Új hozzászólás Aktív témák

• #4845 Dezsi82 tag 13128814 #4841

  Új Válasz 2014-10-25 19:49:13 #4845

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Dezsi82

  tag

  válasz 13128814 #4841 üzenetére

  Üdv!
  Azt hittem, hogy egységes dolog ez. Pl. ha én létrában programozok, akkor az minden PLC-n ugyanaz
  Csak amolyan kiegészítésként azokhoz, amit Szirty leírt.
  Elvileg IEC61131 meghatároz bizonyos dolgokat, amik a PLC-k programozására vonatkoznak. Ennek megfogalmazásában a gyártók is részt vehettek, és az IEC61499 még szigorúbban veszi ezeket, például blokk meghívásokat is.
  Ezért aztán van egy utópisztikus gondolat, ami azt mondja, hogy gyártófüggetlenül lehet majd PLC-t programozni. Talán majd egyszer. Addig áll, amit korábban Szirty írt.
  Ki is jött már néhány gyártó a saját IEC developer-ével. Amiről tudok és használtam az a Mitshubishi és Phoenix Contact. Ezek éppenséggel talán csak a szoftver kezelésében hasonlítanak (ugyanolyan körülményes), de másban nem igazán. Állítólag ugyanaz a cég fejlesztette nekik az alapot, és a végét csinálták maguk.

• #4844 Szirty őstag 13128814 #4841

  Új Válasz 2014-10-25 19:08:39 #4844

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Szirty

  őstag

  válasz 13128814 #4841 üzenetére

  Üdv 13128814!

  "Gyártásban milyen PLC-ket használnak túl nyomó részt? Vagy ez teljesen véletlenszerű?"

  Elég véletlenszerű, de vannak elterjedtebb típusok.
  A nagyobb cégek általában tudatosan törekszenek arra, hogy az automatizálási rendszerük lehetőleg homogén legyen. Tehát lehetőleg egy gyártó PLC-it használják. Ennek gyakorlati oka van. Az, hogy kevesebb különböző fajtára kell felkészülni, kevesebb fajta tartalék alkatrészt kell raktáron tartani, kevesebb különböző és drága szoftvert kell vásárolni és kevesebb szakemberrel is megoldható az üzemben tartásuk. Ez nem csak a PLC-re igaz, hanem mondjuk a szenzorokra, pneumatikára, frekvenciaváltókra, szervóhajtásokra hidraulikára is.

  De vannak kisebb cégek is, ahol összevásárolnak mindenféle, főleg nyugaton leselejtezett öreg gépet. Ezekben a legelképzelhetetlenebb megoldások is összejöhetnek egy helyen. Nem hogy azt nem tudják milyen PLC vagy vezérlő van bennük, de sokszor dokumentáció és rajz sincsen ezekről.
  Aztán amikor kimerül a PLC-ben az elem ami miatt törlődik belőle a program, akkor jön a hoppá.

  Én a legtöbb helyen Siemens és Omron vezérlőkkel találkozok nagy számban. Pl. AB-vel nagyon ritkán.
  Előfordul néhány Moeller, Telemecanique (Schneider) és Mitsubishi is.

• #4842 Szirty őstag 13128814 #4841

  Új Válasz 2014-10-25 17:48:25 #4842

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Szirty

  őstag

  válasz 13128814 #4841 üzenetére

  Helló 13128814!

  "Azt hittem, hogy egységes dolog ez. Pl. ha én létrában programozok, akkor az minden PLC-n ugyanaz."

  Maga a létra bizonyos fokig ugyanaz, mivel kitaláltak egy szabvány ami meghatározza, de nem túlságosan szigorúan.
  De pl. a címzésmódok, címtartományok teljesen eltérőek lehetnek egyes PLC-knél. Omronnál pl. nincs betűjel a kimenetek, bemenetek és a CIO terület nem használt bitjei előtt amiket belső változónak használhatunk, mert ugyanaz a memóriaterület. Az hogy egy bizonyos cím Pl. 2.06 az éppen kimenet bemenet vagy belső változó lesz az a hardver kiépítéstől függ, került-e arra a címre valami. Ezért itt nem lehetséges hogy ugyanaz legyen a címe egy bemenetnek és egy kimenetnek.

  Ugyanakkor pl. Siemensnél külö, egymástól független terület a bement, a kimenet és a belső változó. Hogy melyikről van szó az a cím elé írt betű mutatja. Pl. I6.0, Q4.1, M80.2.
  Ebből kifolyólag lehet ugyanazon a címen egyszerre mindhárom is akár, mert másik terület. Pl. I6.0, Q6.0 és M6.0 teljesen más bitet címez az azonos cím ellenére.
  Az omron 16 bites címekkel dolgozik, így pl. egy bemenet címe lehet 2.11 is a siemens byte címekkel dolgozik, így a pont utáni bit cím csak 0-7 tartományba eshet, 11 nem lehet.
  És akkor csak kettőt említettem. A különbségek elsősorban a rendszerközeli eltérésekből adódik, de az utasítás készlet is eltérő.
  Ha vizuális típus vagy, akkor nézd meg ezt a linket. Itt összegyűjtöttem pár PLC programozói környezet screenshotját.

  "S7 200-at, ha minden igaz. Ha én erre fókuszálok, akkor a többi S7 is menne?"

  Ezt a típust már nem gyártják. Indulásnak jó lehet, mert van hozzá magyar nyelvű rendszer leírás. (528 oldal)
  Ráadásul a programozása és tulajdonságai jelentősen eltérnek a többi S7-től, teljesen más program kell a kezeléséhez pl.
  A Siemens az S7-1200-at szánta az utódjának.

  "Anno mintha szóba jött volna az egyik órán, hogy vannak virtuális PLC-k, amivel lehet szimulálni a programot. Ez helytálló?"

  Igen, néhány PLC fejlesztői környezete tartalmaz PLC szimulátort. Ilyen pl. az Omron CX-One szoftvercsomagja is (de nem képes az összes típus szimulációjára).

  Ilyen a Siemens LOGO programozható relé java-s Logosoft programja is, illetve létezik szimulátor az S7-300, S7-400 és S7-1500 sorozathoz is.
  Az oldalamon van néhány project ami kimondottan szimulátorra épülő gyakorló feladat, kidolgozott megjelenítő felülettel:

  Tartály töltés
  Fúrógép szimuláció
  Mártódaru szimuláció
  Lift szimuláció
  Tolópad szimuláció

  Nagyjából a nehézségi szint sorrendjében felsorolva (némelyikhez video is van), Sajnos a szükséges szoftverek beszerzése gond lehet, mert kereskedelmi programok...

Új hozzászólás Aktív témák