Keresés

Aktív témák

  • LordX

    veterán

    válasz faster #14 üzenetére

    Pontosan! És egyszerűbb megcsinálni a 100MHz-et bíró cellákat csinálni, mint 200MHz-eseket, a vezérlő logika meg elenyésző kis bizbaz a chip szélén a cellákhoz képest, nem igaz, hogy azoknak a frekijét nehéz felhúzni, ezért nem lehet nagy órajelő buszokra rakni a cuccot: a vezérlő logikát meg lehet csinálni nagyfrekvenciára is (lásd processzorok - és azokban ''kicsit'' több a logika, mint egy SDRAM chipen..).

    Egy létező példa arra, amit mondok: RAMBUS/XDR. A 16 bites RDRAM ugyanolyan sávszéleket tud, mint egy 64 bites DDR, mégpedig az órejelek égbe tornászásával elérve ezt.

  • LordX

    veterán

    válasz DcsabaS #11 üzenetére

    ''Ugyanis ha adott félvezető technológián mondjuk 400 MHz frekit tudunk elérni, akkor ez azt jelenti, hogy csinálhatunk DDR2-400-at (100 MHz-es órajellel), vagy DDR-400-at (200 MHz-es órajellel), vagy SDR-400-at (400 MHz-es órajellel).''

    A memóriákban a DRAM cellák miatt nem lehet nagyon növelni a frekvenciát. Logikai áramköröket viszont simán meg lehet tervezni hatalmas frekvenciákra (Lásd P4), így az interface áramkört fel lehet készíteni a GHz-es tartományra is (csak ehhez nem a DRAM-gyártóknak, hanem a processzorgyártóknak van rutinjuk..)

    Tehát azonos gyártási technológiával lehet csinálni:
    - DDR2-800-at (200MHz-es órajellel) vagy
    - DDR-400-at (200MHz-es órajellel) vagy
    - SDR-200-at (200MHz-es órajellel)

Aktív témák