Hirdetés
- 5.1, 7.1 és gamer fejhallgatók
- Modding és elektronikai kérdések
- Gaming notebook topik
- Samsung Galaxy Tab S8 és Tab S8+ - méretvariációk egy témára
- Miért nem tűnik el soha a kalózkodás?
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Bambu Lab 3D nyomtatók
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Apple asztali gépek
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Új hozzászólás Aktív témák
-
#39
ergoGnomik
tag
b.
#38
ergoGnomik
tag
Úgy csinálsz, mintha magadtól nem értenéd, hogy ez annál sokkal-sokkal bonyolultabb probléma, mint kitalicskázni két-három szerver racket a farmról, bedobni egy űrkapszulába, fellőni és már kész is vagyunk.
Ha ránézel a szokásos ISS fényképekre, akkor látod a konstrukció nettó méretéhez fogható nagyságú napelem tömböket és az annak 70-80%-át kitevő méretű hőkisugárzókat. Nos, a Wikipédia szerint ennek a sok napelemnek az összesített csúcsteljesítménye nincs egy negyed megawatt, és a keringés közben odafent sem süt mindig a nap. A mai szerverszekrények meg darabonként karcolgatják a 100 kW betáplálásszükségletet, szóval egy műholdba sokkal több energiaigényt lehet könnyedén beépíteni, mint amit hatékonyan ki tudsz elégíteni. A hulladékhő elvezetésének meg pont ugyan ez a problémája. Plusz valamiért van egy olyan gyanúm, hogy amiket odafönt használnak azok nem pont azok a napelem táblák, amit a kínai ipar köbkilométer számra ont magából.
A kozmikus sugárzás is egy olyan összetevő amit nem hagyhatsz figyelmen kívül. Miközben erősen számolja az MI odafent a világ megváltásának matekját, közben azért nem lenne jó ha a nagy energiájú részecskék által átbillentgetett bitek és megzavart tranzisztorok hibázgatnának, mert a végén megváltás helyett megsemmisítés lesz az eredmény. Annak meg a csóri milliárdosok és a valagukból kilógó politikusok lehet nem örülnének. Így aztán kénytelen leszel vagy súlyos árnyékolást fellőni a számítástechnikával, vagy a sugárzást jobban viselő gyártástechnológiát és multi-redundáns hardvert építesz be. Amivel jelentősen csökkented a hasznos teher arányát. A redundancia a karbantartás szempontjából is fontos lehet, mert föld-körüli pályára ugyan senkit nem fogsz felugrasztani megszerelni ami elromlott. Illetve, a teljes rendszered méretezésénél figyelembe kell venned, hogy kedvezőtlen esetben folytonosan veszíteni fogod a számítási kapacitást, ami új telepítéseket igényel vagy csökkenti az üzleti potenciált.
Hacsak úgy nem gondolod, hogy ezek az űrszerverek felviszik magukkal az összes mesterséges intelligencia algoritmust és feldolgozandó adatot amiből azután életük végéig elketyegnek és közlik majd egyszer a negyvenkettő bonyolultságú végeredményt, akkor bővített kommunikációs képességekre is szükség lesz. Legjobb tudásom szerint ami most van, az kb. a mostani űrállomás, űrszondák és űrtávcsövek kiszolgálására talán elég, de szűkösen. Ha oda-vissza adatot kell forgalmaznod, ráadásul az MI alkalmazásokban megszokott nagyságrendekben és a mostani körülmények között elvárttal összemérhető időszükséglettel, akkor létre kell hoznod olyan műholdkövető és adatforgalmazó rendszert, ami sokszorosan felülmúlja a ma elérhető megoldások kapacitását. És jóvá is kell hagyatnod, világszerte sokfelé.
