Hirdetés

Hozzászólok Aktív témák

  • DR|FTK|NG

    veterán

    A Melyik tápegységet vegyem? topic régi összefoglalója.

    Hasznos táblázatok alant, amelyek tartalmazzák szinte az összes forgalomban lévő tápegység belsejének gyártóját, megjelölve melyek az OEM gyártók, stb.:

    2014.07.29. UPDATE:
    Ez egy hasznos írás, összegyűjtve a gyártók és a belsők.

    Tápegységek teszt-adatbázisa

    Tápajánló:

    Tápajánló Táblázat

    Tápegység gyártók, fejlesztők

    Veszélyes tápok listája

    A félreértések elkerülése végett: a nem ajánlott tápegységeket nem azért nem ajánljuk, mert hangosak, vagy mert nem elegendőek teljesítményben (van ami már ennek a kritériumnak se felel meg, mindjárt részletesen). Azért nem ajánlottak mert gyenge minőségű alkatrészekkel rendelkeznek, valamint nincs bennük védelem. Ezeket a hiányosságokat általában nem veszi észre a felhasználó, ha a tápok nem kapnak nagyobb terhelést. A rájuk írt teljesítményt általában nem is képesek adni, és mivel nincs bennünk védelem, meghibásodásukkor a számítógép többi alkatrészében is könnyen kárt tesznek. Tehát nem csak magukra, hanem a számítógép többi alkatrészére is veszélyesek. Ezért van, hogy egy kisebb VGA-hoz is 450 W-os tápegységet ajánlanak, mert általában gyenge minőségű tápegységeket adnak a komplett gépekben, amit ha fejlesztenek, az eredeti tápegység gyenge lehet az új alkatrésszel kibővített konfigurációhoz. Egy átlagos konfigurációt egy minőségi 350 W-os tápegység is kényelmesen elvisz, kevés az a gép, amihez egy minőségi 400 W-os táp nem elég, tehát nem szükségesek az 500-600 W-os (rossz, nem ajánlottak főleg) tápegységek, mivel ezek többlet teljesítménye feleslegesen kihasználatlan marad.

    A konfigurációk fogyasztásáról:

    A mai, modern konfigurációk döntő részben - hozzávetőlegesen 90%-ban - 12V-os ágról fogyasztanak, így tápvásárláskor a 12V-os ágon leadott teljesítményt érdemes leginkább súlyozottan figyelembe venni. Megemlítendő, hogy az egyes ágak ágankénti teljesítménye sok esetben nem adható össze, a közös maximumuk kevesebb, mint amennyi a két ág maximumának összege, de ez általában fel szokott lenni tüntetve a tápon.
    A neten található különféle teljesítmény-igény számoló programok, ''wattkalkulák'' használata maximálisan ellenjavalt, ennek okáról itt lehet bővebben olvasni: [link]
    Sok tesztoldalon - közöttük a prohardveren is - lehet olvasni különböző konfigurációk fogyasztási-adatait. Ezek az adatok műszeres mérések eredményei, azaz megbízhatóak. Fontos megemlíteni, hogy ezek a mérések a konnektorból felvett teljesítmény-adatokat mutatják. A táp veszteséges átalakító, a leadott teljesítmény - azaz az a teljesítmény amit a konfiguráció tulajdonképpen kér a táptól - kevesebb lesz, mint a felvett teljesítmény, a kettő különbsége a táp hatásfokától függ. Általában ez az érték 70 és 85% között szokott lenni, így egy 0,7 - 0,85 -es tényezővel meg kell szorozni a mérésekben feltüntetett adatokat, hogy megkapjuk a táp által leadottat. Mi - elfogadható közelítéssel élve - 0,8-as szorzóval szoktunk számolni a prohardveres tesztekben alkalmazott 550W-os Cooler Master táp esetében.
    A lentebb megadott mérési eredmények alatt mindig teljes konfigurációra vonatkoztatott fogyasztást kell érteni, ODD-stől, HDD-stől, alaplapostól és egyéb fogyasztóstól, habár a könyebb olvashatóság érdekében a leírásban csak a processzor és a VGA típusát tesszük itt közzé. Az adatok teljes, 100%-os terheltségi szintre értendőek, az üresjárati fogyasztások ezeknél jóval alacsonyabbak. (forrás: a prohardver VGA tesztjei)

    Konfigurációk mérési adatai

    A mérésről:

    A SZOFTVERES ÉRTÉKEKNEK NEM SZABAD HINNI, MERT KÖZÜK SINCS A MÉRÉSHEZ.
    EGYEDÜL MÉRŐMŰSZERREL MÉRT ÉRTÉKEKBŐL LEHET ÉS SZABAD KÖVETKEZTETÉST LEVONNI.
    Ezért mindenki mérjen multiméterrel, vagy egyéb feszültségmérővel, ha konkrét választ vár, különben mehet a sóhivatalba. Nem feszültségmérő a BIOS, Everest, Speedfan és egyéb szoftver, aminek az értékét a monitoron láthatod és nem külső hardver által mért értékről van szó.

    Hatásfok:

    A táp, miközben átalakítja az áramot (230 V) a PC számára emészthetővé (pl. 12 V), hőt termel, ez pedig veszteség. A hatásfok megmutatja mennyi is ez a veszteség.
    Nagyon lesarkítva:
    felvett energia = leadott hasznos energia + veszteség
    hatásfok = leadott hasznos energia/felvett energia
    hatásfok = 1-veszteség
    Esetünkben: 350 W-os táp max.-ra terhelve 437,5 W-ot vesz fel konnektorból.
    De ha csak 220 W-ot kér tőle a géped, akkor ő is csak 275 W-ot kér a konnektortól. Feltéve, ha 0,8 (80%) a hatásfoka.
    Az egyes tápok hatásfoka viszont a terheléstől függően változik (kb. 5-20%-ot, tápfüggő, hogy mennyit).
    Elmondható, hogy alacsony, nem kellő terhelésnél, rosszabb a hatásfok, mint optimális kihasználtságnál, tehát feleslegesen nagy, túlméretezett, 500+ wattos tápoknál fajlagosan többet fizetsz ugyanannyi energia előállításáért, mintha optimálisan kihasználnál egy kisebb (de minőségi!!!) tápot.
    Egy 350 wattos táp nem attól 350 wattos, hogy annyit vesz fel a hálózatról, hanem attól, hogy igény esetén annyit képes folyamatosan leadni a számítógépnek!
    A hatásfok nem keverendő a PFC áramkör által a táp 1-hez közelítő teljesítménytényezőjével!

    A PFC-ről:

    A PFC lényegében csökkenti a kimenő hálózati zavart. A konnektorból való áramfelvételkor az a jó ha a szinuszos hálózat áramhulláma megegyező fázisban marad a feszültséggel, és az áram formája nem rövid és pulzáló. A tápegységek viszont egyenetlen terhelést fejtenek ki, tehát az áramhullám sajnos pulzáló lesz. Ez azért baj, mert az áramerősség pillanatnyinak felfogható, többszörös növekedése okán (a P=I*I*R miatt egységnyi áramerősségváltozás négyzetes arányú teljesítményváltozást okoz a soros ellenállásként felfogható elektromos hálózaton) sokkal nagyobb mértékben terheljük a hálózati elemeket (kapcsolók, vezetékek, kötések), mint az indokolt lenne (didyman kiegészítése). Lényegében a felvett és a hasznos teljesítmény viszonyszámát hívjuk teljesítmény tényezőnek az áramszolgáltató szempontjából (illetve nem teljesen ilyen egyszerű, de az érthetőség kedvéért egy pár szabályt, most felejtsünk el). Ahhoz hogy a hálózat gazdaságosabban működjön teljesítmény tényező javítást (PFC-t) használnak a tápok (már amelyikben van ilyen áramkör).
    A PFC-nek két megvalósítása van, a passzív (kvázi) és az aktív (Full). Számunkra az a fontos, hogy a PFC nélküli táp teljesítménytényezője kb. 0,65. PFC-vel szerelt társaié pedig passzív: 0,7-0,9 és aktív: 0,9-0,98. Igazából az EU már bevezette, hogy minden tápegységnek amit az eu-ban eladnak, tudnia kell a PFC-t. Ezzel szemben Magyarországon nem fogod az előnyeit érezni a PFC-nek, mert hazánkban KWh-ért fizetünk, tehát a nettó fogyasztást számlázza ki a szolgáltató, a veszteséget pedig lenyeli. A nyugat-európai országok viszont KVA-ben mérik a fogyszatást, és a szolgáltatók itt kifizettetik a bruttó felhasznált teljesítményt a fogyasztókkal.
    A táp az aktív PFC megvalósításához egy külön vezérlőáramkört kap a bemenő áram alakításáért, de ez a vezérlő csak szinuszos jelen tud megfelelően működni (ergo kváziszinuszos szünetmentes nem jó). Ez a megvalósítás ott jelent előnyt ahol gyakori a feszültségingadozás (amit az aktív vezérlés szünetmentes nélkül is le tud kezelni). További előnye még, hogy szinte bármilyen bementi feszültségen működik a táp. Hátránya, hogy ront valamennyit a táp hatásfokán, de nem komoly mértékben.
    A passzív változat nem használ vezérlést és egy vasmaggal korrigálja az áramhullámot. Ennek megfelelően kisebb a meghibásodási esély, képes kváziszinusz jelet is feldolgozni és talán egy nagyon picit stabilabbá teszi a tápot az aktívval szemben. Hátránya, hogy fix bemeneti feszültségen működnek, ez lehet 115V, 230V illetve lehetséges mindkettő támogatása, de ehhez a tápok kapnak a hátlapon egy 115V/230V-os kapcsolót, hogy a használt hálózathoz igazíthassuk (megjegyzem nehogy átkapcsolja valaki 115V-ra, mert kishazánkban ennek nem lesz jó vége).
    A kvázi-szinusz kimenetű szünetmentesek nem működnek együtt az aktív PFC-s Delta belsős tápokkal (pl Chieftec GPS), ezt számos fórumos hsz és az APC válasza is bizonyítja, ezért ha valakinek olcsóbb szünetmentes tápja van, kerülje ezt a típust, mivel nagyon valószínű az inkompatibilitás. Többi aktív PFC-s tápnál valószínű a rendeltetésszerű együttműködés, de nem 100%-os. Aktív PFC-s táphoz szinuszos kimenő jelet támogató UPS az egyetlen teljes mértékben ajánlható párosítás.

Hozzászólok Aktív témák