Új hozzászólás Aktív témák

• #12 shabbarulez őstag shev7 #11

  Új Válasz 2006-12-14 15:05:56 #12

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  shabbarulez

  őstag

  válasz shev7 #11 üzenetére

  Címszerintibe nekem is, mert a Hytasos területek nincsenek kiválogatva. Ez a hiba ugyanúgy megvolt Tvnetnél, Pantelnél, Actelnél, mind a keresőikben, mind a térképeiken. De még Tíkom keresője is a mai napig rossz, 3 éve meg pláne az volt.
  
  Igen jól látod a rézkábel egy háztömb, kisközpontjáig ér, utána optikai megy tovább a főközpontig. Mivel az ADSL csak rézkábelen műkodik így a DSLAM-nak ott kell lennie ahol a rézkábel végetér. A további adatszakaszt optikán máshogy kell megoldani. 2001-ben még az okozott gondot hogy még nem voltak miniDSLAM-ok amikkel ''olcsón'' meg lehetett volna oldani kevés számú előfizető ADSL-lel történő ellátását, akkor még inkább csak monstum eszközök voltak több száz vagy ezer porttal. Később lettek egyre kevesebb portszámú eszközök is aminek a fajlagos port költsége még elfogadható szinten maradt. De attól még Hytasnál ott maradt az optikai szakasz plusz költsége és kivitelezése. Az elején ezt Tíkom elég barkács módszerre oldotta meg, a Hytason lehet E1-es(2 Mbps) bérelt vonalakat kialakítani, ezt használta fel gerincnek. Az első Siemens cuccoknak alapból E1-es uplinkjei voltak. A később vett Ericsson EDA cuccoknak már 100 Mbps-es ethernet, így ott kellett egy átalakító ami volt is Ericssonnak ami egy 100 Mbps-es ethernetet lekonvertált 4xE1-re, ezt rá lehetett ültetni Hytasra, és a központba visszakonvertálni 100 Mbps-es ethernetre és ott rákapcsolni egy switchre. Ezzel a megoldással az a gond hogy szűkös a gerinc, nem igazán lehet nagysebességű csomagokat így kialakítani, pedig Hytason a rövid réztávolság miatt az nem lenne gond. Tavasz óta Tíkom elindított egy pilot projectet és XIII és XIV kerület egyes részein már máshogy alakítják ki a gerincet. Szerintem itt már normális 100 Mbps-es ethernet uplinket vannak, esetleg talán gigabitesek, nincs lefolytott 4x2Mbps-es konverzió. Így már kialakítható nagysebességű csomag, ezért adnak ezeken a pilot területeken 12 Mbps-es sebességet. De ha rendes gigabites gerincet raknak menni fog akár az IPTV is még HD minőségben is, mert a rövid rézkábel távolság miatt házon belül mondjuk VDSL2-es eszközzel akár 100/100 Mbps-es kapcsolódás is megoldható a user felé, az Ericssonnak pedig vannak olyan EDA eszközei úgy egy éve amik támogatják ezt a szabványt és idehaza is teszteli Tíkom. Gondolom DT-től kaptak párat, ott viszont már élesben építik ki ezt a technológiát, igaz nagyobb a rézkábel táv úgy max 700-800 méter így a sebesség is csökken de még így is 25/5 és 50/10 Mbps-es VDSL2-es csomagokat alakított ki DT odahaza németben azokon a területeken ahol megindultak ezek a fejlesztések.
  
  Az alternatívoknak meg azért nem éri meg a hytasos betelepülés, mert amikor pl. betelepül egy alternatív egy főközpontba ott helyet bérel a DSLAM eszközeinek, ami nagy portszámúak így az egy portra eső fajlagos költség alacsony. Be kell húznia egy optikai kábelt a telefonközpontba az eszközéig amivel rácsatlakozik a gerinchálózatára, amin eljut a telephelyéig. Ha ilyenje nincs akkor ezeket mind bérelnie kell, akár sötétszál bérlet akár bérelt vonal. Mivel IPTV-t is akarnak a szolgáltatók meg 3play szolgáltatást így igazán a bérelt vonal nem is alternatíva csak a sötét szál bérlet vagy a saját optikai kábel fektetése. Ezekből egyik sem olcsó mulatság, optikai kábelt fektetni több mila/km.
  
  Ha betelepül egy rezes főközpontba az alternatív ott összefut több tízezer előfizető végpontja. Mondjuk legyen egy központban 20 ezer végpont. Ebből mondjuk ezret céloz megszerezni 1-2 éven belül az alternatív. Ezer ügyfél mellett neki már meg fogja érni az optikai kábel behúzás vagy bérlet, a helység bérlet a DSLAM-ok után, a DSLAM-ok beruházása és hurok bérlet, a karbantartás, üzemeltetés, support és egyéb járulékos költségek amik felmerülnek.
  
  Egy Hytasos ház esetén ezen felül további költségek merülnek fel, méghozzá igen nagyon. Az ott lakók rézkábele nem fut be a főközpontba, előtte még el kell jutni a házig. Ezzel optikai szálat kellene fektetni a házig van bérelni. De egy házban csak kevés potenciális ügyfél várható hogy lesz, a száz lakóból talán csak öt. Öt emberért pedig nem igazán éri meg optikai szálat kihúzni egy házig. Ott szintén helységet kell bérelni, kialakítani az áramellátást és környezeti emelek és erőszakos behatás elleni védelmet. Oda kisebb DSLAM-ot kell venni un. miniDSLAM-ot aminek csak 12 portja van, ennek a fajlagos port költsége magasabb és nagy valószínűséggel nem is fogja megközelítani a 100%-os kihasználtságot. A bérelt vagy kiépített optikai szál két végére aktív elemek kellene, ezek is pénzbe kerülnek. És persze a maradék rézkábelre is ugyanúgy kell hurokbérletet fizetni, bár kicsivel kevesebbet. Vagy el lehet gondolkozni saját UTP kihúzásán épületen belül, ha a lakógyűlés ehhez hozzájárulását adja, ami kemény dió, időigényes ezért ezzel megint nem igazán foglalkoznak a szolgáltatók.
  
  Szóval látod rengeteg többlet költség van ami többlet költséget csak erre az monduk 5 userre kell rákölteni. De ez nem lesz beépítve a havidíjukba, mert ha csak rájuk lőcsölnéd 2-3x is többet fizethetnének mint a többiek, helyette hozzá kell csapni a többi költséghez is. Ez nem igazán éri meg az alternatívoknak. Hisz inkább szerez 5 ügyfelet a főközpontban, nulla további költség nélkül, minthogy hatalmas beruházásokba verje magát 5 hytasos ügyfélért ami talán 10-20 év alatt sem térül meg. Üzletileg ez utóbbi nem pálya az alternatívoknak. Ugyanezt nem mennek kistelepülésekre sem. Nem éri meg egy kistelepülésig több tíz km saját optikát fektetni sok tíz millióért, ha utána ott csak 20-30 ügyfél lenne akitől bevételt lehet remélni. Ez ilyen beruházás csak 10-15 év alatt térülne meg vagy még később, ez az alternatívoknak nem pálya.

Új hozzászólás Aktív témák