Ha építeni nem tudsz... rombolj!
Minél szebben van kidolgozva egy játékvilág, annál nagyobb az esély rá, hogy az statikus színpadként viselkedik csupán: a pályák (hihető) rombolhatósága teljesen más fizikai megközelítést és teljesítményt igényel. Pont ezért van egyféle beépített extra vonzereje azoknak a játékoknak, amelyek engedik, hogy tönkretegyük őket – a Fear irodaépületet zúzó küzdelmei, a Battlefield összedőlő felhőkarcolói, vagy éppen a Blast Corps frenetikus tempójú pusztítása a mai napig emlékezetesen különleges élménynek számítanak. A Deliver at All Costs az utóbbi játékhoz áll legközelebb, még akkor is, ha a tét azért nem akkora, mint az elszabadult nukleáris vonatról szóló Rare-alkotásban. Ez a játék az autós futárkodásról szól, de a valódinál jóval kaotikusabb módon mutatja be azt – izometrikus kamerával, bőbeszédű, sci-fi elemeket is tartalmazó történetmeséléssel, ráadásul az 1950-es évek Amerikájában.
Winston Green egy rejtélyes múltú zseni, aki egy ideje csak úgy passzívan teng-leng az életben. Ő is érzi, hogy valamit azért csak kellene kezdenie magával, így jelentkezik egy hirdetésre, hogy futár legyen a St. Monique karibi szigeten a We Deliver nevezetű vállalkozásnál, amelyet az alapítócsalád leszármazottai menedzselnek. Az idősebb Harold igen megkedveli a talpraesett, kissé temperamentumos Winstont, míg jóval ellenségesebb fia, Donovan nem csupán flegma vele, de elkezd nyomozni utána. A történet St. Monique mellett még két, merőben eltérő városba kalauzol minket. Míg St. Monique San Francisco-szerű dimbes-dombos városnegyeddel és a Golden Gate-et idéző híddal, egy aktív vulkánnal, homokos parttal és egy bányaszekcióval vár, addig a tó köré szerveződő Shellington golfpályát, kertvárost, farmokat és katonai bázist kínál, New Reed pedig egy meglepően apró metropolisz felhőkarcolókkal, bárokkal és egy kiterjedt ipari negyeddel. A helyszínek kellően változatosak, képeslapszerűen festenek igaz, a világjáró élménynek meglehetőseb betesznek a városok kerületeit szétdaraboló, meglepően hosszú töltési idők, amelyek extra ráadásként sokszor még az épületekbe való ki- és belépéskor is megjelennek.
A Deliver at All Costs különálló küldetésekre van felosztva, melyekben mindig valami eszement szállítási feladatot kell ellátni. Van, hogy romlott dinnyéket kell egyensúlyozni a csomagtartóban, ügyelve arra, hogy ne guruljanak el – miközben a cél, hogy a bűzlő termést kártevő-mentesítve és újrafestve friss áruként adjuk el. Máskor lufikat kell osztogatni, a héliumos masina ballongyűjteménye pedig a magasba repíti kocsinkat. Kerülgethetünk sziklaomlást, lavírozhatunk bombazápor elől és cipelhetünk éles bombát is. A feladatokat a világ teljes pusztíthatósága teszi egyszerre jópofává az első órákban, majd banálissá, ahogy megszokjuk a rendszert: gyakorlatilag bármin áthatolhatunk, épületeket tehetünk egyenlővé a földdel, akadályokon süvíthetünk keresztül, mintha csak egy fűnyíróval szabadulnánk rá egy rendezetlen kertre. A rombolás bámulatosan fest, de az akadályok ilyen jellegű hiánya nem követel meg megfontoltságot vagy taktikát – hacsak nem érzékeny a rakományunk, mint az említett bomba esetében. Ezt kiküszöbölendő vannak meglepően frappáns feladatok, mint például, amikor egy olajcsíkot húzunk magunk mögött, amely kigyullad, elzárva a már bejárt útvonalakat, egyfajta modern Snake-ként. A nagyjából 20, egyenként is soklépcsős megbízás között azonban kevés ennyire frappáns akad, és mivel a bukás következménye sem túl nagy a jóindulatú checkpoint-rendszer miatt, így hamar ráunhatunk az egészre. A céltalan pusztítás is gyorsan megszokottá válik, és bár technológiailag lenyűgöző, nincs kifejezetten kihasználva a programban.
A látványos helyszínek és a korabeli hangulat mellett így a játékmenet nem stimulál túl sokáig, pláne nem a 10-12 órás játékidő utolsó harmadában. Sajnos a sztori sem sikerült jóra, hiába van teljesen leszinkronizálva. A papírmasé karakterek történetei egy teljesen abszurd (és lezáratlan) sci-fi narratívába torkollanak, ami teljesen elüt attól, ahonnan indul az egész. Ez önmagában nem lenne gond, de a pörgős játékmenettel teljes kontrasztban vannak az őrületesen hosszú átvezető jelenetek és az a rengeteg nyomorult töltési idő. Igaz, a felfedezés is kevesebbet nyújt, mint remélnénk: kereshetünk pénzesládákat és ritkább nyersanyagokat a meglehetősen haszontalan fejlesztésekhez –hidraulikus ajtót, szöges kereket vagy épp felfújható külső védelmi légzsákot telepíthetünk járgányunkra. Vannak „rejtett” speciális autók is, amiket mutat a térkép, és amelyeknél azt feltételeztem, hogy extra feladatokkal is jutalmaznak: fagyiszállítás a fagyisautóval, mentős küldetések a mentőautóval, rendőrködés a rendőrautóval, à la Grand Theft Auto. Helyette azonban csak kóvályogni lehet velük, és még a sztoriküldetésekben sem lehet bevetni őket, ami egy kihagyott ziccer.
A végeredmény így egy érdekes koncepció, amelynek a megvalósítása vajmi keveset hoz ki a lehetőségekből. A pusztítás az első órában szórakoztató, de igen hamar kifullad az élmény anélkül, hogy továbbfejlődne, elmélyülne. Mintha egy demó lenne feltupírozva, amiben az alap játékmenet működik, de a tartalmon az látszik, hogy még csak most fogják elkezdeni változatos részletekkel, a figyelmet fenntartó extrákkal feltölteni. Sajnos a játék minden porcikáján az érződik, hogy sokkal többet is ki lehetett volna hozni: a fejlődés súlytalan, a küldetéstervezés nem egyszer primitív, a felfedezés szinte felesleges, és még a látványos pusztítás is hamar elveszti a varázsát. Valahol létezik ennek a játéknak egy sokkal játszhatóbb és változatosabb verziója – reméljük, egyszer elkészül az is, de sajnos e próbálkozást kevéssé sikeresnek kell minősítenünk.
A Deliver at All Costs PC-re, PlayStation 5-re, valamint Xbox Series konzolokra jelent meg.
A tesztjátékot a kiadó Cenega biztosította.
Összefoglalás
A Deliver at All Costs egy látványos pusztítást kínáló, de ennél sokkal többet nem nyújtó, bőbeszédű autós játék, amiben a fő vonzerő az, hogy mindent, de tényleg minden szétzúzhatunk. Egy-két jó küldetésen túl azonban nehéz dicsérni, mert varázsa hamar ellaposodik – pont, mint a város egy-egy durvább küldetés után.
A Deliver At All Costs legfőbb pozitívumai:
- A fizikaalapú rombolhatóság remekül működik;
- szuper, régi képeslapokat idéző hangulat;
- egy-két kreatív küldetés.
A Deliver At All Costs hiányosságai:
- Hamar elfogy a lendület;
- a sztori teljes káoszba torkollik;
- kihasználatlan lehetőségek sokasága.
Georgiadisz Leonidas