- Asztrofotózás
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- Vezetékes FEJhallgatók
- Nvidia GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Hobby elektronika
- OLED monitor topik
- Milyen videókártyát?
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
Új hozzászólás Aktív témák
-
@lbert
tag
Panel építés:
Egyre másra azon töröm az agyamat, hogy próbanyákon, beszerel, és szépen bevezetékel.
Nem kell annyit vacakolni a keresztezések elkerülésével. A vezetékek egymásra hatása hogy milyen, nos ha a hangja nekem tetszik, a többi lényegtelen.
Másrészt fílm nézésre, mp3 hallgatásra tökéletes szerintem.
Kissebb erősítők építésénék oly kár panel rajzolással kinlódni. -
frankie!
őstag
válasz
RoyalFlush #31 üzenetére
Meg aztán a high-end csúcsa környékén is szinte csak légszerelést alkalmaznak minőségi okokból.
-
@lbert
tag
Profibbak akár ilyen képet is tudnak készíteni a programmal.
Ha lesz rá érdeklődés majd írok bővebben is róla. -
@lbert
tag
Eme 3D-s megjelenítéshez telepíteni kell egy eagle3D nevű összetevőt, és egy programot, ami képes megjeleníteni. Én kipróbáltam de csak az üres panel a beültetési pozicíó rajzolattal-ig jutottam. nem egyszerű.
-
@lbert
tag
Létezik egy ügyes kis progi, mivel 3D-s megjelenítést tudunk készíteni a tervezett áramkörről.
-
"Áhh, a 3D szerelés a legkirályabb dolog, megépíted, ha működik, kiöntöd műgyantával és le van róla a gond, meg kibír mindent "
Ahhh, ez nagyon tetszett
-
Hujikolp
őstag
Meglehet azt csinálni, belehet valahol állítani, hogy a tetejére szererelt smd ne fent legyen, hanem alul? hogy ott legyen felülszerelt? Az ic meg ilyenek felül vannak, az smd-k meg alul a huzalozáson.
-
@lbert
tag
Hát nem egy sűrűn látogatott topicnak sikeredett!
De talán nincs is kifejezett létjogosúltsága.... -
@lbert
tag
Ha már felvételre került a címbe, ejtek pár sort az Eagle tervező programról.
Több verzió is napvilágot látott már. Ezek között számottevő változást nem észleltem. Ami szembetűnő változást tapasztaltam, az az, hogy az általam használt verzióval lehetséges az ívelt huzalozás is. Nyomatékosítom: manuálisan! Ami módosulat lehet, a rendelkezésre álló alkatrészek listájának bővebbségében lehet.
A program fejlesztői nagyon liberális elvet követtek. A program "demó" vagyis oktató verzióban is működik, de szinte elhanyagolható korlátozásokkal. De belátható, otthoni felhasználás során nincs túl nagy létjogosultsága a korlátozott funkcióknak.Elérhető funkciók
Teljes verzió
-Tervezhető rétegek száma 16
-Nyák mérete korlátlan
-Tetszőleges (10x10 tervező kerten kívüli) műveletek végrehajtásaOktató verzió
-Minden művelet csak a 10x10 tervező kereten belül végezhető
Alkatrész rendezés, huzalozás, áthelyezés.
Áthelyezés csak a keretbe bele lehet, kereten kívűlre behelyezett alaktrészt nem lehet helyezniHogyan is működik ez a program?
A program három modulból áll. Egy fő modul, ez nyílik meg indításkor. ebből nyílik a két további modul, a kapcsolási rajz szerkesztő és a nyomtatott áramkör tervező. A kettő összekapcsoltan működik alapértelmezésben, de külön külön is használhatóak. Ha nem projectet akarunk készíteni, hanem csak egy kapcsolát, vagy nyákot.
A rajzok project jelleggel menthetőek el, egy mini commander jelleggel. Itt az egybetartozó rajzok, kapcs-nyák egy könyvtárban-projectben tárolódnak. Minden könyvtár egy project. Lehetőség van külön külön rajzok létrehozására, nem project jelleggel. Ezek könvtáron kívűl jelenülnek meg. Nagyon analóg módon működik a Total Commanderrel.Rajzolás
Elsőnek berajzoljuk a kapcsolást a shematic avagy kapcsolásirajz tervezőben.
