Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • didyman

    őstag

    válasz 04ahgy #5839 üzenetére

    "Digital Blue LEDs"
    Bajban vagyok. Én eddig digitális LED-et nem hallottam (meg nem láttam :DDD ). Nekem eddig minden LED kézzelfoghatónak tűnt, hovatovább nem 0 és 1 rendezett halmazának. Persze lehet, hogy a működésére gondol: Ha kap delejt, ég, ha nem, akkor nem :DDD

    Audiofilizmus: Érdekes dolgok ezek. Én mindig úgy voltam vele, ha vakteszten megmutatja, hogy ez az egyik, az a másik, akkor elhiszem, addig meg nem mondok mélyre ható véleményt, ámbár a 30-40 rongyos tápkábel nálam kiverte a biztosítékot, mert ha Pakstól idáig hagyományos(R) kábelen jön a kakaó, akkor az utolsó másfél méter bizonyára hatalmas eltérést eredményezhet. De mondom, ha vakteszten...Akkor elhiszem.

    A kondira ott hátul egyébként szükség van, mert ugye az akku és a cucc között elég jelentős táv van-persze nem az a cél, hogy a kondi tápolja az akku helyett a végfokot, erre olcsóbb, okosabb hátra is egy akku. De ennek értékét én nem merném ennyire egekbe tenni. Ha egy 200W-os erőlködőnek asztali kivitelben, 80V-os, 100Hz-en mocorgó táppal kell mondjuk 22mF, akkor a 12V ennek kb. hetede, az akkor 140mF és az autóban nincs kétutas egyenirányítás, meg a kondinak nem az a szerepe, hogy kitartson fél perc csúcskakaó mellett, miközben a kocsi elektronikáit is ellátja. Namost ez az egész csak nagyságrendi nyúljunkhova becslés, de szerintem elég egyértelmű, hogy az 1F is elég bősz elszállás. Persze menő.

  • #96302336

    törölt tag

    válasz 04ahgy #5839 üzenetére

    A csöves egyenirányítás szerencsésebb, mint a szilíciumos megoldás, mivel a csöves diódának is fel kell fűtenie, nem azonnal adja ki a nagyfeszültséget a csövekre, mikor azok is hidegek, így kíméli a csöveket is. Ezt persze egy késleltető áramkörrel meg lehet oldani szilíciumos egyenirányításnál. A csöves egyenirányító másik tulajdonsága, hogy nagyobb feszültség esik rajta, mint a szilíciumalapon (talán ez is adhat egy plusz stabilitást, ugye ott van az a jópár volt fesz. esés a diódán). Csöves cuccoknál az RC szűrés gyakoribb, és egyszerűbb kivitelezni, mint az LC tagos tápfesz szűrést. LC szűrést eddig csak SE kapcsolásnál láttam, PP-nél nem. A teljes brummmentességet váltóáramú fűtés esetén fűtésközepeléssel, vagy egyenárammal való fűtéssel lehet megoldani.
    Az szerintem is hülyeség, hogy csöves egyenirányítás esetén jobb a hangminőség. Sőt, a mindenféle nemesfémes dolgokat is marhaságnak tartom, hogy 100% ezüst dróttal tekercselt kimenőtrafó, vagy banánrostból készült vudumágiával erősített kondenzátorok, és egyéb marhaságok. Csináltam csöves cuccot, és az egész erősítő lelke maga a kimenőtrafó. Az egyenáramú ohmos ellenállását gyakorlatilag figyelmen kívül is hagyhatjuk, mivel impedanciát kell illeszteni váltakozófeszültségre, ahol az impedancia pár kiloohm (szőrszálhasogatásnál persze azt a száz ohmot bele lehet venni, de egyszerűbb a munkapontot igazítani). Ha az jól méretezett, és illesztett a hangszóróhoz, illetve a csőhöz, akkor már meg is oldva a szép hang probléma 90%-a. Az OTL kapcsolások a kimenő kiváltására szerintem nagy vakítások, csőtemető, és energiazabáló kis hatásfokkal dolgozó szörnyszülöttek. Ha nem akar kimenőtrafós megoldást az erősítő építő, akkor mosfet végfokot kell építeni, az közelíti a csöves hangot. És nagyobb hangerőt is tud kinyerni belőle.

Új hozzászólás Aktív témák