Hirdetés

2019. június 16., vasárnap

Útvonal

Fórumok  »  TV & Audió  »  Házimozi haladó szinten (kiemelt téma)

Téma összefoglaló

Téma összefoglaló

  • Utoljára frissítve: 2017-06-19 08:32:07

PROHARDVER!

Házimozi haladó szinten
Ebben a topikban alsó-középkategória feletti rendszerekkel foglalkozunk, de bármilyen házimozival kapcsolatos kérdésre (ha tudunk) szívesen válaszolunk.
Ha nem vagy járatos a témában és kezdő szett vásárlásában kérsz segítséget, kérlek kérdésedet itt: Házimozi belépő szinten tedd fel.

Házimoziról
A házimozi rendszer 3 fő részből áll össze:
Lejátszó: pl. Blu-ray-, vagy DVD-játszó, médialejátszó, HTPC, stb.
Képmegjelenítő: televízió, vetítő és vászon, monitor.
Hangleképző alkotóelemek: erősítő, dekóder, hangfalak és kábelezésük.

Mi itt elsősorban komolyabb rendszerekkel foglalkozunk (itt már gyakran a sztereó zene hallgatás is cél és a képi megjelenítés vetítőn), de ahogy a topik címében is benne van, minden egyébbel, ami egy rendszerhez kellhet.

Az embernek két füle van, a hang viszont minden irányból érkezik. Ezt mindenki érzékeli, de akkor hogy alakul ki a térhangzás? A válasz az agyban keresendő, mivel ott, egészen pontosan pedig az agykéregben alakul ki a hang irányának megfejtése. Ezt próbálják meg leutánozni a házimozi hangforrásai. Céljuk az, hogy „hangban” minél jobban a cselekmény közepén érezzük magunkat.

Az erősítők felépítése.

Az erősítők felépítése lehet: félvezetős, elektroncsöves és hibrid. Házimozihoz kevés kivétellel a félvezetősöket használják a gyártók. Működési elv szerint lehetnek:
- ”A” osztályú, amikor a kimeneti áramkör állandóan félig nyitásban van, ezt legtöbbször az audiofil kategóriában használják, hangminősége a legjobb, de nagyon rossz a hatásfoka (legfeljebb 50 %, de általában jó, ha 25 %).
- ”B” osztályú, amiben nem folyik nyugalmi áram, csak ha kimeneti jel megfelelő polaritásban van, hangminősége nem a legjobb, nagy keresztmodulációs torzítást okoz a működési elv, hatásfoka jó (80 % feletti).
- ”AB”osztályú, amikor csak nagyon kis nyugalmi áram folyik, ezzel azt érik el, hogy kis hangerőnél (ahol a B osztályból adódóan nagy lenne a keresztmodulációs torzítás), „A’ osztályúként működik, nagyobb hangerőnél viszont „B” osztályba lép át (itt már nem számít jelentősen a „B” osztályú erősítők torzítása). Így működik a legtöbb házimozi erősítő. Hatásfokuk közepes (78 % körüli).
- "D" osztályú, itt digitálisan, impulzusszélesség-modulációval oldják meg az erősítést, ezt jelenleg a Panasonic, Pioneer és egyes Sony erősítők használják (valamint sok, professzionális erősítőben, és mélynyomókban is találkozhatunk vele). A lehető legjobb hatékonyságú erősítők (95 % körüli is lehet). Hátrányuk: rossz kivitelezés és felépítés esetén a hangminőség nem a legjobb.
- További osztályokat ma már nem használják házimozi alkalmazásban (Pl. AA, H, E, C, G és F).

Házimozi (AV) erősítő: melyhez a hangfalakat külön kell megvenni. Ezek megvásárlása és használata a legcélravezetőbb. Azért nevezik AV erősítőnek, mivel nem csak audio, hanem videó részt is tartalmaznak. Ezek közül célszerű választani, mivel a kínálat óriási, tudásuk minden igényt kielégít.
Külön processzor/előerősítő és végerősítő: a legmagasabb ár és minőségi kategóriát képviselik, hangjuk audiofileknek is megfelelő, teljesítményük hatalmas.

Erősítőről amit tudni érdemes!

Létezik sztereó és házimozi kivitel. A sztereó zenehallgatási célokra, házimozi inkább filmek élvezetére szolgál. Hangminőségükre általában a 2:5 szabály érvényes, amely szerint a 80 ezres sztereó erősítő szól olyan szinten, mint a 200 ezres házimozi erősítő.
Ebben a topikban az erősítők közül a házimozisokról van szó, hifivel más topikok foglalkoznak (link). A házimozi erősítők ára kb. 85 ezer Ft-tól indul, határ a csillagos ég.
A legtöbb AV erősítőt gyártó cég több termékággal foglalkozik, de itt is különválaszthatók a prémium kategóriás és a tömeggyártásra szakosodott, valamint a high-end cégek.
Kommersz gyártók pl. a Denon, Harman/Kardon, Marantz, Onkyo, Pioneer, Sony, Yamaha, stb. amelyek folyamatosan fejlesztenek, évente dobnak piacra újabb modelleket, hangminőségük alapvetően jó vagy kiváló. Ezeket érdemes első körben nézegetni.
Prémium gyártónak nevezhető az Anthem, Arcam, Cambridge Audio, NAD, Primare, Rotel, stb. Megemlítünk néhányat a high-end kategória képviselőiből is, szintén a teljesség igénye nélkül: Audionet, Classé, Lexicon, Parasound, Krell.
Ne riadjunk a használt termékek vásárlásától, különösen akkor, ha anyagi kereteink korlátozottak!

Egy márkán belül létezik több különböző modell is, de amit mindegyik erősítő tud: analóg és digitális audio jelek fogadása, szétosztása 5 vagy több hangfalra, alap hangnormák dekódolása, saját kijelzőre és/vagy OSD tehát a TV képernyőre történő információ kiírás.

A házimozi erősítőket több kategóriára oszthatjuk:
- Belépő kategória: általában 89-129 ezer Ft-os vételár között, amely az előbb felsorolt tulajdonságokon felül kevés plusz szolgáltatást ad, hangminőségük általában közepesnél rosszabb.
- Középkategória: áruk kb. 130-tól 250 ezerig terjed, itt már több csatlakozó, több és jobb minőségű szolgáltatás, beállítási lehetőségek (pl. automatikus kalibráció saját mikrofonnal) és nagyobb kimenő teljesítmény jellemzi.
- Felső-közép kategória: kb. 250-380 ezerig itt már sokoldalú beállítási lehetőséggel találkozhatunk, széles a szolgáltatás kínálat, pl. internet elérés és frissítés lehetősége, jobb hangminőség jellemzi őket.
- Csúcskategória: a lehető legtöbb szolgáltatást tartalmazzák, amit az adott évben bele lehet építeni, és általában a legjobb minőségben kerülnek bele ezek a szolgáltatások. Minőségi, akár audiofil alkatrészeket tartalmaznak, így nagyon jó hangminőség és pontos hangleképzés jellemzi őket.

Erősítők teljesítménye: a belépő készülékek kisebb szobába, nagyobbak nagyobb szobába, terekbe elegendő teljesítménnyel rendelkeznek, és hogy ezt leadják-e nagyban függ a rájuk illesztett hangdobozok tulajdonságaitól, úgymint méret, érzékenység, elhelyezkedés. Mindenesetre ne a rájuk „akasztott” százakárhány W/csatornát vegyük alapul. Ez csak egyetlen meghajtott hangfal esetén lenne érvényes, és ez a gyakorlatban a legritkább esetben fordul elő. Jusson eszünkbe hogy 30 W/csatorna leadott teljesítmény már bőven elég sztereó hallgatásnál is. És ezt szinte mindegyik erősítő tudja a legolcsóbbak kivételével. Azok inkább egészen apró szobákba valók.

Audio formátumok:

- Dolby Atmos: Egy olyan hangformátum és kódolási rendszer, ami egyszerre teszi elérhetővé a magassági információk megjelenését és a hagyományos és házimozik pontosabb térleképezését. Dolby Atmos technológia veszteségmentes tömörítést használ, elméleti határa 128 különálló hangsáv és 64 hangszóró. Visszafelé kompatibilis így elegendő az erősítőnek tudnia, de már önálló kódolásként is létezik. Házimoziban az Atmos legfontosabb újdonsága a 2 vagy 4 db plafonhangszóró, más néven magassági csatorna, ezek helyettesíthetők megfelelő szögben felfelé sugárzó hangszórókkal.. Dolby Atmos másik újdonsága a saját önbemérő rendszer, mely nem csatornákhoz (például bal hátsó) kötik a hangokat, hanem a hangokhoz társítanak elhelyezkedési információt. Így az erősítőnk a szobánkban elhelyezett hangszórók tényleges pozíciójához igazíthatja a hangzást. Otthoni használatra 5.1.2, 5.1.4, 7.1.2, 7.1.4, 9.1.2 lett bevezetve A .2 vagy .4 az adott számú magasági csatornát használja, jelölésük erősitőn hangfalkimenetként: LSR, RSR, LTS, RTS
- Dolby Stereo (Dolby Surround): sztereó jelbe ágyazott, passzív mátrix-szal dekódolható 4 csatornás hang. Nincs centersugárzó a rendszerben, a két háttércsatorna jele azonos, tehát monó.
- Dolby Pro Logic: A Dolby Surround kiegészítése, mely aktív mátrixos, és már dekódolható a centersugárzó jele is. Gyakran a sztereó jelből a mélyeket összegezve és leválasztva egy szubbasszus (mély) csatorna is társult mellé.
- Dolby Pro Logic II-IIx: bármilyen sztereó jelből 5.1 vagy 6.1 csatornát képes dekódolni.
- Dolby Digital (AC-3): ez az első Dolby formátum, ami teljesen digitális. A tömörítés veszteséges, viszont 5 teljes sávú hangcsatornát tartalmaz (2 front, 1 center, 2 surround), valamint egy limitált sávszélességű mélyhang-csatorna (LFE) is helyet kapott benne.
- Dolby Digital EX: 6.1 hangcsatornát tartalmaz. Visszafelé kompatibilis a Dolby Digitallal. Ezt George Lucas találta ki és egyik hangmérnöke Thomas Homlinson alkotta meg, a Dolbyval közösen. A Dolby Digitallal szemben itt egy vagy két plusz háttérhang csatorna jelenti a többletinformációt, amit a Dolby Pro-Logichoz hasonlóan a két surround csatornából, mátrixolással kevernek ki. A Csillagok Háborúja I. epizódja volt az első film, ami ezt a technikát alkalmazta (1999).
- Dolby Digital Plus (E-AC-3): A Dolby Digital hangtömörítési hibáit csökkentették ezzel a megoldással. A korábbi max. 640 kBit/s (HD esetén, DVD-nél max. 448 kBit/s) helyett itt akár 6144 kBit/s is lehetett a sávszél és akár 13.1 csatornát is tud kezelni. Visszamenőleg nem kompatibilis a Dolby Digitallal, viszont legtöbbször képes DTS/Dolby Digital transzkódolásra a Dolby Digital Plus dekóder.
- Dolby TrueHD: a HD rendszerek egyik alapvető formátuma, veszteségmentesen tömörített. Akár 18 Mbit/s adatátvitelre és 14 csatorna továbbítására is alkalmas 24 bit/96 kHz-es felbontásban. A Blu-ray lemezeken (és HD-DVD-ken) 8 csatornára van korlátozva a Dolby TrueHD.
- DTS: Digitális hangformátum, 4 évvel a Dolby Digital után jelent meg, először Steven Spielberg használta a Jurassic Park c. filmnél. Nagy előnye a Dolby Digitallal szemben, hogy bár ez is 5.1 csatornás és veszteséges tömörítés (természetesen más eljárást használ, mint a Dolby), de sokkal nagyobb sávszélességgel dolgozik (1509,75 kBit/s), bár sokszor a csökkentett sávszélességű verzióját használják (754,5 kBit/s).
- DTS-ES (DTS Extended Surrond): kétfajta verziója van: a DTS-ES Matrix hasonlóan a Dolby Digital EX-hez, 5.1 csatornán tárolja az adatokat, majd egy mátrix-szal dekódolja a plusz háttércsatornákat. A másik verzió a DTS-ES Discrete 6.1 különálló csatornát tárol.
- DTS Neo:6 újabban DTS NEO:X: hasonlóan a Dolby Pro Logic IIx-hez, sztereó jelforrást alakít át 5.1 vagy 6.1 csatornára.
- DTS 96/24: 5.1 csatornás, 24 bit/96 kHz-es jel továbbítását teszi lehetővé ez a formátum. Lehetséges 2 csatornás 24 bit/192 kHz-es jel továbbítása is ebben a tömörítési változatban.
- DTS-HD High Resolution Audio: Ez már a HD formátumokhoz kapcsolódó tömörítés, maximum 7.1 csatornás, 24 bit/96 kHz-es jel átvitelére képes, maximum 6 Mbit/s-es sávszélességgel. Ez még veszteséges tömörítést alkalmaz. Általában akkor használják, ha nincs elég hely a lemezen a DTS-HD MA-nak.
- DTS-HD Master Audio: elméletileg végtelen számú csatorna kezelésére képes, gond nélkül lekonvertálható 5.1-re vagy 2.0-ra is. A BD-ken 8 csatornára van limitálva a használható sávok száma, 24,5 Mbit/s-es sávszélesség mellett (HD-DVD-nél 18 Mbit/s). Képes veszteségmentes tömörítésre is, 2 csatornán 24 bit/192 kHz mellett, vagy 8 csatornán 24 bit/96 kHz mellett. Minden esetben tartalmaz egy hagyományos DTS magot (1,5 Mbit/s) a kompatibilitási okok miatt (ha az erősítő nem tudja a DTS-MA-t, akkor ez kerül dekódolásra).

DTS: X a következő generációs objektum-alapú, multi-dimenziós hangzás-technológiája DTS-nek, Dolby Atmos ellenfele. Nincs korlátozás csatornákból, DTS: X a hangot előttünk, mögöttünk, mellettünk és felettünk. Objektumok itt nem 128, hanem korlátlan mennyiségben szólalhatnak meg.
Prohardveres cikk róla: DTS: X

Csatlakoztathatóság

Két fő csoportot különböztethetünk meg: analóg és digitális jelforrást.
-Az analóg jelforrásokat legtöbb esetben hagyományos RCA-val csatlakoztatjuk. A kimeneti oldalon audio out felirat található, Ezeket akkor célszerű használni, ha nem áll digitális forrás a rendelkezésünkre, vagy pedig a lejátszó/dekódoló oldal jobb minőséggel alakítja analóggá az adott hangot.
De vigyázat: hagyományos („bakelit”) lemezjátszót csak Phono feliratú csatlakozóba dugjunk, mivel ezek feszültsége jóval alacsonyabb, valamint speciális (RIAA) korrekciót kell használni. kellemetlen meglepetés érheti azt, aki nem ügyel erre.

-Digitális csatlakozók:
Általában ezeket kell és célszerű használni, mivel csak itt kapja meg a kódolt digitális jelet az erősítő, és innen képes dekódolni a többcsatornás mozihangokat.
Általában 3 verzióval találkozhatunk:
- Koaxiális: itt 75 ohmos kábelen történik az átvitel, egy RCA csatlakozón keresztül. HD audio formátum továbbítására nem alkalmas.
- Optikai: optikai szál az átvivő közeg. Előnye, hogy semmilyen elektromos kapcsolat nincs az adó és a fogadó oldal közt, illetve teljesen érzéketlen a környezeti zavarokra. HD audio formátum továbbítására nem alkalmas. Hátránya a kétszeri átalakítás miatti hangminőség romlás.
HDMI: itt a hang mellett a kép is átvitelre kerülhet. Többféle szabványa létezik, jelenleg a legfrissebb az 2.0b, amely képes 3D képet és visszatérő (ARC) hangcsatornát, 4K felbontást is kezelni. Ez olyankor hasznos, ha a TV-re az erősítőn keresztül küldjük a video forrás képét, viszont külön kábelezés nélkül szeretnénk a TV hangját is hallani az erősítőn keresztül. Természetesen ehhez mindkét oldalnak 1.4 verziószámúnak kell lennie. A HDMI csatlakozás képes DRM kezelésre, valamint alkalmas a HD audio formátumok továbbítására.Valamint már nem csak Ultra HD Blu-Ray-t, de a HDR-t is kezeli.
Az erősítők választásánál azonban egy dologra nagyon figyeljünk: a régebbi, főleg belépő kategóriás modellek csak HDMI passtrough-ra, jel átengedésre képesek, azaz nem veszik le a hangot a HDMI csatlakozóról.
Videóra a HDMI-n kívül az alábbi csatlakozókat használhatjuk még:
- Kompozit: egyetlen sárga RCA. Ez adja a legrosszabb képminőséget.
- S-video: itt már külön van a világosság és a színjel továbbítva, jobb képminőséget ad, mint a kompozit.
- Scart: egy 21 tűs csatlakozó, mely többféle analóg átvitelre képes. Van adatcsatorna lehetőség is, így lehetővé teszi a műsorforrás automatikus kiválasztását.
Legjobb képminőséget ezzel a csatlakozással RGB módban érhetjük el, de támogatott a kompozit videojel és sztereó hang továbbítása is mindkét irányban teljes bekötésű csatlakozónál.
- Komponens: ami 3 db különböző színű (kék, zöld, piros) RCA. Analóg csatlakozások közül ez adja a legjobb képminőséget.
A hangdobozokat erre a célra gyártott vezetékkel csatlakoztatjuk az erősítőhöz. Egyszerűbb esetben egy hangfalra egy érpár jut, de alkalmazhatunk kettős kábelezést vagy kettős erősítést is (külön erősítjük a mély és magas hangokat). Ez a legfelső kategóriáknál ad hallható pluszt.
Nagyon fontos a vezetékek polaritáshelyes bekötése! Ha nem vigyázunk, nem alakul ki a térhangzás!

Hangdobozok és elhelyezésük:

Mikre figyeljen tehát, aki hangdobozokat keres?

1. Mekkora szobában helyezi el?
Ez nagyon lényeges kérdés, mert vannak alapszabályok, amiket érdemes betartani a hangsugárzók elhelyezése során. 20 nm alatti szobában legritkább esetben szólhat jól egy nagyméretű álló hangfal, e-feletti szobákban pedig kisebb monitor dobozok (sokan tévesen polcsugárzónak nevezik ezeket) feltehetően már nem nyújtanak teljes értékű élményt. Vannak persze kivételek, de ez csak több ismérv figyelembe vétele után dönthető el. Különösen fontos, hogy a kisméretű hangdobozokat - monitor sugárzókat – erre a célra készített stabil állványra helyezzük.
A hangdobozok többsége nem szereti a falak közelségét, tehát azzal is számolni kell, hogy a négyzetméteren felül milyen a szoba kialakítása. Milyen távolságra tudjuk elhelyezni egymástól, az oldalsó és a hátsó falaktól a hangdobozt, mekkora távolságban fogunk ülni tőlük. Ha majdnem rá kell tolni a hátsó falra a dobozokat, akkor jobb eséllyel lehet megfelelően elhelyezni egy zártat, vagy első reflexest, mint amelyiknek hátra felé ásít a reflexnyílása.

2. Milyen zenék hallgatásához keresel hangfalat?
A szoba paramétereinek ismerete után talán a második legfontosabb kérdés, hogy a kereső milyen zenéket szeretne hallgatni a megvásárolandó hangfalon. Sajnos a kedvező áron megvásárolhatóak közül csak nagyon kevés hangfal igazi mindenes. Vannak kifejezetten finom hangú kis hangfalak, amik jók lehetnek jazz és akusztikus zenék meghallgatására, esetleg kisebb kamarazenekari művek megfelelő minőségű visszaadására. Ezeken a - többnyire kisméretű audiofil - hangfalakon általában elég kompromisszumosan szól az elektronikus, a rap, pop és a legtöbb rockzene. Egy méretes monitor már nagyobb szabadságot ad a felhasználónak a zenei stílusok közötti válogatásra, nem is beszélve az állódobozokról. Kevésbé kifinomult zenékhez nem kell feltétlen drága hangfalat venni, elég, ha az megfelelő dinamikával, jó ritmussal és energiával tud megszólalni. Persze ehhez a szoba mérete, és a hangfal megfelelő elhelyezése is nagyon fontos.

