Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Hieronymus

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz Tasunkó #84 üzenetére

    "A megnövekedett selejttől függ a lecserélés, és nem selejtezik le, hanem olyan termék gyártására használják ahol elfogadható a minőségromlás."

    Talán Keleteurópárban még jellemző lehet még ez a megoldás. De a fejlett országokban célgépeket használnak. Azokkal nem nagyon lehet mást gyártani. Voltam üzemlátogatáson a BMW egyik telepén.
    A motortér és utastér közötti zárólemez viszonylag bonyolult alakú darab. Egyetlen lépésben préselik alakra. Utána egyetlen vágással vágják méretre. Több irányból eltérő erőkkel nyomják. Azt a gépet nem lehet másra használni. Egyetlen feladatra alkalmas. Ezért eleve úgy tervezik az alkatrészeket, pontosabban az autókat, hogy minél több modellben tudják felhasználni az alkatrészt és karosszéria elemet.
    Azt talán elképzelhető, hogy a Renault selejtezett gépeit megkapja a Dacia. De az sem a minőség miatt lehetséges. A Renault fejlesztett valamit és módosítani kell gyártóson. A Dacia örül az ingyen eszköznek és hozzátervezik az autókat.
    A szoci idők Daciája jó példa volna a felvetésedre. Az autó ajtókat több présgépen, több műveletben gyártották. A gépek karbantartása olyan volt, amilyen. A kopás természetes jelenség. Ami a jármű többi részének a gyártását is érintette, Válogatni kellett a karosszériához az ajtókat. Ha a kész autón cserélni kellett, akkor a nagykertől 3-4 darab ajtót hoztak és azt építették be, amelyik alakja legjobban passzolt az autóhoz.

    Ma már másként dolgoznak okosban. Főként az elektronika gyártásra jellemző. Legyártanak egy sorozatot.
    Azt a minőség ellenőrzés teszteli. Ha nem működik vagy az előírt tulajdonság nem fér bele a tűrésbe, akkor megy a selejtbe az alkatrész. Ezeket mentik meg. Amelyik teljesen hibás az marad a selejtben, amelyik működik de nem fér bele az előírt tűrésbe, új életet kap a koppintott termékben. Ha mindenből van selejt, el lehet nyomni leginkább a belpiacon, a kész terméket.

    "A havonta lecserélt komplett gyártósor is lehetne nyereséges, de törekszenek az elérhető legnagyobb haszonra, amíg az nem csökkenti egy másik ágon a haszon mértékét."

    Ezen a mondaton még érdemes lenne faragni. Amúgy a hasznon fogalmát érdemes lenne alaposabban tisztázni. Maradjunk az autóknál.

    Egy új autónak van egy gyártási költsége. Ebbe a költségbe beletartozik a közvetett költség is. Például kutatás - fejlesztés, Adók, járulékok, adminisztrációk. Természetesen leosztott költségek. Van egy eladási ár.
    Sokan mondják a kettő közötti összeg a bruttó haszon. De ez nem teljesen így van. Az autón van 5-7 év garancia. A karosszérián legalább 12 év. A szavatosság okán akár 15 éves autókat is vissza kell hívni. Ha az későn kiderülő típushiba közlekedési biztonsági problémát okoz, az autó kora nem számít.

    Az autógyáraknak kettő motivációjuk van.
    1. Az eladás után legalább a garancia végéig vagy inkább 10 évig ne legyen meghibásodás a járművön. A kopó és fogyó dolgokat a tulajdonos cserélteti. A többi a gyártó sara. Utólag csökken a haszon.
    2. Az EU szigorú követelményeket támaszt a járművek minőségére. Ha a modell nem teljesíti az előírásokat visszavonják a forgalmazási engedélyét. Problémásabb esetben a gyártóét is.

    Persze így marad probléma az autók alkatrész minőségében. De korántsem olyan mértékű mit bő 20 éve.

    "Egy cégben az a pazarlás, ha kevesebb haszon történik."

    Ha kevesebb a haszon akkor hatékonyság csökken. De ebben azt is bele kell kalkulálni, hogy egy termékkel vagy egy időszak alatt eladott termékmennyiséggel számolunk.
    Legyen példa most a Tesla. Ez évben már kétszer árazták le a járműveiket.
    Ha egy autót nézünk, akkor hatékonyság és a haszon is csökkent. Ha az összes eladott mennyiséggel számolunk. Akkor a hatékonyság továbbra is alacsonyabb, De a haszon növekedett, mert több autót adtak el.
    Ha vissza állítják az árat, a haszon csökkenni fog volumenében, de a pazarláshoz nem lesz köze.. Se kevés, se sok.
    A pazarlás költsége amúgy is burkolt formában jelentkezik. Az antik időkben fénycsöves világítás volt a munkahelyeken. általában. Ugye a takarékosság az, hogy ha üres a terem, akkor szüntessük meg a világítást.
    Erre nyomtattak felhívási emblémákat, kiragasztva a kapcsoló mellé. Ez az izé eleve pazarlás volt. Szükségtelen. De a fénycsöves világítások indulásakor nagyobb energiamennyiséget használnak el. Ha néhány percen belül újra fel kell kapcsolni a világítást, maga a lekapcsolás a pazarlás. Érted.
    A ma használatos LED világításokban ennek már nincs komoly jelentősége.
    A pazarlás nem csak az, ha valamit szükségtelenül "túlhasználunk" Az is pazarlás, ha spórolunk és a szükségesnél kevesebbet használunk. Ekkor a termék minősége romlik.

    "Aki most még iskolába jár azok nagy része is fizikai munkát fog végezni a jövőben, akár a végzettségüktől függetlenül is, részben az fog dönteni, mire hajlandóak azért hogy szellemi munkába tudjanak menekülni."

    Találtam neked valamit. Link.

    Az utolsó táblázat a végzettségi szintek szerinti eloszlás.
    Azért az nagyon jól látszik, a végzettség nélküli segédmunkások száma jelentősen csökkent. áttolódtak az emberek a magasabb végzettség felé. Ezzel párhuzamosan a munkaerőpiac iránti igény is a magasabb végzettség irányába tolódott. Segédmunkásként téglát hordani az építkezéseken nem igényel diplomát és a diplomásokra sem jellemző ez a munkakör. Érdekes lenne Észak-Korearból származó táblázat is az összehasonlításhoz.

    PS:
    Azt érdemes lenne végig gondolnod, hogy miért csökkent a fizikamunkások száma. Az emberi munkaerő egyre drágább lesz. Ha eszközzel kiváltható a fizikai munkás, akkor ki is fogják váltani.
    Ha egy ember brutto 1.200.000 forintot keres havonta és ugyan ennyi pénzért egy gépet lehet kölcsönözni vagy lízingelni, akkor a gép már lényegesen olcsóbb. Nem kell neki szabadságot adni. Nem betegszik le. Gyorsabban javítható, mint az ember gyógyulási üteme. Nem kell ennie, innia és a WC-re járnia a gépnek. Nem is áll le beszélgetni a munka helyett.

Új hozzászólás Aktív témák