Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Héraklész

    aktív tag

    válasz b. #38 üzenetére

    Te előítéletes vagy és sorra hozod az érvelési hibákat.

  • ergoGnomik

    tag

    válasz b. #38 üzenetére

    Úgy csinálsz, mintha magadtól nem értenéd, hogy ez annál sokkal-sokkal bonyolultabb probléma, mint kitalicskázni két-három szerver racket a farmról, bedobni egy űrkapszulába, fellőni és már kész is vagyunk.

    Ha ránézel a szokásos ISS fényképekre, akkor látod a konstrukció nettó méretéhez fogható nagyságú napelem tömböket és az annak 70-80%-át kitevő méretű hőkisugárzókat. Nos, a Wikipédia szerint ennek a sok napelemnek az összesített csúcsteljesítménye nincs egy negyed megawatt, és a keringés közben odafent sem süt mindig a nap. A mai szerverszekrények meg darabonként karcolgatják a 100 kW betáplálásszükségletet, szóval egy műholdba sokkal több energiaigényt lehet könnyedén beépíteni, mint amit hatékonyan ki tudsz elégíteni. A hulladékhő elvezetésének meg pont ugyan ez a problémája. Plusz valamiért van egy olyan gyanúm, hogy amiket odafönt használnak azok nem pont azok a napelem táblák, amit a kínai ipar köbkilométer számra ont magából.

    A kozmikus sugárzás is egy olyan összetevő amit nem hagyhatsz figyelmen kívül. Miközben erősen számolja az MI odafent a világ megváltásának matekját, közben azért nem lenne jó ha a nagy energiájú részecskék által átbillentgetett bitek és megzavart tranzisztorok hibázgatnának, mert a végén megváltás helyett megsemmisítés lesz az eredmény. Annak meg a csóri milliárdosok és a valagukból kilógó politikusok lehet nem örülnének. Így aztán kénytelen leszel vagy súlyos árnyékolást fellőni a számítástechnikával, vagy a sugárzást jobban viselő gyártástechnológiát és multi-redundáns hardvert építesz be. Amivel jelentősen csökkented a hasznos teher arányát. A redundancia a karbantartás szempontjából is fontos lehet, mert föld-körüli pályára ugyan senkit nem fogsz felugrasztani megszerelni ami elromlott. Illetve, a teljes rendszered méretezésénél figyelembe kell venned, hogy kedvezőtlen esetben folytonosan veszíteni fogod a számítási kapacitást, ami új telepítéseket igényel vagy csökkenti az üzleti potenciált.

    Hacsak úgy nem gondolod, hogy ezek az űrszerverek felviszik magukkal az összes mesterséges intelligencia algoritmust és feldolgozandó adatot amiből azután életük végéig elketyegnek és közlik majd egyszer a negyvenkettő bonyolultságú végeredményt, akkor bővített kommunikációs képességekre is szükség lesz. Legjobb tudásom szerint ami most van, az kb. a mostani űrállomás, űrszondák és űrtávcsövek kiszolgálására talán elég, de szűkösen. Ha oda-vissza adatot kell forgalmaznod, ráadásul az MI alkalmazásokban megszokott nagyságrendekben és a mostani körülmények között elvárttal összemérhető időszükséglettel, akkor létre kell hoznod olyan műholdkövető és adatforgalmazó rendszert, ami sokszorosan felülmúlja a ma elérhető megoldások kapacitását. És jóvá is kell hagyatnod, világszerte sokfelé.

    A fellövések is érdekes kérdés lesz, ha kiderül a fenti korlátozó tényezők miatt szükségessé váló irdatlan kapacitás igény. Mert attól, hogy Altman, Elon és Jensen nagyon szeretnék, az űrszállítási kapacitás és annak javításának/gyártásának volumene nem tud végtelen lenni. A kereslet és kínálat árakra gyakorolt hatását ismerjük jól. Az esetlegesen felduzzasztott, azután kihasználatlanul álló hordozórakéta flottát meg szerintem nemigen kockáztatja meg a SpaceX, rajtuk kívül meg egyelőre nincs esélyesnek tűnő szereplő. Ja, a piacon egyeduralkodó szereplők árakra gyakorolt hatásáról úgyszintén nem szabad megfeledkezni. Plusz engedélyeztetni a megnövelt űrforgalmat.

    Azután ott van még az elavulás. Pillanatnyilag iszonyú gyorsasággal kerül újabb és újabb mesterséges intelligencia hardver kifejlesztésre. Az űreszközök tervezése és gyártása ezzel jól láthatóan nem képes lépést tartani a nyilvánvaló okok miatt. Gyakorlatilag mire kiépíted odafent a rendszeredet, tele vagy reménytelenül elavult eszközzel, vagy folytonosan égeted a súlyos pénzeket az újabb generációs űrhardverek tervezésére és validálására, emellett utóbbi esetben a sok generációs MI hardverre folyamatosan biztosítanod kell a modellek támogatását és optimalizációját.

    Szóval a problémád az, hogy minden amit idelent k pénzből meg tudsz oldani, az odafönt beszorzandó egy egynél nagyobb n számmal. Hasra ütésre n nem kisebb, mint három vagy öt, még ha pontosan nem is tudjuk számszerűsíteni a feladat szinte átláthatatlan bonyolultsága okán. Ehhez még hozzáadódik a lassabb gyártás és telepítés. Nem fogsz tudni megfelelő teljesítménysűrűséget elérni és nehéz lesz üzemeltetni. Az igényelt gyártási volumenek segíthetnek valamit a költséghatékonyságon, de egyelőre nem látszik milyen bevételeken tudnád amortizálni a szükséges új fejlesztések és kapacitásbővítések költségeit. Rémálom az engedélyeztetés. Az meg, hogy az NVIDIA, xAI, OpenAI, SpaceX és a többiek virtuális vagy kölcsön milliárdokkal újra beszállnának egymásba és megrendeléseket adnának egymásnak csak tovább erősítené annak a látszatát, hogy a mesterséges intelligencia tényleg egy buborék, ami megint néhány lépéssel közelebb hozhatná az önbeteljesítő jóslat beteljesedését.

Új hozzászólás Aktív témák