Hirdetés
- AMD Navi Radeon™ RX 9xxx sorozat
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Milyen egeret válasszak?
- Bluetooth hangszórók
- Az ASUS ROG Astral kártyák tájékoztatnak arról, ha épp megrogynának
- Olcsó "üvegkalitka" az Ocypus kínálatából
- OLED TV topic
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- Házimozi belépő szinten
- Mindhárom Tab S9 vízálló lett
Új hozzászólás Aktív témák
-
thebiker
tag
Itt olvasható ami illik a topikhoz is mert VEGÁN
-
-
A Gemini szerint nem.
Állati eredetű termék: A cibetmacska kávé a cibetmacska emésztőrendszerén áthaladt kávébabból készül. A vegánok kerülik az állati eredetű termékeket, és a cibetmacska kávé ebbe a kategóriába esik.
Állatkínzás lehetősége: A cibetmacska kávé előállítása gyakran állatkínzással jár. A cibetmacskákat ketrecekben tartják, és kávébogyókkal etetik, ami nem természetes étrendjük. Ez az állatok szenvedéséhez vezethet.Mármint nem azt írta, hogy nem szabad, hanem hogy valószínűleg nem innák meg.
-
Busterftw
nagyúr
válasz
philoxenia #379 üzenetére
Konkretan rengetegen igy termesztenek, allami tamogatasok miatt.
Maskulonben mindenki a lehetosegekhez merten a legtobbet erot termelne.Igy allami tamogatosokkal termesztenek olyat, ami amugy nem erne meg.
-
válasz
philoxenia #381 üzenetére
A kettő nem mond ellent egymásnak.
Inkább az eredeti "több tízezer éves nagyságrendű" elképzelés pontatlan egy képesség változás kialakulásához. -
philoxenia
MODERÁTOR
válasz
Hieronymus #378 üzenetére
Ez a "ha akarom vemhes, ha akarom nem" érdekes. Először a neandervölgyiek kellenek a változáshoz, máskor meg pár generáció elég. Mindegy, csak írj valamit?
Inkább kilépek innen, mert olyan ez mint g-bal s-ni... -
philoxenia
MODERÁTOR
válasz
Hieronymus #377 üzenetére
Most nem érted, hogy mit írok? Mondj akkor példát, hogy valaki úgy fejleszt/termel valamit, hogy előre tudja, hogy nem fogja tudni eladni!
-
válasz
philoxenia #371 üzenetére
A neandervölgyi emberek a jégkorszakot átélték. Nyilván minden ehetőt megettek. A tejet sem kerülhették el. A jégen nem lehet zöldséget termelni, de találni sem.
Arra térjünk ki, hogy egy genetikailag támogatott képesség mennyi idő alatt terjedhet el.
A tej esetében néhány generáció elég. A gén véletlenszerű mutációja nagyon gyorsan terjedhetett a közösségben. Egyrészt alacsony még a populáció nagysága. Másrészt magas a gyerekszám. Harmadrészt a többiek hátrányba is kerülnek. Aki nem képes megemészteni a tejet, annak a túlélési esélye alacsonyabb.
Mi a helyzet az alkohollal?
A játszma neve, van másik.
A környékünk tele van vad cseresznyefával. Apró szemű és kesernyés az íze. A környék madarai megvárják míg túlérik a cseresznye. Reggel hatkor már teljes a nyugalom. A madarak már berúgva alszanak. Napközben még lenyomnak néhány kört.
További kérdés az alkohollal kapcsolatban? -
válasz
philoxenia #373 üzenetére
Túltermelési válság?
Ez bármely terménnyel előfordulhat. -
Rive
veterán
válasz
philoxenia #373 üzenetére
:shrug:
Ha tényleg nem érted, hogy mi a difi a haszon és a mennyiség között, akkor a vita félresiklatása helyett inkább szenet rakodj. -
Rive
veterán
válasz
Hieronymus #362 üzenetére
Ennek picit kapargass még utána. A neandervölgyiek lehetséges laktóz-toleranciáját csak egy specifikus csoporttal kapcsolatban vették elő, és az egész ügy egyelőre nem igazán áll erős lábakon.
Pont azokban a populációkban, ahol a tej fogyasztása és az ezt lehetővé tevő genetika a legelterjedtebb, nincs asztalon ilyen kapcsolat és az egész ügy ~ hatezer évre datálható vissza, jelen állapotok szerint. -
Rive
veterán
válasz
philoxenia #369 üzenetére
Igazából minden általad felsorolt cél azt szolgálja, hogy nagyobb legyen a betakarított mennyiség...
Nem. Az elérhető haszon legyen nagyobb.
