Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #54625216

    törölt tag

    válasz vicze #12 üzenetére

    "Ami évi 10ezer tonna elégő műholdra jön ki Starlink esetében."

    Majd ennyi lesz valamikor, én a jelenleg kiadott engedélyek alapján számoltam, de oké vegyük ezt alapul. Még mindig osztási maradéknak is elhanyagolható a több tízmillió tonnás kibocsátással járó vulkáni tevékenységhez képest, ami 5.5 quadrillió tonnányi légkörben oszlik szét.
    Ez olyan, mint amikor a klímacsúcsra érkező diplomatákat a magánrepülők miatt ekézik, miközben a teljes kifogásolt CO2 mennyiséget Kína 2 perc alatt engedi a levegőbe.

    "Nem arányosítasz, hanem valami totál más felé próbálod elterelni az egészet és a szőnyeg alá söpörni, mert bántják Muskot? :F"

    Sajnálom, ha a mennyiségek számszerűsítése ellentmond az irracionális indulataidnak, de attól még megkérdőjelezni egy erősen manipulatív célzatú, adatokat mazsolázgató tanulmány hitelességét nem terelés.

  • t72killer

    titán

    válasz vicze #12 üzenetére

    Nekem eleve a "Muskos" kivitelezéssel van bajom (ami egyébként finomabb formában rengeteg cégre jellemző): varacskos disznóként berongyolunk a jelen esetben képzelt piacra, mindent és mindenkit** letaposva - csupán azért, mert a bürökraták még nem állítottak fel szabályokat.

    **:
    #1: összevissza cikázó kacatok agyonvágják a profi és amatőr csillagászatot ("természetesen" ezt mindenki le@rja, hisz a természet megfigyelése "csupán felesleges hobbi", míg netszolgáltatásból PÉNZT(!!!) lehet(?) keresni). Stellariumban random klikkelés már most(!) nem csillagot fog, hanem 50/50 eséllyel egy starlink holdat. Persze tudom "megoldották" lefestették a holdakat, így csupán párezerx fényesebbek, mint egy főövbeli kisbolygó. Amúgy a pályán szétesett darabok után kiugrik makd Musk az astroteslájával+egy kondér fekete festékkel és bemázolja a fényes oldalait? A festék a rádió, ill NIR-ben dolgozó csillagászok számára is láthatatlanná teszi a holdakat?

    #2: a "csendes 1db piroslámpa kell a faluban" forgalomból Los Angeles alsót csinált a LEO-ból ennek minden biztonsági és extra ktg-vonzatával, és akkor ha a kínai álmok is megvalósulnak, Los-Angelesre ráépül még egy 2x11sávos Peking. Az ISS-re mindenesetre érdemes lesz nagyobb spájzot építeni, ha egyik-másik pizzafutárt elkapná a műholdtörmelék. Itt nem működik dugókezelésre, hogy kitesszük a 60as táblát...

    #3: a világ Grétái 7/24 azon nyavajognak, hogy kinyírom a pingvineket ha megeszek egy tányér marhapörit. Kérdés: mennyi is egy égi Mbps VALÓS, TELJES klímalábnyoma? Ha a vidékalsóalsón elszaporodik a net és megugrik a "jólét", az mennyi extra terhet is jelent majd?

    #4: az alumíniumos magaslégkörformálás kérdéskörét meg ugye a linkelt cikk tárgyalja - de persze itt is sikerült a 10++km-rel alacsonyabbra, epizodikusan feljutó más anyagból lévő forrásokkal "összehasonlítani" a kollégának.

    Musk mellett a bajom a Kínaiak, akik gazdasági erejük lévén akár van újrahasznosítható műholdbusz, akár nincs, ha a Zamcsiknakvan - nekünkiskell alapon 100%, hogy megcsinálják a sajátjukat, pont ahogy a navigációs rendszerüket is megcsinálták. És pont náluk figyel be a #2es pont: ugye szép csendben gyarmatosítják Afrikát - ezzel szépen ki is húzzák a kis kolóniáikhoz a hálókábelt. Musk precedens: a többi félnótás követni akarja, és ha Musknak megengedték, másnak se lehet nemet mondani.

    Mivel másik topikban XX.szd-i stílust mertem megütni pár ruszkitrollal, így a kedves Musk-rajongók kommentjeire ha akarnék se tudnék reagálni, priviben téríteni próbálókat pedig tiltom. Nem, nem érdekel, hogy a mindent letaposó "emberiségmodell" hívei hogy próbálják ennek a nagyranőtt hisztis csecsemőnek a játékait mosdatni.

    #13: és hány tonna vulkáni alumínium kerül naponta 50-70km magasságba?

  • L3zl13

    nagyúr

    válasz vicze #12 üzenetére

    Mondja az aki teljes más anyagok kihatását próbálja hasonlítani az taglalt aluminium oxidhoz.
    A vulkáni hamu kb 15%-a aluminium oxid ha jól tudom, szóval nem teljesen értelmetlen felhozni a témában.
    Persze nem tudom, hogy ténylegesen mennyi jut ebből fel a sztratoszférába és hogy ugyanolyan hatása van-e mint az elégő műholdaknak.

    Másik kérdés ami felmerült bennem, hogy a Starlink műholdak tömegét tudjuk, de mennyi abból az aluminium?

  • #54625216

    törölt tag

    válasz vicze #10 üzenetére

    "Egy vulkán nem minden nap tőr ki. A hatásuk rövid ideig tart ózonkárosító szempontból."

    Ahogy műholdat sem égetnek napi rendszerességgel és az sem tart tovább pár óránál ugye. Ezért szoktak átlagokkal számolni.

    "Az ózonkárosító anyagok ennek töredéke, felesleges kamuzni."

    Ezt írtam: "léteznek még ózonréteget és általában a klímát befolyásoló természetes eredetű szennyeződések, pl. a vulkánok által a légkörbe juttatott kloridok, szulfátok és széndioxid"
    Ezek együttese több tízmillió tonna nagyságrendű.

    "Aranyos az az érv, hogy van ami károsítja, akkor nem gond gond ha rásegítünk... :U"

    Ez szalmabábozás, mert én az arányokról beszéltem, hogy ha a tanulmány szerzői nem mazsolázgatnának a természeti jelenségek között, hanem az összes klímát és ózonréteget befolyásoló hatást figyelembe vennék, akkor rögtön kiderülne, hogy lepkefing miatt aggódnak a tornádóban. Ettől még az elégett műholdak szennyező hatása természetesen létező jelenség, csak a mértéke hiteltelenné teszi a tanulmány végkövetkeztetéseit.

    "Naponta, havonta, évente? Ez melyik és mennyi "mega-constellation"-ra vonatkozik, 1-2-3-4? 10ezer, 20ezer, 100ezer műhold? Vagy csak hasadra ütöttél?"

    Jelenleg a SpaceX 12000-es konstellációra van engedélye, egy Starlink műhold kb. 350kg, tehát az összesen 4200 tonna egy évben, ha az összeset cserélik. Ez lényegesen több, mint amivel a linkelt tanulmányban számoltak, ott ugyanis naponta 2.2tonnára hivatkoznak, ami évente 803 tonna.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz vicze #6 üzenetére

    Ez eddig is világos volt, de az alumíniumon kívül léteznek még ózonréteget és általában a klímát befolyásoló természetes eredetű szennyeződések, pl. a vulkánok által a légkörbe juttatott kloridok, szulfátok és széndioxid. Ezeket pedig több tízmillió tonnás nagyságrendben mérik, miközben a műholdak és rakéták esetében max. 4-5ezer tonnányi szennyezésről beszélhetünk.
    Csak ugye ha kontextusába helyeznék a számokat, akkor kevésbé lenne hiteles az "aggódás".

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés