Új hozzászólás Aktív témák

• #54 Tangerine senior tag

  Új Válasz 2005-03-28 22:03:41 #54

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Tangerine

  senior tag

  Na akkor tegyük rendbe a dolgokat:
  
  Lánghegesztés (autogén)
  
  Oxigén+éghető gáz. Az éghető gáz legtöbbször acetilén (C2H2), néha PB-gáz, ami sokkal olcsóbb, de jóval ''hidegebb'' a láng. A hegesztendő anyag függvényében lehet cserélni a pisztolyt, és a hegesztőpálcát. Akár 0,5-ös lemezt is szépen lehet vele hegeszteni.
  Lehet vele keményforrasztani gázdús lánggal rézzel, vagy ezüsttel.
  Lehet lángvágni is vele. Ehhez egy spéci pisztoly kell, de ez általában a pisztolykészletben benne van. Az a különbség, hogy a főfúvóka körül van 6-8 fúvóka, amiből csak oxigén jön, és egy külön csappal lehet rányitni a vágóoxigént, miután a beállított alap láng teljesen átolvasztotta a vágandó cuccost.
  Nem elégeti a vasat, hanem kifújja az olvadt vasat.
  A lánghegesztést a legkönnyeb (szerintem) elsajátítani, csak vigyázni kell a palackokkal, és nem túl mobilis, bár ahol nincs villany, ott nem sok választás van.
  Régen kasznizáshoz használták leginkább, de manapság komolyabb kasznisok nem használják, mert kiégeti a szenet, és a túl sok hőbevitel miatt megvetemedik a hegesztett alkatrész.
  
  Ívhegesztés (elektródás)
  
  A legelterjedtebb (váltóáramos), ''fillérekért'' be lehet szerezni. Vékonyabb cuccokra (lemez) nem jó, inkább fémszerkezetekhez, barkácsoláshoz. Nagyon nehéz vele jó(!) varratot csinálni, nekem ritkán sikerült, el is ajándékoztam. ) Sokszor salak marad a varratban, emiatt nem lesz túl erős. Csak szénacélhoz (vashoz) vagy rozsdamenteshez (saválló) jó a váltóáramú. Egyenáramúval amiben vannak diódák, vagy a komolyabbak egy forgó dinamóból nyerik a villanyt, lehet alumíniumot is hegeszteni. Az anyagvastagságtól függő vastagságú elektróda kell, és az áramot is ehhez kell választani. A 230 V-osoknak elég kicsi a max árama, a jobbak 3 fázisúak. Az elektródák különböző anyagúak, vastagságúak és bevonatúak. Mindig az adott cucchoz kell választani a megfelelőt.
  
  Ívhegesztés (védőgázas fogyóelektródás) alias ''CO''
  
  Hasonló az előbbihez, de sokkal modernebb, és több előnye van.
  Viszonylag olcsó a gép (én 40k körül vettem a metróban) sokkal könnyebb vele hegeszteni, mint az elektródával, kissé nehezebb, mint a lánggal. Szép varratokat lehet csinálni vele, zárványt nehéz, mivel nincs salak. Lehet vele vékony lemezeket is. Az elektróda tkp. egy tekercs bevonatos drót, amit maga a gép adagol beállítástól függően. A drót szükséges vastagságát a hegesztendő cucc vastagsága határozza meg. Az én barkácsgépembe lehet 0,6-ost vagy 0,8-ast tenni, de az adagolással is sokat lehet szabályozni. Én hegesztettem vele 1-es és 4-es lemezből fűtéstartályt is, de még szőlőlugast is.
  A komolyabbakkal (3 fázisú) pl. 1,5-ös huzallal is lehet hegeszteni.
  Előnyei a lánghoz képest, nem égeti ki a szenet a vasból (a védőgáz miatt) és kisebb a hőbevitele is, így kevésbé vetemedik a hegesztett cucc.
  A védőgáz lehet az olcsóbb CO2 (nem CO) vagy a drágább argon, vagy a kettő keveréke. Az argon jobb, nem fröcsög annyira. Kasznizásra használják sokan, de bármi barkácshoz is jó. A gép kissé drágább, mint az elektródás a palack is drágít rajta, de szerintem megéri a pluszt.
  
  Ívhegesztés (argon védőgázos wolframelektródás) alias AWI
  
  Hasonló az előzőhöz, de inkább iparilag alkalmazzák, a legjobb minőségű varratokat ezzel lehet csinálni.
  Hallottam már, hogy kasznizni is használják. Nagyon drága a gép. A drótot kézzel kell tolni. Nem tudom, hogy könnyű-e hegeszteni vele, én csak éppenhogy kipróbáltam, de nem nagyon ment, mert reflex-szerűen belenyomtam a wolframot a munkadarabba, aztán lehetett mindig hegyezni.
  Lehet vele alumíniumot is hegeszteni, míg az előzővel (asszem) nem.
  

Új hozzászólás Aktív témák