A fellövések is érdekes kérdés lesz, ha kiderül a fenti korlátozó tényezők miatt szükségessé váló irdatlan kapacitás igény. Mert attól, hogy Altman, Elon és Jensen nagyon szeretnék, az űrszállítási kapacitás és annak javításának/gyártásának volumene nem tud végtelen lenni. A kereslet és kínálat árakra gyakorolt hatását ismerjük jól. Az esetlegesen felduzzasztott, azután kihasználatlanul álló hordozórakéta flottát meg szerintem nemigen kockáztatja meg a SpaceX, rajtuk kívül meg egyelőre nincs esélyesnek tűnő szereplő. Ja, a piacon egyeduralkodó szereplők árakra gyakorolt hatásáról úgyszintén nem szabad megfeledkezni. Plusz engedélyeztetni a megnövelt űrforgalmat.
Azután ott van még az elavulás. Pillanatnyilag iszonyú gyorsasággal kerül újabb és újabb mesterséges intelligencia hardver kifejlesztésre. Az űreszközök tervezése és gyártása ezzel jól láthatóan nem képes lépést tartani a nyilvánvaló okok miatt. Gyakorlatilag mire kiépíted odafent a rendszeredet, tele vagy reménytelenül elavult eszközzel, vagy folytonosan égeted a súlyos pénzeket az újabb generációs űrhardverek tervezésére és validálására, emellett utóbbi esetben a sok generációs MI hardverre folyamatosan biztosítanod kell a modellek támogatását és optimalizációját.
Szóval a problémád az, hogy minden amit idelent k pénzből meg tudsz oldani, az odafönt beszorzandó egy egynél nagyobb n számmal. Hasra ütésre n nem kisebb, mint három vagy öt, még ha pontosan nem is tudjuk számszerűsíteni a feladat szinte átláthatatlan bonyolultsága okán. Ehhez még hozzáadódik a lassabb gyártás és telepítés. Nem fogsz tudni megfelelő teljesítménysűrűséget elérni és nehéz lesz üzemeltetni. Az igényelt gyártási volumenek segíthetnek valamit a költséghatékonyságon, de egyelőre nem látszik milyen bevételeken tudnád amortizálni a szükséges új fejlesztések és kapacitásbővítések költségeit. Rémálom az engedélyeztetés. Az meg, hogy az NVIDIA, xAI, OpenAI, SpaceX és a többiek virtuális vagy kölcsön milliárdokkal újra beszállnának egymásba és megrendeléseket adnának egymásnak csak tovább erősítené annak a látszatát, hogy a mesterséges intelligencia tényleg egy buborék, ami megint néhány lépéssel közelebb hozhatná az önbeteljesítő jóslat beteljesedését.
-
ddekany
nagyúr
Érdekes project, de ha tippelnem kell... van az a 2030 olyan messze, hogy legyen rajta jó pár év csúszás, és addig visszavesznek az impozáns számokból is a felmerült technikai nehézségek miatt. És akkor az még egy prototípus, és csak utána kezdődik a valós használatot akadályozó gondok leküzdése. Szóval ezért mondom, hogy ez legalább évtizedek, ha egyáltalán.
-
-
ben2
tag
válasz
Héraklész
#15
üzenetére
A műhold gyártása nem kerül több energiába, mint egy adatközponté (ugyanakkora számítási kapacitással számolva), a fellövése meg 100%-ban újrahasznosítható űreszközökkel gyakorlatilag a folyékony oxigén és metán előállításához szükséges energia, ami nagyságrendekkel kevesebb, mint amit egy adatközpont a működése során felhasznál.
-
Elméletileg Izlandon 2030 tól munkaba áll az első napelemes erőmű 30 MW teljesitménnyel.A technológiai háttér meg van hozzá. [link]
bambano:: Én úgy tudom az űrből lesugárzott magas frekvrenciájú mikrohullámnak nincs melegitő hatása a légkörre Ez a frekvrencia szinte akadálytalanul jut át a légkörön.Csináltak már kísérleti lesugárzást.
-
válasz
Héraklész
#15
üzenetére
Open AI pl most 33 GW-ot akar telepíteni .Ekkora energiafelvételről beszélünk.
1 GW teljesítményű adatközpont telepítés ára 25-50 Milliárd dollár ez nem konkrétan maga a hardver hanem minden ami mondjuk 5000 adatközponti egységet -t kiszolgál Most csak az open AI ról beszélünk. Paks átlagos igénynél 2 GW körül megy ,maxon járatva ha jól tudom 3,5 GW teljesítményt tud leadni ez plafonon. Tehát 10-15 paks . Kína egy 1 km hosszú napelem erőművet akar az űrbe ami 36 km magasan lenne és 21 GW teljesítményt nyújtana. Egyre több ország gondolkodik ebben, mert a nap 24 órájában termel, nem melegszenek túl, sokkal nagyobb a hatékonyságuk.
jelenleg 10-12000 dollár 1 kg űrteher fellövése. 20 milliárd dollárból fellősz kb 1500-2000 tonnát.és ez folyamatosan olcsóbb lesz.
Biztos nem kikezdhetetlen alogikám,de én valahogy így látom. -
Az, hogy elkezdtek ilyet fejleszteni, hihető. Elkezdték, senki nem mondta, hogy lesz is eredménye, mint a 3d tv-nek meg a fúziós erőműnek.
Az is érdekelne, hogy egy ilyen műhód milyen pályára lesz állítva, fog kapni folyamatosan napfényt?másik hsz-re:
A fent összegyűjtött napenergia földre sugárzásával meg az a bajom, hogy az energia zöméből meleget gyártunk, némi közbenső akadályoztatással. Kell nekünk még plusz meleg ide? -
Z_A_P
addikt
Energiaéhség.Csak az OpenAI tervben lévő projektjei Németország energiafelhasznalasanak a fele kb.
Mi emberek persze egyunk bogarat, ne repuljunk, ne autozzunk, eleg a 19 fok, nem kell naponta furdeni, akkor sem meleg vizzel, mosni sem kell, ki lehet ruhat szelloztatni, hazat epiteni csak joisten szabalyokkal, euro 99 ,stb, stb
-
#18
deathcrow42
őstag
MrT
#11
-
#9
deathcrow42
őstag
emvy
#8
-
https://starcloudinc.github.io/wp.pdf
> As conduction and convection to the environment are not available in space, this means the data center will require radiators capable of radiatively dissipating gigawatts of thermal load. To achieve this, Starcloud is developing a lightweight deployable radiator design with a very large area - by far the largest radiators deployed in space - radiating primarily towards deep space...
Aztan mindenki eldontheti, hogy ez mennyire realis.
-
Engem azért érdekelne, hogy pontosan hogyan is gondolják a hűtést.
-
#4
deathcrow42
őstag
b.
#1
Új hozzászólás Aktív témák
- Corsair Vengeance DDR5 16 GB / 5200MHz / 2x8
- Dell Latitude 5420 Újszerű állapotban, i5 FHD IPS LCD,16GB,magyar világítós billentyűzet
- Dell Latitude 5420 Új, Fóliás állapotú,i5 FHD IPS LCD,16GB,magyar világítós billentyűzet
- DELL P2714H "27 colos kalibrált IPS panellal rendelkező monitorom eladó tökéletes állapotban!
- MSI GTX 1070 Ti GAMING 8G stabil, működésileg megbízható állapotban eladó!
- Honor X6b 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- BESZÁMÍTÁS! GIGABYTE B250M i5 7400 16GB DDR4 512GB SSD RX Vega 64 8GB DEEPCOOL Tesseract BF 650W
- HP Z-Book G3 ! Csere-Beszámítás! I7 6820HQ / Nvidia Quadro M1000M 2GB / 16Gb DDR4 ! Új Akksi!
- GYÖNYÖRŰ iPhone 12 Pro 256GB Gold -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3438, 94% Akkumulátor
- Asus TUF Gaming F15 FX507 - 15,6"FHD 144Hz - i5-12500H - 8GB - 512GB SSD - RTX 3050 - 1 év garancia
Állásajánlatok
Cég: NetGo.hu Kft.
Város: Gödöllő
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest