Új hozzászólás Aktív témák

• #58685 Hi!King őstag tomcica #58672

  Új Válasz 2022-01-03 12:19:33 #58685

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Hi!King

  őstag

  válasz tomcica #58672 üzenetére

  Van az a mentalitás, hogy ami nem öl meg, az erősebbé tesz. Viszont amellett, hogy nem mindig igaz, hiszen nem mindig minden időszakban és edzésen a maximális terhelés adja az optimális fejlődést (lásd pl. futásban az alapozó km gyűjtés), ennek belülről kell jönnie, nem pedig egy folyamatosan üvöltő, téged megalázó edzőtől. Magadat kell kínoznod még akkor is, ha az edző írja elő a penzumot, te vállalod be vagy nem vállalod be. Gyerekeknél élsportolós közegben viszont nem ez van.

  Egyébként végignéztem DTK interjúját Szilágyi Liliánával, és azon részével, amiket az élsportról mondott, hogy meg kellene változtatni, és akkor belső motivációból jönnek majd az eredmények, nem értek teljesen egyet. Úgy értem, egyetértek a törekvéssel, csak nem vagyok benne biztos, hogy akkor is jönni fognak az eredmények. Az élsport utánpótlás és a humanizmus bizonyos szint fölött ellentmond egymásnak, mert ha hagyod, hogy a gyerek elndöntse mit akar, és nem kényszeríted a sportot, azon belül nem kényszeríted fizikai vagy verbális fegyelmezéssel, hogy a lehető legkeményebben edzzen, akkor egyszerűen hátrányba fog kerülni azokkal szemben, akik kényszerítve annak, egyszerűen biológiai okokból, hiszen a kényszerített gyerek edzésmunkáját már 5-6 éves korától terelhetik a szülei és az edzői, így ha a ki nem rostált kevésben marad, az előnye behozhatatlan marad. Csak mindez együtt jár azzal, hogy lelkileg őt is tönkretehetik, a lemorzsolódók többségét is tönkreteszik fizikailag és/vagy lelkileg. Én azt gondolom, ilyen áron ez ne legyen, különösen ne támogassa az állam, és ami még fontosabb, a szurkolók ne támogassák ezt a rendszert. De nem tudjuk, hogy máshogy is lehet-e, lehet hogy a humánus módszerek tényleg nem vezetnek ugyanolyan eredményre, és ezt is el kellene tudni fogadni, akár azt is, hogy lehet, hogy bizonyos olimpiákon nem lenne magyar aranyérem, ha ezen változtatnánk.

  Könnyűatlétikában az ismerőseim alapján Magyarországon sem olyan brutális már, mivel a nemzetközi porondon kevés esély miatt pénz sincs benne sok, ezért egyre jobban lelkesedési alapon megy. Tájfutás utánpótlás még annyira sem durva, csak egy-két klub és edző van, akik túltolják. Labdajátékokban viszont máig ugyanaz van, mint volt. Az úszók, kajak-kenusok világából meg önmagában amik kikerültek, azok alapján semmi jót nem gondolok.

Új hozzászólás Aktív témák