A difi ~ ugyanaz, mint a hagyományos '16 tonna' és egy tálca ékszer között, mondjuk - de aki nem érti, az maradjon csak a szénrakodásnál -
philoxenia
MODERÁTOR
válasz
Hieronymus #362 üzenetére
Ezzel nagyjából azt mondod, hogy a neandervölgyi emberek annyival régebben fejlődtek ki, hogy náluk már kialakult a tej emésztéséhez szükséges génkészlet?
(mennyi idő kell ehhez?)
Mi a helyzet az alkohollal? -
philoxenia
MODERÁTOR
Igazából minden általad felsorolt cél azt szolgálja, hogy nagyobb legyen a betakarított mennyiség...
kisebb gondozási igény
Adott területen ugyanannyi energia ráfordításával nagyobb mennyiség.
betakaríthatóságot, tárolhatóság
dettó
eladhatóság
Ez sem a valódi minőséget jelenti. A beltartalom minősége csak néhány luxustermék esetén jön szóba. Méret, pl. gyümölcsöknél tetszetősség zöldségeknél stb. -
Szevam
senior tag
Cibet macska kávét ihatnak vegánok?
-
Apollyon
Korrektor
Usákia most éppen úgy zakatol a lejtőn, hogy egy klímaváltozás tagadó, vadkapitalista és egyben komcsi vezetője van, aki a szupergazdagok érdekét védi mindenki mással szemben. Az egészséges kajálás ügye marhára nem fog ott változni, majd ha talán ott is betiltják azokat a dolgokat, amiket az EU-ban (pl. a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup), akkor majd talán elhiszem, hogy jó irányba történik ott valami.
-
Hát itt már erősen ugrálunk, az előbb még a pálmaolajjal volt gond, most hirtelen a melegen préselt olajjal... nem lehetne először eldönteni, hogy mi a problémás rész
Egyrészt nem én jöttem az olajok túlfeldolgozottságával, csak beszálltam a téma ezen vonalába.
Másrészt, nem az olaj fajtája a lényeges, hanem a feldolgozás módszere tekinthető kevéssé egészséges megoldásnak.Sajnos ma nem ismerünk jobb, egészségesebb és környezetkímélőbb megoldást. És olcsóbbat sem.
Remélem egyértelmű volt a válasz és megértetted.
-
Apró probléma persze, hogy pl. a tej emésztéséért felelős genetika az érintett populációkban igencsak ott van annak ellenére, hogy az sincs tízezer éves történet
Erre van tudományos magyarázat.
Az Afrikából áttelepülő emberek valóban nem tudták megemészteni a laktózt. Az anyatej fogyasztása után leállt náluk a laktáz termelés.Mivel már laktak a területen (a Neander-völgyi emberek és bizonyosan ittak tejet) gén keveredéssel jutottak a laktáz termelés fenntartásához. Ennek ellenére Az európai lakosság 10-12%-a még Aborigines. Nem változtak meg az eredeti gének a felnőttkori tejfogyasztást lehetővé téve.
Szóval a Neander-völgyi emberek nem haltak ki teljesen. Ha tejet iszol gondolj rájuk. Valamelyik távoli ősöd őslakós volt. -
dabadab
titán
válasz
Hieronymus #360 üzenetére
Hát itt már erősen ugrálunk, az előbb még a pálmaolajjal volt gond, most hirtelen a melegen préselt olajjal... nem lehetne először eldönteni, hogy mi a problémás rész és nem utólag kitalálni, hogy ja, mégsem arra volt gondolva?...
Azt meg már meg sem említem, hogy ha hidegen sajtolt olívaolajban sütnéd a krumplit, na, az lenne az igazán problémás.
-
Igazából az ultrafeldolgozás alapköve a "száz éve nem így csinálták", ezen a teszten meg a pálmaolaj ilyen besorolása elég csúnyán megbukik, mert van régészeti lelet ötezer éves pálmaolajról is.
Az hidegen préselt olaj volt. Az első adag olajat ma is így készítik. 40 fok alatt kell maradnia az olajnak préselés közben. Ez nem fehér, általában enyhén rózsaszín.
Azt amit magasabb hőmérsékleten és nyomáson préselnek színteleníteni és ízteleníteni kell. Az eljárás másik "előnye", hogy külön beavatkozás nélkül lesz magasabb az olvadáspontja az olajnak. Margarin gyártáshoz tökéletes.Ugyan így lehet kapni hidegen sajtolt napraforgó és repceolajat. Ezeket nem feltétlenül szeretik az emberek. Van ízük. A hegyekbe halmozott műanyagpalackos kommersz olajak, feldolgozott olajak. Csak sütéshez szabadna használni.
Az olíva olajból kapható.
Hidegen préselt szűretlen olaj. (Ez a legzamatosabb)
Hidegen sajtolt szűrt olaj. (Ha préselés kezdetét külön gyűjtik, akkor saláta olaj.)
Finomított olíva olaj. Sütéshez.
Finomított és kevert olíva olaj. Ebben már nem csak olíva olaj lehet. Utólag már nem lehet rekonstruálni a keverést. Általában EU olíva keverékeként árulják.
Mivel az olíva drága, sok gyártó már a a hidegen sajtolt olajakat is keveri. -
bambano
titán
válasz
Hieronymus #357 üzenetére
Azért gyártanak tejport, mert a tej nagy része víz és azt felesleges szállítani.
-
válasz
Geri Bátyó #307 üzenetére
Na, például ezért van az, hogy már a bolti tejből nem tudsz aludttejet csinálni, mert nem megalvad, hanem megkeseredik.
Azért van mert a tejet homogenizálják. A benne lévő zsír gömböcskéket szétütik olyan apróra, amik már nem képesek összeállni.
A tejpor készítése, nem olcsó eljárás. Egyszerűbb lefölözni a tejet. Elkezdenek vajat köpülni belőle, majd megállnak 1,5% zsírtartalom elérésekor.
Van olyan tej amit teljesen lefölöznek. Például Riska UHT sovány tej 0,1%. Ezt hívják más országokban vajtejnek. A vajat édes vajnak jelölik. Van savanyú vaj, amit például tejfölből gyártanak.
A tej lefölözése után maradó, eladhatatlan savót feldolgozzák. Élelmiszer alapanyag vagy állati takarmány kiegészítő termék lesz belőle.Amúgy nagyon finom túró jellegű készítményt lehet csinálni a 3,x%-s tejből. A fehérjét kell kell kicsapatni, nem a zsírra várni. (édesebb a hagyományos túrónál)
-
Rive
veterán
válasz
Drótszamár #355 üzenetére
Azt tudja valaki, hogy minek a sülkrumpliba stabilizátor?
A mekis sültkrumpli úgy indul, hogy előre felpucolt, felvágott, fagyasztott nemsült krumpli.
-
Drótszamár
őstag
Összetevők: Burgonya, növényi olaj (napraforgó olaj, repceolaj), stabilizátor: dinátrium-difoszfát, dextróz.
A meki weboldala szerint 5 összetevőből áll.
-------
Azt tudja valaki, hogy minek a sülkrumpliba stabilizátor? Vagy ez az sütőolajba kell?
-
Rive
veterán
..ultrafeldolgozás ..
A fehér lisztből készült termékeknél ultrafeldolgozottabb nem sok van, bármit is jelentsen ez a fogalom (igazából annyira mindenre rá van húzva, hogy alig is jelent már bármit a diéta-politikai hovatartozás deklarálásán túl).
Viszont a sok 'ultrafeldolgozás' közben teljesen kimarad a dologból a vegyes, változatos táplálkozás.
Gy. k. az, hogy ha nem a mekis kaja felét, hanem egy tisztes reggeli tizedét adja az a krumpli (vagy bármi más), az két teljesen más ügylet. -
Rive
veterán
Teljes kiörlésűt úgy csinálnak ipari szinten, h a fehér búzához hozzákerevik a szemetet. Bocs, nem akarok belerondítani a ivlágképedbe.
Csak, hogy bele legyen rondítva a világképedbe: lényegében minden liszt úgy készül, hogy addig keverik a szabályoknak nem megfelelőt és a szabályoknak megfelelőt amíg végül el nem lehet adni.
Fehér és vegyes/teljes liszt esetén is a végtermék maximális elfogadható toxin- és vegyszermaradék-szintje van szabályozva.
-
Rive
veterán
..kb 200-250000 év kell ahhoz, h az emésztés genetikailag megváltozzon. Az utóbbi 4000 évben kezdődött el ez a mezőgazdaság, növénynemesítés című történet..
Apró probléma persze, hogy pl. a tej emésztéséért felelős genetika az érintett populációkban igencsak ott van annak ellenére, hogy az sincs tízezer éves történet
És akkor az, hogy az emberi emésztés alkalmazkodóképessége egyáltalán nem csak a genetikáról szól, elő se került....Funfact, mikor az ember cukros kaját eszik, az agyának ugyanazon területei aktiválódnak, mint aki kábszerezik épp....
Apró gond persze, hogy nagyjából az egyetlen agyterület aminek az aktivitása közös a két dologban d*gás közben is aktív
-
Vesa
veterán
"Jó nagy nézőpont változás jön majd."