3. Melyek a rendszer további elemei?
Ez is nagyon fontos kérdés, mert egy hangfal megfelelő illesztése az erősítővel nagyban befolyásolhatja a végeredményt. Vannak közismerten ideális párosítások, de szinte minden hangfalhoz - vagy ha már megvan az erősítő, akkor fordítva - meg lehet találni a megfelelő, szinergikus társat. Ezt aztán tovább lehet hangolni, finomítani kábelekkel, ha szükséges, és már csak az anyagiak és a rendszer többi eleméhez képest odaillő legjobb minőségű forráskészülékeket kell megtalálni.

4. Mennyi pénz áll rendelkezésre a hangfalakra, netán a rendszerépítésre?
Fenti ismérvek után, de már csak a rászánandó összeg ismeretében jöhetnek az általánosságok helyett konkrét tanácsok. Bátran ajánljuk használt hangfalak megvásárlását, de csak alapos átvizsgálás és meghallgatás után.

Hangfalakat lehetőleg azok gyártására szakosodott cégtől, ne multiktól válasszunk. Ajánlásunk értelmében 1:2 körül legyen az erősítő és az 5.0 szett áraránya, amit új/listaáron kell nézni. Kapitális hiba – gyakran beleesnek a kezdők – amikor az erősítő árával megegyező, vagy annál olcsóbb hangdobozszettet néznek ki maguknak. Vagy pedig csak a technikai adatokra specializálják magukat.
A döntés felelősségét természetesen nem vehetjük le senki válláról. Úgy ne vásároljon senki, hogy a, b, c hangfal közül melyikre érkezik több szavazat. Mindent meg kell hallgatni, mert hiába ajánlunk mi bármit, ha a leendő tulajnak mégsem tetszik a hangja. Senki se sajnálja az időt és a fáradtságot elutazni valahová meghallgatni egy hangfalat, és ha teheti, akkor ne csak a jól ismert, kedvenc lemezeit, filmjeit, hanem az erősítőjét és esetlegesen a hangfalkábelét is vigye magával. A meghallgatás során alaposan vegye szemügyre a hangfal aktuális elhelyezését, és hasonlítsa össze az otthoni lehetőségeivel. Az ideális nyilván az volna, ha döntés előtt a saját otthonában próbálhatná ki, erre biztos többen adnak is lehetőséget letét ellenében.

Ha már megvannak a hangfalak:

Elhelyezés, beállítás.

A házimozi rendszer hangsugárzóinak elhelyezésénél célszerű alapvetően hasonló elrendezést követni, mint amit a stúdiókban (és mozikban) használnak, így biztosítva, hogy ugyanazt halljuk, mint amit a sokcsatornás surround hangot keverő hangmérnök.Ideális elhelyezés itt található: http://www.thx.com.
A center sugárzót mindig a kép közvetlen közelében, annak függőleges középvonalában kell elhelyezni. Első sorban a TV alá, de ha az túlságosan alacsonyan lenne, akkor fölé is helyezhető. Annak hátránya a stabil alátámasztás hiánya szokott lenni.
Vetített képnél az ideális egy hangáteresztő vászon mögötti center hangsugárzó, de ha a vetítőfelület nem ilyen, akkor egyértelműen alá célszerű elhelyezni a hangfalat.
A bal és jobb front hangsugárzókat szimmetrikusan, a képernyőtől jobbra-balra azonos távolságban kell elhelyezni.
A bal és jobb hangsugárzók sugárzási tengelyeinek kb. 45-60° közötti szöget kell bezárniuk a hallgatói pozícióval. A 45°-os szög filmek nézéséhez már megfelelő, de inkább a nagyobb 60°-os szög ajánlott, mert ezt a szélesebb hangteret produkáló szabványos elrendezést alkalmazzák a surround műsorok hangját előállító stúdiókban, és a zenehallgatáshoz is ez illeszkedik jobban.
Mindhárom elülső hangdoboz magassugárzójának nagyjából az ülő ember fülével azonos magasságban (kb. 90-110 cm) kell(ene) lennie, és a hangszórók hossztengelyének a hallgatókra (nézőkre) ajánlott irányulnia. Ez utóbbi szabály alól léteznek kivételek. Az emberi irányhallás az elölről érkező hangok 7°-nál nagyobb függőleges eltérést már képes érzékelni, ezért a centersugárzó és a frontsugárzók magasságbeli különbsége lehetőleg ne legyen ennél nagyobb.
A hangok lokalizálhatósága érdekében a surround hangsugárzók sugárzási tengelyének is a nézőre/hallgatóra kell irányulnia, nagyjából az ülő ember fülénél 60-90 cm-rel magasabban kell elhelyezni azokat. A legjobb térhatást dipól vagy bipól kialakítású háttérsugárzók biztosítják, viszont alkalmazásuk nem minden esetben célravezető.
Az aktív mélysugárzó (subwoofer) is fontos, mivel alapjaiban befolyásolja az élményt. Hiánya esetén az erősítőre hárul a mélyfrekvencia leadása is, ez jelentős terhet ró rá, mivel a mélyhangoknak legkisebb az impedanciájuk, így legnagyobb az energiaigényük. Ezért pl a párbeszédek leadása (beszédérthetőség) és a részletező képesség is zavart szenvedhet akár.
Kis szobába alacsonyabb, nagyobb szobába magasabb teljesítményű mélynyomó szükséges, valamint figyelembe kell venni a többi hangsugárzó mélyfrekvenciás képességét is.
Elhelyezése pedig nagyjából a szoba falától kb. 90 cm-re elöl valahol a center és a frontok között ajánlott, de az ideális pozíció megtalálásához kísérletezésre van szükség.
A Phase kapcsolót pedig a centerhangszórótól és a hallgatási ponttól való távolság függvényében állítsuk: 90 cm különbségig hagyjuk változatlanul, azaz 0 állásban, és 180 (tehát fordítsuk meg), amennyiben 90 és 270 cm közötti a különbség, de ezt is próbával tudjuk meghatározni. Mérőmikrofonos beállítás esetén semmit ne állítsunk a mélysugárzón!
Mivel minden hallgatási környezet más és más, így az egyes hangfalak késleltetését hozzá kell igazítani az aktuális környezethez. Ezt az olcsóbb erősítőkben manuálisan, a távolság megadásával tehetjük meg, komolyabb készülékek automatikusan, mérőmikrofon segítségével végzik el a beállítást. Utóbbi lényegesen jobb eredményt hoz, mert a processzor korrigálja a hallgatási környezet hatásait a hangképre, megfelelő fázis és hangszínszabályzás (ekvalizáció, EQ) segítségével.

Technikai tudnivalók.

A hangdobozoknak, hangszóróknak nincs teljesítményük, ugyanis passzív eszközök. Sokan tévesen teljesítménynek nevezik a terhelhetőséget, amit watt-ban ad meg a gyártó.
Hangdobozok impedanciája: a mai erősítők nem kényesek rá, és nem győzzük elégszer mondani: és nincs pl. 6 vagy 8 ohmos erősítő! Csak éppen akkora impedanciára van megadva a kimenő teljesítmény és a torzítás. Ráadásul ez nem egy egzakt érték, mivel a terheléssel és a frekvenciával együtt változik, méghozzá minél alacsonyabb a leadandó frekvencia, annál kisebb az impedancia. Természetesen egy határ alá nem érdemes menni (általában 4 ohm). A modern erősítők figyelik a kimenő portjaikat (is), így nagyon nagy baklövést nem tudunk elkövetni (rövidzárlatot és túlterhelést is túlélik). Az erősítők elhelyezésénél lehetőleg mindig tartsuk be a gyári leírásban megadott polc-távolságokat a megfelelő szellőzés biztosítása érdekében. Különösen alacsonyabb impedanciájú hangfalak használata esetén és/vagy mélynyomó nélküli rendszerekben. Az erősítők hőfoka, nagy hangerőn történő, hosszabb használat után jelentősen felmelegedhet, de aggodalomra semmi okunk: 50-60 C fokot, de még annál többet is elviselnek az erősítő alkatrészei. Ökölszabály, hogy erősítő tetejére semmilyen másik készüléket tenni nem szabad, Sőt, tilos!

Ideális hangfal/erősítő teljesítmény viszonya: abból soha nincs gond, ha egy hangfal nagyobb teljesítményt képes elviselni, mint amit az őt meghajtó erősítő lead. Ez esetben egyik sem károsodik. A gond abból szokott adódni, ha a hangfal az erősítő legnagyobb teljesítményénél kevesebbet képes kezelni. Ez esetben könnyen tönkretehetjük a hangszóróinkat. Itt hívjuk fel a figyelmet a hangszórók legnagyobb ellenségére, a torz (négyszög) hangjelre, ami a túlvezérelt erősítőkből származik. Akár a hangszóró névleges terhelhetőségének negyedével is ki lehet nyírni a lengőtekercseket.
Mindig a szinuszos (RMS) teljesítményt vegyük figyelembe, ne pedig a zeneit! Ellenkező esetben kellemetlen meglepetésben lehet részünk. A zenei teljesítményt csúcsokra és nem tartós terhelésre adják ugyanis meg.
Figyeljünk a hangfalak érzékenységére is: azonos erősítőt (illetve kimenő teljesítményt) feltételezve egy 92 dB-es szubjektív érzetre kétszer hangosabb lesz, mint egy 86 dB-es.

Az ideális ár/teljesítmény arányról:

5.1-es rendszerben, a front-center-surround dobozokra költendő összeg, az erősítő árának körülbelül duplája legyen, figyelembe véve a teljesítményt és természetesen a helyiség adottságait. Ezekhez még hozzá kell számolni az aktív szubbasszus sugárzó (mélyláda) beszerzésének és a kábelezésnek a költségét. Kis szobába állványos dobozokat, nagyobb méretűbe állókat részesítsünk előnyben.

Egyéb tanácsok, kellékek, kábelek,

Az aktív mélysugárzó nélkülözhetetlen alkotóeleme a házimozi rendszernek, még abban az esetben is, ha a frontsugárzók basszusban erősek. Kiválasztásakor figyelembe kell venni a szoba méretét és a többi hangdoboz képességeit, erősítő teljesítmény és membránméret szempontjából.
(Útmutató a basszus hangok kezeléséhez.)
A házimozi rendszernek szerves részei, a hangszóróvezetékek, analóg és digitális összekötő-, valamint a tápkábelek. Az összes kábelt (beleértve a digitálisakat, még a HDMI-t is) érdemes próbával, meghallgatással kiválasztani. A megfelelő arány, amit vezetékekre költeni célszerű, az összes többi alkotóelem árának kb. 15 százaléka, aminél több lehet, kevesebb nem.Ügyes, hozzáértő választással, rendszerünk hangjának-képének javulását, de ha elővigyázatlanok vagyunk ugyanúgy drasztikus romlását is elérhetjük, A mellékelt gyári madzagok többsége csak arra alkalmas, hogy kipróbáljuk, működik-e a készülék. Ismert és elismert, megbízható gyártóktól származó kábelek közül válogassunk. Egyre több forgalmazó és bolt ad lehetőséget, hogy letét ellenében hazavigyünk tesztelésre kábeleket. Ha nem tudunk különbséget tenni, vegyük a legolcsóbb, jó minőséget biztosító kábelt, a többit vigyük vissza.
A szoba rossz akusztikája tönkreteheti egy csúcsminőségű készülékekből összeállított rendszer hangzását is. Amit lehet, tegyünk meg annak javítására, optimalizálására! Csökkentsük a nagy, szabad falfelületeket! A lehető legrosszabb hatást a hideg burkolat, járólap gyakorolja a hangzásra, de még a csupasz parketta vagy laminált padlóburkoló is drámaian rontja filmek és zenék élvezetét. A megoldás: szőnyeg minden mennyiségben!
Talán észrevettétek, hogy nem lehet minden helyzetre érvényes ajánlásokat adni, szabályokat felállítani. Ezért a lehető legjobb eredmény elérése érdekében érdemes egy hozzáértő barát, ismerős segítségét igénybe venni, aki jártas a házimozi rendszerek megtervezésében, telepítésében, beállításában.

Erősítők

Belépő kategória erősítői:

Ezen erősítők közös jellemzői: ötcsatornás végfokkal rendelkeznek 80-120 ezer Ft. A legolcsóbb szettek valók hozzájuk, így nem jelentenek nagy kiadást. HD hang dekódolására képesek, manuálisan megadható a hangdobozok száma, nagyságuk (nem csak fizikai méretről, hanem a mélyhangok visszaadásának képességéről van szó) és távolságának a paraméterei. Csatlakozó kínálatuk szegényes, de mindegyiken megtalálható legalább 3 db HDMI bemenet,1 kimenet,1 vagy 2 optikai, 1 koax és minimum 2 sztereó RCA audio bemenet és 1 kompozit kimenet, képernyőmenü megjelenítéséhez. Skálázót, valamint 5.1 analóg bemenetet nem tartalmaznak.
A teljes rendszer végösszege 300 -350 ezer Ft többi kiegészítőtől függően.
Felhasználási kör szerint HDMI-s médialejátszó, játékkonzol (PS3,XBOX.Wii) mellé, tévéműsorok hangjának javítására, olcsóbb BD- vagy DVD-játszó mellé és néhány, korlátozott számú komponenshez (pl. 1 videomagnó) ideálisak.
Mozira kisebb és közepes szobában alkalmasak, 15-20 nm-en futják jól ki magukat, és megfelelő hangfalakkal bármelyik egydobozos (bögre)szettet felülmúlják, kb. 300 ezer Ft-os kategóriáig. Zenei képességeik a populárisabb műfajok megszólaltatására teszik őket alkalmassá, nem jellemzőjük a részletezés, ezért akusztikus és komolyzenére, jazzre inkább magasabb kategóriás modelleket keressünk!

Belépő kategória házimozi szettjei:
Közös jellemzőjük: komplett 5.1 kiépítésűek, a lejátszón és megjelenítőn kívül nem szükséges új elemeket venni hozzájuk. Saját hangdobozaik kb. 12-18 nm-re elég hangerőt képesek kiadni. Csatlakozóik: legalább 3 HDMI bemenet, teljes támogatottsággal és HD dekódolási képességgel, 1 HDMI kimenet, 1-2 optikai és 1 koax bemenet, legalább 3 pár sztereó RCA bemenet, egy HDMI valamint kompozit kimenet, képernyőmenü megjelenítéssel. Kisméretű hangdobozaik nagyobbra cserélhetők, tehát adott a továbbfejlesztés lehetősége. Akkor jöhetnek szóba, ha erősen korlátozott a pénzügyi keret.
A jellemzően 100-150000 Ft között kapható, "kis hangdobozokkal" rendelkező kompakt szettek, csak a hozzájuk tartozó erősítő szolgáltatásaival és csatlakozási lehetőségeivel nyújtanak többet a hasonló árú, lejátszóval egybeépített kommersz szetteknél, hangminőségben általában nem.

Alsó-középkategória erősítői:

Ezen erősítők közös jellemzői: az előzőekben felsoroltakhoz képest, hogy 5.1 vagy 7.1 kiépítéssel használhatóak, amihez 5 vagy 7 hangdoboz és 1 mélynyomó szükséges, áruk 160-210e Ft. 4 ohmos hangfalakkal sem romlik a hangminőségük, jobb minőségű, magasabb kategóriásakkal érzik jól magukat, körülbelül 160-350 ezer forintos szettek valók hozzájuk. HD hangok dekódolására képesek és a különbségek az említett hangfalakkal hallhatóak ki. Pro Logic IIz hangzást hozhatnak létre, minden modellhez bemérő mikrofon tartozik, de manuális „setupra” is van lehetőség. Csatlakozó kínálatuk nagyon jó, mindegyiken megtalálható: legalább 4 db HDMI bemenet, 1 kimenet, 2 optikai, és 2 koax csatlakozó, minimum 4 sztereó RCA audio bemenet, valamint komponens be és kimeneteket kínálnak. 1 kompozit kimenet képernyőmenü beállítására. Skálázót és 5.1 analóg bemenetet 1-2 kivételtől eltekintve még nem kínálnak.
A teljes rendszer összköltsége 300-500 ezer Ft, a többi kiegészítőtől függően. HD hangformátumok dekódolásra képesek. Már több analóg készülék rájuk köthető, központja lehet egy összetett rendszernek.
Mozira kis vagy közepes szobában alkalmasak, 16-25 nm-en futják jól ki magukat, nagyfelbontású hangformátumokat csak drágább hangfalakkal adják maradéktalanul vissza. Igényes zenehallgatásra még nem ajánlottak, populáris célra megfelelhetnek, de már kihallható az MP3 és a FLAC közti különbség. Nem jellemzőjük a részletezés, ezért szimfonikus vagy jazz zenére inkább drágább modelleket keressünk.

Középkategória erősítői:

Ezen rádióerősítők közös jellemzői az alapkategóriában felsoroltakon kívül: 7.1 vagy 7.2 kiépítéssel használhatóak, amihez 7 hangdoboz és 1 vagy 2 mélynyomó szükséges, áruk 250-380e Ft. Árban és minőségben magasabb kategóriás, 400-600e forintos szettek valók hozzájuk. HD hangformátumok dekódolására képesek, Pro Logic IIz hangzást hozhatnak létre, bemérő mikrofon tartozik hozzájuk, fejlett kalibrációra is lehetőséget adó szoftvereket használnak, így a rossz szobaakusztika javítható általuk.
Csatlakozó kínálatuk széleskörű, mindegyiken megtalálható: legalább 4 db HDMI bemenet teljes támogatottsággal, 1-2 kimenet, minimum 2 optikai, 2 koax és 4 sztereó RCA audio bemenet. Nem mindegyik kínál kompozit kimenetet képernyőmenü továbbítására. Video skálázót legtöbb modell már tartalmaz, a 7.1 analóg bemenet mindegyiken megtalálható.
Ezek a legjobban ajánlható vételek. Mindenfajta célra - legyen akár nappali vagy dedikált moziszoba - megfelelnek, nem ismernek lehetetlent, házibuli vagy kisebb rendezvény hangosításához elég hangerővel rendelkeznek. Nagyon sok analóg készülék hozzájuk köthető, központjai lehetnek egy komoly rendszernek, sok modell multiroom funkcióval is rendelkezik. Némelyik internetes rádiót, AirPlay funkciót kapott, lejátssza a hálózatos tartalmakat és/vagy USB-s eszközről hangfájlokat.
Házimozira, közepes vagy nagyobb, 20-35 négyzetméteres szobában alkalmasak, ideálisak nagyfelbontású hangok megszólaltatására. Zenei kvalitásuk már elég jó ahhoz, hogy nem csak az MP3 és a FLAC, hanem a másolt és eredeti CD, valamint a normál és a HD formátumok közötti különbséget is megmutatják. Átlagos zenei célokra teljesen megfelelnek, szimfonikus zenét és jazzt is élvezhetően adnak elő, a hozzájuk illő hangdobozokkal.

Mindenkinek szerencsés választást és hosszú boldog házimozival eltöltött időszakot kívánnak a jelenlegi leírás készítői: BBéci, Sanci38 és a topik gazdája: Ragadozó

***

Ez a topik már a második rész, mivel az első rész elérte az 50 ezer hozzászólást.

***

Topik összefoglaló, készítette: BBéci, Sanci38 és KTTech

készült: 2010. július 1., utoljára módosítva: 2017. június 18.

Útvonal

Fórumok  »  TV & Audió  »  Házimozi haladó szinten (kiemelt téma)
Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.