NVIDIA Titan X: szépség és szörnyeteg, duplán!

A Pascal architektúrás Titan X bitang egy kártya lett, ráadásul SLI-ben is lehetőségünk adódott letesztelni.

A Pascal és a Titan X

Mielőtt nekifognánk az aktuális egy GPU-s csúcs videokártya ismertetésének, az új grafikus magról, a friss architektúráról, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló részletes bevezető nem véletlenül marad ki ebből a cikkből is, hiszen korábban több alkalommal írtunk ezekről (Az NVIDIA bemutatta a GP104-es GPU-ra épülő GeForce-okat; Játékos szemszögből is előrelépés a Pascal; Bevezetés az NVIDIA Pascal architektúra rejtelmeibe; Új termékcsaládot teremt az NVIDIA az új GPU-jának).

A Titan X maga a megtestesült elegancia
A Titan X maga a megtestesült elegancia [+]

Több hasonlóság is tapasztalható a GeForce GTX 1060 tesztjében leírtakkal is, így a párhuzamokat megragadjuk. Látható, hogy az NVIDIA elmozdult az exkluzivitás irányába, azaz ahogy annál történt, úgy itt is csak közvetlenül a gyártótól vásárolható meg a videokártya. A Titan X azonban ennél is messzebbre megy: máshol nem is kerül értékesítésre, tehát nem épülnek rá különböző gyártók termékei, és egy felhasználó legfeljebb kettőt szerezhet be belőle.

A Titan X grafikus magja, a GP102-es GPU ugyanúgy a TSMC 16 nm-es FF+, azaz FinFET node-ján készül. Magában a lapkában 12 milliárd tranzisztor található a hatalmas, 471 mm²-es lapkaterületen, ebbe 30 darab streaming multiprocesszor férne bele (ennyit tartalmazna a teljesértékű chip), de ezek közül csak 28-at engedélyeztek. A szóban forgó részegységeket az NVIDIA SMP-nek jelöli, ez a Pascal streaming multiprocesszor rövidítése. Egy ilyen streaming multiprocesszor a GP104-gyel és a GP106-tal megegyezően 96 kB-os Local Data Share tárolóval rendelkezik, 128 darab CUDA magot tartalmaz. A textúrázási képességek területén sincs változás, a képességeket részletesebben a bemutatást követően már ismertettük, ahogy a számolási kapacitásról is szó esett.

A GP102
A GP102 [+]

A GP102 szinte pontosan egy másfélszerezett GP104, de a magméret és a tranzisztorszám sem arányosan növekedett ahhoz képest, hiszen a változatlan PCI Express vezérlő, valamint a járulékos részegységek által igényelt szilíciumterület nem nőtt. Csupán a memóriavezérlő, valamint a shadertömbök száma szaporodott. Memóriavezérlő tekintetében az NVIDIA továbbra is maradt a crossbarnál, ami ezúttal 384 bit szélességű. A streaming multiprocesszorokban található PolyMorph motor itt is a geometriával kapcsolatos munkálatokat végzi, ebből 28 darab található. Továbbra is adott a virtuális valóságnak kedvező új multiprojekciós motor, valamint a már korábban bemutatott Delta Color Compression technika, nem mintha a Titan X-nek a hatalmas memória-sávszélességével túlzottan szüksége lenne erre.

SLI HB összeköttetés lehetséges
SLI HB összeköttetés lehetséges [+]

A Titan X természetesen SLI képességű, ráadásul az új, nagy sávszélességű, ún. SLI HB hidakat is kezeli, ennek örömére tesztünkben kettőt is megdolgoztattunk a Titan X-ből. Doboza meglepően súlyos, minden sallangtól mentes és nem is túlméretezett, a videokártyán kívül csak egy pár lapos füzetet tartalmaz az újdonságról. Kiemelve belőle a jövevényt, nyilvánvalóvá válik, hogy az volt benne olyan nehéz.

Minimalista jegyben dobozolják
Minimalistán dobozolják [+]

Kézbe venni a videokártyát olyan érzés, amit nehéz írásban visszaadni. Már tapintásra érezhető a minőség, és első ránézésre sugárzik róla a prémium szegmens bája. Szerencsére megtartották az átlátszó, plexiablakos hűtést is, aminek esztétikai szerepe szerintünk nagyobb, mint amennyire hasznos az esetleges porosodás ellenőrzésére. Az összeszerelési minőséget talán az érzékeltetheti kellően, hogy 64 csavart távolítottunk el a szétszereléskor, de még akkor sem szedtük ki belőle az összeset.

A régi kedvenc, az ablakos hűtés
A régi kedvenc, az ablakos hűtés [+]

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés