-
PROHARDVER!
Az ITX szabványt a VIA alkotta meg 2001-ben, mely eredetileg 21,5x19,1 cm volt, mára 17x17 cm-re redukálódott. Felhasználási területe igen széles, egyformán alkalmazzák otthoni felhasználók, mind nagy cégek különböző beágyazott rendszerekhez. Ipari területen különböző célokra felhasznált gépekhez szolgálnak alapul pl. CNC maró gépekhez, vagy ATM automatákhoz stb. A szabvány leírása a formfactors.org-on található meg. Amit érdemes kiemelni, hogy a mini-ITX kompatibilis az ATX és mATX szabványokkal - a csavarhelyek, a hátlapi panel és a bővítőkártya elhelyezése is megegyezik -, így egy mITX alaplap gond nélkül beszerelhető szabványos mATX és ATX házakba is.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Rick4
félisten
válasz
AxBattler #55779 üzenetére
Nyilván nem vagyok vele tisztában, mivel nem volt az asztalomon ilyen gép, és nem próbáltam bele a két procit, viszont az elmúlt 20 év tapasztalatai alapján mertem állítani azt, amit, ráadásul én az ilyen kérdéseket általában globálisan nézem, azaz minden irányból megvizsgálva válaszolom meg, ezek alapján látatlanban is biztos, hogy sem fogyasztásban (tápegység) sem melegedésben( hűtés) nem lesz akkora különbség, ami veszélyeztetné a beépíthetőséget, mert eleve kihagytuk a számításból azt is, hogy mennyire terheli a gépet, és azt is, milyen környezeti hőmérsékleten használja, és biztos vagyok benne, hogy utóbbi itthon a bolygón található legrosszabbhoz (pl egy afrikai- szubtrópusi géphasználó körülményeihez) képest kb 15°C-kal még mindig kisebb, azaz ha ezek a gépek úgy lettek megtervezve, hogy ott is működjenek, akkor itt megsülni, felforrni egészen biztosan nem fog. Hogy esetleg a ventije 1300 helyett 1400-on fog menni? Meglehet.
-
PROTRON
addikt
válasz
AxBattler #55779 üzenetére
Azért azt se felejtsük el hogy aki ilyen gépet használ általában olyan dolgokra használja, ahol a rövid burst-ök a jellemzőek, ahhoz meg ezek a kis hűtők is elegendőek a magas fordulaton vernyákoló ventivel.
A"T" proci-t ritkábban lehet szerezni, tehát ne várjon feleslegesen rá, mert a "T" jelzés csak annyi hogy rövidebb ideig boostol, ami miatt statisztikailag átlagolva tényleg alacsonyabb watt-os teljesítmény lesz, de boostolás közben közel azonos hőleadást produkál, miközben a beállított parasztvakító korlátok miatt a kivehető számítási kapacitás elmarad a hőfejlődéstől...tehát összefoglalva: 7500T proci boost alatt ugyanannyi hőt termel mint a 7500-as, tehát ugyanúgy terheli a hűtőegységet, de kevesebb számítási teljesítményt produkál, csak rövidebb ideig boostol automatán, hamarabb visszavesz a sebességből, ezért tűnik úgy hogy hoszabb benchmark alatt hűvösebb maradt.
Csak hát átlagos felhasználás jóval rövidebb ideig igényel boostot mint a benchmarkok...Aztán ha mégis azt tapasztalja hogy röcög a rendszer még mindig próbálkozhat később kisebb terhelésű procival, a proci leeégni, károsodni működő venti mellett nem fog, hisz a védelmei nem engedik.
Ehhez még nem kell alulfeszelni.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest