Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • brickm

    őstag

    válasz MineFox54 #7682 üzenetére

    Nem. A gyök kettes szorzat a pulzáló kétutas egyenirányítás után keletkezett feszültség pufferelt értékét adja hozzávetőlegesen. Az egyenirányított fesz értékét integrál számítással lehet kikalkulálni. Az egyenirányítás feltétele,hogy a jelútba kerülő soros diódát kinyisd. A mai átlag SI dioda nyitó feszültsége 0.6- 0.7v közötti szórásban van. A graetz híd esetében két soros dióda van félperiódusonként, tehát majd 1.4volt kell hogy kinyisd. Mivel ekkora feszültség neked nem áll rendelkezésre max valami joféle sotki dioda jöhet szóba ahol elenyésző a nyitófeszültség, ellenben akkor is fennáll a meghajtó fokozat terhelése, mivel az arduino bemenete még mi dig nem alkalmas az audio jelek impedanciaigényének megfelelni.
    Azt szoktam mondani, és ez általában helytállo törekvés, hogy a vonalszintű jelhez legalább 25kohm os bemenetet párositsunk de inkabb 50 150k vagy 1-10Mega ohmot. Ellenkező esetben zajos lesz a mérés, illetve erősen korlátozott felső tartomány marad.

    A detektoros rádió esetében is fontos, hogy a terhelés (fulhallgató) több kohm legyen. Ellenkező esetben leterheled a vett jelet és mivel teljesitmény nincs mögötte leesik a feszültség...
    A hangszoros detektoros radióban van erősítő fokozat.

  • Janos250

    őstag

    válasz MineFox54 #7682 üzenetére

    Még kipróbálnám a legprimitívebb módszert is:
    Egyutas egyenirányító (Ge), és utána a legegyszerűbb hardver integrálás: ellenállás+kondi.
    Apropó, mivel méred a hangerőt? Nem lesz ott a jelnek egyenfesz része is?

    Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Új hozzászólás Aktív témák