Tervezés során elég nagy periféria áll rendelkezésünkre alkatrész tekintetében. Itt mód van egyes alkatrészek szabvány megjelenítésének választására. Úgy, mint ellenállások és kondenzátorok európai vagy amerikai szabvány szerinti megjelenítése. SMD áramkörök is tervezhetőek.
Ha kiválasztjuk a felhelyezendő alkatrészt, a listából, egy előnézeti ablakban jelzi hogyan is mutat sematikus, és beültetési nézetben.
Ha a rajzot elkészítettük, egy "gombbal" a menü sávban átválthatunk board üzemmódra, avagy nyáktervezésre. Ami nagyon hálás funkció, itt már nem kell nekünk egyenként felhelyezni az alkatrészeket, mert az a program elvégzi saját maga a kapcsolási rajz szerint. Számozás és alkatrész tipus alapján csoportosítva. Ez úgy értendő, hogy egy sorban a kondik C1-ől Cx-ig. alatta következő sorban R1...Rx alatta D1...Dx stb., és össze is köti a z összetartozó alkatrészeket. Egy sematikus vezető szállal.
De nem nyákot tervez rögtön! És itt hívnám fel a figyelmet arra is hogy nincs autotopográfia
Nem elfeledendő tényező, hogy ez is egy CAD program, amit szakemberek részére fejlesztettek ki. Avagy, az alkatrészek elhelyezése a nyákon, és a huzalozási mintázat megtervezése szakismeret szerint történik. Tehát olyan emberek számára fejleszették ki akik tudnak nyákot tervezni és nem csak rajzolni! Jó magam is évek óta csk rajzolgatok, de nem igazán terveztem még!
Az összekötés sem huzalozás! A program egy vékony vonallal köti össze az egybe tartozó kivezetéseket, minden rendszerezettség mellőzése mellett.
Ha az alkatrészeket elrendeztük a nyák keretén belül, akkor van rá mód, hogy behuzalozzuk. Itt vesszük hasznát a sematikus összekötésnek. Ezen vezető vonalak mentén manuálisan is huzalozhatunk, de van mód autoroot- ra, avagy autómatikus nyákrajzolásra. Ez sem tökéletes, mert a program csak arra törekszik, hogy ne legyenek vonalkeresztezések. Ennek eredményeként, meglehet, hogy két egymás melletti alkatrészt egy hatalmas hurokkal köti össze. Az utó munka elkerülhetetlen.
Tapasztaltabb szakemberek egyénileg is huzalozhatnak, oly módon hogy kitörlik a segéd "huzalozást". Hogy ez miként lehetséges, nem részletezem, mert hosszú lenne mindent leírni, no meg legyen mit felfedezni is.
Ha valamit módosítunk a kapcsolásban, az változik a nyákon is. Törlés, átnevezés, alkatrésztokozás változtatás, vagy csere más típusra. Ez az összekapcsolt működés.
Ha a kapcsolásirajz szerkesztőt bezárjuk, és úgy módosítjuk a nyákot, mert egyébként nem is engedi máshogy, a két szerkesztő közötti kapcsolat visszaállíthatatlanul megszakad. Tehát ha ezután változtatunk a kapcsoláson, azt manuálisan kell a nyákon is elvégezni.
Egyébbként a rajzok zoomolhatóak. Egy scrollos egér ilgen hasznos lehet ez esetben. Lehet zoomolni menüből is, de az kényelmetlen.
Aki válalkozó kedvű és idő milliomos, az egyes funkciókat billentyű parancsokhoz rendelheti. Van alapból benne egy korlátozott számú billpar. de aki veszi rá a fáradságot, szinte, hanem az egész műveleti sort beállíthatja.
Ha a rajz kész van, a programból nyomtathatjuk is. Itt lehet trükközni, hogy fejjel lefele, elforgatva, lapon történő elhelyezés pozíciója...stb.Nagyon ügyes program. Profiknak amatőöknek egyaránt tökéletes munka eszköz.
Nagyjából ennyi. Ha valaki nem ért valamit, vagy elakadt a program használatában, az kérdezzen itt rá. -
@lbert
tag
Kapcsoló üzemű táp ügyében kértem már segítséget a fórumon, de nem kaptam kézenfekvő segítséget.
Némileg jártas vagyok a teknikában, működésüket tekintve. De nincs kellő ismeretanyagom szakkönyv, egyébb íás, tudás anyag.
Nem tudom pontosan milyen összefüggések alapján kell megtervezni egy adot feszültség értékre, teljesítményre méretezve.
Úgy mint pl. AL érték frekvenca, menetszám összefüggések. Adott AL értékre adott frekin mekkora menetszám kell a kívánt feszültség érték kinyerésére. Teljesítményt meghatározó összefüggések.
Egyszóval egy olyan doksi kellene, amiben benne van minden fontos képlet, ami alapján megtervezhető. Perszer teknológiai leírások is jól jönnek.
Szóval minden a mi a kapcs tápokkal kapcsolatos.
Ha tudnál ez ügyben irányadó segítséget nyújtani, sokat segítenél! -
didyman
őstag
válasz
RoyalFlush #31 üzenetére
Áhh, a 3D szerelés a legkirályabb dolog, megépíted, ha működik, kiöntöd műgyantával és le van róla a gond, meg kibír mindent
Egyszerűség okán szoktam én is. 3D-ben remekül lehet kábelezni, zavarmentesíteni (meg mégannyi hurkot építeni
), egyszerű elektronikáknál fölösleges NYÁKozni. Most legutóbb egy egyszerű 5V-os stabilizátort építettem így meg. A TO220-as IC lábai közé az SMD kondenzátorok adják magukat, a visszirányú dióda pont két láb széles, egyedül a kimeneti 47uF-os kondi az, ami kilóg a dologból két, pármiliméteres lábán
. Az egészet elhordja a hűtőborda, vezetékezés prímán odafér, az egész cucc merev és ízléses. Monduuk amikor a kötöttsavas akkuimhoz csináltam relés tölt-kisüt áramkört, akkor újrahasznosítás okán ott maradt hosszúláűbú mindenki
-
RoyalFlush
őstag
Itt végülis csak a megfelelő lábakra kellett a +-t ill. GND-t kötni, hogy az általam kívánt felirat jelenjen meg végeredményben a kijelzőn.
Nem ismertem ezt a módszert (légszerelés), de utána néztem. Találtam néhány képet. Az első képen látható megoldás (számomra is) kissé gányolásnak tűnik. A 2. képen az illető már ötvözte a két módszert, így azért már jobban tetszik.
-
@lbert
tag
válasz
RoyalFlush #29 üzenetére
Ilyen apró ketyerék esetén könnyebb kivitelezni egy lól szigetelt szép elrendezésű légszerelést. (Szerintem...)
-
RoyalFlush
őstag
Engem is érdekel a téma, majd rákeresek és letöltöm a programot, megnézem mit hogyan lehet benne megoldani. NYÁKkal pl. EZ a megvalósítás is szebb és átláthatóbb lett volna. De még csak most olvasgatom a tapasztalatokat és hogy miként zajlik egy tervezés, kivitelezés.
-
didyman
őstag
A tranzisztorok betáplálása minél közelebb legyen a vezetékek forrpontjához és ekörül legyen egy 100uF-os elkó+100nF-os kerámia. A hangszóró földvezetője a pufferekről legyen leágaztatva. Teljesítményellenállások kicsit szorosan vannak és az egyik közel a kicsatolókondihoz. Ezutóbbi alkatrészt egyébként elhagynám, a kapcsolást simán át lehet rakni szimmetrikus tápellátásra. A stabIC sem szükséges igazán, csak rontja a végfok dinamikus paramétereit.
-
@lbert
tag
De nagy itt a csend!
-
@lbert
tag
Hú ez kompikátnak hangzik, de némileg értem.
De ha egy sematikus rajzot tudnál be tenni az nagyon klassz lenne.Egyébbként, ha nem vagyok pofátlan, ás lesz időd, kukkants már rá a belinkelt nyákra, és mond meg min kellene javítani. Nem konkrétan hogy hogy, hanem hogy melyik részen javítsak. Mennyire értettem meg amit írtál!
Okulásnak a többieknek is, ha be is írod a hibákat, az se lenne rossz!
Persze, ha vállalod a "web tanár" szerepet, és nem vagyok pofátlan. -
@lbert
tag
Ez negyon jó és hasznos hsz! Nagyon szépen köszönöm!
Az a helyzet, hogy jó ideje tervezgetek magamnak nyákot, de megépíteni nem igazán volt még merszem.
Inkább kitteket vettem eddig, amiket csak be kell huzalozni. De ahogy írtad, ez sem csak úgy hasra ütésrs megy. olvastam arról is, hogy a gréc híd és a puffer között, a lehető legrövidebben vezetékeljünk, mert az is zajt vehet fel.Az emkegetett földelésről annyit, hogy nekem csillagpontossal is sikerült földhurkot csinálni.
Nem igazán tiszta az, hogy a bemenet és kimeneti földpont is benne legyen-e a csillagban. Nekem már olyat is mondtak, hogy azt külön, függetlenül huzalozzam. -
didyman
őstag
-A földelés (tápágak) kivitelezése, vezetése csak nagy általánosságban leírható.. Sok erősítőnél tűnik fel a csillagpont, másoknál a füzér-mindegyiknek van előnye-hátránya, de NYÁK-on jellemzeőn füzért alkalmazunk, a táppontok közelében vannak a kimeneti fokozatok, távol a bemeneti terület, és jellemzeőn a táppontok körül nagyobb, nx100uF elkóval, míg messze kicsi, nx1uF tantállal, és 100nF-os kerámiakondival hidegítve. A lényeg az, hogy hurok nem lehet a tápvonalakban és az egyenes, tiszta vezetékezést célszerű követni, kisjelű fokozatok környékén, alatt-felett ne menjen tápvezeték. Ha a NYÁK a végfok mellett előfokot, egyebet is tartalmaz, az egyes területek között csillagpont legyen a kapcsolat, ahogy a jobb-bal oldal között is.
A topográfia mindig jelszempontú legyen, ahol melegedő alkatrészek vannak, ott erre is gondolni kell. Kisejlű, nagy érzékenységű eszközök távol a transzformátortól, váltóáramtól, nagyjelű kimenettől, tekercsektől legyen, a bemenet a lehető legtávolabb. Nagy általánosságban, erősítőknél a kapcsolási rajz egy letisztult, jól követhető NYÁK-tervet is ad, egyszerű logika mentén haladva. A melegedő alkatrész körül ne legyen elkó, műveleti erősítő, a NYÁK elhelyezésére is gondolni kell, ha élén áll, jobban hűlhet az alkatrész, de fölötte ne legyen más, amit aláfűthet. Az egész ott fog egyedül számítani, hogy mennyire lesz érzékeny zajokra, lesz-e benne földhurok, vagy nagyfrekveniás, esetleg alacsonyfrekvenciás gerjedés. Sokszor annyin múlik a dolog, hogy egy testelést 2 centivel odébb raksz, egy 100nF-os kerámiakondit odabiggyesztez egy tápág és akár a készülékház közé.
csillagpontban rendszerint puffrkondi csücsül.
Vezetékezés vastag legyen, ne eshessen rajta jelentős feszültség, nem baj, ha alaposan túlméretes (én a szerény, 1-2A áramot felvevő végfokomat 2,5-ös vezetékkel húztam be például).
Ezek csak így eszembe jutottak, számtalan ilyen apróság van, ezek menet közben jönnek, a lényeg, hogy nem szabad csüggedni, ha egy NYÁK-terv elsőre nem működik jól, nem mindig kell újratervezni sem. deszkamodellezés, szkópos mérés, dobozba szerelés, ott is mérés...El lehet lenni vele, de aztán meg is lesz az eredménye.
-
didyman
őstag
Én először ki szoktam pakolni az alkatrészeket, ahogy nekem tetszik az elrendezés (követve a kapcsolási rajzot), aztán eresztem meg az autohuzalozást. Általában van vele elég utómunka, de a nagyját jól szokta csinálni. Olykor kell 2-3 kör is neki, meg finomítani beállításokon (huzaltávolság, szomszédos alkatrészek...). Aztán egész használható.
-
@lbert
tag
Nagy itt a csend!
Nehéz téma! -
@lbert
tag
Egyébbként gondoltam már rá hogy jelen jelforrások, lásd DVD lejátszók, számító gépek, ilyen-olyan multimédiás lejátszók, már rég nem a régi din szabványon üzemelnek.
Igen csak a multé már azok a 3-600mV line kimenetek.
Ennek eredményeként könnyen megeshet hogy túlvezérlődik az előfok.
Talán le mis lehetne hagyni, vagy egy áthidaló kapcsolót tenni be.
Hiszen ez az erősítő eredendőleg CD jelszinrte tervezett bemenőfokozattal lett tervezve.Egyébbként mielőtt a gyanúja fölvetődne, a kapcsolás nem az én agyam szüleménye. Sajnos!
-
04ahgy
nagyúr
Azért én az első linkre mondanám, hogy bonyolult kapcsolás, egyszerű megvalósítással! Hiszen az egy teljesítmény IC.
A második meg... Hmmm. A bemenőkör jól meg van tervezve, de egy normális OPA (műveleti erősítő IC), esetleg FET bemenetes OPA (aka. sokadik módosított Quad 405) alkalmazásával valószínűleg sokkal jobb bemenő és előerősítési paramétereket lehetne elérni.
NYÁK tervezésileg tanács, hogy /on is maradjak: nagyfrekvenciás erősítőknél szinte egyeduralkodó a kétoldalas, "teleföldes" NYÁK, habár a diszkrét áramköri elemek SMD felé való tendálódásával jócskán változott a tervezéskor irányadó szemponthalmaz is!
Hangfrekvenciánál is van előnye, és hátránya is a teleföldes felépítésnek: egyrészt árnyékol - ez a jó.
Nem kellően méretezett, nagy hurokerősítésű köröket tartalmazó erősítőknél azonban gerjedékenységet okozhat.HGyu
-
@lbert
tag
-
@lbert
tag
Na ez már pont a témába vág!
Egy mésik fórumon épp ugan ez volt a gondja egy tagnak.
Tuttommal csak autó ruter funkciója van. Mi több ez egész bisztos.
De van olyan program ami auto topográfiát is csinál.
Pl: National Instument Electronic Workbench
Azonban csodát senki ne várjon tőle, mert ez is csak annyit csinál hogy összehajigál mindent egy kupacba.
Ez ügyben marad a kézi elrendezés.Egy apró titok: egyszetűbb áramkörök min 2 óra.
Komolyabbak, van hogy 4-6 óra + utó munka -
Hujikolp
őstag
Nekem az Eagle-ban a board oldalon vannak gondjaim, egyszerűen rápakolna az alkatrészeket majd összeköti őket és kész. Nincsen benne valami olyan, hogy az alkatrészeket is autómatikusan rendezze el? Mert amikor nekem kell arrébbrakni az alkatrészeket, az elég macerás. Így is már 2 részre szedtem, de lehet h az lesz, hogy papíron megtervezem az eész nyákos bulit, majd valahogy felviszem.
-
@lbert
tag
Látom, hogy a fizikai kivitel a fő irány egyenllőre, de ez nem gond.
Felmerült itt az Eagle minnt CAD proram. Nos én is azt használom jó ideje.Azt hiszem érdemes lenne kitérni erre is, hiszen akadhat olyan, aki most ismerkedik vele, vagy ugyan rég használja, de nem fedezett még fel minden sajátosságot.
Mint éppen én. Ugyan is egy másik fórumon egy olyan linkre akadtam, ahol egy igen nagyfelontású 3D-s szimuláció volt arról, hogy hogyan is néz ki az adott áramköri lap a valóságban. Ami nagyon meglepett, az az, hogy Eagle szimuláció.
Nos én már sok oldalát ismerem az Eagle-nek, de ez nekem is új.Tudtam, mitöbb használtam is, - már amennyire tudtam - olyan programot aminek van ilyen modulja, de az az Electronic Workbench brutális felfejlesztett verziója.
Ha rábukkanok a linkre, isten bizony beteszem, mert érdemes megkuksiznia, aannak aki még nem látott olyat.
-
Psych0
őstag
én eddig csak egyoldalasat martam lézernyomtatós rávasalós technikával. Semmi probléma nem volt vele, olyan volt min az 1x1. El nem tom képzelni, mekkora macera lehet a levilágítós.
Tervezésben nem vagyok profi. Eagle-lel terveztem aztán photoshoppal fejeztem be, mert nem tudtam mindent szépen megoldani. A méretezésről valahol találtam egy sokszáz oldalas pcb design guideline-t, de nem tom hol van. majd előbányászom.
Amúgy up a jó topicnak. igenis van értelme. asszem...
-
Hujikolp
őstag
Egy tanácsot tudok adni, ha valaki két oldalas nyákot szeretne készíteni, akkor mind a két oldalnál tegyen 4 ellenőrző lyukat a szélekre. Ezt azért, hogy ne csússzon el a 2 réteg egymástól. Miután kinyomtattuk, az egyiket rátesszük, fixáljuk, majd kifúrjuk a nyákot, majd a másik kinyomtatott lapot ráilleszük.
Még azt is hozzátenném, ha valaki nem nyomtat, hanem inkább a megrajzolós változatot választja, akkor érdemes EDDING alkoholos filctollat választani, mert ezt nem marja le a sav. Vastagos, egyenletesen kell felvinni, mert ahol vékonyabb, átmarhatja, ha viszont utánhúzzuk, vigyázni kell rá, hogy ne lassan, mert akkor a benne lévő alkohol feloldhatja az előző húzásokat. Egy picit legyen szélesebb is, mint amennyi kell, mert a sav alámarhat. Ez változhat a sav összetételén, a minőségén, mennyit marattunk vele előzőleg stb.
A nyomtatósnál lézer nyomtató szükséges, a tintasugaras nemjó tudtommal, mert víz alapú.
Ha eszembejut még valami, akkor majd mondom.
-
@lbert
tag
Némi eredménytelen keresgetés után, mégis rá szántam magam, hogy megnyitom ezt a topicot. -ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet valahol a PH méllyén hasonló.
A topic tematikája némileg a címböl már adott!
Amire itt ki szeretnék térni, a rajzolás, a tényleges megalkotás, tervezés.
Sok fórum, sok topicjában esik szó arról, hogy ki milyen programot használ, és hogy milyen technológiával készíti el a nyákot. Gondolok itt a rajzolgatás, fotózás, vasalgatás, maratás.Azonban egyre nagyobb hiányérzetem támadt az iránt, hogy a topográfiát milyen elvek alapján válasszam meg.
Olyan tippek és tanácsok írását várom, hogy milyen alapelveket kell követni, egy nyák tervezésekor.
Gondolok itt olyan dolgokra hogy:- a sokat számító árnyékolás = test = 0 pont vezetékének vezetése, hogy hány ágon, minek a közelében, milyen szélességgel.
- a táp vonalak, és bemeneti, kimeneti jelvezetékek elhelyezése.
- milyen elvek alapján alakítsuk ki a tpográfiát.
- mennyiben heghatározó tényezője az erősítőnek a topográfia, vagy mennyire lehet szabadon megválasztott.
Bízok abban, hogy nem nyitott kapukat döngetek, és nem egy ilyen témával megnyitott topic linkje lesz az elsó hsz a moderátortól, vagy bárki mástól.
Őszintén bízok abban, hogy sokunknak hasznára válik az itt írottak.Ha esetleg az előbbiekben írtottak teljesülnek, akkor sorry!
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Bomba ár! HP EliteBook 850 G1 - i5-4GEN I 8GB I 256GB SSD I 15,6" FULLHD I Cam I W10 I Gari!
- Honor 9X Lite 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Fém, összecsukható és kihúzható fotó állvány eladó
- Steam, EA, Ubisoft és GoG játékkulcsok, illetve Game Pass kedvező áron, egyenesen a kiadóktól!
- Honor Pad X8 64GB, Wi-Fi, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest