Új hozzászólás Aktív témák

• #297 Miki522 csendes tag Miki522 #296

  Új Válasz 2010-12-29 21:08:03 #297

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Miki522

  csendes tag

  válasz Miki522 #296 üzenetére

  Egy kis érintésvédelem

  Magyarországon a kisfeszültségű 3x400/230V-os elosztóhálózatok éritésvédelmére kizárólag a TN-rendszert szabad alkalmazni.

  TN-rendszer = nullázás.

  A köznyelv által tévesen védőföldelésnek hívott rendszer helyes megnevezése a nullázás. Ilyen van a lakóépületeinkben és néhány különleges üzem kivételével mindenhol.
  A kissé furcsán kinéző 3x400/230V azt jelenti, hogy 3 fázisvezető és egy nullavezető van. Bármely két fázisvezető között 400V, míg bármely fázisvezető és a nullavezető között 230V mérhető.
  A hétköznapi háztartási 230V-os készülékek a fázis- illetve a nullavezető közé kapcsolódnak.

  A közép/kisfeszültségű elosztó transzformátorok (utcai trafó) kisfeszültségű tekercsei csillagba vannak kapcsolva. A csillagpontot kivezetik és leföldelik.
  Ennek megfelelően 4 vezeték indul el: három fázisvezető (R, S, T, vagy L1, L2, L3 kinek hogy tetszik) és a nullavezető (0 vagy PEN).
  Útja során a nullavezetőt meghatározott távolságonként és helyeken leföldelik.
  Ez a négy vezető halad az oszlopokon vagy a földkábeleken. (az oszlopon az 5. illetve 6. vezető, amiket vékonyabb sodronnyal és alul vezetnek, a közvilágítás működtetésére és a bojlerek kapcsolására szolgálnak (ez utóbbi csak szolgált, ma már nem használják))

  Tehát van négy vezetőnk (L1, L2, L3, PEN). Ez jön be az oszlopról a lakásba. Sok helyen csak egy fázis + nulla van, így két vezeték megy be.
  Ez a TN-C rendszer (C: common - közös)

  A fázisvezető(k) a biztosítókon majd a fogyasztásmérőn keresztül jut(nak) a lakáselosztóba. A PEN vezető az úgynevezett nullabontó-sínre kapcsolódik, ami gyakran EPH-sín is egyben. Ide kapcsolódik még egy kis átmeneti ellenállású földelő, az EPH* hálózat vezetője, a lakáselosztó felé menő üzemi nullavezető (N) és a védővezető (PE).
  (*EPH: egyenpotenciálra hozó hálózat. Ide még sokminden mást be kell kötni)

  Így az elválasztás után (TN-S, S: separated - elkülönített) lakáson belül:
  -háromfázisú rendszer esetén öt vezetőnk (L1, L2, L3, N, PE), míg
  -egyfázisú rendszer esetén (L, N, PE) három vezetőnk van.
  Ezt mindannyian ismerjük, hiszen nap mint nap találkozunk vele.

  Érintésvédelmi osztályok:

  I. osztály - védővezetővel ellátott készülékek. Kizárólag így üzemeltethetők. Ide tartozik a legtöbb háztartási gép (nagygépek kizárólagosan), a számítógép és a laptop tápok többsége. Kerek, védőérintkezős csatlakozójuk van.
  Három vezetővel kapcsolódnak a hálózatra (L, N, PE)

  II. osztály - kettős, megerősített szigetelésű készülékek. Nincs védőérintkezőjük (szabvány szerint nem is lehet és tilos is nekik). Általában lapos, úgynevezett euro csatlakozójuk vagy laposan induló, kerek végű csatlakozójuk van. Ide tartozik: TV, rádió, DVD lejátszó, szerszámgépek, hajszárító, laptop tápok kisebbik része, stb. Két vezetővel csatlakoznak a hálózathoz (L, N)

  III. osztály - törpefeszültségű (<50V) készülék. Tipikus törpefeszültségű hálózat a laptopok tápegységétől a laptopig tartó vezeték. A laptopok törpefeszültségről (19-20V) üzemelnek.

  Fentiek alapján a fórumban látott tévhiteket tételesen meg fogom cáfolni ahogy időm engedi.

Új hozzászólás Aktív témák