Hirdetés
- Androidos tablet topic
- Nvidia GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- OLED TV topic
- Milyen CPU léghűtést vegyek?
- SONY LCD és LED TV-k
- Azonnali VGA-s kérdések órája
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- Home server / házi szerver építése
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
Új hozzászólás Aktív témák
-
bteebi
veterán
Csúnya, de a számolást tényleg elrontottam, mert hülye módon km/s-al és m-rel számoltam, így ns helyett tényleg ps az eredmény. Mea culpa, buta hiba
. A 10 ps-os felbontást kicsit kétkedve, de elfogadom, ehhez egyáltalán nem értek (de majd ha időm engedi, kicsit utánanézek). Köszi az infókat! 
-
-
tecsu
addikt
Értem. Lézerekrol van szó, ha jól emlékszem. Tehát 1db hullámhosszról beszélunk, ami adott esetben megválasztható ill. eldontheto, hogy alkalmazzák-e vagy sem.
Olyan ismeretlen, vegyi anyagoknál, ami még soha nem kapott fényt talán más módszert kellene alkalmazni, de ez az eset azért nem olyan gyakori.
[ Szerkesztve ]
-
Reggie0
félisten
A lezernek nem a divergenciaja a lenyeg, hanem az, hogy nagyon szuk a spektruma es koherens, azaz a hullamfront fazisban van. Ezek kovetkezmenye, hogy kis divergenciat el lehet erni, ha szukseges. De ha te egy lezernyalabot szetszorsz, attol meg az elozo ketto tulajdonsagat megtartja, azaz ismet tudod kollimalni. Ezzel szemben ezt egyeb fenyforrasokkal nem tudod megcsinalni ilyen mertekben.
[ Szerkesztve ]
-
#20
vodkaboy22
addikt
bteebi
#19
vodkaboy22
addikt
Azért ezt még tankönyvekben nagyon elméleti szinten is féltve jelentik ki, "hogy széttartása gyakorlatilag 0"
A valóság nem ez!
A valóság az, hogy az optikai rendszer amin átvezetik a lézernyalábot nagyon befolyásol.
Pl egy lézersugaras vágó a fókuszsíkjában tudja kifejteni a teljesítményét attól pár centire eltérve akár alá teheted a kezed is
A nagy teljesítményű koliminált nyaláb meg ritka és nehéz megvalósítani.
Itt lehet hogy a szétnyújtott nyaláb átmérője akár méter átmérőjű kör volt. Ezzel azért már lehet scannelni meg egy jó PFO optikával.
(Ilyet fognak használni a repterek a lézeres spektrográfokhoz amik millisec alatt fogják scannelni a beözönlő tömegeket hogy hoztak magukkal-e egy kis drogot vagy puskaport, mindezt femtosec-es lézerrel ) -
#18
vodkaboy22
addikt
bteebi
#17
vodkaboy22
addikt
Jól gondolod, de még ott is van probléma, hogy pont az a foton ami ezt az utat teszi meg és visszaér megfelelően, mint hullám rengeteg problémát okozhat. Pl ha tényleg 1 fotont vesznek alapul akkor lehet hogy az a foton éppen egy interferált foton, vagy éppen hőmérsékleti infrafoton akkor az hogy szól bele ebbe a mérésbe? De ha a távolság mérést veszik, így akkor baromira jól definiált és ismert fény forrás is kell. Aminek a távolsága és térbeni kordinátái olyan precízen ismertek az észlelő detekorhoz képest hogy ihaly... Na itt is problémák vannak.
Ez az egész bűzlik valamitől...![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
bteebi
veterán
Köszönöm az észrevételt, amúgy olvastam a cikket
."A lényeg, hogy nagyon minimális megvilágítással is látható lesz a felulet, az, amit addig csak erosebb világítással láthattak, de attól rongálódott."
Úgy látszik nem érted. Világíthatok én egy gázelegyet tetszőleges intenzitású monokromatikus (pl. vörös) fénnyel, ha az még nem idéz elő változást az anyagban. Azonban lehet, hogy már néhány, nagyobb energiájú (pl. kék színnek megfelelő hullámhosszú, vagy épp UV) foton elegendő egy láncreakció megindításához. Számít az intenzitás, de nem az az elsődleges
.Értem a működési elvét, nem is azt kifogásoltam a cikkben, hanem az általam idézett részt. Most amúgy újra beleolvastam: "a kibocsátás után mennyi idő elteltével érkezett vissza az első fényrészecske, így kirajzolható a lefényképezett tárgy térbeli képe."
Egy kis számolás. Legyen a fején két pont között mondjuk 3 cm mélységbeli eltérés (pl. orr-homlok): a teljes úthossz különbség (oda-vissza) 6 cm, ami fénysebességgel (kb. 300.000 km/s) kb. 200 ns, 3 mm esetén azonban már csak 20 ns körüli, ami elég gyors elektronikát kíván - nem hinném, hogy ez alá tudnának menni felbontásban, persze már ez se rossz. (De javítsatok ki, ha tévedek.)
-
#16
Reggie0
félisten
vodkaboy22
#15
Reggie0
félisten
válasz
vodkaboy22
#15
üzenetére
Igazabol az a gond, hogy ezekhez a temakorukhoz nincs kozuk a cikkiroknak. En elhiszem hogy szamitastechnikaban jok, de amiben nem, azt nem kell eroltetni.
-
tecsu
addikt
Ha csak egy kicsit is beleolvasnal a cikkbe, tudnád, hogy mire gondoltak.
A lényeg, hogy nagyon minimális megvilágítással is látható lesz a felulet, az, amit addig csak erosebb világítással láthattak, de attól rongálódott.
Ha alacsony hullamhosszon rongálódik a vizsgalt anyag, gondolom akkor egyszeruen nem teszik ki neki. De ez a vizsgálattól fuggetlen. -
#13
Reggie0
félisten
vodkaboy22
#2
Reggie0
félisten
válasz
vodkaboy22
#2
üzenetére
Na jovok, hogy beszoljak a cikkre, erre latom te megtetted helyettem.
Fajt az a sok tevedes. Nagyon. -
#12
vodkaboy22
addikt
macilaci78
#4
vodkaboy22
addikt
válasz
macilaci78
#4
üzenetére
Infralézer nagyon is van... Lézersugaras mikromegmunkálással foglalkozom, ha nem lenne infralézer plexit nem tudnánk lézerrel vágni.
Lézeres megvilágítás olyan régi tudomány hogy egyenes Gábor Dénes erre alapozta a holografikus elméletét...Igen 1foton/1pixel felbontás ezt én is írtam, hogy ez itt a fejlesztés és nem más.
Itt nincs zár idő... Itt amint a sensorban 1 pixel válasz jelet ad onnantól az a pixel többet nem lesz kiolvasva.
Mindenképp visszavert fotont érzékelünk Wazze ezt nem tudni... Van direkt fény is ha infratartományról beszélünk persze. De itt nem azt érzékelik.
Értsétek már meg hogy olyan hogy totális sötétség nincs maximum elméletben 0kelvin körül -
BEE
addikt
Milyen vegyi folyamat figyelhető így meg ?
Ha összeöntenek két löttyöt egy edényben, akkor a visszaverődő
első foton az edényről, vagy a felszínről pattan vissza.
És szépen kirajzolja a drága műszer az edényt, meg a felszínt.Ha meg valami felhabzik, kibugyog, felkavarodik,
arról meg pillanatképeket kellene rögzíteni, amit a fotonköpködővel nehéz lenne.BEE
-
#65675776
törölt tag
-
bteebi
veterán
"Segítségével viszont lehetővé válna az olyan fizikai, vegyi, illetve biológiai felfedezések vizsgálata is, melyek „rendes megvilágítás” mellett megsemmisülnének, vagy átváltoznának."
Ez is hülyeség. Hullámhossz (energia) kérdése az egész, és nem az a lényeg, hogy mi látjuk-e. Hogyha például egy kémiai reakciót a 300 nm alatti hullámhosszú (UV) fotonok iniciálnak, és a látható tartományban (mondjuk 400-750 nm) az intenzitás gyakorlatilag 0, de mondjuk azalatt meg nagyon nagy a fluxus, akkor az a folyamat biza' végbemegy, hiába nem láttuk
. Vagy ha a fényből a 400 nm alatti tartományt ki tudnánk szűrni, akkor meg hiába lenne nagyon erős a fény, hiába látnánk, nem történne semmi, mert nem lenne elegendő a fotonok energiája.A „rendes megvilágítás” alatt gondolom (emberek számára) látható fényre gondolt a cikk szerzője, ezt se ártana explicitebben megjeleníteni.
[ Szerkesztve ]
-
#8
lenox
veterán
VaniliásRönk
#6
lenox
veterán
válasz
VaniliásRönk
#6
üzenetére
Szerintem ha ilyen erzes van, azert elsosorban a kozvetito kozeg a felelos, bulvar mediaban minden bulvarnak tunik.
Amugy milyen szepen felkerult a sipka...
-
lenox
veterán
Nyilvan az lenne a jo, ha forraskent nem a prohardver lenne megjelolve, hanem valami igazi forras, hogy eleg legyen kattintani. Mindenesetre:
Capturing depth and reflectance images using active illumination despite the detection of little light backscattered from the scene has wide-ranging applications in computer vision. Conventionally, even with single-photon detectors, a large number of detected photons is needed at each pixel location to mitigate Poisson noise. Here, using only the first detected photon at each pixel location, we capture both the 3D structure and reflectivity of the scene, demonstrating greater photon efficiency than previous work. Our computational imager combines physically accurate photoncounting statistics with exploitation of spatial correlations present in real-world scenes. We experimentally achieve millimeter-accurate, sub-pulse width depth resolution and 4-bit reflectivity contrast, simultaneously, using only the first photon detection per pixel, even in the presence of high background noise. Our technique enables rapid, low-power, and noise-tolerant active optical imaging.
http://www.cv-foundation.org/openaccess/content_iccv_2013/papers/Kirmani_First-Photon_Imaging_Scene_2013_ICCV_paper.pdf
Szoval a feldolgozasban van az ujdonsag, rapid, low-power, noise-tolerant, es allitasuk szerint jo melysegi felbontasu.
-
#6
VaniliásRönk
nagyúr
VaniliásRönk
nagyúr
Lassan az MIT a "brit tudósok jelentik" szinonimája lesz...
-
#65675776
törölt tag
Infralézer meg ugye nincs... Ez csak hullámhossz kérdése.
Egyébként meg a lézeres megvilágításon sincs semmi extra. Ott van a cikkben is a LIDAR, mint példa. 3D leképzésre meg ottvannak a 3D scannerek. Ergo az egészben maximum az az újdonság, hogy egy eszközbe építették. A feldolgozó algoritmus meg megint nem biztos, hogy újdonság. Sőt, biztosan nem, ergo 3D LIDAR létezik, lényegében csak a LIDAR-t kombinálták ehhez a hagyományos SAR eljárással. 2009-ben már tartottak erről előadást: [link]
De mehetünk visszább is az időben: [link]
-
#4
macilaci78
nagyúr
vodkaboy22
#2
macilaci78
nagyúr
válasz
vodkaboy22
#2
üzenetére
Azért kiemelném még azt is, hogy egy pixel csak egy fotont érzékel éspedig az elsőt. Gyakorlatilag a záridő az, amit pixelenként variál a rendszer nagyon kis időre.
Azt nem tudom még, hogy a kibocsátott lézerfény visszaverődő fotonját meg tudja-e különböztetni a környezeti fényből adódó fotonoktól (egyáltalán van különbség?), vagy totális sötétség nélkül használhatatlan a rendszer?
És igen, éjjellátó rendszerekből vannak aktívak és passzívak. Az utóbbi a környezetben lévő fénnyel dolgozik, míg az előbbiek rendelkeznek saját fényforrással rendszerint az infra tartományból. Gen2, haha... Gen5 van a magyar honvédeknek is, mi lehet az amcsiknál? És mi lehet a fekete piacon?
-
#2
vodkaboy22
addikt
#65675776
#1
vodkaboy22
addikt
+1
Jogos mi ebben az újdonság...
És de most komolyan az hogy vaksötét még rohadtul nem azt jelenti hogy nincs fény az-az foton!
1nm-10um sávszélen gyakorlatilag annyi fény lehet hogy ha nem csak a 350-750nm között látnák akkor masszívan káprázna a szemünk a sok fénytől...Ebbe egy az újdonság és ezt a cikkírója/ vagy fordítója nagyon rosszul emelte ki és így a cikk eléggé értelmetlen és össze vissza...
A lényeg hogy olyan képalkotót alkottak az MIT-sek ami képes 1pixel/1foton érzékenységre! Így sötétben is nagyon minimális impulzus szerű megvilágítással tudnak képet alkotni. A többi csak mellébeszélés és félre értelmezés...
-
#65675776
törölt tag
2. generációs aktív éjellátó. Ebben mi az újdonság? Már a T-62-esen is volt ilyen, csak ott egy bazi nagy infrafényszóróval világították meg a terepet/célt.
De igazából a 0. generáció is pont ilyen volt, amit a németek már a II. vh-ban is alkalmaztak. [link]
Egyébként a megvilágítás miatt alapból nem igaz, hogy teljes sötétségben működik.
Megint sikerült feltalálni a spanyolviaszt.
[ Szerkesztve ]
. A 10 ps-os felbontást kicsit kétkedve, de elfogadom, ehhez egyáltalán nem értek (de majd ha időm engedi, kicsit utánanézek). Köszi az infókat! 
.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ph Az MIT kutatói ismét nagyot alkottak: legújabb kamerarendszerük képes akár totális sötétségben is fényképezni.
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest