- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- Milyen egeret válasszak?
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Elkészült a zamatos hardverbifsztek
- OLED TV topic
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Forrmell.enn
- Soundbar, soundplate, hangprojektor
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
togvau
senior tag
ja meg nem is konkrét szakmára, hanem kb időhúzásra ami kell is a fejpénz beszedésére.
Inkább kb sehol semmire se használható matekot nyomnak, villamosságtant nagy feszültségű váltakozó áramú hálózatokról, meg számítástechnika történetét ahol be kell magolni a dátumát mi mikor jött ki, mit mikor találtak fel, programozás csak mutatóban heti 1-2 órát. És mindezt informatika szakon. -
julius666
addikt
mikorra kellett volna végezned a mintatanterv szerint?
két évvel hamarabb?Csak egy évvel hamarabb, nálunk 5 és fél éves a képzés, tavasszal végeztem. BSc-n csúsztam egy tárgy kritérium miatt szakiránnyal, az instant egy éves csúszást jelent(ett akkoriban) nálunk mérnök infón. A kreditrendszeres, alulfinanszírozott felsőoktatás jelenleg ilyen, az induláskori 20-30 fős közelebbi ismerősi körből alig 1-2 végezte el időben (többségnek vagy BSc se lett meg, vagy Bsc után megállt).
Utólag persze könnyű okosnak lenni, ha most kezdeném újra az egyetemet, nyilván máshogy csinálnék én is sok mindent. De gimiből kipottyant serdülőként, ismerősi kör nélkül elég könnyű volt bemenni a málnásba (mivel "első generációs" infós vagyok, se szakmabeli rokonom, se ismerősöm nem nagyon volt előtte, kb. csak amit az egyetemen összeszedtem).
A te lányod persze biztosan nem fog csúszni (
), de majd az ismerősi körén láthatod te is, hogyan megy ez.jaja, én is erről beszélek, csak nem akarjátok érteni. azzal, hogy akkor én rendes tudományos alapozást kaptam, meg tudok felelni a mai követelményeknek is
Én értem amit mondasz, te nem érted, hogy a szakma közben mennyire megváltozott, milyen szerteágazó lett. Igazán átfogó alapozásra nagyon már nincs mód, nem fér bele a képzésbe. Viszont poroszos módon továbbra is erőltetve van, így alakul az ki, hogy megkapja _mindenki_ a komplex körintegrált, karnaugh táblás egyszerűsítést, szabályozástechnikát, stb. Majd szakirányon kap valami minimális szakmát is ledarálva, hogy ne teljesen világtalanul kerüljön ki az iparba. A két vonal meg nem nagyon van összekötve. Ezek az alapozó tárgyak egyáltalán nem hülyeségek, csak az velük a baj, hogy egy-egy ágazathoz köthetők csupán, nem kéne mindenkinek megkapnia őket a nyakába.
Nagyon szerteágazó lett a szakma, de ezt a képzés sehol sem követte. Mint előttem is írták, sokat próbál markolni és végül keveset fog, sem az alapozó tárgyakat nem tudja leadni, mert bele se fér az időbe, nincs rá oktatói gárda, illetve úgy, hogy a diák nem tudja hova tenni, max a vizsgára bebiflázza a típusfeladatokat a nagy hajtásban. Másik oldalról meg a szakmai rész a sok alapozó (illetve az oktatóhiány miatt bezsúfolt büfé tölteléktárgyak) miatt elsikkad, egy erősebb OKJ-s képzésnek felel meg, vagy annak sem.
A "fóccvágenes" példád sántít. A te példáddal élve inkább az a helyzet, hogy erőltetve leadnak pár, a dízel rendszerekhez kapcsolódó fizikai, matematikai absztrakt elméletet, besózva csomó nem kapcsolódóval is (kvantumfizika, csillagászat, elektromágneses terek, NP-teljes problémák), tanulnak mellette menedzsmentet meg üzleti jogot, kutyafülét, iszonyat szarul leadva, majd szakirányon/szabvál tárgyon a Volkswagen laborban (amit a cégcsoport adományozott az egyetemnek, állami pénz egy fillér sincs benne) megismerhetik a PDTDI-t. A befecskendezésről alapjában alig tanulnak, megemlítik más tárgyakban.
de, bizonyos szempontból nézve az egyetem hibája. egy ilyen ember nem kerülhet be mérnöki szakra.
Felvételi rendszerben igazad van. Viszont jelenleg lassan ott tartunk, ha a top egyetemek kritériumként "az elvárható" szintet húznák meg megugrandóként felvin, a keretszámok töredéke jutna csak be. Ezért írtam, hogy amíg a közoktatás olyan, amilyen, addig nagy csodát nem lehet várni.
-
adapter07
csendes tag
Egy jó iskola, és a jó tanár nem csak ismereteket ad, hanem elsősorban gondolkodásmódot. Sajnos sokan nem értik, hogy az iskolai tananyag nagy részét soha nem fogja közvetlenül használni a tanuló. Nem is ez a cél, hanem az, hogy a diák példákon keresztül tanuljon meg logikusan gondolkodni, felismerni az összefüggéseket. Aki olyan szerencsés, hogy így tanulhat, az képes lesz önállóan fejleszteni magát, és nem fog elavulni a tudása.
Az ismeretek bármikor összeszedhetők, a gondolkodásmód nem. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindegy mit tanulunk. A megfelelő tananyag nagyon fontos. Nem vagyok biztos benne, hogy ma olyan emberek állítják össze ezeket akik alkalmasak a feladatra. Megfelelő alapismeretek nélkül nem lehet jó szakember senki, csak kontár. Ezek egy része elavul, más része nem. A tudományban az a csodálatos, hogy bár mindig új utakat találunk, azért a régieket sem lepi be a por. Newton törvényei ma is ugyanúgy érvényesek mint háromszáz évvel ezelőtt.
A fiam első éves mérnökinformatikus hallgató az egyik jó nevű egyetemen. Az első félévben hat öt kredites tárgyuk van. A középiskolából éppen kikerült gyerekeket olyan mennyiségű tananyaggal öntik nyakon ami a többség számára teljesíthetetlen. A tárgyak felét minősíthetetlenül rosszul tanítják. A tanár szinte bármit megtehet következmények nélkül. Az előadás sokszor még arra sem jó, hogy az kiderüljön mit kellene megtanulni. Amikor én jártam egyetemre első évfolyamon még a gyakorlatot is docens tartotta. A fiaméknál az előadások többségét adjunktus, a gyakorlatot felsőbb éves diák tartja. Az egész egyetemen érezhetően óriási a káosz.
A legnagyobb problémának azt látom, hogy az egyetem sokkal több hallgatót vesz fel mint amennyit elfogadható minőségű oktatásban képes részesíteni. Ezért óriási a lemorzsolódás. A cikkben említett 35% valami átlag lehet, mert pl. infós szakokon ettől biztos jóval magasabb. Az rendben van, hogy a gyengébbek és a kevésbé szorgalmasak esnek ki, de a bent maradók is megsínylik a rossz minőségű oktatást. Talán a felsőbb évfolyamokon lesz esély normálisabb tanulásra, de az alapok mindig hiányozni fognak. Akiket így tanítanak azok nem lesznek jó szakemberek, esélyük sincs rá. Kivéve talán azokat a keveseket akikben van annyi érdeklődés és kitartás, hogy képesek önállóan, rengeteg munkával pótolni az iskolában elvesztegetett időt. Nekik, meg lehet nincs is szükségük az ilyen fajta iskolára.
Ez hosszú évek óta így megy, az oktatáspolitikusok siránkoznak, lózungokat eregetnek és nem történik semmi. -
"Ma pedig mennyire keveset érne az akkori tudásukkal egy mai fiatal. Erre szertnék rámutatni, hogy mennyivel összetettebb a világképünk a szakmán belül."
Ez nem pontosan így van, mert nem a szakmai tudás adja az igazi előnyt, hanem az ötlet és annak a korszellemhez való igazodása. Tehát nem igazán Bill Gates volt tudása volt fontos vagy értékes abban a pillanatban, hanem a helyzet maga.
-
azbest
félisten
valószínűleg elbeszélünk egymás mellett. Szimlán sok új terület bekerül az informatikus képzésbe és ide tartozó területekbe. A régi dolgok súlya ezért természetesen csökken, mint ahogy a való életbeli alkalmazásban is más rész hangsúlyosabb. Ma már nem kell kézzel megoldani olyan problémákat, amit régen úgy kellett, helyette alkalmazni kell inkább vagy azokra épülő rendszereket kell tudni használni.
Matekból és elektronikából is felesleges betatítani sokmindent, elég ha tudja miről van szó, nem kell bizonyítani. Annak nincs hozzáadott értéke ma már, hogy ugyanazt bebizonyítsa amiről már milliók bebizonyították, hogy úgy van. Helyette például más matematikai területek fontosabbak, például ami a jelenlegi gépi számábrázolás problémáiról szól, de pár évtizede nem létezett olyan probléma, mert túl buták voltak a hardverek hozzá vagy olyan hardver nem létezett. Vagy akár a párhuzamosítás vagy esemény alapú aszinkron műveletek, amiket sokszor rosszul csinálunk. De akár adatbázisok vagy grafika vagy hálózatok... mindnek van rengeteg olyan területe, ami viszonylag friss. Valahol a működés mélyén ott van a matek és az elektronika, de annyi réteg van felette, hogy ma már nem azt kell tudni. Azokra az ismeretekre csak egy szűk körnek van szüksége, akik azokat a rendszereket, sdk-kat, hardvereket fejlesztik, amelyeken a többség csak dolgozik.
A középiskolás szintet nem burkolt sértésnek szántam.
Gondolj bele, hogy Bill Gates vagy Steve Wozniak tudása és amit elért vele az a csúcstechnológia volt 35 éve. Ma pedig mennyire keveset érne az akkori tudásukkal egy mai fiatal. Erre szertnék rámutatni, hogy mennyivel összetettebb a világképünk a szakmán belül. (De valószínűleg a fizikusok is tudnának hasonló mértékű ismeretbővülésre példát mondani. Vagy az orvostudomány. Az élet minden területe.) -
bambano
titán
"Jól rátapintottál a jelenlegi rendszer hibájára. Sokat markol, keveset fog.": tévedés, nem markol többet, mint amit ti javasoltok. sőt, lehet, hogy kevesebbet markol. vegyük megint az autós hasonlatomat:
a dízel autók befecskendezési rendszeréről három témát lehet feldolgozni:
- a befecskendezésről általában
- a pd
- a cr befecskendezés.a sok markolás az lenne, ha mindhárom témát kellő mélységben feldolgoznák
a cégek azt szeretnék, hogy a második és a harmadik témából egyet, ami nekik kedves, azt dolgozzák fel
a jelenlegi rendszer ezzel szemben az, hogy az elsőt dolgozzák fel. ez nyilvánvalóan kevesebb, mintha konkrét verziót IS feldolgoznának.melyikkel lehet hosszabb időre a munkaerőpiacon maradni? az kiderült, hogy a pd-vel nem.
"Amikor a munkája során kell valamit tanulnia, akkor elegendő, hogy körülbelül tudja, hogy az mihez tartozik, hol keresse és majd akkor elmerülhet a részletekben. De csak, ha szükség van rá. Senki nem fogja kifizetni a hobbidat, hogy a feladataidhoz irreleváns dolokat tanulj.": ez igaz, de azt is figyelembe kellene venni, hogy az emberek zöme nem egy munkahelyen, egy pozícióban éli le az életét. akkor melyikre készítsék fel? az egyetemnek arra kell felkészítenie a diákokat, hogy átlagosan egész életükben összességében jól funkcionáljanak. ebből persze következik az is, hogy konkrét speciális esetben soha nem fognak olyan optimálisan szuperálni, mint a célorientáltan képzettek. de az-e a jobb, hogy úgy képzed, hogy egy helyre tökéletes, és minden máshova gázos, vagy az-e a jobb, hogy úgy képzed, hogy mindenhova közepesen megfelel, és helyileg kapja meg a végső képzést?
"Csak az gondolja, hogy mindenre fel lehet készíteni, aki még a terület hőskorában tanulta, amikor annyi ismeret volt az egészről, ami ma már középiskolás szinten elvárt." (szépen csomagolt, burkolt sértegetés detected
)"Legfeljebb, ha valamilyen holt és teljesen ismert nyelv a szakja, ahol az ismeretanyag már sosem változik.": ebben végülis van valamennyi igazság... a matematikának az a részhalmaza, amire szükséged van, nem változott és nem is valószínű, hogy változni fog. a matlog se. a rezolúció, a minimax, a gráfelméletnek az a szintje, ami kell, nemigen változik már. kösz, hogy alátámasztottad a véleményemet.
-
azbest
félisten
"nem, nem elég. melyik feladat elvégzéséhez kell a tudása? amit ma kap? amit holnap fog kapni? az emberek zöme egy egyetemet elvégez, akkor van lehetőség a fejébe tölteni a szükséges alapvető tudományos dolgokat, utána dolgozik és nem tanul tovább alapvető tudományokat. azt, hogy elmegy ilyen-olyan szállítói/gyártói tanfolyamokra, azt nem tekintem tudományos képzésnek."
Jól rátapintottál a jelenlegi rendszer hibájára. Sokat markol, keveset fog. Nem lehet mindent megtanítani. Vagy szét kell szedni több szakra, ahogy egyre szerteágazóbb az ismeret is, vagy nem kell annyira lemenni a részletekhez. Amikor a munkája során kell valamit tanulnia, akkor elegendő, hogy körülbelül tudja, hogy az mihez tartozik, hol keresse és majd akkor elmerülhet a részletekben. De csak, ha szükség van rá. Senki nem fogja kifizetni a hobbidat, hogy a feladataidhoz irreleváns dolokat tanulj.
Sosem fog az egyetem az egész életre felkészíteni. Legfeljebb, ha valamilyen holt és teljesen ismert nyelv a szakja, ahol az ismeretanyag már sosem változik. Csak az gondolja, hogy mindenre fel lehet készíteni, aki még a terület hőskorában tanulta, amikor annyi ismeret volt az egészről, ami ma már középiskolás szinten elvárt.
(#29) julius666
csak az nem mindegy, mennyi munkával A belső piac itthon nagyon gyér. Ezért érezni például a fizetés topicban is, hogy egymásnak feszülnek emberek. Van aki számára hihetetlen, hogy milyen fizetéseket lehet kapni. Sok cikkben pedig éppen azt próbálják az emberek fejébe verzni, hogy azért kapnak kevés pénzt, mert keveset érnek, mert rosszabbul teljesítenek, mint a nyugati kollégáik. Ezzel szemben egyszerűen arról van szó, hogy a célpiac más vagy simán hülyének nézik az embert (és próbálják hülyeségekkel etetni, hogy ez így is maradjon).(#31) dajkopali
volt alkalmam látni, hogyan üldöztek el oktatót, mert nála kimagasló volt a tárgy teljesítési aránya a többiekéhez képest. Nem azért, mert túl engedékeny volt, hanem mert tudott oktatni és értelmes segédanyagokat tett közzé a tanuláshoz. Leszedették a segédanyagokat a weblapjáról valami mondvacsinált indokkal, aztán inkább elment ő is az iparba dolgozni a színjáték helyett.
A jó középszerűségre van igény. Meg persze, hogy kb a tervezett számú ember kerüljön be a rákövetkező tárgyakba, különben esetleg át kéne szervezni az oktatást. -
dajkopali
addikt
valamikor tartottam egyetemi órákat - egy idő után, megunva a sok felkészületlen és alkalmatlan diákot, mondtam a tanszékvezetőnek, hogy indítok ingyen - vagyis nem kérek az óratartásért pénzt - egy emelt szintű kurzust, de oda csak egy minifelvételi alapján lehet bekerülni (nyelvtudás, előzetes teszt)
erre azt mondta, hogy próbálták már mások is ezt, de ez nem áll érdekében az egyetemnek, másrészt a HÖK a hallgatói jogokra hivatkozva óriási balhét csinált, amikor más tanárok megpróbálták ezt -
bambano
titán
válasz
julius666
#28
üzenetére
"2009-ben kezdtem, idén év elején végeztem.": mikorra kellett volna végezned a mintatanterv szerint?
két évvel hamarabb?"A beleölt adófizetői pénzt, idődet talán lehet lehetett volna jobban is hasznosítani": ez kérdéses. mert nem az történt, hogy több időt vesztegettek adott mennyiségű tananyagra amiatt, hogy rendesen adták elő, hanem az, hogy ugyanannyi idő alatt lenyomták rendesen a tananyagot.
"Akár a tudományos "alapozás" területén belül maradva (kevesebb bizonyítás, több magyarázat/témakör).": a korrekt bizonyításnál több magyarázat nem kell. formálisan levezetik/bebizonyítják. milyen magyarázatra van még szükség? ezek alapozó tárgyak, ahhoz, hogy utána rendesen, megalapozottan taníthassák azokat a tárgyakat, amikre az életben gyakorlatban szükség van, ezeket meg kell tanulni. nem lehet numerikus analízist tanítani analízis meg számelmélet nélkül.
"Azért azt is érdemes hozzátenni, hogy hol tartott a szakma amikor te egyetemista voltál és hol tart ma, mik a mai piaci igények.": jaja, én is erről beszélek, csak nem akarjátok érteni. azzal, hogy akkor én rendes tudományos alapozást kaptam, meg tudok felelni a mai követelményeknek is, tehát nálam az egyetemi oktatás elérte célját. aki meg nem kapta meg és/vagy nem fogadta be a képzést, az ma már nem biztos, hogy meg tud felelni a mai kor elvárásainak. az egyetem erről szól, nem arról, hogy pár évnyi egy munkahelyes munkaviszony céljából elvesztegessünk egy csomó munkaképes embert.
azért tartom veszélyesnek a témaindító cikkben szereplő ötleteket, mert ha a cég, aki támogat, eléri, hogy a támogatás fejében komoly beleszólása legyen az oktatásba, akkor a kikerülő diákoknál sérülhet az egész életre felkészítés elve. mondok autós példát
ha a fóccvágen csoport komolyan beleszólhatna az oktatásba, akkor például dízel motorból a pd-tdi-t tanítanák csak. mert nekik az kell. a világ meg a cr dízelek felé ment el annyira, hogy most már a vw is feladta a pd-t. akkor azok, akik nem általában befecskendezést tanultak volna, most bajban lennének."lásd agilis módszerek népszerűsége": egy (bármilyen) módszer tudományosságáról, hasznosságáról kb. semmit nem mond a népszerűsége.
"Ez nem az egyetem hibája.": de, bizonyos szempontból nézve az egyetem hibája. egy ilyen ember nem kerülhet be mérnöki szakra. azért nem az egyetem hibája, mert a mostani elcseszett felvételi rendszerben az egyetem semennyire sem szólhat bele abba, hogy kit vesz fel.
-
julius666
addikt
Az erőforrás allokáció, üzleti megtérülés biztosítása szerintem nem informatikusi feladatkör, azért főjön a feje annak, akinek szakmája. Nyilván nagy általánosságban beszéltem, úgy meg azért elmondható, hogy a szoftverfejlesztő általában kitermeli a bérét. Ha nem így lenne, nem röpködnének olyan átlagfizetések, amilyenek (nyilván hazai viszonylatban vizsgálandó).
A többivel egyetértek.
-
julius666
addikt
te nem tudom, mikor végeztél bsc-t meg msc-t
2009-ben kezdtem, idén év elején végeztem. Mondanám, hogy friss infókkal rendelkezem, de az MSc-t pont akkor túrták át (nem tudom milyen lett, de ráfért) amikor végeztem, BSc-t szerintem azóta többször is. Kétezres évek eleje óta zajlik, hogy "leporoszolják" a valamelyest képzést (bár úgy, hogy értelmesen gyakorlati résszel nem tudják feltölteni a helyét, nem sok sikerrel), gondolom ez folytatódott tovább.
én 88-tól 93-ig voltam egyetemista (először), nekem azt a matekot, amit tanítottak, az első betűtől az utolsó szögig mindent bebizonyítottak és meg is kellett tanulni. és NEM VÁLT KÁROMRA.
A tudás nyilván nem. A beleölt adófizetői pénzt, idődet talán lehet lehetett volna jobban is hasznosítani. Akár a tudományos "alapozás" területén belül maradva (kevesebb bizonyítás, több magyarázat/témakör).
Azért azt is érdemes hozzátenni, hogy hol tartott a szakma amikor te egyetemista voltál és hol tart ma, mik a mai piaci igények. Mint azbest is írta, a kutatás, meg a drága, minőségi(bb) szoftverek mellett nagyobb hangsúlyt kapott a "tömegtermelés". Ezt jól nyomon lehet követni a szoftverfejlesztési módszertanok terén is (lásd agilis módszerek népszerűsége).
másik egyetemen, másik mérnöki szakon matek órán problémát okozott a 16/24 tört egyszerűsítése!
Ez nem az egyetem hibája. Csomó faktor (elsősorban: internet) miatt romlott az elmúlt időszakban a fiatalok koncentrációképessége, érdeklődése, a hazai kiherélt közoktatás meg még a régi poroszos követelményekkel sem nagyon képes megbírkózni, nem hogy a megváltozott körülményekkel.
Egyébként a "felsőoktatási reformodat" támogatom, az egyetemek támogatását át kéne szabni teljesen, a jelenlegi a minőségi oktatás támogatása helyett inkább kontraszelekciót végez.
-
bambano
titán
a "nekem azt a MATEKOT..." kezdetű részben mit nem lehet érteni? mitől elektronika meg alacsony szintű programozás a matek?
a gyerekemnek most sokkal több olyan tanulnivalója van, amit a villamosmérnöki tudományok közé sorolnék, pedig infóra jár, nem villanytanra.
"Ha annyit tud az alsóbb szintű müködésről és elmételi háttérről, mint ami a feladata elvégzéséhez kell, az pont elég.": nem, nem elég. melyik feladat elvégzéséhez kell a tudása? amit ma kap? amit holnap fog kapni? az emberek zöme egy egyetemet elvégez, akkor van lehetőség a fejébe tölteni a szükséges alapvető tudományos dolgokat, utána dolgozik és nem tanul tovább alapvető tudományokat. azt, hogy elmegy ilyen-olyan szállítói/gyártói tanfolyamokra, azt nem tekintem tudományos képzésnek.
következmény: az egyetemen az egész életében szükséges megalapozást el kell végezni. amit mindig mindenki, de főleg a cégek elfelejtenek, hogy az egyetemen nem (példa kedvéért) az aktuális mssql 5.0.3.6.34.56.2 sp 347573 patchlevel 395738 rendszert fogják megtanítani neki, hanem relációalgebrát, hogy utána önerőből vagy kis tanfolyami rásegítéssel megismerje azt a konkrét eszközt, amivel ott dolgozni kell.
következmény2: irreális elvárás és remélhetőleg soha nem is fog teljesülni, hogy az egyetemekről adott munkahelyre kész emberek kerüljenek ki. ezzel szorosan összefügg a
következmény3: legjobban akkor tolsz ki a diákkal, ha az egész életére felkészítő tudás helyett specifikus oktatást adsz neki, mert ebben az esetben ha megszűnik az a munkahely vagy vált a tudomány, akkor pofára esik.
-
azbest
félisten
"Ők azok, akik nagyon jó eséllyel már (feladattól és szakmai tapasztalattól függően) rövid/középtávon képesek jelentősen több hasznot hozni, mint a munkaköltségük."
Annyit tennék hozzá, hogy elsősorban az ügyfél fizetőképessége határozza meg azt, hogy mennyi bevételt termel a melós. Ezért is van nálunk 3 ember helyett dolgozó, alulfizetett és fél ember helyett dolgozó jól fizetett ember is. A tudás és a végzett munka általában nincs összefüggéssel a fizetéssel. Az sokkal inkább, hogy ki számára dolgozik a cég.
(#22) bambano
változott a világ. Amikor te tanultál, még egészen más szakmai követelmények voltak. Lehet neked sokkal több elektronikát, alacsony szintű programozást kellett tanulni. Ma viszont még egy beágyazott rendszert is sdk-val és framework-kel csinálnak. Mivel manapság tömegtermelés van, gyorsan és ezáltal olcsón kell eredményt elérni. Az optimalizálás csak addig szempont, amíg nem fér bele az eszközbe a megoldás. Azon felül már csak pénzkidobás a cég számára. Szóval pénzügyileg optimalizálnak. Ugyanez igaz a mostani szakemberekre. Ha annyit tud az alsóbb szintű müködésről és elmételi háttérről, mint ami a feladata elvégzéséhez kell, az pont elég. Az embereknek csak nagyon kis része kutató és professzor. Ők pedig általában elméletben tudják jobban a szakmát, de nem gyakorlatban. Nem fér minden bele az ember idejébe. -
#24
noPublicFG
senior tag
Személy szerint annyit szeretnék, hogy legyen értelme az egyetem elvégzésének, ne csak a diploma legyen a fontos, hanem a mögötte lévő tudás.
Na erre kell majd évtizedeket várni. -
bambano
titán
nekem azért volna néhány ötletem, hogy hogyan kellene rendet rakni az oktatásban, más kérdés, hogy a negyedéért is valószínűleg hátbaszúrnak és befektetnek egy hűvösebb gépterem álpadlója alá
például eltörölném azt a vicces helyzetet, hogy az egyetemnek semmilyen beleszólása sincs abba, hogy ki kerül be. szerintem meg legyen felvételi megint, és a felvételi eredményt lehessen beszámítani az érettségibe.
például azt mondanám, hogy állambácsi ezentúl az épületet adja, felújítja, fűti, oszt jónapot. ezen túlmenően minden cég az általa alkalmazott dolgozók utáni szakképzési hozzájárulást közvetlenül az adott iskolának fizesse be, ahol a dolgozót kiképezték. vagy a mostani állami támogatást is ez alapján fizessék, hogy az onnan kikerült dolgozó mennyit termelt a piacon a munkájával. az ilyen nagyszünet-ebédeltetés meg kocsma-büfé-ruhatár kategóriás szakok nagyjából 2 év alatt mennének a levesbe.
illetve nem ártana egyenesbe tenni a diákok életútját, mert az, hogy 2-3 alkalommal is újratanulnak egyes tárgyakat, annak semmi értelme.
-
bambano
titán
válasz
julius666
#12
üzenetére
"*Saját ismerősi kör alapján, BME-VIK-en végeztem BSc-t + MSc-t.": te nem tudom, mikor végeztél bsc-t meg msc-t, én csak azt látom, amit a lányom most tanul. gyakorlatilag nulla bizonyításuk van, és minimális tételkimondás. ez nem egyetemi szint, sőt, az is lehet, hogy a gimis emelt szintű matek szintjét sem üti meg. (az meg pláne nem egyetemi szint, hogy egy-két tanár a saját maga összeállított zh feladatsort se tudná megoldani, legalábbis a kiadott javító kulcsok erre engednek következtetni).
én 88-tól 93-ig voltam egyetemista (először), nekem azt a matekot, amit tanítottak, az első betűtől az utolsó szögig mindent bebizonyítottak és meg is kellett tanulni. és NEM VÁLT KÁROMRA. a gyerekemnek megemlítik, hogy van olyan, hogy test. ahha. és a testet miből építed fel, te drága hasznavehetetlen mérnöktanár?
hogy fogja megérteni és átlátni az egész kócerájt a tisztelt diákok azon része, akit érdekel, ha el se mondják neki? másik egyetemen, másik mérnöki szakon matek órán problémát okozott a 16/24 tört egyszerűsítése!
mindeközben egyetemista koromban finoman szólva se voltam zárdaszűz, volt mellé életem, munkám is, tehát nem igaz, hogy a tananyag vagy a követelmény sok. csak mamahotelből ellustultak a tisztelt egyetemisták.
-
kenwood
veterán
Teljesen ebbe az iranyba haladunk.
Egyelore meg 2-3 szereplo van :
Az allam,a bankok es a munkaltatok.
Az allam szep lassan kivonul,a bankok es a munkaltatok maradnak.
Ok fogjak fizetni az oktatast,a dolgozok pedig alairnak nekik 5 evre,vagy viszik tovabb a tartozast,kivasaroljak oket, ha mas munkahelyet talalnak.
Mint ahogy a fociban,ahol a nevelo egyesult egyfajta tulajdonjoghoz jut az ember felett.Aztan megyunk le szakkozep,altalanos,Gattaca
-
#20
htomi85
tag
Armagedown
#18
htomi85
tag
válasz
Armagedown
#18
üzenetére
Én nem ismerek egyetlen diplomás munkanélkülit sem.
És te? -
dchard
veterán
Kezdjük azzal, hogy amikor egy villamosmérnök hallgató azoknak a szakirányoknak az összességét kénytelen tanulni MSC-n, amit a BSC-n nem választott, eleve bukó az egész építkezés. Ahelyett, hogy a saját területében mélyedne el, amire a BSC képzésben a folyamatosan zuhanó labor óraszámok miatt mostmár elvi esély sincsen.
A K+F bevonása jó ötlet, a probléma csak annyi, hogy a jelenlegi tanári fizetések mellett ez arra jó, hogy az oktatót a kötelező óraszám leadása után már húz is el "maszekolni", az itt megszerzett tudáshoz a hallgatók nem férnek hozzá. Konkrétan ez történik most. A hallgatók többsége alkalmatlan arra, hogy K+F-be bevonják, aki meg alkalmas lenne, már vagy nyugati egyetemen tanul/PHD-zik, vagy van sokkal jobban fizető állása.
A szakképzési támogatás megszüntetése pedig egyértelműen ennek a kormánynak a műve, ami gyakorlatilag az összes értelmes fejlesztési pénzt elvonta a kari intézetektől. És ezt semmivel nem pótolta. A laborok fejlesztésére gyakorlatilag évek óta nincs egy fillér sem, nem hogy a műszer park, de az általános informatikai géppark is teljesen elavult, lerongyolódott.
És akkor a humán erőforrásról ne is beszéljünk...
Dchard
-
#18
Armagedown
őstag
Armagedown
őstag
Inkább fizetőssé kellene tenni, mint Svédországban is van, kevesebb lenne a diplomás munkanélküli
-
adapter07
csendes tag
Ebben az egészben pont a 2030 az egyetlen reálisnak tűnő dolog, mert végre nem egy év alatt akarják megreformálni az egész oktatási rendszert. Azonnali megoldás nincs, az oktatás nagy tehetetlenségű rendszer, az egymásra épülések miatt. Itt a változtatások eredménye vagy eredménytelensége csak évek múlva látszik (sajnos az eredménytelenség néha hamarabb is). A felnőttoktatás javítása valamit segíthetne, de ki fog tanítani? Azért olyan amilyen, mert nincsenek megfelelően képzett tanárok. A különféle magániskolákban minden idióta taníthat, gyakorlatilag kontroll nélkül. (Megjegyzem, hogy ez sok állami felsőoktatási intézményre is igaz!) Ha az iparból fognak jönni a jobbnál-jobb "oktatási szakemberek" akkor a helyzet feltehetően csak romlani fog.
-
Tigerclaw
nagyúr
OKJ-s informatikusért pont azért nem kapkodnak, mert a színvonal, az oktatási terv, a leadott tudásanyag nem elég jó. Célzottan kellene szakterületenként experteket kinevelni. Külön hálózatos, rendszergazda, külön szoftverfejlesztő célzottan. 1-2 év alatt nagyon komoly tudásanyagot át lehet adni és meg is lehet tanulni, ha profi módon csinálják, kihagyva a felesleges töltelékanyagokat. Más, fejlettebb országokban az ilyen célzott akár csak 6 hónapos intenzív tanfolyamokban oktatnak le komplett szakmákat. Persze kezdő szakembereket képeznek, de profi amúgy is csak munka közben lesz.
-
julius666
addikt
válasz
dajkopali
#13
üzenetére
persze ez csak az elv, megint a részleteken múlik minden
Így van. A bolognai rendszer is ha címszavait nézem, az sem volt egyáltalán rossz dolog/hülyeség.
Aztán ha azt nézem, hogy ahol én végeztem, hogyan vezették be, az elég siralmas. Nálunk a tananyag elméleti ("alapozó") része leginkább bele lett zuttyintva a BSc-s alapképzésbe, ami rettentően tömény lett így és kb. mindenki csúszkál össze-vissza, a többségnek utána esze ágában sincs továbbmenni MSc-re. Az MSc a BSc-hez képest (1-2 szopatótárgyon kívül, illetve ez szakirányfüggő is) már eléggé laza lett, tulajdonképpen azóta sem sikerült feltölteni értelmesen tananyaggal.
Azon kívül, hogy kiszór a rendszer magából 4-5 év után (ennyi idő alatt végzik el ált. a 3,5 éves alapképzést) csomó, tulajdonképpen főiskolai végzettséggel rendelkező egyetemistát, akik szerezhettek volna amúgy "rendes" diplomát is, semmi értelme nincs a kétosztatú képzésnek.
-
dajkopali
addikt
válasz
julius666
#12
üzenetére
a doksiban ott van a differenciálás kiterjesztése, illetve a duális képzés szélesebb körűvé tétele
magyarul: világos és tervezett legyen, hogy milyen típusú szakembereket képeznek: kutatókat, fejlesztőket, üzemeltetőket stb., illetve legyen lehetőség az elméleti képzés mellett a lehető legtöbb gyakorlatra is
persze ez csak az elv, megint a részleteken múlik minden (csak egy hülye középiskolás példát mondanék, hogy érzékeltessem a problémát: harmadikban, amikor a villamos motorok szerelését tanultuk, a nyári gyakorlatot egy magáncég finanszírozta, akik még adtak is pár száz forint ösztöndíjat erre az időre, de nem szakmunkát végeztünk, hanem gyakorlatilag ingyen munkaerőként kapcsolókat forrasztottunk) -
julius666
addikt
Tehát a lusta trehány diákok miatt ne tanítsuk az egész alapjait[...]
Ki mondta, hogy ne legyen bármi is oktatva? Senki.
Egyetemi képzésen belül vannak szakirányok, vannak szabadon választható tárgyak. A kötelező, közös tárgyakon megtanítani az alapokat, lehetőleg minnél gyakorlatiasabb szemlélettel (értsd: több labor gyakorlattal, több, kisebb egy estés beadandóval, hogy a diák lássa, mi a szöszről van szó), a kutatáshoz esetlegesen szükséges mélyebb, elméletibb részeket meg csak azoknak, akik ilyen irányba szeretnének orientálódni.
Nem pár lusta diákról van szó, a végzősök 70-80%-a BME VIK-ről, Elte IK-ról sem K+F irányba megy tovább tippre*, a bebifláztatott tételeknek, bizonyításoknak jelentős része ablakon kidobott idő, adófizetői pénz volt (a kreditrendszerből adódó felvett kamukreditekről nem is beszélve).
*Saját ismerősi kör alapján, BME-VIK-en végeztem BSc-t + MSc-t.
-
sztanozs
veterán
Az egyetemek csak azt szeretnék, hogy valaki (bárki) finanszírozza őket. Az állam pedig láthatóan ki akar szállni:
- jobb szinkron a K+F-fel (ergo használják fel az iskolák a K+F-et a maguk finanszírozására)
- a piacnak jobban megfelelő szakemberek (finanszírozza a piac az elvárt szakirányú tudást) -
dajkopali
addikt
a stratégia szövegében több utalás is van arra, hogy 2020-tól nem lehet számítani az EU-tól felsőoktatási fejlesztési pénzekre - nekem úgy tűnik, hogy - amúgy önmagában nem elítélhető módon - arra törekednének, hogy a versenyszféra szálljon be a finanszírozásba
de az ördög mindig a részletekben: ha kiszolgáltatják az oktatást a piaci szférának - vagyis a pénz fejében úgy táncolnak, ahogy a vállalatok fütyülnek -, a vállalatok nem projektszerű támogatásokat adnak, hanem befolyásuk lesz az oktatás teljességére, annak nem lesz jó vége -
#06658560
törölt tag
"Nem igazán ezt írtam..."
Amennyiben ontopik komment volt, márpedig nem tetted offba, így de.
"Szerintem ezt senki nem is várja tőle."
Csak a cégek.
"Ettől függetlenül az egyetemen jelenleg oktatott anyag min. 30%-a jóindulattal sem nagyon hasznosul, még csak "fejtágítás" jelleggel sem, mivel a vizsga utáni másnapra elfelejti a pár az adott szakterület K+F-ébe teperőn kívül mindenki (előbbiek lesznek, akik pár év múlva oktatják ugyanezt a köv. generációnak)."
Tehát a lusta trehány diákok miatt ne tanítsuk az egész alapjait, így minimálisan komplexebb probléma esetén csak tátogjon mint a hal, univerzálisan jó megoldást ne tudjon adni a problémára, csak bizonyos paraméterek együttállására, s fejlesztéshez, alapkutatáshoz, oktatáshoz szükséges anyagot se tanítsuk senkinek se, mert felesleges. De akkor később ki és mit tanítson, ki fejlesszen, ki innováljon az országban?
-
bambano
titán
"hanem csak hogy gyakorlati szempontból használhatóbb tudást kapjanak a diákok.": kiknek a gyakorlati szempontjából? a cégek nem azt szeretnék, hogy gyakorlati szempontból jobban képzett diákok kerüljenek ki az egyetemről, hanem azt, hogy az ő konkrét gyakorlati szempontjaik szerint képezzék a diákokat.
ami nyilvánvalóan lehetetlen. a cégek a saját betanítási költségeiket szeretnék most ráverni a kormányra. ennyi a történet.
normálformák/normalizáció nélkül egynél több táblás adatbázist nem lehet értelmesen megcsinálni. ez kb. olyan hülye ötlet, mintha az ács előbb ér az építkezésre, és megcsinálja a tetőt akkor is, ha a falak még nem állnak.
a diáknak arra van ideje, amire szakít. a többi sztereotípia.
-
julius666
addikt
Ha egy cégnél "az évek alatt a földből kinőtt, komplex adatbázist" a frissen végzett át tudja látni amikor felvételiztetik, már akkor, az nem komplex.
Nem igazán ezt írtam...
Definiáld már ezt a tudást, amelyik az összes magyarországi cégre alkalmazható lesz!
Nyilván ilyen "abszolút" tudás nem létezik és nyilván a felsőoktatásnak nem az a dolga, hogy közvetlenül az xy cégek monitora elé ültesse oda kulcsrakészen a friss ropogós (olcsó) munkaerőt. Szerintem ezt senki nem is várja tőle.
Ettől függetlenül az egyetemen jelenleg oktatott anyag min. 30%-a jóindulattal sem nagyon hasznosul, még csak "fejtágítás" jelleggel sem, mivel a vizsga utáni másnapra elfelejti a pár az adott szakterület K+F-ébe teperőn kívül mindenki (előbbiek lesznek, akik pár év múlva oktatják ugyanezt a köv. generációnak).
Persze lehet kötözködni is, meg a hozott példába belekötni, a mondanivalót ignorálva.
-
#06658560
törölt tag
Ha egy cégnél "az évek alatt a földből kinőtt, komplex adatbázist" a frissen végzett át tudja látni amikor felvételiztetik, már akkor, az nem komplex.
Valamint melyik cég milyen adatbázisát lássa át, mennyi idő alatt? Ami a helyieknek x évnyi trehány munkával össze jön, azt miért kéne random diplomásnak azonnal megfejteni? Az a cég akkor korábban miért alkalmaz kutyaütő, pancsereket, akiket adatbázis közelébe sem lehetne engedni viewer jogkörrel sem?"hanem csak hogy gyakorlati szempontból használhatóbb tudást kapjanak a diákok"
Definiáld már ezt a tudást, amelyik az összes magyarországi cégre alkalmazható lesz!
-
julius666
addikt
Szerintem a cégek sem azt szeretnék, hanem csak hogy gyakorlati szempontból használhatóbb tudást kapjanak a diákok.
Mondok egy példát:
Ha az iparban arra lenne szükség, hogy az évek alatt a földből kinőtt, komplex adatbázist a jómunkásember képes legyen átlátni, azon összetettebb lekérdezéseket írni anélkül, hogy leolvadna alatta a vas, akkor nem biztos, hogy az a célszerű, hogy az egyetemen a sor/oszlopkalkulus, normálformák absztrakt matematikai nyelvével, meg tétel levezetésekkel szivatjuk a diákokat.Főleg nem olyan szinten, hogy aztán ezek mellett másra ne is legyen ideje, a szabadon választható tárgyakból (amikből amúgy tényleges, ipari szempontból is használható tudást lehetne összegereblyézni) kizárólag az ingyenkredit értelmetlen büfészakos vackokat merje felvenni, mert ugye a kreditnek azért meg kell lenni.
-
julius666
addikt
Ha lenne normális felnőttoktatás, nem csak pénzszivattyú, akkor 1-2 év alatt rengeteg informatikust lehetne képezni az IT szinte minden területére
A jó felnőttképzés mindenképpen kellene, OKJ-s informatikusokból viszont most sincs hiány. Sajnos az a tapasztalat, hogy az ilyen kvázi "betanított" informatikusokért annyira nem kapkodnak a cégek. Akikért két kézzel kapkodnak, azok lényegében a nívósabb egyetemet végzett szoftverfejlesztők. Ők azok, akik nagyon jó eséllyel már (feladattól és szakmai tapasztalattól függően) rövid/középtávon képesek jelentősen több hasznot hozni, mint a munkaköltségük.
Ez persze így nem szerencsés, lehetne ez máshogy is, de amíg az van, hogy a közoktatásból kijövő emberanyag olyan, amilyen, a top egyetemek gyakorlatilag képesek "lefejezni" a potenciális diáksereget (kis túlzással akinek jobb a feje kicsivel és akar is valamit kezdeni magával, mind ezekben az intézményekben landol), OKJ-re, egyéb helyekre meg a "maradék" megy, addig ez a kép nem is fog nagyon változni.
Igazából amíg a közoktatást nem sikerül gatyába rázni rendesen (ami alsó hangon 2-3 választási ciklus, hogy bármiféle kimutatható eredményre vezessen, ezért senki nem fogja meglépni), addig max. csak az ürüléket lehet ide-oda tologatni, éppen mennyire legyen büdös. Ami nem feltétlenül értelmetlen, csak nagy csodákat ne várjon senki.
-
#2
aprokaroka87
nagyúr
aprokaroka87
nagyúr
Az egészet szerintem már általános iskolában kell felismerni
-
Tigerclaw
nagyúr
Ebből a nagyon távoli dátumból is látszik, hogy csak szőnyeg alá akarják söpörni a témát, miközben azonnali megoldásra lenne szükség. Ez pont annyit ér mint egy alapkő letétel. Ha lenne normális felnőttoktatás, nem csak pénzszivattyú, akkor 1-2 év alatt rengeteg informatikust lehetne képezni az IT szinte minden területére, miközben a közép és felsőoktatásban a reformok évtizedek alatt hoznak csak változást.
Gondolj bele, hogy Bill Gates vagy Steve Wozniak tudása és amit elért vele az a csúcstechnológia volt 35 éve. Ma pedig mennyire keveset érne az akkori tudásukkal egy mai fiatal. Erre szertnék rámutatni, hogy mennyivel összetettebb a világképünk a szakmán belül. (De valószínűleg a fizikusok is tudnának hasonló mértékű ismeretbővülésre példát mondani. Vagy az orvostudomány. Az élet minden területe.)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Kés topik
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- Nők, nőügyek (18+)
- Kertészet, mezőgazdaság topik
- The Division 2 (PC, XO, PS4)
- Linux kezdőknek
- Hardcore café
- Milyen egeret válasszak?
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Szevam: Mennyire tipik Z-gen viselkedés? Tipizálható-e egyáltalán?
- További aktív témák...
- Apple MacBook Air M1 2020 13" (A2337) 8GB/256GB, akku: 100% (35 ciklus), garancia: 2026.10.12.
- Lenovo Legion Go 512/16 ,19 hónap garancia, szép állapotban eladó!
- MacBook Pro Retina 14" 8C / 14C / 16 GB / 512 SSD / Magyar - Garancia - 0 ciklus
- Lézeres hátlap csere VERHETETLEN áron
- Lézeres hátlap csere VERHETETLEN áron
- Országosan a legjobb BANKMENTES részletfizetési konstrukció! Lenovo ThinkPad X13 Gen 5
- LG 65BX - 65" OLED - 4K 120Hz 1ms - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium - HDMI 2.1 - PS5 és Xbox Ready!
- Beszámítás! Oculus Rift virtuális valóság szemüveg garanciával hibátlan működéssel
- Telefon felváráslás!! Xiaomi Redmi Note 11, Xiaomi Redmi Note 11 Pro, Xiaomi 11 Lite
- BESZÁMÍTÁS! GIGABYTE AORUS ELITE Z790 i7 14700K 64GB DDR5 1TB SSD 7900XTX 24GB be quiet! SB802 1000W
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest