Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • And

    veterán

    válasz Batman2 #468 üzenetére

    Tudom, hogy nem kifejezetten nekem szólt a mondókád (ne is vedd kötözködésnek, amiket most írok ;)), de lenne egy-két észrevételem:
    ''de nem feltétlenül azért, hanem azért mert a 220V-os hálózat áromereje kicsit nagyobb, mint egy elemé.''
    ''Minél nagyobb a telep aromereje és minél kisebb a fogyasztó áromfelvétele közötti külümbség, annaál kevésbé számottevő és zavar be a telep feszültséegsése és az ellenállás megválasztásánál már nem érdekes. Az legyengült áromerejű, de feszültségben még közel 9V-os 9V-os elemre (gyakran tapasztaltam ilyen 9V-os elemet)közvetlen is rá lehet akár kötni a LED-et, a megfelelő feszültségesés létrejön.''
    Lényegében a hatása ugyanaz, de te nem jó fogalmat használtál. A telepnek, hálózatnak nincs önmagában áramereje. Van neki valamekkora üresjárási feszültsége, és belső ellenállása. A belső ellenállás az, ami lényegesen nagyobb a lemerült 9V-os elemnél, mint a frissnél, és eleve nagy a gombelemeknél. Az üresjárási feszültség is nyilván csökken valamennyit, de általában önmagát veri csak át az, aki mondjuk egy nagyimpedanciás műszerrel, digitális voltmérővel akarja kideríteni egy - nem totál mélykisütött - elemről, hogy az lemerült-e. Nem lehet annyira terhelni, de az üresjárási feszültség alapján azt is mondhatnánk, hogy rendben van.
    ''Nos megint nem értetted pontosan. A feszültségesés mértéke mindíg akkora, amekkora a telep feszültsége és a LED üzemi feszültsége között van. A LED-ek üzemi feszültsége a behatárolható tartományban van. Ugyanolyan áromerő mellett, mindíg ugyanazt a feszültséget lehet mérni egy adott LED-nél. DE a LED-ek gyártáskor nem sikerülnek teljesen egyformán (mert mi lenne egyforma) kicsi eltérések azért akadnak közöttük a nem teljesen azonosan sikerült kristálykarakterisztikák miatt. Ez az az eltérés, ami a maximum meghajtás mellett problémákatokozhat soros, vagy párhuzamos kötésnél. Az egyik jobban világít, a másik kevésbé. Az egyik több áromot vesz fel ugyanannál a feszültségnél, a másik kicsit kevesebbet. Ezek kicsi külömbségek. Ezt is részben jól értetted, sőt lehet, hogy teljesen, csak még te sem tudod. Ezeket a kicsi külömbségeket is ki lehet küszöbölni nehány ohmos ellenállásokkal egyedileg és utána párhuzamosan kötni őket.''
    Szerintem értette, és tud is róla ;] . Az eltérő karakterisztikákról megegyezik a véleményünk. Ez ugyan inkább csak párhuzamos kapcsolásnál jelent gondot, hiszen soros kapcsolásnál az összes leden ugyanannyi áram folyik át, a rajtuk mérhető nyitófeszültségek között lehet némi eltérés. A led fénye meg - mint írtad is - főleg a nyitóáram nagységéval arányos. A karakterisztikáról viszont azt is tudni kell, hogy az hőmérsékletfüggő, ráadásul ez a függés ''öngyilkosságra'' hajlamossá teszi a nem megfelelően áramkorlátolt ledet (ez is a közvetlen párhuzamos kapcsolás egyik veszélye).
    ''Ez a bizonyos ellenállásérték és kicsi külömbségeik, amiről beszéltem, az a LED-ek saját, belső, a kristály ellenállása, amit nyitó irányban produkálnak. ezt nem úgy kell érteni, hogy van benne egy külön ellenállás, hanem magának a fényt kibocséjtó kristálynak van egy bizonyos ellenállásértéke, mind nyitó, mind záró irányban. Ebben az esteben a nyitó irány az érdekes.''
    A ledeknél nem szoktunk a félvezető réteg ellenállásáról beszélni, merthogy az nem egy jellemző érték. Természetesen van neki, csakhogy az minden munkapontban más és más, mivel a led (meg a diódák általában) nem lineáris elem. Épp ezért beszélünk nyitóirányban a jellemző nyitófeszültségről meg egy határáramról, amit nem szabad túllépni. Ugyanez igaz záróirányban is, csak ott a záróirányú áram marad közel állandó egészen a a letörési feszültségig, ahol viszont hirtelen megugrik. Fix ellenállás tehát ez esetben sincs.

  • LukE

    veterán

    válasz Batman2 #468 üzenetére

    230V meg ledek-> ha jol emlekszem, a legtobb led adatlapban max zaroiranyu feszultsegkent 5V szerepelt. De ha kotsz vele parhuzamosan egy diodat a ''masik iranyba'', akkor valszeg gond nelkul megy, mert a leden is csak akkora fesz, esik, mint a dioda nyito iranyu fesz. esese.

    '' Pl. ha afizikai törvényeknek megfelelően csak ellenállás és feszültségértékekkel számolunk'' -> ledeknek (mint ugy altalaban a diodaknak) van egy egesz jol meghatarozott (meghatarozhato) nemlinearis karakterisztikajuk, amivel lehet szamolni. Csak lenyegesen egyszerubb egy kivonas es egy osztas, mint exp fugvennyel szorakozni.

    (no offense, senki sem tokeletes, de az en olvasatomban mr_ricsi csak kijavitott, nem lehuJezett. A mr_ricsi fele hozzaszolas bekezdesei:
    1-annyit irt, hogy kicsit halvanyabb, ami igaz is. Tesztelesre tokeletes, folyamatos hasznalatra viszon nem valami hatekony.
    2- ^^ott fenn
    3- egy led par mA-enel egy ceruza elem azert meg nem all neki meghalni, szoval ledeknel szerintem felesleges az aramforras belso ellenallasaval foglalkozni.
    4- ^^ott fenn
    5-afranctuggya, kulonbseg van a kristalyok szine kozott, de inkabb kiprobalom, mint hogy nezegessem:D)

    (es nem, nem azert, mert o regebbi tag)


    Mas az oldallap szigetelese nem rontja jelentos mertekben a hutest (persze csak ha nem tobb cm vastag a szigeteles), az oldallapokon minimalis a holeadas.

Új hozzászólás Aktív témák