Új hozzászólás Aktív témák
-
#114
Wind-Storm
őstag
Wind-Storm
őstag
Van egy olyan érzésem hogy ez csak kísérleti stádiumban marad, semmi sem lesz ebből..
-
Male
nagyúr
válasz
eziskamu
#112
üzenetére
Leírja, hogyha beteszek egy feketét egy másik színű mellé, akkor a fekete elnyeli a másik által kisugárzott energiát vákuumban... Eddig oké. Ebből hol következik az, hogy a fekete jobban adja le a hőt?
Egyszerűen eddig mindenhol tettek egy állítást arra vonatkozóan, hogy a fekete milyen jól elnyeli a kisugárzott hőt/fényt/stb... majd mintegy következtetést mögétettek egy mondatot, hogy jól adja le... csak sehol nincs ott, hogy ez miért is következne belőle. Ezek kb olyanok, mintha leírnám, hogy:a < b => c < d... csak szerintem ezt kb senki nem fogadná el.
Feketetest sugárzókról van szó sok helyen a fizikában, de emlékeim szerint ez nem azt jelenti, hogy feketére festek/oxálok valamit és akkor feketetestként viselkedik.... az csak egy ideális elméleti dolog.
-
eziskamu
addikt
[link]
Itt a Stefan-Boltzman törvényére és a fekete testekre utalnak (mondjuk ez gondolom csak valami elméleti konstrukció, nem simán a fekete színű testek, valamint teljesen fekete test nincs, vagy esetleg csak nagyon speciális körülmények között), de többet most nem találtam. -
eziskamu
addikt
válasz
#16939776
#108
üzenetére
Én is úgy tudom, hogy jobb a fekete valamiért, még sötétben is
Egy könyvben is olvastama vodoo3-mal kapcsolatban (annak nem volt eloxálva a felülete, ajánlották az alkoholos filcet) és egy (fizika intézetis) tanársegéd is (igaz ő inkább elektronikával foglalkozik) azt mondta, hogy igaz. Ő kiemelte, hogy festve nem jó, alkoholos filc talán, eloxálás tuti. -
-
#16939776
törölt tag
Az anyag belső hővezető képessége határozza meg hogy milyen gyorsan tud eljutni az energia a belsejéből a felületére. A felület érdessége pedig azt határozza meg hogy ezt az energiát milyen gyorsan tudja átkonvertálni infra sugárzássá.
szóval az anyag és a felület nagysága ami számít.
A árnyalata csak egy másodlagos dolog amit a felület érdességétől függ, minél érdesebb annál kevésbé veri vissza a fényt ezért sötétebbek látszik.
A példa rossz, a műanyagoknak a nagy valencia sávja(nagy energiát kell vele közölni hogy elszabaduljanak az elektronok a külső zárt héjról) így a hőt is rosszul vezetik.
különbség nem lesz számottevő(a színezéken múlik 0,1-1%), annyi hogy a sötétebb elolvad a napon a fehér nem. már ha hőre lágyuló volt az alapanyag.
-
eziskamu
addikt
Uborkát már most is lehet némelyik Delta ventivel.
Hát furábbnál is furább hűtéseket kell kieszelni, vagy törvényileg kell korlátozni a számítástechnikai eszközök hőkibocsájtását/fogyasztását. Addig, amíg egy új proci/gpu nem üti meg a szintet (mondjuk legyen 40W a max)
Na melyik a hülyébb ötlet? A Pörgő-forgó borda, vagy a törvényi szabályozás?![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
Cathfaern
nagyúr
Forgassuk az alaplapot, hiszen ekkor a többi chip, VGA, kondik is hűlnek... sőt, forgassuk az egész házat, hiszen akkor ki is csapja a meleg levegőt
Színek:
Az hősugárzás angol szócikke ([link]) ír egy okosságot: a hő infravörös sugárzás formájában terjed, amit ugyebár az emberi szem nem nagyon lát. Viszont ebből következik, hogy a hővisszeverésnek igazából nincs köze a tárgy (látható) színének. Mert (elméletben) lehetne olyan festéket alkotni, ami a látható fényt teljes egészében elnyeli, viszont az infravöröst teljesen visszaveri. Innentől lenne egy fekete színű festékünk, aminek a hővisszaverése jobb, mint egy fehér festéké
És ugyanez vica-versa...
Ami tény, hogy a fekete szín több fényt (fényenergiát) nyel el, amit utána hősugárzás (azaz infravörös sugárzás) formájában ad le. Tehát a fekete test hősugárzása nagyobb (azaz igen, ha fekete mellé odatesszük a hőmérőt, nagyobb hőfokot fog mutatni, mint egy ugyanolyan fehér mellé téve). Azonban amint kivonjuk a fényt az egyenletből, teljesen mindegy lesz a látható szín. Szóval felteszem, hogy ez a fekete test hősugárzása jobb, lényegében egy UL-szerű félreértelmezés, ami abból jött, hogy ha meg van világítva (ami ugyebár az általános vizsgálati környezetében 99%-ban igaz), akkor azt tapasztaljuk, hogy egy 60 fokos fekete test hősugárzása nagyobb, mint egy 60 fokos fehér testté, de ez egyszerűen abból adódik, hogy a fekete test leadja az elnyelt többlet energiát is, hő formában.
Megjegyzem, hogy ebből következik, hogy az is UL, hogy a fehér ruha "hűvösebb". Aminek meg az az oka, hogy ha a fehér ruha közelébe teszed a kezed, akkor hűvösebbnek érzed, mivel nem sugároz ki elnyelt energiát. De attól még nem fog átjutni rajta ez a többletenergia, sőt maga a ruha se lesz melegebb (a testtel érintkező belső fele), hisz az elnyelt többletfényt kisugározza. -
Érdkes ötlet, de szerintem egy nehezebb borda megforgatása már magában olyan feladat, hogy a gazdaságosan gyártható csapágyakat, vízszintes terhelés esetén (álló házban) hamar szétnyírná.
-
tetrix
tag
-
válasz
#65675776
#91
üzenetére
Mint ahogy nem véletlen használunk hővisszaverő fóliát tetőn, radiátor mögött a falon, stb. A fémes tükrös felület több frekvenciatartományt is visszaver: pl. látható, infravörös, és ez utóbbi az, ami a hőenergia legnagyobb részét szállítja. A hajtóműben nyilván ez utóbbit verik vissza.
Ez rendben is van, a belépést gátolja. De ugyanakkor hogyan hat a hő kilépésére egy tükörpolír felület? (Ugye itt nem tehetünk a testre semmilyen fémfóliát, mert az már egy újabb közeg lenne.) A simára polírozott felület valamennyivel rosszabb kell legyen hőleadásban az egyenetlennél, mert ez utóbbinál az egyenetlenségek megnövelhetik a hőleadó felületet.
-
#65675776
törölt tag
Először bzoley-t láttam panaszkodni erre, később másoktól is olvastam hasonlót, és nem csak itt.
Yutani: A különféle frekvenciatartományokat nem keverjük össze. Attól, hogy nem jár látható fénnyel a sugárzás, még létezik. Nem véletlenül van pl a MiG-25 teljes hajtóműtere ezüsttel felgőzölve. A célja az, hogy a borítólemezekről a hajtómű kibocsájtott hője a lehető legnagyobb arányban visszaverődjön (és a titánborítás le ne olvadjon). Pedig ott bent nincs sok fény.
-
Male
nagyúr
Igen, azt csak most néztem... de nem ad semmi magyarázatot, csak tényként közli.
(Az űrsiklós példa fura számomra, mert ok, hogy fekete alapból... de eléggé vörösen izzik leszálláskor... vagy az nem számít
)Mondjuk az oldalon használt színkavalkád ellenére megbízható lehet.
-
-
Male
nagyúr
válasz
#16939776
#82
üzenetére
Jó, de ott arany, alumínium és ilyenek voltak összehasonlítva.... szóval most azért adja le bizonyos mértékben a hőt, mert arany, vagy mert arany színű? Erre nem kaptam választ belőle.
Pl egy adott fehér műanyag vs. egy piros, de azonos anyagú műanyag vs. ugyanez feketében... van különbség, vagy nincs? Ha van, akkor százalékosan mennyi? (csak hogy olyat írjak, ahol könnyen lehet alapvetően ugyan az az anyag, csak a szinezék más az anyagban)
#83: Van egy megfogalmazás ott... nem is értem, hogy most minek a felületét vonja be... meg milyen termo-oszlopról beszél... az maga a forró kocka???
Az első link meg... leírja, hogy a fekete jól elnyeli a fényt (ok, ez így van), és hogy mivel az energia nem tűnik csak úgy el, ezért leadja infra tartományban (ok). Majd egy ugrással jön a végkövetkeztetés, hogy a fekete ezért jobban adja le a hőt... hát én nem látom, hogy ez hogyan következne belőle. -
Kicsit átgondoltam a dolgot. Maga a kibocsátás (emission) vagy hőkisugárzás (radiation) a hőáramlás folyamatának része, mikor is a hő a magasabb hőmérsékletű helyről az alacsonyabb hőmérsékletű helyre áramlik, azaz példánkban a meleg bordából áramlik a hő az őt körülvevő levegőbe. A hő nem lép vissza a bordába, mivel a levegő hidegebb, és ezért afelé áramlik. Akkor áll meg az áramlás, ha a borda és a körülötte lévő levegő azonos hőmérsékletű nem lesz, azaz egyensúlyi állapot lép fel (pl. zárt helyen). Azt kéne megtudni, miért számít ilyenkor a borda színe, mert a felület milyensége nyilvánvalóan fontos.
waterman_ #84: Akkor a normál eloxált alu borda is jó sugárzó, nem? Nem fehér, de elég világos, mondhatni ólomfehér.
-
waterman_
aktív tag
@Male - nem konkrétan neked, de a gondolatmenethez illik.
hősugárzás és a szín kapcsolata emberi módon leírva, angolul.
tehát a fekete az egész spektrumot elnyeli (az infravöröst is) és ezért vesz fel könnyebben hőt. a linken lejjebb tovább is vitték a gondolatot. a felvett energiával kezdeni is kell valamit, a testek ezért a felvett energiát egy alacsony hullámhosszú sugárzásként kisugározzák. tehát a plussz molekuláris rezgési energia infravörös elektromágneses hullámként távozik. eggyel is tovább léphettek volna, hogy befejezzék a gondolatot - miért sugároznak jobban a sötét testek. az elnyelés logikus, de a sugárzás..
és itt egy link, második bekezdés. az ólomfehér színt nem csak én emlegetem mint nagyon jó hősugárzó felületet.
-
-
#16939776
törölt tag
a fehér x@rul nyel és x@rul sugároz, amit a fekete elnyel infra+látható sugárzást az elhanyagolható, ahhoz képest amit le tud sugározni, És ez egész sugárzással leadott teljesítmény elhanyagolható, ahhoz képest amit levegő mozgatása esetén le tud adni.
Ha világít a borda az rossz előjel, valószínű átléptük a félvezető TJmax hőmérsékletét
-
Male
nagyúr
válasz
#16939776
#76
üzenetére
A fekete mindet elnyeli... akkor nem pont a fehér lenne jó ezen logika szerint?
(Nomeg a látható tartományban egyáltalán sugároznak ezek a bordák? Mert én még egyiket sem láttam világítani a sötétben, így meg akkor teljesen mindegy, hogy a látható tartományból mit nyel el és mit nem... hiszen nincs mit elnyelni.) -
#16939776
törölt tag
Egy kockánál egyszerű a helyzet, de egy bordánál az egymás mellett lévő "ujjakból" kilépő infra sugárzás egy része nem tudja elhagyni a bordát véglegesen, mert az újra elnyelődik a mellette lévő "ujjacskában"
a színnel pedig úgy lehet összekötni hogy a fekete tárgy a teljes színspektrumot elnyeli(itt nem infra sugárzásról van szó), a színes tárgy pedig egy szűkebb spektrumot tud csak elnyelni mert a "látott színét" alkotó spektrumot visszaveri.
(#72) MZperX75 : azt ásvány-olajáll szokták... a hőleadó felület akkora mint az akvárium külső felülete, itt csak a hőkapacitás óriási, 24/7-ben ez is tud 70-80C°-os lenni, ha nem növeled meg a hőleadó felületet
-
#75
yakuza.tora
addikt
yakuza.tora
addikt
Na ez, tényleg böszmeség! Már a "folyékony fém" cpu hűtőn is nagyra kerekedett a szemem, de ez...
Lassan eljutunk odáig, hogy az asztalt akarják forgatni a gép alatt.
Az újabb, alacsony fogyasztású procikat simán kordában lehet tartani egy 6K-s léghűtővel úgy, hogy néma csend van a gépben. Akinek meg tuning kell, ott a vízhűtés. Drága, de legalább van értelme. -
Volt már a kezedben vinyó mágnes? Ha ki parkolt a fej, azt csak pajszerral robbantod ki a helyéről
Ott megoldott a hirtelen mechanikai hatás elleni védelem. És nem tudom, hogy egy 150-200 grammos forgó hűtőborda milyen pörgettyűs erőt generálna és milyen tengely kellene a megtartásához, így mindig vízszintesen állna a notebook Gyanítom, hogy szükséges lenne olyan precizitásra mint a merevlemezek gyártásakor... Az meg mint köztudott a számítógép legdrágábban előállított alkatrésze. -
MZperX75
addikt
Skacok egy kicsit túlmisztifikálják,a dolgokot.
Érdekes koncepció ennyi,de ez is csak úgy fog megvalósulni,mint az asztali pc-ben magonkénti 10Ghz!
(valami olyan érdekes koncepciót viszont szívesen látnék,hogy a gép olajhütést kapna,magyarán"nem víz alatt" de olaj alatt lenne")
többet bírna
youtobe[link]
aranyhalat nem is lehet bele tenni de világítassal elég jól néz ki! -
lapa
veterán
mostanra elég sokmindent átnyálaztam, és a következőre jutottam: önmagában az "emissivity" (nemtom mi a helyes magyar megfelelő) nem elegendő. az egy elvont esetet képez le, amikor is befelé érkező sugárzás nincs.
magyarán az egyenleg (borda által elnyelt - kisugárzott) a lényeges.
az alumíniumhoz annyit találtam, hogy az oxidáltnál a koefficiens magasabb, mint az oxidálatlannál. ez mondjuk levegőn pár per alatt megoldódik. polírozni viszont nem szabad.
a színekről gyakorlatilag továbbra sincs semmi írva, ill egyetlen táblázat sem támasztja alá, hogy különbség lenne. ez az össz, amit írnak.
érdekes még, hogy az anodizált alura általában brutálisan magas számot ír a linkelt tábla (0,1 vs. 0,77), ami azért érdekes mert mindenféle színre lehet anodizálni (fekete, ezüst, akárni).
egyébként annak érzékeltetésére mekkora számról beszélünk vettem egy 10x10-es, 60 fokos alu kockát. itt próbáltam okosan belőni az efficienst 25 és 100 fok közé félúton.
0.15×0.000000057×0.06×333×333×333×333 = 6.6w
ez minden, amit elméletileg leadhat sugározva a szimpla kezeletlen alu. ebből lejön mindaz a mennyiség, amit a környezetétől megkap és amit én nem tudok kiszámolni. mondjuk én úgy gondolnám, hogy ebből le kell vonni a ugyanennek a felületnek a ~22 celsiusnak megfelelő sugárzását, mert annyit kap a környezettől kikapcsoltan is (hisz egyensúlyban van). nem tudom ez a logika helyes-e, lehet hogy hülyeség. ez egyébként 2,77w-ra jön ki.
a fentieken felül érdemes megjegyezni, hogy az anodizált réteg jóval vastagabb, mint a természetes oxidréteg, és sokkal rosszabb a hővezetése.
egy másik megjegyzés, hogy az emissziós koefficiens végtelen vastag anyagokra vonatkozik, és nem tudom hogyan befolyásolja az eredményt.
ennyit derítettem ki eddig. minden további kiegészítést vagy korrekciót szívesen fogadok, remélem amit írtam jól értelmeztem.
-
-
#16939776
törölt tag
(#63) Yutani: igen->
Elmagyarázza hogy hogyan számítható ki a test felvett/lesugárzott energiája.
majd van egy táblázat ami számszerűsíti a különböző (színű) anyagok sugárzási képességét, ahol minél sötétebb az anyag színe, annál nagyobb a sugárzási együttható.
-
válasz
#16939776
#55
üzenetére
Tehát azt mondod, hogy passzív hűtésnél a matt fekete borda 20%-kal képes jobban leadni a hőt a környezetének, mint mondjuk egy natúr alumínium?
Cathfaern #62: Értem, köszi a választ.
És akkor most eszembe jut, hogy hányféle színben pompáztak/pompáznak az alaplapokon a chipsetek hűtői.
-
Cathfaern
nagyúr
-
lapa
veterán
igen. most olvasgattam egy kört, de csak Kirchoff törvényét találtam erre (emisszió egyenesen arányos az abszorbcióval). a baj csak az, hogy ez csak egyenlő hőmérsékletű tereptárgyak között valósul meg.
ettől függetlenül lehet, hogy van valamilyen más összefüggés, ez az entópia elég furmányos.
@Duracellm...: azt értem, hogy elhanyagolható a sugárzás, én anno kiszámoltam hogy ha matt fekete az atx ház belseje, akkor 1w-nyi többlethőt nyel el. de szt még sehol nem olvastam, hogy ennek bármi köze van a sugárzó test színéhez. nem is nagyon hiszem valami alapos referencia nélkül.
mitől lenne logikus? nekem az a logikus hogy a felület meg a hőmérséklet (oda-vissza sugárzásnál ez delta té) befolyásolja.
-
#16939776
törölt tag
Konvencionális(passzív) tehát nem kényszerített légmozgás esetén igaz a 20%.
Ha van mesterséges légmozgás akkor a sugárzással leadott hőmennyiség nem változik, a hőátadással leadott viszont drasztikusan nő, így nincs ekkora százalékos előny.
Egyetemi jegyzet emlékfoszlányai
amúgy szerintem logikus -
-
buherton
őstag
Hősugárzásnál számít a szín és a felület mattossága, és természetesen a felület nagysága. Több grafikont néztünk, és mind a matt feketét hozta ki a legjobbnak. Mivel ez hasonlít a fekete testhez hasonlít.
Hőátadásnál számít a leadó felület nagysága és az anyag minősége és mennyisége (keresztmetszetbeli kiterjedése ami elengedően nagynak kell lennie hogy képes legyen elengedő mennyiségű hőt átvezetni amit lead a borda). Továbbá ahogy írtad a hűtőközeg milyensége, és egyéb fizikai tulajdonsága.
(#52) waterman_: Nem is hangzik butaságnak, mert ugye a fekete a legjobb sugárzás elnyelő. Sajna a tanár nem nagyon frissíti az anyagát
.(#55) Duracellm...: Erre nem is gondoltam, de jogos mert pl. a kondiknak nem igazán tesz jót a meleg, mert hamarabb szivárog ki belőle az elektrolit.
(#56) lapa: Szerintem nem fog kelleni. Gondolj bele kint a világűrben, ahol olyan kicsi a közeg sűrűsége hogy vegyük nullának. Ergo ha kiteszel egy hűtőbordát egy melegedő cuccal rajta, akkor szénné égeti magát a cucc, hogy miért? Mert nincs közeg ami lehűtse. Viszont kint az emberke a szkafanderben még sem hal meg a saját a hőjétől. Pedig órákon keresztül ténykedik benne. És csak azért nem hal meg mert van benne egy légkondi. No igen de a légkondit is hűteni kell, hogy ugye hűtsön. Viszont ezt hőátadással nem lehet megvalósítani, hővezetés sem jöhet szóba, mert akkor több tonna alumínummal a hátán kellene mozognia. Marad a hősugárzás
, és egy emberi test nyugalomban nem 2 W-al fűt hanem sokkal többel főleg ha még fizikai munkát is végez közben. A hőteljesítménye vetekszik egy középszintű prociéval. -
#16939776
törölt tag
(#54) Yutani
Konvencionális hűtésnél kb.20%-al csökkenti a hőellenállást(javítja a hővezetést) ha a borda feketére van eloxálva. Dobozon belül(pc) nem szokták alkalmazni mert a kisugárzott hőt felveszi a többi alkatrész így nem jut ki a levegővel együtt a dobozból.
ja és drága
-
válasz
waterman_
#52
üzenetére
Szerintem külön kéne választani a napsugárzáshoz kötődő hőelnyelést és a sötétben (gép belsejében) történő felvételt/leadást. Az nyilvánvaló, hogy a napból érkező hőenergiát a sötét+matt felület veszi fel a legjobban, és a fémes tükrös felületek verik vissza és a világos színek veszik fel legkevésbé.
Ott, ahol egyéb sugárzástól mentes hőáramlás van, mennyire számíthat a felület színe? Első blikkre azt mondanám, hogy nagyjából mindegy a szín, elsősorban a leadó vagy felvevő felület nagysága és minősége számít. Leadásnál persze a levegőáramlás hozzáadódik a kritériumokhoz.
-
Ribi
nagyúr
A hőelnyelés valamennyire gondolom olyan, mint a hő sugárzás. Csak a fordítottja.
Namos az nyel el sok hőt ami fekete és matt. Matt általában rücskös, vagyis nagy a felülete. A fekete meg hát jobban nyeli a hőt/fényt. A hővisszaverő felületek mindig tükrösek, világos szinűek. Szóval elnyelést itt veheted fordított hősugárzásnak és megvan az ok.
Lehet kicsit kusza voltHát akkor lehet a színnek nem is jó a fekete, mint ahogy waterman_ írja.
-
waterman_
aktív tag
nekem egy 15 literes műanyagballon a radiátorom. nem kell venti. nem is lehetne hova tenni.
hősugárzás szempontjából az ólomfehér/piszkosfehér _matt_ szín a legjobb. a hősugárzása megközelíti a fekete színét, ugyanakkor sokkal kisebb a hajlandósága a sugárzásként érkező hő újrafelvételére. -
buherton
őstag
A hő átadódni, sugárzódni, és áramlani tud. Mai legtöbb CPU GPU hűtés a hő átadásra épít mivel a sugárzás feltételét a design miatt hanyagolják. Mert a sok ... ember nem azt nézi hogy mennyire hatásos, hanem hogy milyen szép, mert ami szép az biztos jó... Fényes világos felületről gyakorlatilag nem sugárzódik hő. Ezért nem véletlen hogy a képen látható hűtő matt fekete, ami a legjobb hősugárzó képességgel rendelkezik.
(#15) GandC: Vízhűtés semmivel sem hatékonyabb. Az csak arra való hogy a hőt elvezesd a melegedő részekről és egy ideálisabb helyen adja le a hőt. Nagy felületnél senkit nem érdekel a hallott levegő. Rá kell kötni egy autó radiátorát, és majdhogynem venti sem kell.
(#16) MZperX75: Ezzel az a baj, hogy ahogy egyre nő a CPU-k teljesítménye, úgy annál inkább lesz necces a nagy felület. Mert a hőmennyiségnek idő kell hogy áramolni tudjon, mert nagy az ellenállása. Ezért hőcsöves az összes nagyobb hűtő, mert az alu vagy réz anyagából nem tudtak olyat csinálni ami rendesen kitudná vezetni a hőt a bordákra, és még olcsó is legyen. Hőcső ezért jó mert kis ellenállással vezeti a hőt, így a eltudják szállítani a hőt a CPU-tól. Többek között emiatt teszik minél közelebb a hőcsöveket a maghoz. De majd ezt sem lehet egy bizonyos foknál tovább használni, de az még odébb van.
(#19) MZperX75: Elektrosztatikus vagyis az elektronok vándorolnak. Mágnesesnél pedig az atomok spinje
-
waterman_
aktív tag
ez egy elcseszett radiál ventilátor. lehetetlen számára a tengely felé hajtani a levegőt. (láttál már olyan forgó centrifugát aminek a közepén megállt a víz?) ez csak és kizárólag leginkább a közepén beszívni és az oldalán kifújni tud. radiális, sugárirányban. az ilyen kialakítású radiális ventiket nagyobb nyomások előállításra használják. kicsit szélesebb vájattal a bordák közt, tökéletes lenne folyadékpumpának (pl autók vízpumpája). ha ezt radiális ventilátornak tekintem, akkor teljesen alkalmatlan arra, hogy azt a légmennyiséget átpréselje magán amit egy 12 centis sima (axiál) venti normál körülmények közt átnyom egy nyári délután a cpu hűtőn. szimplán mert olyan "huzatnak" kéne lennie benne ehhez, amihez tényleg 10ezres fordulatok kellenének. az a valami a közepén viszont nem képes ezt 10ezres fordulatra gyorsítani. akkora fordulaton a levegőnek már akkora ellenállása van, hogy a hűtés többet enne mint a proci üresjáraton.
-
#16939776
törölt tag
Ezek feltalálták a spanyolviaszt
A borda és az áramló levegő relatív sebessége számít, mivel lóf@sz felülete van a bordának ezért valószínűsítem hogy legalább 12-15Krpm-el kell forognia a hogy centrifugálisan kitoljon akkora mennyiségű levegőt, ami arról a pici felületről elviszi azt a hőmennyiséget.
Azt le sem írom hogy mennyire költséges egy ilyet legyártani, és hogy milyen rövid lehet a MTBF-je.
Az is lehet hogy a befújt nitrogén vitte el a hőt...
-
fagy53
nagyúr
válasz
waterman_
#35
üzenetére
+1 !
Kiegészítve azzal, hogy a kísérletek laboratóriumi körülmények között és nem levegővel történtek, ami egy újabb mínusz. A cikkben nem szerepel, de a bordák fordulatszáma többezer percenként (2-6000) és az ebből adódó zaj borítékolható, meg kell nézni a lamellák kiképzését!
Ha mégis találnának gyártót erre a szerkezetre, akkor kíváncsi lennék a gyártási önköltségre! -
Szerintem az, amit te zárt bordának nézel alul, az maga a talp, ami átveszi a hőt a lapkától, és fölötte az a vékony borda az, ami forog. Persze a képen még csak egy kísérleti példányt látunk, ha esetleg megvalósul, lehet, hogy más méretbeli arányai lesznek a részegységeknek.
-
waterman_
aktív tag
annyi sebből vérzik, hogy az már fáj.
- a forgó borda összfelülete sehol nincs egy 12 centis venti alá tervezett lamella összfelülethez képest.
- a hőt a közepén adja át, onnan kell szétterjednie. ergó a bordák legcsücske, ahol a levegő a leggyorsabb sebességgel áramlik (pont ott a legvékonyabb a határréteg emiatt), pont nem hűt már sokat. pont a hőterjedési probléma miatt van ott a hőcső a mai hűtőkben.
- nincs közvetlen érintkezés a hűtőfelület és a hűtendő felület közt. akármilyen kicsi a légrés, az ott van. nem tud nagy hatékonysággal _mechanikai_ részecske-rezgésként terjedni a hő. ez már mi? hatalmas hatékonyság vesztés. egyes modderek meg tuningos emberek a fém-fém közvetlen érintkezést még polírozzák, csiszolják 10ezreket adnak ki egy "jobb" hővezető pasztára. (hatékonysága kérdéses), ezek meg kihagyták a csudába az egészet.
- a por. akármilyen kicsi a légrés a forgórész alatt, mindig lesz nála kisebb szemcseméretű por. és a por szeret bemenni oda. egy idő után tovább romlik majd a hatásfoka.
- a bordákban is ugyanúgy meg tud majd állni a por, mint a mostani radiátorokon. sőt, mondok jobbat, a ventilátor lapátok belépő élére felkenődnek a por és szösz darabok. azok a darabok ugyanúgy felkenődnek majd a bordák belépő élére és jól eltömítik a járatok elejét. (tehát a közepe felől kifelé áramló levegő útjában lesznek.) újabb hatásfok csökkenés. a különbség egy ventilátorhoz képest, hogy a ventilátor attól még fúj levegőt, hogy kicsit szöszös.. -
Ribi
nagyúr
Szerintem is sok a gond vele.
Az a 0,001 hüvelyk a kopás miatt seperc alatt eltűnik, utána pedig lisztet lehet őrölni a ventivel. És pont a súlya miatt jóval nagyobb a kopás is, mint egy normál műanyag ventinél.
Plusz mint írták a mérete is elég fix.
Eléggé általáos dolog az is, hogy minél könnyebb az alkatrész, annál kevesebb energia kell a mozgatásához.
Utolsó dolog pedig a hő leadó felület mérete. Hát szerintem töredéke egy "normális" bordához képest. Ezt pedig nem hiszem hogy kompenzálni tudják bármivel. -
arn
félisten
vizhutes lenyegeben egy olyan leghutes, amiben a vizet hasznaljak szallito kozegnek egy nagyobb hutobordahoz (+ nagyobb a rendszer tehetetlensege). a hatekonysaga nagy mertekben azon mulik, hogy mennyire sikerul az egyes lepcsok (hutott felulet - hutoblokk - viz - radiator) kozotti reszt optimalizalni. a blokkon is eleg sok mulik - ebben az esetben meg mintha ezt dobtak volna a sutba a radiator hatekonysaganak novelese erdekeben. ha az elso lepcso szar, akkor utana akar milyen jo is a borda hutese, sokat nem er.
a masik problema, hogy az elsodleges hoplatni csak tukorsima lehet, ha a legrest akarjak minimalizalni. ez egy csomo korlattal jar a ho eloszlatasa erdekeben (ami szinten fontos, a hoelvezetes elott). mindenesetre kivancsian varom a gyakorlati megvalositast.
-
lapa
veterán
azt szeretném megkérdezni, hogy mitől más, ha álló levegőben a borda forog, mintha az álló bordára szögben nyomja a venti a levegőt?
illetveésmég az is fura, hogy míg a normál kialakításban a bordák teljesen átjárhatók, addig itt alul gyak zártak.
szerintem nem azokat a dolgokat kéne megoldani, amikre már született normális megoldás.
-
#28
Silentfrog
veterán
Silentfrog
veterán
Szerintem nem lesz életképes,de érdekességnek jo.
-
-
rudi
nagyúr
Szkeptikus vagyok - eléggé
Ha rendesen meg van csinálva a borda, szerintem nem nagyon van ott halott levegő. Illetve a most létező procikra a középkategóriás hűtők is bőségesen elegendőek, aki meg ultra-extrát akar úgyis vizezni, kompresszorozni vagy folyékony nitrogénezni fog. Nagytömegű mozgó alkatrész beépítése meg... -
-
#65675776
törölt tag
Már a Zalman CNPS7k szériája is olyan mennyiségű elektromágneses zajokat szórt szét a házban, hogy sokaknál használhatatlanná tette a tunerkártyákat.
Kérdés mennyi időre csökken. Mert érdemben csökkenteni csak és kizárólag aktív módon lehet (vákuumszivattyú vagy lefúvatás). Ezek viszont nem egyszerű rendszerek. Illetve kérdés a por mennyire rontja majd az egésznek a hatásfokát.
Egyébként nem úgy néz ki a technológia, mint ami érdemben skálázható lenne.
-
-
Akkor leszólunk
Egyébként nehezen tudom elképzelni, hogy egy nehéz fémturbinát kevesebb energiába kerül megforgatni, mint egy pillekönnyű műanyagot, még akkor is, ha főleg a légellenállás eszi az energiát.
Meg mivan, ha AB negatív pistike véletlen belerúg a gép oldalába? Nem fog összekoccanni azon a vékony légrésen keresztül az álló és forgórész?
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
)
.
, és egy emberi test nyugalomban nem 2 W-al fűt hanem sokkal többel főleg ha még fizikai munkát is végez közben. A hőteljesítménye vetekszik egy középszintű prociéval.
Új hozzászólás Aktív témák
- Noctua NH-U12S chromax black + NF-F12 PWM chromax black + NA-SRC7 + NA-SYC1
- Noctua NF-A9x14 HS-PWM venti
- Thermaltake Toughpower 1200W Gold Hibátlan Gamer Tápegység 6 hó garancia
- szünetmentes táp / NJoy Cadu 2000VA / 1200Watt / 2025.11.21 garancia/ Usb management / 2db új aksi
- Eladó jóárísított vízhűtők, Lian Li, Artic, Enermax, Alphenpön! LCD-s is több féle!
- MSI CreatorPro Z16P - i7-12700H, RTX A5500, értintőkijelző
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 12400F 16/32/64GB RAM RTX 4060 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- Apple Ipad Pro 2 gen2 10,5" 2K retina A1709 64GB
- Prémium PC házak akár 20-40% kedvezménnyel eladók garanciával, számlával!
- Wilbur Smith könyvek (15 db) egyben
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest