Windows-nak a továbbiakban lila gőze nem lészen, csak a Linux fogja használni őket.

    Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!

  • zLegolas

    őstag

    válasz counter55 #518 üzenetére

    Asszem az a 24 bit megfelel a Win 32-jének, valahogy máshogy számítódik.... mellesleg tök fölösleges.

    A FlashPlayer nem csak win-es? Nekem eddíg sosem hiányzott, nem'tom neked miért ez a legfontosabb, legnagyobb problémád :P

    Az oprendszer tudja a kimondottan 64 bites processzorok támogatását, feltéve hogy azt töltötted le. Mellesleg a világon elsőként asszem a SuSE 9.0 tudta.

    A Java passz. Nekem reggel óta van 10.0 -m, eddíg nem hiányzott. Majd ránézek.

    Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!

  • Lortech

    addikt

    válasz counter55 #523 üzenetére

    Én most is onnan írok, nekem tetszik, csak felzabálja a gépem, igaz minden csicsa be van kapcsolva (még). Egyelőre nehezen emészthető még nekem, kezdő linuxosnak még ez a felhasználóbarátabb disztri is, sokkal jobban átlátom, kiismerem a windows-os rendszert, persze ez természetes.
    Problémák: mplayert képtelen vagyok lefordítani egyelőre, az alap kaffeine nem játszik szinte semmit, se dvd-t, se mpeg4-et. Ezt orvosoltam már részben, mplayer ugye nem jött össze, most xine van fent. Másik, hogy csak az ati driver feltelepítése után tudtam normális képet elérni, egyszerűen nem lehetett beállítani a csomagban lévő driverrel a monitor frissítését. Nagyjából ennyi.

    Thank you to god for making me an atheist

  • zLegolas

    őstag

    válasz counter55 #525 üzenetére

    Hogyan próbáltad? (váltás runlevel 3-ra pl. megvolt-e, stb...)

    Marha részletes leírások a www.linuxforum.hu -n vannak.

    Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!

Új hozzászólás Aktív témák