Új hozzászólás Aktív témák

• #482 And veterán Batman2 #468

  Új Válasz 2004-10-28 23:10:41 #482

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz Batman2 #468 üzenetére

  Tudom, hogy nem kifejezetten nekem szólt a mondókád (ne is vedd kötözködésnek, amiket most írok ), de lenne egy-két észrevételem:
  ''de nem feltétlenül azért, hanem azért mert a 220V-os hálózat áromereje kicsit nagyobb, mint egy elemé.''
  ''Minél nagyobb a telep aromereje és minél kisebb a fogyasztó áromfelvétele közötti külümbség, annaál kevésbé számottevő és zavar be a telep feszültséegsése és az ellenállás megválasztásánál már nem érdekes. Az legyengült áromerejű, de feszültségben még közel 9V-os 9V-os elemre (gyakran tapasztaltam ilyen 9V-os elemet)közvetlen is rá lehet akár kötni a LED-et, a megfelelő feszültségesés létrejön.''
  Lényegében a hatása ugyanaz, de te nem jó fogalmat használtál. A telepnek, hálózatnak nincs önmagában áramereje. Van neki valamekkora üresjárási feszültsége, és belső ellenállása. A belső ellenállás az, ami lényegesen nagyobb a lemerült 9V-os elemnél, mint a frissnél, és eleve nagy a gombelemeknél. Az üresjárási feszültség is nyilván csökken valamennyit, de általában önmagát veri csak át az, aki mondjuk egy nagyimpedanciás műszerrel, digitális voltmérővel akarja kideríteni egy - nem totál mélykisütött - elemről, hogy az lemerült-e. Nem lehet annyira terhelni, de az üresjárási feszültség alapján azt is mondhatnánk, hogy rendben van.
  ''Nos megint nem értetted pontosan. A feszültségesés mértéke mindíg akkora, amekkora a telep feszültsége és a LED üzemi feszültsége között van. A LED-ek üzemi feszültsége a behatárolható tartományban van. Ugyanolyan áromerő mellett, mindíg ugyanazt a feszültséget lehet mérni egy adott LED-nél. DE a LED-ek gyártáskor nem sikerülnek teljesen egyformán (mert mi lenne egyforma) kicsi eltérések azért akadnak közöttük a nem teljesen azonosan sikerült kristálykarakterisztikák miatt. Ez az az eltérés, ami a maximum meghajtás mellett problémákatokozhat soros, vagy párhuzamos kötésnél. Az egyik jobban világít, a másik kevésbé. Az egyik több áromot vesz fel ugyanannál a feszültségnél, a másik kicsit kevesebbet. Ezek kicsi külömbségek. Ezt is részben jól értetted, sőt lehet, hogy teljesen, csak még te sem tudod. Ezeket a kicsi külömbségeket is ki lehet küszöbölni nehány ohmos ellenállásokkal egyedileg és utána párhuzamosan kötni őket.''
  Szerintem értette, és tud is róla . Az eltérő karakterisztikákról megegyezik a véleményünk. Ez ugyan inkább csak párhuzamos kapcsolásnál jelent gondot, hiszen soros kapcsolásnál az összes leden ugyanannyi áram folyik át, a rajtuk mérhető nyitófeszültségek között lehet némi eltérés. A led fénye meg - mint írtad is - főleg a nyitóáram nagységéval arányos. A karakterisztikáról viszont azt is tudni kell, hogy az hőmérsékletfüggő, ráadásul ez a függés ''öngyilkosságra'' hajlamossá teszi a nem megfelelően áramkorlátolt ledet (ez is a közvetlen párhuzamos kapcsolás egyik veszélye).
  ''Ez a bizonyos ellenállásérték és kicsi külömbségeik, amiről beszéltem, az a LED-ek saját, belső, a kristály ellenállása, amit nyitó irányban produkálnak. ezt nem úgy kell érteni, hogy van benne egy külön ellenállás, hanem magának a fényt kibocséjtó kristálynak van egy bizonyos ellenállásértéke, mind nyitó, mind záró irányban. Ebben az esteben a nyitó irány az érdekes.''
  A ledeknél nem szoktunk a félvezető réteg ellenállásáról beszélni, merthogy az nem egy jellemző érték. Természetesen van neki, csakhogy az minden munkapontban más és más, mivel a led (meg a diódák általában) nem lineáris elem. Épp ezért beszélünk nyitóirányban a jellemző nyitófeszültségről meg egy határáramról, amit nem szabad túllépni. Ugyanez igaz záróirányban is, csak ott a záróirányú áram marad közel állandó egészen a a letörési feszültségig, ahol viszont hirtelen megugrik. Fix ellenállás tehát ez esetben sincs.

Új hozzászólás Aktív témák