Haha, arról a teljesen fogalmatlan antivaxer agyhalott Kennedi fiúról beszélsz, aki szerint az ótások károsak? Már megbocsáss, de egy "jogi ember" mi a fenét keres az EÜ minisztérium élén? Egy sebész pedig majd szakértője lesz az áramfejlesztő generátoroknak? Maximum az Idiocracy című filmben. Hülyeségeket bárki tud beszélni. Nem "szemléletváltozás jön, hanem a középkori sötétség. Aki hisz ennek a konteós ostobának, annak nagyobb esélye lesz belehalni olyan betegségekbe, melyekbe már régen nem kéne senkinek.
-
Rive
veterán
válasz
philoxenia #244 üzenetére
A mezőgazdaságban minden "fejlesztés" nemesítések, GMO, műtrágya stb. azt célozza, hogy adott területen sokkal nagyobb energiasűrűségű terményt állítson elő
Nem. A több, az csak egy része (talán, ha negyede) az ügyletnek.
A legfőbb irányvonal az sokkal összetettebb: úgy nagyjából az ügyfél-termelők sikerességére irányul
Ez magában foglalja például a kisebb gondozási igényt (szárazságtűrés, gomba- és rovarrezisztencia, jobb tápanyaghasznosítás), betakaríthatóságot, tárolhatóságot, eladhatóságot: és mellesleg a mennyiséget is. -
philoxenia
MODERÁTOR
-
Rive
veterán
-
ncc1701
veterán
válasz
philoxenia #338 üzenetére
Költségekről. Hogy mi az olcsóbb, egészséges kaját előállítani, vagy fizetni a szemét kaja-életmód által okozott beteg emberek kezelését.
-
ncc1701
veterán
válasz
philoxenia #337 üzenetére
Nem figyeltél. Ilyen ügyeket, nagy cégek ellen csak úgy lehet megnyerni, ha komoly kutatók, és eredmények vannak mögötte.
-
ncc1701
veterán
Mekis krumpli maga az ultra feldolgozott szemét. Egyrésztről szemét maga a krumpli is, de ezt hagyjuk. Na, ezt kellene valódi zsírban kisütni (most azt hagyjuk, h ch-t, és zsírt egyben nem eszünk), utána max sózni, és kész. Valami 19 összetevő van benne amúgy, még valami szilikon vegyület is.
-
ncc1701
veterán
válasz
philoxenia #255 üzenetére
Nézz utána, h mennyibe kerül egy cukros ember egészségügyi ellátása. Hogy mennyibe kerül az inzulin. Nézz utána, h mennyi a daganatos ember kemoterápiája. Hogy mennyibe kerülnek a sztrókkal kapcsolatos műtétek, kezelések. Hogy mennyibe kerül az ápolása annak, aki ágyhoz kötött. Ma az emberek 70-80%-a inzulin rezisztens, vagy cukros. Ezek civilizációs betegségek, a nyugati társadalomban az emberek 90%-a ettől hal meg. Ezektől lehetne megszabadulni nagyrészt helyes táplálkozással, életmóddal.
Na, ebből lehet finanszírozni az egészséges kaját, életmódot.
Nem az egészséges kaja, élet a drága, hanem a beteg ember. -
ncc1701
veterán
válasz
Apollyon #252 üzenetére
Majd most lesz a vicces történet, USA-ban új egészségügyi miniszter van, jogi ember, aki azzal szerezte a nevét, h olyan embereket védett, akik a szemét kaják miatt lettek betegek. Jó nagy nézőpont változás jön majd.
Ja, a kutató csapatának is az a véleménye (bizonyítottan), h kevés növény, kevés gyümölcs, sok hús, és zsír, mert ez az egészség titka.
Amúgy azt mondtam volna, h egy ilyen változáshoz kell még vagy 30-40 év, de most tán 5 év alatt is meglehet ez. -
ncc1701
veterán
válasz
mefistofeles #250 üzenetére
Mindenféle éhezés nélkül fogytam fél év alatt ~12 kilót.
A vérnyomásom 140/90 felettröl lement 120/80 alá, pulzusom 10-el csökkent, olyan a vérképem, h az beszarás. Mindössze 1 év alatt. Pedig azelött sem ettem szemetet.
-
bambano
titán
válasz
philoxenia #325 üzenetére
A természetes forrású trágyák tápanyag tartalmának sűrűsége sokkal kisebb, mint a mesterséges trágyáké. A természetes forrású trágyáknak a mikrobiom és mikroelem tartalma értékes, nem a makro.
-
bambano
titán
válasz
Geri Bátyó #306 üzenetére
nem bírom megállni:
"a műtrágya már emiatt kellett (több energia kellett a növénynek).": mondjuk van 6 tonnás termésátlagod búzából hektáronként. Ez ugye a szemet jelenti, a kalászt, amihez a növény kifejleszti a szárat, gyökereket, leveleket, stb. Tehát nem 6 tonna, hanem sokkal több növényi anyag fejlődik ki hektáronként. Ehhez hozzáadod azt az eu előírások szerint maximum 270 kg/hektár nitrogén hatóanyagot, mert kell az energia.Hát ez nem hangzik logikusnak...
A valóság egyébként az, hogy a növények építőelemeinek, fehérjéinek, stb. sok nitrogénre és foszforra van szüksége (most kettőt említettem a makroelemek közül). Az energiát a napból kapja, nem konnektoros hibrid, a műtrágya a sejtfelépítéshez kell.. Ezért van az, hogy bizonyos határok között (és körülmények szerencsés együttállása esetén) a műtrágya mennyiségének növelése növeli a termésátlagot (csökkenő hozam elmélet játszik). Ha meg nem szerencsés a körülmény, leggyakrabban nem esik elég eső, ezért a növény nem tudja felvenni a tápanyagot, akkor lesz belőle nitrátos víz meg kékülő gyerek a szomszéd faluban.
-
bambano
titán
válasz
philoxenia #317 üzenetére
A tájfajtákból otthon, tisztán bio módszerekkel termesztett zöldség az kicsi, durbincs, nem néz ki jól és nem vonzza a vásárlók figyelmét. Nagy valószínűséggel a beltartalma sem elég jó. Ahhoz, hogy olyan termésed legyen, ami felkelti a figyelmet, minimum műtrágya kell, de akkor már nem bio meg stb.
-
dabadab
titán
válasz
philoxenia #319 üzenetére
Egyáltalán nem, a parasztromantika tipikusan olyan műfaj, aminek a művelői parasztot csak képen láttak. (Már az ókori görögöknél is.)
-
bambano
titán
válasz
Geri Bátyó #307 üzenetére
Értem, tehát a meki a 13500ft/kg kisker beszerzési árú, egyébként nehezen beszerezhető (láttál már pálma földeket itthon?) pálmaolajjal sütötte a krumplit, nem a napraforgó olajok között jobbak számító vénusz 936 ft/liter olajjal, ami itthon is megterem, tehát nem kell szállítani és van kéznél...
A napraforgóolaj nem büdös. Mennyire magas nyomáson lehet préselni, ha kis nyomáson is kijön a zöme a napraforgó magból? És mit jelent, hogy a napraforgó olaj polimerizálódott? beteszik a napraforgómagot a présbe és zokni jön ki belőle?
Arról már nem akartam beszélni, hogy egy nitrogénvegyület milyen energiát ad a növénynek a napfény mellé...
Az látszik a hozzászólásaidból, hogy ultrafeldolgozott az a termék, amit az influenszer hordák kijelölnek ultrafel- dolgozottnak. Például a téliszalámi, a sonka, stb. azok évszázados tartósítási technikák, nagyon sokáig elállnak, tehát ultrafeldolgozottak?
Milyenek azok a mindenféle tápok, amikkel a teheneket etetik? És milyenek azok a minfenféle tápok, amik a közepesen gagyi legelőn lelegelt fűhöz, szénához, egyébhez képest is mindenféle és befolyásolják a tehéntej minőségét?
Mi az a csökkentett tápérték? tejben és búzában? Neked mi a tápérték? Az a búza, aminek magasabb a sikért tartalma, az mitől csökkentett tápértékű, mikor a sikér az két fehérje keveréke?
-
philoxenia
MODERÁTOR
Most leparasztoztál?
Mint alant írtam már sok mondatban, nyilván nem lehet nagy mennyiségben olcsón minőséget termelni, nem is azt várom el. De azért a sógoroknál sincs kolbászból a kerítés, legfeljebb nem kerítésből van a kolbász...
Nálunk valóban lehet kapni minősíthetetlen élelmiszert is, amit ott nem vennének meg. De ne menjünk bele az okokba, mert az már politika lenne, az meg másik topik. -
dabadab
titán
válasz
philoxenia #317 üzenetére
Ez nem definíció, hanem parasztromantika.
-
dabadab
titán
válasz
philoxenia #315 üzenetére
Define "házi minőség".
-
philoxenia
MODERÁTOR
válasz
Geri Bátyó #302 üzenetére
Nekem sajnos annyira keveset szabad enni, hogy azzal az 50g kenyérrel jól sosem lakok, amit ehetek.
Az mondjuk tény, hogy amikor még kétszer vettek vért a cukor miatt és a saját kenyeremből vittem, akkor a második vérvételnél, olyan másfél óra múlva kb. 1-1,5-el volt magasabb az érték, egyszer elfelejtettem vinni, ettem egy bolti zsömlét és alacsonyabb volt a másfél órás érték, mint az éhgyomri. Azaz a bolti pékáru nagyon erősen hajtja az inzulint, nagyon hamar leszel újra éhes.
Viszont nemrég Szolnokon akartam venni egy pékségben teljes kiőrlésű valamit, de a bolt ilyet még nyomokban sem tartalmazott.
Nem azt mondom, hogy a ridegtartás és az intenzív tartás adott területre levetítve azonos tápértéket tud létrehozni, mert az nem igaz, de lehet valahol a kettő között egy olyan állapot, ahol meg van az adott tápérték, de közben sokkal egészségesebb tápanyagot hoznak létre.
Nyilván van középút, de sokkal több emberi beavatkozás, mondjuk ki munka kellene hozzá. Meg persze újabb fajták. Főleg növényekből. Zöldborsóból szinte minden évben újabbat kell kipróbálnom, mert az előző évi fajtát véve, (persze valójában nem ugyanaz a vetőmag, mert más a termesztő) gyakran sokkal rosszabb a termés, paradicsomból dettó. Manapság viszont saját magot nem tudsz kipróbálni, mert a legtöbb vetett növény hibrid, azaz vagy ki sem kel, vagy alig terem.
Mondjuk a zöldborsót (vetőmagot) emlékeim szerint már ötven éve is boltban vettük.
A száraz hüvelyeseket meg egyszerűen nem éri meg termelni, mert annyira keveset eszünk belőle. Állatot meg már igen kevesen tartanak itt faluhelyen is, mint már írtam, vagy itt, vagy a másik topikban. Baromfit még csak-csak, de sertést, marhát igen kevesen. Így venni nemigen lehet rendszeresen. Alkalmilag igen, de mondjuk az összlakosság szükségleteihez képest elenyésző a mennyiség. Anno is a tsz-ekben, állami gazdaságokban termeltek, tenyésztettek többet, de akkor még összemérhető volt a házi termények, állatok volumene, hogy jó kis szocialista szót használjak.
Azt tudom, hogy anno az orvosnak többet ért (jobban örült neki) hálapénzként két hízott kacsa, mint a pénz... -
dabadab
titán
-
Vesa
veterán
válasz
Hieronymus #304 üzenetére
Ehhez azért tegyük hozzá, hogy ipari léptékben és mennyiségben, a "nagyi kovászos házi kenyerét" nem lehet gyártani! Olyan áron amiért az ilyen egységek általgos vevője fizet, meg pláne nem. Menő ma ekézni a multikat emiatt, de a minőség nem ok nélkül olyan, amilyen. Bárki süthet mai napig magának otthon csodaszép kovászos kenyeret, sok sikert hozzá a mai rohanó világban, 3 gyerek mllett, dolgozó szülőkkel és otthon lébecoló nagyszülők nélkül. Ja, hogy arra amire a nagyanyáinknak még volt ideje, ma már nincs idő... A kényelemnek sajnos ára van.
-
Élvezettel olvasom a csörtéiteket, bár az átlag ember (szinte mindenki) a netről tájékozódik és valljuk be annyi marhaságot lelhet fel, hogy az a csoda ha valóban tudja, mit miért csinál. A lustáknak ott a sok tabletta, tea, szirup, fogyasztó öv lópikula stb.az okosoknak a millió féle diéta, amik mind azt hirdetik, hogy két hónap múlva tökéletes tested lesz és még egészséges is. Akkor még a vitamin és egyéb bizbasz tablettákat nem is említettem.
A valóság az, hogy ha csak azt fogyasztanánk amiről még egy cikk, tanulmány stb. sem állapította meg, hogy káros akkor éhen halhatnánk.Az én jelenlegi diétám lényege, hogy sok szárnyas hús, száraz sertés, lehetőségekhez képest sok hal. Igyekszem minél több zöldséget gyümölcsöt fogyasztani, kenyér fogyasztás visszafogva kb. a harmadára. köretből is minden jöhet, csak a mennyiségre figyelek. ja és minél több víz. Sajnos baromi keveset iszok naponta, és annak is komoly százaléka sör. Na most ezt kozmetikázom.
-
Vesa
veterán
Biztos jó lehet takarmányon élni, én nem fogok!
Az ember mindenevő, nem növényevő. Lehet persze sajnálni az állatokat, csak abban a formában ahogy a vegánok teszik, semmi értelme. A növények termesztésekor milliószámra ölik le a rovarokat, hogy ne tegyenek kárt a termésben. A galamblelkűeket általában csak addig érdekli ez az egész, amíg a gyermekkori kis plüss macijukra emlékeztető állatokról van szó. Onnantól, hogy egy -szerencsétlenségére-, evolúciós folyamata közben rusnya kinézetű állatá, rovarrá, vagy egyéb élőlénnyé fejlődött entitásról van szó, már nem probléma a legyilkolása.Ez kb. az a fajta képmutatás, amikor valaki a tudományt ekézi, de azért a hasznait és eredményeit azt élvezi. A növénytermesztés is rengeteg áldozattal jár, ne légy naív kedves cikk író.
-
philoxenia
MODERÁTOR
válasz
Geri Bátyó #305 üzenetére
Az a baj, hogy már a Lidl-s jó minőségűnek számít. A pecsenyekacsa nagyon fiatal hús, a különmért comb/mell sokkal jobb, de még messze van méretben, ízben és laktatásban egy házi kacsától. Bár ugye házi tartásnál sem mindegy a fajta.
-
dabadab
titán
válasz
Geri Bátyó #307 üzenetére
A pálmaolajat tartják az ultrafeldolgozás egyik alapkövének
Igazából az ultrafeldolgozás alapköve a "száz éve nem így csinálták", ezen a teszten meg a pálmaolaj ilyen besorolása elég csúnyán megbukik, mert van régészeti lelet ötezer éves pálmaolajról is.
-
Geri Bátyó
addikt
"Most akkor kitaláljuk, hogy az olajban sütés is "ultrafeldolgozás"?"
Nem teljesen, de van átfedés. A pálmaolajat tartják az ultrafeldolgozás egyik alapkövének (többszörösen telített zsírsavak) és a meki sokáig ebben sütötte a krumplit.
Otthoni felhasználásnál pedig a bolti napraforgóolaj az, ami szinte műanyag (olyan magas nyomáson préselik, hogy polimerizálódik az olaj, ezért is büdös).Ultrafeldolgozásnak hívhatjuk a mostani bolti tejeket is. Az eleve mindenféle táppal etetett tehenek eleve csökkent tápértékű tejéből mindent kivonnak és szárazanyagot csinálnak belőle (csak nézd meg, hány termékben van például savópor, miközben a savóban már szinte semmi sincs). Ezután a terméknek megfelelően vízzel elegyítik a porokat. Na, például ezért van az, hogy már a bolti tejből nem tudsz aludttejet csinálni, mert nem megalvad, hanem megkeseredik.
-
Geri Bátyó
addikt
A nemesítéssel kapcsolatban szerintem tévedsz, mert az elsődleges az volt, hogy nagyobb kalász és nagyobb szemek, tehát adott területen nagyobb hozam és a műtrágya már emiatt kellett (több energia kellett a növénynek).
A magasabb sikértartalom pedig megint elsősorban az ipari termelés miatt fontos, mert a gyorskelesztésű kenyereknél a magas sikértartalom miatt nem esik össze a kenyér, de valójában ezzel a tápérték csökken.
A kórokozókkal kapcsolatban pedig nem véletlen, hogy az utóbbi 15-20 évben a gabona nemesítése főleg arra irányul, hogy a régebbi, ellenállóbb fajokkal (tönköly, alakor) próbálják keresztezni a mostani, nagyobb hozamú fajtákat. -
Geri Bátyó
addikt
válasz
Apollyon #257 üzenetére
Mindennek utána kell nézni, mert én ahol régen vettem nagy tételben (2 kg-os kiszerelés) a gabonafélét és a hüvelyeseket, ott még a nagy áremelés után is 1100 a barnarizs. Itt a piacon kimérve meg 900.
Illetve én csirkét/kacsát is mindig egészet veszek mert sokkal olcsóbb. Most a Lidl-ben volt akciós a pecsenyekacsa (ami jó minőségű, ahogy a tanyasi csirke is) és 2600-ért vettem egy egész kacsát. -
A sparban például egy egész pékosztály van, minimum 15 féle kenyérrel.
Pontosabban fogalmazva kenyér jellegű pékipari termék. Legfeljebb két féle kenyér jellegű izének van nyomokban köze a kenyérhez. Mondjuk önmagával ezzel kínálattal is felülmúlják a legtöbb kenyér jellegű árusító helyet.
-
bambano
titán
válasz
Geri Bátyó #302 üzenetére
"A gabonáknál az elsődleges cél a nemesítésben az volt, hogy növekedjen a hozam, de azt nem nézték, hogy a hozam mellett a tápérték lecsökkent, a betegségekkel szembeni rezisztencia pedig szinte megszűnt.": a gabona hozamát legegyszerűbben a műtrágya mennyiségével lehet növelni. Hozamra nemesíteni nagyjából nulla értelme van.
A gabona felvásárlási árának egyik legfontosabb tényezője a sikér tartalom. A nemesítés a sikértartalom növelésével foglalkozott, és sikeres is volt. Az új gabona fajták reklámja arról szólt, hogy *azonos* sikértartalom mellett lesz több a hozam, vagy azonos műtrágya felhasználás mellett jobb a hozam és a minőség.
A kár/kórokozók elleni rezisztenciával meg az a fő probléma, (általánosan is), hogy amióta mindent is szállítunk mindehova is, azóta minden betegséget is behurcolunk 1-2 nap alatt. A covidban is az volt a fő probléma, hogy pillanatok alatt széthurcolták a világban, lehetetlen volt lokalizálni. Mire egy nemesítési projekt véget ér, gyakran már egészen más ellen kellene védekezni.
Eleve problémás azt mondani, hogy bolti műkenyér. Melyik bolt melyik kenyere? A sparban például egy egész pékosztály van, minimum 15 féle kenyérrel.
-
Geri Bátyó
addikt
válasz
philoxenia #247 üzenetére
Mondok pár dolgot, ami talán árnyalja a képet.
Bolti kilós kenyér. Eleve a többség fehérlisztből készül, ráadásul élesztős és tele van kelesztésgyorsítókkal, meg állományjavítókkal.
BL 50-es lisztből készült kovászos (mármint igazik kovász és nem élesztős előtészta, amit sokszor kovásznak hívnak) kenyér 24-48 órás kelesztéssel. Ennek a mérete, lehet, hogy csak a fele, mint a boltinak, pedig ez is jó hólyagos.
Teljes kiőrlésű tönkölybúzából készült 0.5 Kg-os kovászos kenyér, ami akkora, hogy az átlag vásárló max. 20-25 dkg-osnak mondaná.
Tapasztalat, hogy a tönköly, sokkal laktatóbb és kevesebb kell belőle, mint a kovászosból és abból sokkal kevesebb kell, mint a bolti műkenyérből. Ráadásul a tönköly és a kovászos sokkal tovább ehető állagú.Az elmúlt pár éveben Tapolca környékén nyaraltam és tudtam venni bivalyhúst (ridegtartású). Gondoltam, hogy laktatóbb lesz, úgyhogy a pörköltből kb. harmadával kevesebbet szedtem, mintha hentesnél vásárolt marhahús lett volna, de még ennek is csak a felét tudtam megenni, mert annyira laktató volt.
Amit ezzel mondani akarok, hogy hiába növekszik a termelésre szánt terület, ha a megtermelt élelmiszer tápértéke eközben csökken, abszolút értékben is.
A gabonáknál az elsődleges cél a nemesítésben az volt, hogy növekedjen a hozam, de azt nem nézték, hogy a hozam mellett a tápérték lecsökkent, a betegségekkel szembeni rezisztencia pedig szinte megszűnt. Az állatokra nagyjából ugyan ez igaz.Nem azt mondom, hogy a ridegtartás és az intenzív tartás adott területre levetítve azonos tápértéket tud létrehozni, mert az nem igaz, de lehet valahol a kettő között egy olyan állapot, ahol meg van az adott tápérték, de közben sokkal egészségesebb tápanyagot hoznak létre.
-
philoxenia
MODERÁTOR
Nem hiszek a visszakereshetőségben csak a mekis kajánál...
Ellenben a minőség nálam ízeket jelent, ez a különbség a tsz és a saját között...
Utáltam a tsz-es (ahogy nálunk anno mondták: téeszcsés) nyersanyagokat, az az ipari elődje volt. Az a csirke, amit tojás korától ismertem más volt, mint a csirketelepi, az a disznó, amit "legeltettem" kis korától, simogattam hónapokig, szerettem, más ízű volt. Érdekes, hogy sosem sajnáltam, mikor levágtuk, a csirkét, kacsát sem, nem lennék jó vegán nyilván. Tudod-e mitől különleges a liba, mikor levágod?
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
lo Bevallom, szoktam hetente többször is Youtube vagy Facebook short videókat nézni. Szórakoztatóak.Ma szembe jött velem a...
- nJoy Cadu 1000VA / 600Watt / 2026.07 garancia/ Usb management / Line-interaktív / 2aksi / Schuko
- Intel Xeon Processzor E5-2680 v4
- HP Compaq 8000 Elite USDT Klasszikus teljesítmény, minimalista dizájn!
- FSP HEXA+ 400W Megbízható Erőforrás a Stabil PC Működéshez!
- Macbook pro 14" m1pro 16/512, szép állapotban,kiegészítőkkel, dobozával.
- Cisco Catalyst C1000-48T-4G-L 48xRJ45 4xSFP switch, CISCO refurbished
- Telefon felvásárlás!! iPhone 14/iPhone 14 Plus/iPhone 14 Pro/iPhone 14 Pro Max
- Csere-Beszámítás! Asus Rog Strix OC RTX 3070 8GB GDDR6 Videokártya!
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G6 - i7-8GEN I 16GB I 512GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
- LG 27GR93U-B - 27" IPS - UHD 4K - 144Hz 1ms - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium - HDR 400
Állásajánlatok
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest