Hirdetés
- Mikrokontrollerek Arduino környezetben (programozás, építés, tippek)
- AMD vs. INTEL vs. NVIDIA
- Bluetooth hangszórók
- SSD kibeszélő
- Hogy is néznek ki a gépeink?
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Milyen videókártyát?
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
Új hozzászólás Aktív témák
-
Nagyjából a 1990-es és 2000-es években az orosz hadiipari cégek piaci versenyben találták magukat, miközben az állami megrendelések eléggé padlón voltak (olvasd: szinte semmi, vagy megrendeltek, de nem tudtak fizetni).
Ekkor az orosz cégek a fegyverexpókon elég részletes brossurákat raktak ki, amelyek amint utólagosan is kiderült, a valóságot mutatták be. Ez egyfelől nagy truváj volt, mert alapvetően mindenki korábban (meg újabban is) csak erős megközelítéseket adott meg. Az oroszok meg a valóságot. A vásárlók meg ezt értékelték, mivel kevésbé vettek zsákbamacskát. Voltak persze lukra futások, hiszen például a Szuhoj és a MiG iroda is kipakolta az összes létező fegyvert a gépek elé, még akkor is, ha a fegyver csak makettként létezett, vagy ha létezett is, nem volt hozzáintegrálva a vadászbombázó fegyverzetéhez. Ja, és a gép is sokszor csak a beígért képességek töredékében bírt.
Tehát voltak azért nagyott mondások, de especiel az Almaz-Antej elég korrekt volt. Ráadásul menetrend szerint kerültek ki videók, képek a radarkijelzőkről, olykor kitakarások néllkül. Ezek is árulkodóak (az orosz-ukrán háború elején is volt erre példa, aztán hamar rájöttek, hogy ez mekkora baklövés, azóta már ha meg is osztanak valamit, az hülyére van mosva és minden el van maszkolva). Ezekből pedig már lehet számolgatni...
A Militavia blogot Molni csinálja, Hpasp a fő forrás, de haditechnikai lektorként én is ott vagyok, és hidd el, elég alaposan utánajárunk a témákban.
A videókban és a blogon pedig szépen el vagy magyarázva hogy működnek a lokátorok, mi a radaregyenlet és miként lehet vele számolni. Kezdve ott, hogy ha egy ismert radartípussal ismert távolságról felderítenek mondjuk egy F-117A-t, akkor annak mekkora a radarkeresztmetszete:
Ugyanezen az elv mentén a brossúrákban megadott adatokból szépen vissza lehet számolni, hogy ha 4m^2 -es célra 250 km-es felderítési távot adtak meg, akkor egy feltételezett lopakodó értékkel milyen távból lehetséges, hogy felderítse azt.
A 0,0156 m^2 még relatíve magas, az F-35A ez alatt van, de a diagramból leszűrhető, hogy azért még az Sz-400 esetén is bizony csak nagyjából 30 km-ről lenne képes egy F-117A-t felderíteni (aminek a 0,0012m^2 értékét az előbb megkaptuk)....
-
A cikkben csak érintve van, de a lényeg, hogy a Francia-Német-Spanyol FCAS projekt is küzd a multinacionális projektek rákfenéjétől, hogy mindenki küzd, hogy minél nagyobb szeletett kapjon a megrendelésekből, és a franciák egy picit túltolták ezt. Amire a németeknél betelt a pohár.
Ennek lehet alternatívája egy olyan megoldás, hogy az AirBus Defense és a Saab közösen menne tovább, a franciák nélkül. A spanyolok meg vakarhatják a fejüket - de feltehetően ők is jönnek a német-svéd csoportba.
A nagy vesztesei ennek a franciák lehetnek, lehet megint magukra maradnak, mint a később az Eurofighter projektnél... -
A lopakodás azt jelenti, hogy az adott frekvencia tartományban nehez(ebben) felderíthető.
Pont ezért volt régen is téma, hogy a modern lopakodó repülőgépek főleg a mm és cm hullámhossz tartományra vannak optimalizálva, mivel a tűzvezető radarok főleg ilyen tartományban működnek.Ezért volt téma, hogy jajj, hát az Orosz Nyebo-M radar milyen jó a lopakodók ellen. Aha, csak az célfelderítő lokátor, méteres feletti hullámhossz tartományban. Az sem igaz, hogy jó, jobb, mint egy rövid hullámhossz tartományban működő radar.
Szóval a korai Orosz (és Kínai) megközelítés az volt, hogy a mm / cm tartomány felől el kell mozdulni a dm / m tartomány felé. Csakhogy az nagy méretű radart jelent és ezek a radarok sem képesek azért egy F-35 szintű gépet sem felderítő több száz km-ről, de még mindig messzebbről.
Nagyságrendileg: egy cm hullámhosszú radar mondjuk 40-60km-ről képes lehet egy F-35A felderítésére. A méter hosszon működő mondjuk 100-140 km-ről. Ami így már valami, de nem elég, mert a célfelderítő lokátor nem tud precíz információkat adni a rakétaindításhoz.
A másik megközelítés ami nyugaton megy, az a jelfeldolgozás finomítása. A lokátor által megjelenített kép egy feldolgozott adatokon alapuló megjelenítés, tehát a visszaverődő jelet emelzi a rendszer és akkor jeleníti meg a képernyőn a jelet, ha a jelfeldolgozásban beállított paramétereknek megfelel. A legegyszerűbb példa a cél sebessége. Régi példa, ma már nem igaz, de a logikát leírja az, hogy monduk 100 km/h alatti sebességű céljeleket nem jeleníteték meg, így kiszűrhetőek a madarak, utakon közlekedő járművek, stb...
Valójában a lopakodó gépekről is verődik vissza jel, "csak" annyira kevés, hogy nem üti át a jelfeldolgozás szintjét, így "belesimul" a háttérzajba. Nagyon-nagyon leegyszerűsítve minél nagyobb számítási kapacitással bírsz, annál finomabban tudod a jeleket elemezni és így ki lehet szúrni a "megbúvó" jeleket. Ezt már régóta használják, ezért van az, hogy a nagy teljesítményű számítástechnika létfontosságú haditechnikában.
A következő lépcső, amin most mindenki dolgozik (és ugyanakkor keveset tudunk nyilvánosan róla) ezt tovább kombinálni és olyan jelfeldolgozást csinálni, ami a kicsi válaszjeleket is azonosítja.Ami alternatíva és most megint előkerült, hogy műholdakra telepített globális radarrendszer (több ezer műholdat jelenthet...), ami "mindent látó szemként" képes lehet megoldani mindent is, csak nehéz lesz olyan frekvenciát találni lassan, aminél nem lesz rohadt sok interferencia. Csak baromi drága lehet és ha erre építesz, és ezt valaki "megtöri", akkor piszok nagy bajban leszel....
Ennek a megoldásnak a másik előnye, hogy a lopakodó gépeket alapvetően viszonylag szűk tartományra optimalizálják. Szemből, lapos szögből beérkező jel, oldalról lapos szögről beérkező jelek, stb. Na most egy űrbe telepített radar nem lapos szögben fog pásztázni Téged, hanem felülről... Amire most kb. senki sincs felkészülve, tehát a B-2 / B-21 szerű repülő szárny megoldás is nagy radar-keresztmetszetet ad...
Hogy mi lesz a befutó, azt nem tudni. Jönnek mindenféle érdekes alternatívákkal, de ezek általában itt-ott elvéreznek. Az infravörös érzékelők érzékenyek az időjárásra, tehát esőben, havazásban, homokviharban semmit sem érnek. A LIDAR (lézer-radar) problémája, hogy szintén időjárás-érzékeny. -
cog777
őstag
A kozelmultig azt gondoltam hogy boven eleg a Grippen a kanadaiaknak IS, mert a ruszkikkal ugy sem lesz konfliktus, USA meg ugy is ott all mogottuk.
A par nap esemenyeit figyelembe veve (pontosabban az ejjel olvasott tobbszoros megerosites Trump reszerol Gronland kapcsan) atertekeltette velem ezt.
Konnyen lehet hogy az USA nem fog a hatterben vigyazni az adott orszagra, sot, akar konfliktus is lehet.
Ilyen esetben termeszetesen nagyon jol jonne egy valodi (USA-tol fuggetlenul keszulo) lopakodo gep sok orszagnak. Remeljuk osszejonnek a fejlesztesek, csak kicsit keso. -
Privát meglátásom, hogy ez alapvetően a hibrid hadviselés része, a HTKA fórum is tele volt (van?) efféle megnyilvánulásokkal. De persze egyszerű rajongás is lehet, ahogy például az F-15EX vs. F-35 témában is mentek, mennek a nevetséges youtube videók, hogy márpedig az F-15EX jobb, mert jobban emelkedik és nagyobb a végsebessége.
A helyzet meg közben az, hogy a gyártó (az Sz-400 esetében az Almaz-Antej) kirakta az export-kiállításokon például a 92N6E tűzvezető radar adatait, azokból pedig szépen vissza lehet számolni, hogy ha az F-35A radarkeresztmete mondjuk ennyi vagy annyi, akkor mekkora távolságból képes mégis azt stabilan követni (a radaregyenlet ugyebár egységes...).
Tehát nincsenek csodák, és a gyártó nem is állított olyat, hogy na, majd az Sz-400 400km-es körzetében minden NATO gép halott. Már csak azért sem, mert a 42N6 rakéta hatótávolsága a gyártó szerint is valójában "csak" 380km.
Ettől független azt az Orosz-Ukrán háborúban is nagyszerűen lehet látni, hogy egy Sz-400 szintű komplexum olyan képeséggekkel rendelkezik, hogy egy nem lopakodó gép gyakorlatilag 150-180 km-nél közelebb max. fűnyíró módban, közveltenül a talaj felett repülve mehet hozzá...
-
Samott
addikt
Ahogy azokat a megmondóembereket is elő lehet venni, akik szerint az Sz-400 meg Sz-300VM komplexumok közelébe nem mehet egy lopakodó gép sem...
Szerintem inkabb itt van a kulcs es nem az F35 kepessegeinel. Megint kiderult hogy az ruszki technika csak papiron kepes arra amit mondanak rola. A valosagban itt is leszerepelt. -
Mert USA eseteben egy igen alapos felderitessel (muhold, illetve a gazdasagosabb fenti lopakodo felderito dronokkal) meg a kicsi kockazatot is le lehet csokkenteni, megtervezve az utvonalakat (akar valos ideju adatokat fogyelembe veve) elkerulve az esetleges detektalast es lelovest.
Ezzel a képességgel az EU NATO tagországok is rendelkeznek, még ha nem is olyan szinten, mint az USA. Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország is rendelkezik saját kémműholdakkal, pont tavaly indult el a [CSO-3] például, ami egy német-francia megoldás, és már évek óta keringő CSO-1 (35 cm felbontású EO kémműhold) illetve CSO-2 (25cm felbontású EO kémműhold), de optikai műholdak terén ott az Olasz [OptSat-3000], emelett van SAR (képalkotó radar) műholdak Francia, Német, Olasz zászlóval, és a legnagyobb ilyen civil cég által üzemeltett kereskedelmi konstelláció a finn [ICEYE]
De más téren is persze fejlesztések vannak, például modern SIGINT (rádióelektronikai felderítő) gépek terén például a német [PEGASUS] projekt halad, bár csak jövőre fog várhatóan hadrendbe állni.
Franciaországnak van ilyen gépe, de ők is most cserélik le őket, az új típus az Archangel lesz, az is [tavaly repült először] .
Itt a fő gond, hogy az USA-nak egy, központi (őőő... azért az USAF vs. US Navy vs. US Army még egy érdekes harc persze) kézben vannak ezek, míg Európában szét van forgácsolva a képesség. Amíg nem lesz egy Egyesült Európai Államok, addig nagyon ehnéz lesz ezt a problmát megugrani...Ahogy megtortent a szerbeknel f117 eseteben.
Értem, hogy a lopakodó gépeknél mindig ez a folyton előkerülő válasz, de az F-117 egy eléggé speciális gép, amely az 1970-es és 80-as évek színvonalát képviselte. Annyira úttörő volt, hogy szó szerint mindent beáldoztak a lopakodásért, például még radar-besugárzásjelző sem volt rajtuk. Tényleg csak arra voltak képesek, hogy felszálljanak, repüljenek, ha kell légi utántöltést végre tudjanak hajtani, nagyjából egyenes vonalú egyeneletes repüléssel elmenjenek a célig, ott ledobjanak két LGB bombát, majd hazajöjjenek. Semmi másra nem alkalmasak, semmiféle önvédelmi képességük nincs (többek között ezért volt az F-117A küldetéseknél is elvárás, hogy legyen háttér mögöttük E-3 AWACS, JSTAR és EF-111 vagy EA-6 ill. EA-18 gépek képében).
Ha most megismételnénk a szerbiai 1999-es esetet egy F-35A Block 3 vagy újabb ellen, akkor ott az történne, hogy a pilóta kap a DAS-tól rögtön egy rakétaindítás-figyelmeztetést, és van rögtön kismillió ellentevékenységi lehetősége a kitérő manővertől kezdve a csaliszóráson át a vontatható csali kibocsátásáig. Hovatovább ha van a bombaterében SDB, akkor ott helyben válaszcsapást is mérhet.Félre értés ne essék, a lehetőség ettől még persze megvan. A lopakodó gép sem lelőhetettlen, és nem láthatatlan. A lényege viszont az, hogy megfelelő háttérrel, megfelelő feltételrendszerben az a "halálzóna", amit a modern légvédelmi rendszerek jelentenek a nem lopakodó harci gépeknek, egészen más kategória a lopakodó harci gépek szemszögéből nézve.
Más szóval ha modern légvédelemmel nézel szembe (és itt az Sz-300VM ill. a BUK-M2E ill. akár az Sz-400 is valójában már egy generációval a "modern" alatt van), akkor a lopakodó képesség lehetővé teszi, hogy egyáltalán megpróbáld azt feltödni. A nélkül maximum azzal próbálkozhatsz, hogy kismillió légi céllal túlterheled...Egy ilyen gep lelovese oltari nagy presztizsveszteseg lenne (meg iszonyat draga).
Ha az árakat nézed, akkor az F-35 pont, hogy nem sokkal drágább, mint egy nem lopakodó harci gép. Pont ez az iszonyatos problémája és dilemmája most a légierőknek. Kanada esetén megy a kakaskodás, hogy akkor nem fog az RCAF F-35-ösöket venni, majd vesz helyettük JAS-39E/F gépeket, amiket akár helyben is lehet gyártani...
Tök jó, de a JAS-39E/F nem életképes egy modern harctéren. A háttérben dolgozhat maximum.
Itt az óriási gap, ami amúgy nem csak az európai gyártókat érinti, de például a Boeing-et is (ezért tippelem azt, hogy az F-47 bejelentés részben azért született, hogy az ezer sebből vérző céget valahogy megsegítse az kormányzat).Amugy tenyleg hihetetlenul elorebb van az USA a (kombinalt) hadikepessegeiket nezve. Bar annak is megvan az ara.
Igen, ez a kulcs alapvetően: ha domináns fél szeretnél lenni, bődületes pénzt kell elköltened...
-
atee_13
őstag
Persze csak úgye így az amcsi eszközök éles körülmények között is bizonyítottak (ha nem volt benne a diktátor ebben a bizniszben) a kínaiak meg csak a parádén/tervasztalon. Valamint azért itt nem elég egy jó eszköz ehhez komoly szervezés és előkészület is kell amit a kiskínaiak nem gondolom, hogy fel tudnának mutatni szükség esetén.
-
cog777
őstag
Azt azert en megjegyeznem - az mellett hogy egyetertek hogy a vilag legjobb harcigepe - hogy nem feltetlenul tudja ugyanugy kihasznalni egy EU orszag az f-35 kepessegeit mint az USA.
Mert USA eseteben egy igen alapos felderitessel (muhold, illetve a gazdasagosabb fenti lopakodo felderito dronokkal) meg a kicsi kockazatot is le lehet csokkenteni, megtervezve az utvonalakat (akar valos ideju adatokat fogyelembe veve) elkerulve az esetleges detektalast es lelovest.Ha egy EU-s orszagnak nincs meg ez a kepessege, vagy az USA nem adja at az infokat (khm amire akar esely is lehet a mostani torteneseket figyelembe veve), akkor elofordulhat hogy egy surun lakott vagy megfeleloen bonyolult terepen (erdok, sziklak, volgyek stb) egy kelloen elrejtett es veletlen idokozonkent bekapcsolt majd mozgatott mobil legvedelmi egyseg bekapcsolja a radart es bemeri a repulot. Ahogy megtortent a szerbeknel f117 eseteben.
Abban biztos vagyok hogy megfelelo felderites nelkul egy EU-s orszag sem kuldene az f-35-ot be az ellenseg koze, bizva a lopakodo kepessegeben. Egy ilyen gep lelovese oltari nagy presztizsveszteseg lenne (meg iszonyat draga).
Inkabb kuldenenek eloszor par szaz - ezer - (lopakodo) dront, raketat - megsemmisitve a kritikus infrastrukturat. Egy dron lelovese kevesbe fajdalmas.Masreszt nem feltetlenul kell a napi jarorozest egy dragan uzemeltetheto geppel elvegezni, szukseg van az olcsobb tipusokra is.
Szerintem.
Amugy tenyleg hihetetlenul elorebb van az USA a (kombinalt) hadikepessegeiket nezve. Bar annak is megvan az ara. -
atee_13
őstag
Ez nem haditechnika, de vannak olyan pletykák, hogy Mandúró be volt avatva és hagyta, hogy elvigyék. Nyilván nem tudom mennyire mérvadóak ezek a pletykák, de amilyen simán elvittek egy elnököt a saját országából nem elképzelhetetlen.
Viszont, ha nem és tényleg ennyire simán megcsinája az USA ezt is mint az iráni bombázást akkor azért a kiskínaiak vakarhatják a fejüket, hogy tudnának e ők ilyet ha muszáj lenne. Úgysejtem nem.
-
Persze, hogy klappol, az is haditechnika.
Egyébként az egészben kb. ez a leglátványosabb kép számomra:
Ez egy BUK-M2E indítójármű.
Egy éven belül Iránban és Venezuelában is látványosan leszerepeltek az orosz légvédelmi komplexumok a modern nyugati technika ellen.
Ezek után az F-35-öst ekéző hangok vajon mennyire tekinthetőek szakmailag alátámasztottak? Nem az számít, hogy mekkora végsebességre vagy képes vagy milyen a fordulósugarad, hanem hogy mennyire vagy felderíthető....
Ahogy azokat a megmondóembereket is elő lehet venni, akik szerint az Sz-400 meg Sz-300VM komplexumok közelébe nem mehet egy lopakodó gép sem...Hozzá teszem a Venezuelai eset azért is duplán blama, mert ott látványosan nem lopakodó helikopterek repkedtek a város felett. Az ukrajnai háborúból már tudjuk, hogy ez amúgy finoman szólva sem életbiztosítás, de az USA még ezt is meg merte tenni, mert tudták hol milyen veszélyszint lesz, amire odaérnek. Gyakorlatilag még értékelhető vállról indítható légvédelmi rakéta indításról sem kaptunk videót vagy hírt. Kis kaliberű fegyverekből leadott tűztől sérült meg egy helikopter. Az nagyjából kötelező volt egy ilyen bevetésnél...
-
atee_13
őstag
RQ-170 Sentinel Stealth Drone Supported Maduro Capture Mission
Off ba teszem, nem tudom mennyire klappol ide.
-
Azt nem tartom valószínűnek, hogy a Rafael lézere eljutott az Orosz-Ukrán háborúba.
De a Kínai LASS / Silent Hunter lézerről még májusban volt először hír, [aztán később is előkerült] .
Az a marketing anyag szerint 30-50 kW-os, de inkább 10-15, esetleg 20kW-os szintű lézer. A videó alapján több másodperces besugárzás után két drónt lőttek le. -
Ezt csinálta a Hamasz és Hezbollah Izrael ellen, némi Iráni segítséggel.
Aztán 2021-ben kisebb, majd 2023-ban nagyobb léptékben megmutatták, mi a helyzet, ha a másik fél (ez esetben Izrael) megfelelő rétegezett légvédelemmel bír.
Azt, hogy olyan 97-98%-os szinten elfogják a rakétákat. Igen, nincs 100%-os védelem.
Igen, arányaiban egy 500-1000 dollárba kerülő Kasszám rakétát lelőni egy 20-40 ezer dolláros Tamir rakétával (Iron Dome) nem tűnik jó ötletnek gazdaságilag. De amíg a védekező fél ezt gazdaságilag megteheti, addig járható út.Pont ezt mutatta még meg az Izrael elleni Houti és aztán Iráni támadások. Igen, lehet több száz és több ezer komolyabb ballisztikus rakétát és több ezernyi olcsó robotrepülőgépet indítani, de ha a másik fél megfelelő légvédelemmel rendelkezik, akkor ezek nem komoly kihívások.
Igen, drága a lelövésük, erre jöttek az olyan opciók, hogy nem millió dolláros AIM-120 AMRAAM-okat indítsanak, hanem 20-40 ezer dolláros APKWS II. lézer rávezetésű rakétákat. Azok is simán lelőnek egy Shaded - szintű olcsó robotrepülőgépet.
A lézer jelen pillanatban tehát nem más, mint egy plusz réteg ebben, amit pár km-en belül lehet a quadcopter és shaded szintű célpontok ellen használni. Én továbbra is azt kérdezem, hogy egy Iron Beam mennyibe kerül és pontosan milyen célpontok ellen használható. Rövid úton kiszámolható, ha tiszta időben 10km-es a maximális célelfogási távolság, és mondjuk legyen 5 másodperc, amíg egy célpontot "leéget" az égről, majd a célpont sebessége legyen 150 km/h (~41 m/s), akkor ha a célpont 5 km-es körzetében van, 15-20 Shaded szimulátán támadása képes lehet egyetlen Iron Beam-et is túlterhelni.
Persze 15-20 Shaded-et egységesen, egy időben, egy célpontra vezetni nem olyan hú, de könnyű, egyszerűen ehhez túlságosan is kevés a képességük...
De visszatérve az eredeti problémára. Ha az Iron Beam ára mondjuk 20-25 millió dollárnál több, akkor egy Iron Dome "no brainer" választás helyette, hiszen az nagyjából 80-100 Tamir elfogó rakéta ára, azok pedig bármilyen időjárási körülmények között bevethetőek, míg az Iron Beam ködös, esős időben nem olyan jó választás ( homokviharban még kevésbé ).
Ha ilyen 20-25 millió dollár vagy alatta van, akkor a kis méretű drónok, olcsó robotrepülőgépek ellen értelmes megoldások lehetnek. -
atee_13
őstag
Igen de valami dzsungel banda meg csinál kvázi házi készítésű rakétákat fillérekből sokat aztán azt azt küldözgeti azt nem tudom ilyen automata rendszerek mennyire szűrik meg, hogy melyik rakéta milyen veszélyt jelent minőségben nem csak becsapódás helyében.
Ha valami ilyenre kilő a védekező egy masszív adagot az gyakorlatilag "gazdasági totálkár".
-
Igen, ezért lennék piszok kíváncsi arra, hogy egy nem egyenes vonalú, egyenletes mozgást cégző célpont ellen mennyire lehet vajon hatásos.
Amilyen videókat nyilvánosságra hoztak ( [Video 1], [2022-es videó] ) abból nekem az jön le, hogy ez alapvetően márpedig azok ellen hatékony. Egy össze-vissza kanyargó célpont nehéz dió lehet. De nyilván direkt nem osztanak meg erről információt.
Ha képes ezeket elfogni azért, hogy ezzel felesleges útra terelje az ilyen célpontokat gyártókat, ha nem képes ezeket elfogni, akkor meg azért, hogy a potenciális vásárlókat ne riassza el.
Hozzá teszem máshol sincs másképpen, a légvédelmi gépágyúk, mint a SkyNex kapcsán is csak piszok könnyű célpontok leküzdését mutogatják...Ez egyébként bizonyos feltételrendszerben nem rossz, amúgy is rétegezett védelemben szabad már csak gondolkodni, mivel egy rendszer képtelen az összes létező veszélyforrásra jó választ adni. Csak így továbbra is ott tartunk, hogy egy hatékony védelem piszok drága lesz.
Kell hosszú távú ballisztikus védelem (Aster-30 NG, SM-3, SM-6, THAAD, Arrow 3), kell kisebb távú ballisztikus védelem (Aster-30, Patriot PAC-3 MSE, David's Sling), kell közép- és hosszú távú merev-szárnyú célpontok elleni védelem (Aster-15/30, CAMM-ER, NASAMS, IRIS-T SLM, Patriot GEM és PAC-3 MSE, David's Sling), kell rövid távú rakétavédelem (IRIS-T SLS/SLM, CAMM, NOMAD, MICA-VL, Iron Dome), kell a végfázishoz gépágyú (Skynex / SkyRanger, Tridon Mk2, stb.), és utóbbi időben még a különféle a C-UAS rendszerek (önirányító géppuskák, gépágyúk, 70mm-es irányított APKWS II. rakéták, stb.). Utóbbihoz csatlakozhatnak be a lézerágyúk. E mellett még az aktív és passzív zavarás is fontos tényező.
Na most ilyen rétegezett rendszere senkinek sincs, talán Izrael áll a legközelebb hozzá felülről (nekik a C-UAS és légvédelmi gépágyúk a gyengéik, szerintem ezért jött az Iron Beam), illetve Ukrajna alulról (nekik komolyabb ballisztikus rakéta-védelmük nincs).
-
atee_13
őstag
-
Valójában három rendszert mutattak be:
Lite Beam: 10kW teljesítményű lézer. Eleve C-UAS rendszerként aposztrofálják, tehát quadcopter / olcsó robotrepülőgépek ellen alkalmas.
Iron Beam-M: 50kW teljesítményű lézer, erről nincs valós kép, az AUSA 2024-ben és az azóta bemutatott maketteken és CGI képeken 4db MMR lokátor van egy konténerszerű felépítményen, amely egy 8x8-as Oshkos teherautón foglal helyet. Így a célfelderítés ez esetben már megoldott. A képességek terén viszont ködösek a megfogalmazások, ám alapvetően ez is a quadcopter / olcsó robotrepülőgépek ellen lehet hatékony legfeljebb.
Iron Beam / Naval Iron Beam: 100kW szintű lézer, amennyire látni engedik, két 40' ISO konténer méretű megoldás van összekötve, feltehetően az egyik az energiaforrás a másik maga a lézer és a célkövet / optikai modul. A képességek terén itt már megemlítésre kerülnek a páncéltörő rakéták (ATGM) és az aknagránátok is (mortar), mint leküzdhető célpontok. A videók alapján 5-6 másodperces besugárzás kell célpontok lelövésére, tehát ennyi ideig kell annak kiszámítható pályán haladnia, hogy le lehessen küzdeni.Számomra továbbra is az a probléma, hogy nem közlik az árukat - értem, hogy a lövések maguk olcsóak, ezt sose felejtik el megemlíteni az energiabázisú lézereknél, de ha a rendszer annyiba kerül, mint egy komplett, rakétákkal feltöltött Iron Dome rendszer, akkor megette a fene az egészet.
Különösen a Lite Beam az, ahol ez számomra látványos. A Lite Beam gyakorlatilag vagy-vagy jelen állapotban egy távirányított fegyvertorony esetén. Vagy ezt viszed, vagy azt. A kettő egyszerre már túl sok. Miközben pedig van már akár 30mm-es gépágyúval rendelkező távirányított torony C-UAS képességgel, és az nem csak arra jó, de akár könnyen páncélozott földi célpontok ellen is hatásosan bevethető, nehéz érveket találni, hogy márpedig Te lézert szeretnél, ha csak az nem, hogy olcsó lenne, mint a szotyi...
-
-
atee_13
őstag
Ebből mit érdemes komolyan venni?
Az USA ÚJ F-47 OLYAN GYORS, hogy túlszárnyalja saját rakétáit! Kína megdöbbenve!
-
Az első az újabb, ez egy konténerizált "arsenal ship", van egy CIWS, van célfelderítő és tűzvezető radar, van 3x4x4 (48db) VLS cső és még csalivető is.
A koncepciót ezer éve (na jó, kb. 30 éve) felvetették már, de a megvalósításáról ez az első komolyabb fotó...
Persze a hadihajóktól elvárt sérülésállóság és sérülés-kezelés ( damage-control ) közelít a zéróhoz, és ezen formájában semmiféle ASW felderítése és fegyverzete nincs, nem is igazán lehet ( a vontatott szonárhoz a tatról kellene konténerizáltan a tengerszint közelébe helyezni ).
Ezzel együtt nem semmi...
Innentől európáé a főszerep, a franciák bejelentették, hogy a hosszú idő óta vergődő PANG repülőgép-hordozó zöld utat kapott, az ütemterv az, hogy 2032-ben kezdik el építeni, 2035-ben bocsáthatják vízre és 2036-ban fejezhetik be a felszerelését, megkezdve a tengeri teszteket.
2038-ban vonulna nyugdíjba a Charles de Gaulle hordozó, ekkor váltaná le a PANG. A vicc valahol az, hogy továbbra is *egyetlen* CVN hordozóban gondolkodnak csak...
A végére egy ütős hír: a BundesMarine újragondolta a nagy méretű (10 000 feletti vízkiszorítású) F127 légvédelmi "Fregatt" koncepcióját, az első hírekben 32db Mk.41 VLS indító szerepelt, ami egy légvédelmi egységnél finoman szólva se nagy szám. Ezt később 64-re, jelenleg pedig 96-ra emelték.
Ez már azonos az USN Arleigh Burke-osztályú rombolókéval. A BundesMarine nem részletezte még a fegyverzetet, de a lokátort már eldöntötték: a Burke Flight III.-al megegyező AN/SPY-6(V)1 mellett döntöttek, szemben a konkurens AN/SPY-7-el.A fegyverzet már részben kiderült: Németország egy sor rakétát rendelt az USA-tól, 173db SM-6 Block 1 és 577db SM-2 Block IIIC rakétát rendeltek összesen 3.5 milliárd dollárért, ami éles váltás a korábbi ESSM Mk.2-re épülő koncepciótól. Utóbbi terén érdekesség, hogy egyre inkább azt hallani, hogy a Diehl által gyártott IRIS-T SLM rakéta kerülhet négyes csomagba az Mk.41 indítókba az ESSM helyett.
A fegyverzete így:
96x Mk.41 VLS indító
2x SeaRAM CIWS
2x4 Kongsberg Super Sonic Strike Missile (3SM) Tyrfing hajó elleni robotrepülőgép (az NSM utódja)
1x 127/64 LW OTO-Melara löveg2x 30mm-es SeaHawk távirányított gépágyú
2x Rheinmetal 20kW "fiber laser"
2x NH-90 NFH helikopter -
Amennyire tudni lehet, jól beváltak, de hát ezekből százas nagyságrend kellene a kritikus pontok védelmére. Hozzájuk pedig megfelelő lőszerkészlet.
Én négy komplexum leszállításáról tudok, ez függően a kiépítéstől 4x keresőradar + 4x vezérlőkonténer + 4x (2-4) effektor vagyis maga a gépágyú. -
Érdekes videó a K2PL harckocsiról:
1:30-tól a drónok elleni EW (Electronic Warfare ~ Elektronikus Hadviselés) rendszer stilizált működése látható, majd 1:40-től viszont az aktív védelmi rendszer van anti-drón rendszerként bemutatva.
Ilyet én legalábbis most látok először. Tehát az eredetileg páncéltörő rakéták ellen kifejlesztett megoldás - elvi szinten legalábbis - képes kis sebességű célpontok leküzdésére is. -
-
A XXI. század Shilkája :D
Rheinmetal RCT30 torony lánctalpas alvázon, Hollandia most rendelt be belőle 22db-ot.
Az alváz az ACSV G5 (Armoured Combat Support Vehicle), ez az M113F4 alváz erősen módosított változata, ez azonos lesz a holland NASAMS és NOMAD rendszerhez is használt járművekével. Az RCT-30 toronyon egy Oerlikon KCE 30×173 mm -es lőszert tüzelő gépágyú a fő fegyverzet, effektív lőtáv 3 km. A három féle lőszer a programozható air-burst (ABM), a leválóköppenyes nyíllövedék (APFSDS) és egy gyakorlólőszer (TP). A lőszerkészlet 250 darabos.
A tornyon öt AAMR (AESA Multi-Mission Radar) S-Band lokátor kerül elhelyezésre, a kijelzett távolság 20km. E mellett egy passzív FIRST (Fast InfraRed Search and Track) infravörös és egy TREO tűzvezető és célazonosító rendszerrel, amelyhez aktívan hűtött infravörös kamera tartozik 1.3° - 23° közötti látószöggel, illetve egy nagy felbontású kamera 0.75° - 37° közötti látószöggel, továbbá két lézeres távolságmérő (6km-es hatótávolsággal).Ezen kívül opcionálisan lehet két Stinger vagy Mistral 3 rakétát is elhelyezni a torony bal hátsó részén lévő konténerbe, vagy ezen a helyen lézerfegyvert rögzíteni, mint az 50kW osztályú Skyranger 30 HEL-t.
Az RCT-30 tornyot már rendszeresített Németország (18db Boxer alvázon, további harminc darab opció), Magyarország (KF41HU Lynx járművön), Ausztria (36db a Pandur EVO 6x6 alvázon) illetve Dánia (16 darab Mowag Piranha V. alvázon).
-
Pont ez az, hogy az USA közel-keleten is megmutatta, hogy képes relatíve rövid idő alatt akkora csapásokat mérni, hogy az ellenfélnek elmenjen a kedve a hosszadalmas háborúzástól.
Amíg nem egy gerilla-háború a helyzet (amit nyilván nem igazán lehet megnyerni), addig simán megoldják az ilyen kisebb csetepatékat, mint a Jemeni, Iráni vagy akár a Venezuelai témát a mellett is, hogy közben megy az erőfitogtatás Kína közelébe is (ugye most küldtek oda B-52-eseket, hogy ha orosz Tu-95 és kínai H-6-os bombázók demonstrációs repüléseket csinálnak Japán partjainál, akkor megmutatják, hogy ilyet Ők is tudnak).
A "lejmolás" témája azért vitatható, mert Izrael especiel inkább olyan dolgokat kap az USA-tól, amit Izrael nem tud legyártani, például F-35I vadászbombázókat vagy nem tud eleget gyártani, mint a 155mm-es gránátok esete volt tavaly.
Az EU szépen lassan átáll saját ellátásra, még ha amerikai fegyverekről legyen szó, lásd Raytheon gyártegységek felhúzása Európai országokban, hogy a Patriot-okhoz rakétákat gyártsanak, közben pedig futtatják fel a saját fegyvergyártást is.
Ugyebár például a Patriot rakétagyártás terén is egy húzd-meg-ereszd-el játék megy, mivel a Raytheon ill. az USA mondhatná, hogy nem hajlandó arra, hogy gyárat épít a tengerentúlon, de akkor ezzel szépen bekergetik a megrendeléseket az EU saját cégeihez, akik amúgy is ki lettek most tömve (pl. MBDA, Diehl), szóval akkor ezek a pénzek is mennének a konkurenciának. Akkor pedig már jobb, ha a Raytheon épít gyárat, így legalább egy kisebb profitot bezsebelhet, és a bevétel nem a konkurenciát hízlalja...Ukrajna pedig speciális eset, Ők eleve sok fegyverrendszerből a "levedlett" példányokat kapták meg, és az új gyártásúak mentek azon egységeknek, akiktől az Ukránok megkapták a régieket...
-
Rive
veterán
Szóval elhúzódó nyílt háborút nagyjából egy ellenfél ellen lehet elképzelni, ez Kína.
Nyílt háborúra ez igaz, csak ha közben megnézed hány helyen van lekötve amcsi hadiipari kapacitás/készlet/képesség, akkor az eléggé más kép. Tőlük lejmol Izrael, Ukrajna, sorba áll az EU NATO tagozata, jelen vannak Irán és Kína körül, most kavartak bele a venezuelai sz@rosbödönbe...
Nem számoltam utána de úgy sejtem, hogy ha most kellene valami nem-névleges haderővel szemben fellépniük, akkor súlyosan priorizálniuk kellene az elkötelezettségeiket. -
atee_13
őstag
"Mit tudnak tehát csinálni? Megveszik az Európai szellemi terméket (sokaknak ez is sokkhatás értékű, miszerint bizony van ilyen), és amerikai hajógyárakban megépítik...
Ezt nemrég egy ~4000 tonnás partraszálló hajó terén játszották el, a Dán Damen szállítja a szellemi terméket az LST-100 tervvel, amit majd az ameriai hajóépítők megpróbálnak megépíteni..."
Transtelex: A dán hírszerzés szerint biztonsági kockázatot jelent az Egyesült ÁllamokMondjuk Trumo pont elintézte, hogy a dánok nem igazán szeretik őket mostanság. És úgy unblock az EU is bizalmát vesztette az USA-át illetően.
De nyilván a pénz nagy úr lehet.
-
Tehát az, hogy más sincs azon a szinten az mennyire jó mérce akkor ha mindenkit a helye alapján akarunk megítélni?
A történet az, hogy az olyan hadműveletet, mint Ukrajna lerohanása, az USA képes lenne megcsinálni. Mert megvan a mobilizálható hadserege, légiereje, haditengerészete, űrképessége és nem mellesleg a logisztikája.
Ezt láttuk Irak ellen 2003-ban, például.
Oroszország nem képes rá. Látjuk.
Kína feltehetően képes lehet rá, de Ők például évtizedek óta igazán látványos háborús eseményt nem vittek véghez, pár évtizeddel ezelőtt pedig amikbe belekeveredtek (pl. Vietnam ellen), ott nem szerepeltek fényesen (especiel Vietnam csúnyán elnáspángolta a létszámfölényben lévő Kínai hadsereget).
Hogy Európa nem lenne képes rá, egy külön mise.
Sorolni lehetne a példákat, de például Izrael (nyilván szövetséges háttérrel), szépen megmutatta, mit jelent a technikai fölény Irán ellen.
Szóval elhúzódó nyílt háborút nagyjából egy ellenfél ellen lehet elképzelni, ez Kína.
Ezt pedig sem az USA, sem Kína nem nagyon akarja, mert mindkét ország számára ködös a kimenetel. Kína esetében simán előfordulhat olyan, hogy Oké, esetleg megtörik az USA hegemóniát, de cserébe csúnyán meggyengül, és a feltörekvő, annyira nem biztos, hogy baráti szomszédok - első sorban India - ezt kihasználhatja, hogy a megroggyant Kínába beleharapjon.
Ezért tartom ezt egy kicsit fals megközelítésnek...
Ez ok, de most Trump nem arra tendál, hogy erre ismét szükség lenne?
Az a probléma, hogy Trump és pereputtya nem katonai stratégiát vagy hadseregfejlesztési terveket szövöget, hanem autós kártya szinten mondogatja a magáét. Ezért mondom, hogy az, hogy na, a felszíni flottát X vagy Y számra növelik... Ő, tök jó, de milyen vezérgondolat mellett? No ez a vezérgondolat hiánya, ami csúnyán befordítja a céltáblát. Ha pedig nincs jól látható céltábla, amit el kellene találni, akkor megint elszabadult hajóágyú módjára jönnek a félresikerült hajóépítési koncepciók.
Hozzá teszem ezt nem Trumphoz kötném, mert az elmúlt 15-20 évben nem volt egy átgondolt, jól felépített terv, stratégia a felszíni flottánál.
Ráadásul az egész US Navy körüli hisztéria szerintem politikai pávatánc...
Kezdjük az elején: A "hisztéria" alapja nagyjából 2022-2023 körülre datálható, ekkor kezdtek el megjelenni olyan cikkek, hogy az Egyesült Államok hadihajó gyártása szánalmasan lemaradt Kína mögött. 2023-tól jönnek az olyan írások, hogy Kína százszorosan - sőt, kétszászorosan több (hadi)hajót képes gyártani, mint az Egyesült Államok.
Ezt célszerű rögtön az elején tisztázni, mert a laikusokat ez ragadja meg először (és mellesleg szembe jött velem Somkuti Bálint egyik Magyar Hirlapos cikkében is, amikor előjönnek ilyen témák...).
A háttere alapvetően az, hogy a kereskedelmi hajógyártás terén az USA nagyjából jelentéktelen szereplő, a három nagy hajógyártó nemzet jelenleg Kína (függően a forrásoktól 42-49%-al), majd Dél-Korea és Japán. Ezt nem is lehet vitatni, pusztán BRT számban Kína elképesztő hajógyártó kapacitással rendelkezik. A probléma, hogy egy konténerszállító hajó vagy olajtanker legyártása nehezen hasonlítható össze egy hadihajó legyártásával. Az eredetileg kiszivárgott Office of Naval Intelligence anyag érdekessége az, hogy összemossa a kettőt ( A TWZ megkeresésére egyébként az USN is reagált a slide-ra, de érdekes módon nem mentek mélyebben a magyarázatba, vagy éppen a cáfolatba).
Egyfelől azt írja, hogy "Kína Hajóépítő Kapacitása", utána pedig azt, hogy a PLAN felszíni hajó gyárai kettős civil/katonai hajógyárak.
Ez az egész téma forrása, és olyan kitételekkel, mely szerint 50 feletti olyan Kínai szárazdokk van, amelyben repülőgép-hordozót lehet építeni.
De ez önmagában a "vas" gyártásáról szól. Egy hadihajónál viszont a meghajtás, a lokátorok, érzékelők, fedélzeti rendszerek, fegyverrendszerek, kommunikációs rendszerek, stb. is mind-mind alapvetően meghatározók.Ha nagyon le szeretném egyszerűsíteni, akkor Kína lehet, hogy le tudna gyártani sok nagyságrenddel több hajótestet, de ezeket a szükséges fedélzeti rendszerekkel, hajtóművekkel, fegyverekkel, kábelezéssel, stb. már nem tudná ilyen ütemben megcsinálni.
Ha reálisan nézzük, mondjuk kétszeres fölénye még így is lehet, ami egyébként valóban döbbenetes (hogy a Csatahajókra nézzünk vissza: mekkora ütemben is indította a Wilson Woodrow az amerikai 1916-os Csatahajó-építési tervet az I. Világháború alatt, amire válaszul a Brit és Japán reakciók is jöttek a háború után?).De kétszeres fölényt mondani kevés lenne, a marketing egyik alapszabálya, hogy minél látványosabban kell pozícionálni az információt. 232x fölény? Ez már biztos be fog ütni.
Be is ütött, mert évek óta erről csámcsog aztán mindenki...
...amit megint ki kell emelni, hogy azért, mert az Egyesült Államokban van kb. az egyik legnagyobb átláthatósági szabályozás az állami költségvetések és azok háttere kapcsán.
Ennek a vége persze az, hogy folyamatosan ostorozzák az DoD-ot a költségek túllépése, a programok csúszása, a fegyverrendszerek árai, vagy éppen a stratégiai elemzésekben ezek hiánya kapcsán, miközben ez mindenhol máshol is így megy, csak ott nem tárják ezt ország-világ elé...
A másik oldalról pedig lehet a lobby oldalról nyomás gyakorlásra használni, például a fenti történet egyik oldalága, hogy 2025 április 30.-án / május 1.-én elfogadták a SHIPS for America Act-ot, ami a világszínvonalú kereskedelmi hajóépítő képesség visszaállítását célozza állami dotációval - többek között a kereskedelmi hajókra épülő 'Stratégiai Tengerszállító Flotta' létrehozását. Hogy persze ebből mi lesz, az másik kérdés...Mik a problémák?Az általános problémákat csak felsorolásszerűen elég megjegyezni, hogy meglegyenek:
1.: Folyamatos munkaerőhiány a kulcspozíciókban, mint hegesztők, fémmunkások, gépészmérnökök, munkavezetők (itt éves 20%-os értékek is előjöttek egyes helyeken).
Ezt aligha kell részletezni: ezek a szaktudások a piacon is vonzó ajánlatokat kaphatnak és kiszámíthatóbb feltételek mellett (erről később).
2.: Elavult infrastruktúra, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a legtöbb célirányos hajógyár a hidegháborúban, vagy akár annál is régebben épült.
Itt például vitán felüli Kína előnye, hiszen a később épült száraz dokkok és gyárépületek a modern technológiákat figyelembe véve épülhettek már.
Itt egy nem amerikai, de nagyon képletes példa a két brit Queen Elizabeth-osztályú hordozó esete, megépítették őket Skóciában, ehhez egy Kínai (bizony, de amúgy ABB és Siemens elektronikát tartalmazó) ZPMC óriás darut vásároltak, 1000 tonnás teherbírással - majd a hajógyár 2017-ben eladásra kínálta fel a darut, mert egyszerűen kihasználatlan és csak áll(t) benne a pénz.
Ez rámutat, hogy bizony drága és bonyolult kiszolgáló rendszerekre lenne szükség, amelyeket folyamatosan fejleszteni kellene...Folyamatosan változó igénylisták, amelyek csúszásokat eredményeznek.
Ennek a mintapéldája a Constellation-osztályú fregatt (FFG-62), amelynek az eredeti koncepció szerint direkt azért írtak ki úgy, hogy "polcról levehető" tervekkel lehessen csak pályázni (és az eredeti tervek szerint 85%-ban megegyezik a végleges hajó az eredeti hajó osztállyal), mert az volt a cél, hogy felgyorsítsák a hajóosztály sorozatgyártását, és ne kelljen hosszú évekig várni, amíg a tervezés és fejlesztés / tesztelés / építés körében végig érnek.Ezt nyerte meg a Fincantieri cég az érdekébe tartozó Martin Marietta hajógyárral.
Mi lett a vége?
Az US Navy úgy átterveztette a hajót a saját igényei szerint, hogy már 2021-ben sem emlékeztetett semennyire az eredeti hajóegységre:
Ez közben tovább változott, és 2025-ben már nem 500, hanem 759 metrikus tonna plusz vízkiszorítást kapott, miközben az US Navy és a hajógyár mérnökei dolgoznak tovább a hajóosztály tömegcsökkentésén, az FFG-62 és a FREMM-IT pedig így mindössze 15%-ban egyezik már meg.
Ennek a vége lett az, hogy GAO elemzés is rámutatott, hogy még 2025-ben sincsenek véglegesítve a hajóosztály tervei.
Úgy, hogy 2023-ban az osztály első példányát már elkezdték gyártani (itt megint elő lehet hozni azt, hogy például a Queen Elizabeth-osztály is így küszködött látványosan).
Itt most vissza lehet utalni többek között a munkásokra.Te vagy a gyártásért felelős projektmenedzser, megvan az ütemterv, hogy X mennyiségű munkát kell elvégezni Y idő alatt, elvégzed szépen az erőforrás-számítást, hogy akkor ehhez ennyi szakember kell az adott feladatokhoz.
Majd jön a csúszás, és ott állsz a beosztottakkal, akik nem tudnak dolgozni, mert még a tervek sincsenek véglegesítve. A munkások bére alapvetően fix plusz teljesítménybér, na most ha nincs munka, akkor értelemszerűen az utóbbi zéró.
Hogy tartod meg így a jó szakembereket?Az előző problémák ellenére az US Navy és a törvényhozás folyamatosan irreálisan sok hajó építését szeretné megvalósítani úgy, hogy erre maga a hajógyártó ipar nem képes, és az US Navy sem feltétlenül partner a felpörgetésben (lásd FREMM -> Constellation osztály esetét).
Ez tovább görgeti a késéseket és a költségtúlépéseket.
Erre a legutóbbi válasza az volt a DoD jelenlegi vezetésének, hogy egyszerűen megszüntetnek egy csomó főtiszti pozíciót.
Többek között a beszerzésekért felelős pozíciók vannak veszélyben.
Itt a DOGE féle problémával kell megint szembesülni: láncfűrésszel nem lehet vakbéloperációt végrehajtani, az ilyen változásokat egy átgondolt átalakítás keretében lehetne megoldani.
Nem úgy, hogy megszüntetik a pozíciókat, aztán menet közben majd kialakítják a folyamatokat a nélkülük való beszerzésekre, projektekre.Ebből már lehet látni milyen strukturális problémák vannak az amerikai hajógyártás terén.
Ezt most a Trump kormányzat úgy próbálja orvosolni, hogy a Constellation-osztály építését mindössze 2 (már megkezdett) egységgel le is állítja, több példány nem lesz belőle. Majd valami nagyon amerikai, nagyon menő fregatt osztályt akarnak, amely gyorsan gyártható... Sok siker, valami ezek közül nem fog összejönni (az USA az 1970-es évek, az Oliver Hazard Perry osztály óta nem tervezett ilyen egységet, egyébként az OHP igen jól sikerült, a mai napig sok helyen szolgál).
Ehhez még hozzá kell adni, hogy az USA tipikusan kettős játékot játszik.Vagyis mindig jelentős összeget fordít a K+F-re, és különféle programokban az új technológiák kifejlesztésére, amiket aztán vagy felhasznál a hadrendbe állítani szándékozott hajóknál, vagy nem.
Mintapélda az Zumwalt-osztály, amely eredetileg direkt nem kapott komolyabb légvédelmi komplexumot (csak a kis-közepes hatótávolságú ESSM rakétákat, de nem a nagyobb SM-2, SM-3, SM-6 rakétákat)Azért, mert az USN arra készült, hogy ahogy korábban is (pl. Spruance -> Ticonderoga osztály) az első hajóosztályon kidolgozza a technológiákat, majd a már megbízható hajótestbe rakná a valódi értéket.
Ez a CG(X) légvédelmi cirkáló lett volna, amely a Zumwalt (DD(X)) osztály hajótestébe lett volna a legmodernebb AEGIS rendszer...
De a Zumwalt osztály a sok új technológia miatt elképesztően drága lett, ráadásul több forradalminak szánt technológia egyszerűen nem vagy nem úgy valósult meg, ahogy szerették volna eredetileg.
Ennek az lett a vége, hogy a Zumwalt-osztályt három egység után lelőtték, ami miatt a CG(X) osztály is partra vetett hal lett.
Ezek vezettek oda, hogy kb. két évtizedes késés után jön a Ticonderoga-osztály kvázi utódja, az Arleigh Burke Flight III., ami egy kényszer szülte mutáns, tele saját problémákkal.Itt megint meg kell jegyezni, hogy milyen hatással van a hadihajó építésre az, ha a várt megrendelések elmaradnak...
A Kínai játszótér
Kína alapvetően a teljes flottájában azonos elvekre építve fejlesztette egyre modernebbre.Megvette a Szovjet technológiát, mint a Varjag vagy a Szovremennij-osztály, aztán elkezdte azon felépíteni a saját hajóiparát. Gyakorlatilag lépésről-lépésre haladtak, egyre komolyabb technológiákat építve be az egyre újabb hajóegységekbe, először külföldről, majd egyre több elemet lecserélve egyre inkább csak hazai elemekből.
-A Type-052 rombolókba például még amerikai (LM2500), majd az Tienanmen-téri események után ukrán (DA80) gázturbinák kerültek, még a szovjet 1950-es évek technológiáját képviselő P-8 'Knife Rest' radaron alapuló Type-517-el, és a francia Crotale-n alapuló HQ-7 SAM rendszerrel.
- A Type-052B rombolók ukrán gázturbinákkal, német diesel-motorokkal és orosz (szovjet) MR-750 'Top Plate' légvédelmi radarokkal meg Stihl-1 légvédelmi komplexummal bírtak.
- A Type-051C lecserélte a Stihl-1-et a sokkal potensebb, de továbbra is orosz gyártmányú Sz-300FN légvédelmi komplexumra.
- Majd érkezett a Type-052C, immár kínai radarokkal (a szovjet/orosz Sz-300 30N6E "Flap Lid B" alapuló megoldás) és kínai HQ-10 légvédelmi komplexummal (az Sz-300PMU kínai másolata).
- Majd 2012-ben eljutunk a Type-052D-ig, amelyben már kínai gyártmányú gázturbinák kerültek, így ez tekinthető az első "teljesen" kínai rombolónak.
A hajógyártás terén is alapvetően "erőből" megoldottak mindent.
Megvették a modern technológiát, felépítettek hatalmas, modern hajógyárakat, majd a tapasztalatokat "visszaforgatva'" még jobb megoldásokat kezdtek el használni.
Nagyjából a 2010-es évek második felére eljutottak oda, hogy már nem lehet azt mondani, hogy másolnak csak, mert már innovációkat lehet látni tőlük, például a fémmegmunkálás terén.
Ehhez hozzájárul az, hogy kellő mennyiségű munkást tudtak a hajógyárakba küldeni, akik kellő szaktudást tudtak felszívni a 2000-es években "importált" szakképzésekből.
Esetükben jelenleg a teljes gőzzel gyártás pörög, és kérdés, ezt a "felfűtött" szakaszt hogyan és miként képes megállítani bárki is...
A kettő összevetés
A problémát inkább az jelenti, hogy ha a nyers számokat vetjük össze, ugyanis ott kb. együtt mozog (most már) az US Navy és a PLAN.
Vegyük például a romboló/cirkáló osztályokat. amik 2030-ig várhatóak átadásra kerülnek:- Arleigh Burke Flight IIA Technology Insertion - 2 egység
- Arleigh Burke Flight III. - cirka 18-20 egység (összesen 23db 2031-ig).Ezzel szemben Kína:
- Type-055 Flight II. - 6 (8?) egység 2025 és 2028 között a tervek szerint.
- Type-052DM - 4 aktív, további 8 megrendelve / gyártás alattSzóval ilyen téren nem látni azt, hogy látványos lenne a lemaradás, sőt...
Ahol látványosabb, az pont inkább a kisebb hajóegységek. Az USN az LCS-el durván lábon lőtte magát, hiszen nagyjából korvettnek nevezhető, miközben kína a Type-054A/B sorozattal egy meglehetősen ütőképes fregattal bír, amiből van 40db (+6 építés alatt) Type-052A és 2db Type-052B (egyes források szerint 6-8 építése várható).
Szóval leginkább a 2010-es években volt, amikor az US Navy hirtelen légüres térben találta magát, a Burke-osztály kifutóban volt, utódja nincs, a CG(X) sehol, az LCS meg hát....Ezzel szemben Kína sorban bocsátotta a vízre az egyre nagyobb és modernebb felszíni egységeket.
Akkor valóban látványos volt, hogy Kína fel fog zárkózni, majd ha nem történik valami, akkor le fogja hagyni az US Navy-t.
Ekkor jött az első pánikroham, ami végül a Burke-osztály gyártásának újraindítását, majd a Flight IIA Technology Insertion és végül a Flight III alváltozat megrendeléséhez vezetett.
Itt a fő probléma amúgy az, hogy a Type-055 például egy vadonat új típus volt, ahol a mérnököknek nem kellett korábbi hajóméret korlátokat figyelembe venni.
A Burke Flight III. pedig igazából a Ticonderoga utódja próbál lenni, de úgy, hogy közben viszi magával a méretéből adódó korlátokat (BTW anno a Ticonderoga is kényszer szülte egység volt ugyebár, de ez egy másik történet).
A Fregattoknál is ezért jött az FFG(X) projekt, hogy minél hamarabb hadrendbe tudják állítani. Ezért lett a FREMM választva... hogy aztán neki álljanak szénné reszelni, és lett belőle egy fehér elefánt.
Konklúzió?
Ha a fentieket összegezni szeretnénk, a hajógyártás terén az Egye
sült Államok komoly hátrányba került, de első sorban a gyártási tapasztalatok kapcsán.A másik, ahol hátrányba kerültek, az új hajóegységek gyors és hatékony kifejlesztése és gyártásba küldése terén.
De ha a mennyiségeket nézzük, e téren látványosan azért nem szakadtak le a nagy felszíni hajók terén.
Ahol igazán látványos a helyzet, az a korvett / fregatt osztályok, ahol a 2000-es években kihordott Littoral Combat Ship koncepció bődületesen nagy és drága hibáját kellene valahogy orvosolni.Amit pedig Trump ebből látni szeretne, hogy új és modern hajókból lehessen egy komoly flottát kiállítani, hogy Kínának bemutathasson. Ezzel csak az a gond, hogy a közepes méretű hajóépítésben az Olaszok, Dánok, Franciák vannak otthon.
Mit tudnak tehát csinálni? Megveszik az Európai szellemi terméket (sokaknak ez is sokkhatás értékű, miszerint bizony van ilyen), és amerikai hajógyárakban megépítik...
Ezt nemrég egy ~4000 tonnás partraszálló hajó terén játszották el, a Dán Damen szállítja a szellemi terméket az LST-100 tervvel, amit majd az ameriai hajóépítők megpróbálnak megépíteni...
-
atee_13
őstag
Én hiszek neked, nem ellenkezve inkább érdeklődve kérdezem, hogy ez a másnak sincs elég meg más se áll jobban dolog mennyire releváns abból a szempontból, hogy kimondva vagy kimondatlan, de az USA van elkönyvelve a szabad világ védelmezőjévé a hegemónná (Legalább is Trumpig az volt, mert azért ő elég erősen tesz ezekre szemmel láthatóan).
Tehát az, hogy más sincs azon a szinten az mennyire jó mérce akkor ha mindenkit a helye alapján akarunk megítélni? Mert az USA kb akkor lett a bolygó katonai ura amikor a az EU hadszintéren és a Csnedes-óceánon egyszerre tudott meghatározó/döntő tényező lenni.
"Ez megint fals megközelítés.1987-ben a Hidegháborús csúcson volt az USA haditengerészete..."
Ez ok, de most Trump nem arra tendál, hogy erre ismét szükség lenne? Meg ugye most kb annyi mindent és mindenkit felforgat, hogy rövid időn belül ismét szüksége lenne erre az USA-nak? Mert amennyiben igen akkor ismét csak az a szint lenne a mérce. -
Lényeg röviden: A New York Times és más elemzők szerint az amerikai hadsereg jelenleg nem rendelkezik elegendő emberrel, eszközzel és ipari kapacitással ahhoz, hogy egy hosszan tartó, nagy intenzitású modern háborút megnyerjen.
Feltennék egy kérdés: kinek van?
Oroszország nem képes erre.
Az EU NATO tagok nem képesek erre.
Igazából Kína sem képes erre.Szóval elmondható, hogy azt az elvárást, amit egy páran itt nekiállnak extrapolálni az Orosz-Ukrán háborúból, azt azonnali haditermelésre állás, illetve általános mozgósítás nélkül egy ország sem képes teljesíteni.
Ennyi...
A hadihajóflotta például fele akkora, mint 1987-ben, és a harci repülőgépek száma is csökken, ráadásul sok gép elöregedett
Ez megint fals megközelítés.1987-ben a Hidegháborús csúcson volt az USA haditengerészete...
Az US flottája így is a legerősebb, és bár Kína a felszíni hadihajók terén megelőzi például, de főleg a kisebb, fregatt méretű hajók miatt, mivel az USA-nak nincs hasonlója (az LCS osztályok inkább Korvett besorolásúak). CATOBAR és STOBAR Hordozók terén pusztán számbeli fölényben is van a világon USA-n kívüli összes többi flottát figyelembe véve is, hordozott repülőgépek kapcsán pedig bő háromszoros fölényben.
A harci repülőgépek terén az USA rendelkezik a legnagyobb lopakodó vadászgép és vadászbombázó flottával, és az "elöregedett" F-15 és F-16 típusok is modernebbek, mint például Kína második vonalbéli típusai, vagy az Orosz légierő aktív típusai (!).
A lőszer- és rakétakészletek nem elegendőek egy elhúzódó konfliktushoz. Az ukrajnai háború és a jemeni Houthi elleni amerikai műveletek megmutatták, hogy a modern háború hatalmas mennyiségű eszközt igényel
Ismét: ez mindenki másra is igaz.
Ismét: háborús termelés nélkül azt az elvárást, amit az ilyen feltételezések támasztanak, senki sem képes megugrani.A probléma az USA-ban is az, hogy a gyártók 2022-ben hezitáltak, mikor politikai igények jöttek, hogy hát tessék több gyártósort beüzemelni.
A gyártók meg visszakérdeztek, hogy oké, de ha nincs aktív megrendelés, akkor az álló gyártósor csak viszi a pénzt. Erre a politikusoknak lassan leesett, hogy bizony a "vadkapitalizmus" korszakában puszira senki sem fog veszteséges tevékenységet folytatni.
Szóval kellettek a hosszú távú megrendelések, amik lassan össze is álltak... De ezek kifuttatásához évek kellenek.
Tehát majd 2027-2028 környékén lesz erre érdemes visszanézni.Egy kongresszusi bizottság szerint a Pentagon védelmi stratégiája nem veszi kellően komolyan Kína katonai erejét, Oroszország tartós fenyegetését, valamint Irán és más államok destabilizáló szerepét.
Nem a Pentagon határozza meg, hogy stratégiai célokat, hanem egy Egyesült Államok elnöke és törvényhozása. A Pentagon a stratégiai célok alapján tud terveket szőni. Ha folyamatosan építik le a partraszálló erőket, mert kevés pénzt kap az USMC és az US Navy erre, akkor utána mi alapján várják el, hogy a kis Dél-Kínai szigeteket le tudja majd rohanni az USMC?
Adjanak egyértelmű stratégiai célokat és adjanak megfelelő költségvetési támogatást ezen célok elérésére...
Bürokratikus lassúság: Elemzők szerint az amerikai védelmi rendszer túl lassú és túl bürokratikus. A modern háborúk gyors döntéseket, rugalmas gyártást és azonnali reagálást igényelnek – jelenleg az USA nem ebben erős
Ez megint olyan általánosság, ami igaz az USA-n kívül mindenkire, még Kínára is.
Ukrajna és Oroszország, illetve Izrael, akik ebben jók. Az első kettő is csak olyan téren, ahol tud és képes rugalmas lenni (olcsó drónok és robotrepülőgépek gyártása, ezek bevetése például).Kína és Oroszország előnybe kerülhet mennyiségi fölényük miatt.
Ezt a részt én erősen vitatnám.
Nincs sem Kína, pláne nem Oroszország fölényben semmiben, sem légierő, sem haditengerészet (megnézte valaki, hány Virginia osztályú tengója van az US Navy-nek? 24db, 1db átadás alatt, 10db épül (!), 43 van már a megrendelés különböző fázisában. Ezen kívül van 3db Seawolf osztály és 23 aktív régebbi Los Angeles-osztályú...
Kínának se a Seawolf-hoz, sem a Virginia-hoz fogható hajóegysége, a legutóbbi Type-093A talán a legutolsó Los Angeles Improved osztályhoz hasonló. Összesen pedig 9 darabja van (ebből hat modernebb, három pedig az 1970-es évek amerikai tengóihoz mérhető).Ez egy kiragadott példa, de talán rámutat, mennyire részlehajlóak és féligazságokra épülőek az ilyen megállapítások.
Ha nem történik reform, az USA elveszítheti a globális katonai dominanciát.
No ez az, amivel viszont nem lehet vitatkozni. Igen, elveszítheti, 15-20 éven belül...
-
judas13
veterán
Ukrajna kifejlesztett egy TFL Anti-Shahed modult, amely automatikusan a Shahed típusú drónok felé irányítja az elfogó drónokat.
Militarnyi a Brave1 Components kiállításon a The Fourth Law cég képviselőitől ismerkedett meg a rendszerrel .
A modult egy hőkamera (jellemzően a Kurbas-640a) és a repülésirányító vagy videoadó közé telepítik.
Az ukrán Odd Systems cég fejlesztette ki a Kurbas-640a kamerát.
A rendszer automatikusan érzékeli a drónokat a hőképen, mesterséges intelligencia segítségével elemezve a célpont mozgását, hőjellemzőjét és egyéb paramétereket.A rendszer egy célpont észlelése után egy zöld körvonalat generál körülötte, és stabil követést biztosít, párhuzamosan működve anélkül, hogy zavarná a repülőgép repülését.
A pilóta önállóan választja meg az elfogás irányát.A kamera működési magassága a modullal akár 5000 méter is lehet. A célérzékelési tartomány az időjárási viszonyoktól függ, és 50 és 1000 méter között változik. A megadott érzékelési pontosság 80%.
A célzómodullal ellátott kamera ára körülbelül 800 dollár. Maga a modul 300 dollárba fog kerülni.
Az Odd Systems Kurbas-640a kamerája
A TFL Anti-Shahed modulja. -
judas13
veterán
Már csak néhány hét van hátra, amíg az LPP vállalat megkezdi új cirkálórakéták gyártását Csehországban. Narwhal technológia, amelyet a prágai Kbele-ben gyártott sugárhajtómű hajt, akár 680 kilométer távolságból is eltalálhat célpontot.
„Van egy valós megoldásunk, és nem csak egy modell, ami azt mondja, hogy szeretnénk vele foglalkozni” – magyarázza Radim Petráš, az LPP cég társtulajdonosa, hogy miért kelt ekkora érdeklődést a Narwhal rakéta.
„Nincsenek kritikus beszállítóink. Mindent mi gyártunk – a repülőgép törzsétől a kompozit anyagokon át az autopilóta rendszerig” – számolja Petráš.
Az LPP maga fejlesztette ki az új fegyver robbanófejét is. A töltetért, amely már több tíz kilogramm robbanóanyagból áll, ezután a bojkovicei Zeveta felel.
A rakéták első hadrendbe állítását 2026 elejére – januárra és februárra – tervezik, a sorozatgyártás cseh területen pedig márciusban indul.
Az LPP egy újabb innovációt fejlesztett ki - a négy méteres szárnyfesztávolságú Nightray pilóta nélküli légi járművet, amely formáját tekintve nagyon emlékeztet az ikonikus amerikai B-2 bombázókra. És ezekhez a repülőgépekhez hasonlóan a Nightray is lopakodó technológiával rendelkezik a speciális bevonatoknak köszönhetően. Ez a kamikaze drón akár 400 kilométert is képes repülni 30 kilogrammos hasznos teherrel.
Várjuk a gyakorlati megvalósításokat - éles bevetéseket a jövőben majd. -
atee_13
őstag
OFF ba teszem mert talán csak áttételesen kapcsolódik
hvg360: New York Times: Az amerikai hadsereg képtelen megfelelni egy mai háború követelményeinek
Nincs előfizetésem így ráengedtem a colpitot mit tud összeszedni a témáról:
Lényeg röviden: A New York Times és más elemzők szerint az amerikai hadsereg jelenleg nem rendelkezik elegendő emberrel, eszközzel és ipari kapacitással ahhoz, hogy egy hosszan tartó, nagy intenzitású modern háborút megnyerjen. Bár technológiailag továbbra is a világ élvonalában van, a mennyiségi hiányok és a stratégiai hibák komoly kockázatot jelentenek American Enterprise Institute - AEI Air Force Magazine RealClearDefense files.gao.gov.
Technológia vs. mennyiség: Az USA hadereje a világ legfejlettebb fegyverrendszereivel rendelkezik, de a darabszám kritikus. A hadihajóflotta például fele akkora, mint 1987-ben, és a harci repülőgépek száma is csökken, ráadásul sok gép elöregedett American Enterprise Institute - AEI.
Korlátozott készletek: A lőszer- és rakétakészletek nem elegendőek egy elhúzódó konfliktushoz. Az ukrajnai háború és a jemeni Houthi elleni amerikai műveletek megmutatták, hogy a modern háború hatalmas mennyiségű eszközt igényel American Enterprise Institute - AEI.
Stratégiai hibák: Egy kongresszusi bizottság szerint a Pentagon védelmi stratégiája nem veszi kellően komolyan Kína katonai erejét, Oroszország tartós fenyegetését, valamint Irán és más államok destabilizáló szerepét Air Force Magazine.
Bürokratikus lassúság: Elemzők szerint az amerikai védelmi rendszer túl lassú és túl bürokratikus. A modern háborúk gyors döntéseket, rugalmas gyártást és azonnali reagálást igényelnek – jelenleg az USA nem ebben erős RealClearDefense.
GAO jelentés: Az amerikai számvevőszék (GAO) 2025-ös jelentése szerint a hadsereg tartós problémákkal küzd minden doménben (szárazföld, levegő, tenger, űr), és a meglévő ajánlások végrehajtása nélkül nem tudja biztosítani a szükséges felkészültséget files.gao.gov.
Hosszú háborúban az USA gyorsan kifogyhat eszközökből. Kína és Oroszország előnybe kerülhet mennyiségi fölényük miatt. Az amerikai stratégia jelenleg inkább rövid, intenzív konfliktusokra van felkészülve, nem pedig elhúzódó háborúkra. Ha nem történik reform, az USA elveszítheti a globális katonai dominanciát.
Az amerikai hadsereg továbbra is a világ legerősebbje technológiai szempontból, de a modern háborúk nemcsak minőséget, hanem mennyiséget is igényelnek. A New York Times és más elemzők szerint az USA jelenlegi állapotában nem tudna megnyerni egy hosszan tartó, nagy intenzitású háborút, hacsak nem hajt végre gyors és átfogó reformokat American Enterprise Institute - AEI Air Force Magazine RealClearDefense files.gao.gov.
-
atee_13
őstag
Talon Emerges From The Shadows (Updated)
Talon projekt: A Northrop új lopakodó drónja a gyors gyártásra és az alacsony költségre összpontosít
-
judas13
veterán
Finnország - több ezer - felderítő léghajó bevetésére készül, amelyek képesek lesznek az orosz határ mentén az éjjel-nappal történő folyamatos járőrözésre.
A finn Kelluu vállalat pilóta nélküli léghajói az elkövetkező években tömegesen kezdenek majd üzembe állni az ország északkeleti határa mentén. Ezeket a léghajókat az Oroszországgal szomszédos terület folyamatos légi megfigyelésére fogják használni súlyos rádiózavarok esetén.
A startup lett az első vállalat, amely szerződést kapott a DIANA program keretében, amely egy NATO védelmi gyorsítóprogram, és kettős felhasználású technológiák fejlesztésére összpontosít. Joensuu, ahol a vállalat központja található, rendszeresen szembesül az orosz GPS-zavarással, és mindössze nyolcvan kilométerre található a határtól.
A cég könnyű, légcsavaros léghajókat épít, amelyek nagyjából egy városi busz hosszával megegyezőek, hidrogénnel töltve. Ezek körülbelül 53 kilométer/órás sebességet érnek el. A léghajók másodpercek alatt emelkednek, akár tizenkét órán át is megszakítás nélkül a föld felett maradhatnak, és nem igényelnek pilóta beavatkozást: a kezelő egyszerűen
beállítja az útvonalat, és a repülés többi része automatizált. Kelluu reméli, hogy a jövőben ezek az eszközök több napig is képesek lesznek a levegőben maradni.
Hagyományos szállító konténerekből akár egy ember közreműködésével is telepíthető - felbocsátható.Minden léghajó akár öt kilogramm hasznos terhet is képes szállítani, beleértve a kamerákat, különféle érzékelőket vagy kompakt radarmodulokat. A mínusz huszonhat Celsius-fokos hőmérséklet miatt a mérnököknek olyan terveket kellett létrehozniuk, amelyek képesek stabilan működni sarkvidéki körülmények között.
A léghajókat határövezetek, hátsó zónák és potenciálisan veszélyeztetett területek megfigyelésére fejlesztik. A vállalat szerint ezek az eszközök betöltik a hiányt a drága, emberes repülőgépek, a korlátozott repülési idejű drónok és a fix pályán keringő műholdak között. Az elsődleges hangsúly az alacsony költségen, az egyszerű logisztikán és azon van, hogy több ezer ilyen eszközt lehessen gyártani. A Kelluu vezetősége hangsúlyozza, hogy néhány eszköz elvesztése sem befolyásolja a teljes rendszer működését, mivel azt eleve tömeggyártásra és veszteségtűrésre tervezték. -
Amerikai "LUCAS" ( Low-cost Unmanned Combat Attack System ~ Olcsó Személyzet nélküli Harci Támadó Rendszer ) olcsó robotrepülőgépek, Közel-keleti felvonuláson.
Légcsavaros kialakításúak, tehát a csúcssebességük alacsony, viszont a gépek hátánál mintha egy lapos Starlink AESA antenna-szerűség lenne. A Starlink-nek van egy dedikált katonai ága, a StarShield. Feltehetően erre a műholdas kommunikációs rendszerre építkeznek, és az orrukon EO/IR (elektron-optikai / infravörös) kameratorony látható egy részükön, vagyis kétirányú adatkapcsolat és távirányítás adott.
Sárkány ellen sárkányfű, tehát úgy tűnik az Egyesült Államok ilyen módon fitogtatja a lehetőséget, hogy márpedig Ő is képes olcsó csapásmérő képességre.
-
#209
Cifu
félisten
BullHurley
#208
válasz
BullHurley
#208
üzenetére
A PARS 3 LR egy igazi high-end páncéltörő (pct.) rakéta. Ennek megfelelően az ára anno kb. félmillió euró per darab volt kb. 15 éve. Nem, nem elírás.
Ezzel annyi a probléma, hogy brutálisan drága. Vásároltak a Tiger harci helikopterekhez 680 darabot, oszt ennyi. Amúgy a gyártó a Diehl és az MBDA.A fő problémát látta a piac is, így 2004-ben az Izraeli Rafael, a Diehl és a Rheinmetall közösen, EuroSpike néven elkezdték a Spike pct. rakéta családot értékesíteni európában.
A PARS 3 LR ellenpárja a Spike LR, ami alig tud kevesebbet (lassabb, kb. ennyi), de kb. harmad annyiba került...
Így gondolom érthető, miért nem választotta senki a PARS-t...
-
#208
BullHurley
csendes újonc
BullHurley
csendes újonc
@Cifu vagy más szaki: a PARS-3 LR rakéta miért nem vált be? mi volt az ok amiért csak a németek rendszeresítették?
-
Lengyelország 400db AIM-120D-3 AMRAAM rakétát vásárol (ez a legmodernebb változat) az F-35A "Huszár" (A Lengyel F-35A alváltozat elnevezése) vadászgépeihez.
Ez 1.25 millió USD per darab. Csak hogy hova rakjuk az árakat. -
Ami az aktív védelemmel gond lesz még, az a baráti tűz.
Ez így van, mindig az aktuális helyzetet figyelembe véve lehet dolgozni, olykor bölcsebb lekapcsolni az aktív védelmet, olykor el kell fogadni, hogy a harcérintkezés nem egy CS forduló, hanem bizony élet-halál harc.
Ilyen téren Izrael elég sok tapasztalattal rendelkezik, de továbbra is kompozit erőként használják a páncélosokat a gyalogsággal. Szóval azért ez úgy tűnik vállalható és kezelhető helyzet.
-
Rive
veterán
... jön ez a képesség is, csak hát a rácspáncélzat olcsóbb...
Ami az aktív védelemmel gond lesz még, az a baráti tűz. Nyilván, ha beáll a mező közepére egy szem tank egyedül akkor az aktív védelem az király. De amint egyben vonul fel 1-2 tank, gyalogosok és néhány kevésbé páncélozott jármű (ahogy ez amúgy mostanában szokás), akkor vagy csak a haverok körén túl üzemelhet egy aktív védelem, vagy minimum szólni kell előre a haveroknak valami módon különben elég vaskos lesz a mosodaszámla, és nagy szerencse, ha csak a barnamacit kell kimosni.
Tipp: lesz ugyan egyedi védelem értékes járműveknek, de a magam részéről esélyesnek tartom, hogy lesz erre a célra valami specializált jármű is amit ki lehet küldeni az alakzat szélére cirkulálni, esetleg távirányítással. Ahogy azt anno a tengeren csinálták...
-
atee_13
őstag
CIWS -ből gondoltam, hogy ilyesmi feladatra van már megoldás. Ez a drón elleni is hasonló szerepkör csak kisebb tűzerővel. Csak akkor lemaradtam.
"Szóval ezért tippelem azt, hogy jön ez a képesség is, csak hát a rácspáncélzat olcsóbb..."
Igen valószínűleg ez ár/érték arányban sok mindent le fog nyomni. -
Én ketté bontanám a témát.
Először is sok modern harcjármű alapból rendelkezik aktív védelmi képességgel, legfeljebb nem verik nagy dobra, vagy legalábbis nem annyira publikusan.[Hazai példa egy KF41 Lynx éleslövészetről]
A kommentátor külön kitér arra, hogy a drónok ellen automatikus tűzvezetéssel rendelkezik a lövészpáncélos, a programozható lőszerekkel pedig kellő leküzdési hatékonysággal bír.
A korábbi képen a Jaguar is hasonlóan fejlett jármű, mégis van rajta rácspáncélzat. Most vagy nincs meg hozzá a szoftver (hiszen az ilyen képességek alapvetően szoftveres módosítással biztosíthatóak, ha a rendszer kellően modern és un. "software defined" metódus mellett fejlesztették), amit kevésbé tartok elképzelhetőnek, avagy az aktív védelem ellenére kapott még egy plusz passzív védelmi réteget, ami növeli a túlélőképességet.
A másik téma az, amikor a harcjármű nem rendelkezik olyan tűzvezető rendszerrel és/vagy tűzfegyverrel, ami az aktív védelmet lehetővé teszi. A Pzh2000 önjáró ágyútarack esetén ilyesmiről beszélhetünk, hiszen a 155mm-es fő löveg erre a célra alkalmatlan, ezen kívül pedig egy kézzel kezelt géppuska van csak a torony tetején.
Ott ez esetben a passzív védelmet választották a rácspáncélzattal.Az aktív védelem ez esetben plusz rendszerek integrálását jelentené, a Boxer esetén erre hoztam példát, a Trophy rendszer ráadásul alapvetően a páncéltörő rakéták elleni védelemre szolgál, a drónok elleni alkalmazás igazából csak feltételezés, mert hivatalosan nem ismerték el, de a logikai felépítés alapján egy szoftver módosítással elérhető képesség.
De vannak más megközelítések, a Saab viszonylag rövid idő alatt kifejlesztette a [Loke C-UAS rendszert] , ami egy automatizált tűzvezető rendszerrel bíró géppuskára épül. A logika alapján ilyesmit felszerelni egy Pzh2000 szerű járműre megoldható, de nyilván plusz tömeget jelent és hardware / software integrációt követel meg. Plusz a Loke esetén a célfelderítést külső forrásból biztosítják, ami további probléma. Meg persze drága....
Szóval ezért tippelem azt, hogy jön ez a képesség is, csak hát a rácspáncélzat olcsóbb...
-
Technikai kuriózum, hogy eleve úgy tervezik őket, hogy az üzemeltetést lehetővé tegyék és a különféle rendszerekhez illeszkedjen - továbbá sorozatban lehet gyártani őket, nem pedig egyedileg készülnek, ami árcsökkenést és jobb szervízelhetőséget, üzemeltetést biztosít.
De amúgy terjednek, egy Francia Jaguar harcjármű:
Eközben Görögország a torony tetejére szerelt rácsot a Leopard 2A4-esei némelyikére, ami azonban hasonló, mint a 2022-es Orosz megoldások többsége volt. Ami azóta kiderült, hogy azért annyira nem hatékony...
Amit Rive kolléga is felhoz, ez jogos kérdés, ezek ugyanis kompromisszumos kérdések - kíváncsi lennék, hogy a Görög megoldás a ködgránátvetőknek nincs-e útban. A Jaguar féle megoldásnál jól láthatóan kihagyták a rácsvédelemből a ködgránátvetőket - de ezzel gyengítve a védelmet....A rácspáncélzat legnagyobb előnye, hogy relaítve olcsó, valamennyire pedig hatékony. Ugyanakkor egyre több felé látni azt, hogy a "kevésbé vastag" járművekre is aktív védelmet szánnak. Ennek egyik lehetősége az EuroTrophy / Trophy aktív védelem. Adott a körkörös radarfelderítés, adott az aktív elhárítás. Nemrég a Boxer APC-re szerelve mutatták be, most van tesztelés alatt. Senki sem rendelte még meg, de hatékonyabb és egyszersmind felhasználóbarátabb, no meg letisztultabb, mint a rácspáncélzat...
Az Odd Systems Kurbas-640a kamerája
Hagyományos szállító konténerekből akár egy ember közreműködésével is telepíthető - felbocsátható.
Új hozzászólás Aktív témák
- Mikrokontrollerek Arduino környezetben (programozás, építés, tippek)
- Büszke apukák és anyukák topikja
- AMD vs. INTEL vs. NVIDIA
- D-Link DIR-860L
- Arc Raiders
- Bluetooth hangszórók
- 007 First Light - Bemutatkozott a PC-s gépigény
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- E-roller topik
- SSD kibeszélő
- További aktív témák...
- BESZÁMÍTÁS! GIGABYTE A520M R5 5500 16GB DDR4 250GB SSD 120GB SSD RX 580 4GB Zalman T3 Plus 400W
- Keresünk iPhone 14/14 Plus/14 Pro/14 Pro Max
- Eladó BONTATLAN Samsung Galaxy S24+ 12/256GB Lila / 12 hó jótállás
- Samsung Galaxy S20 / 8/128GB / Kártyafüggetlen / 12HÓ Garancia
- ThinkPad T14s Gen 2 i5-1135G7 16GB 1000GB FHD 1 év garancia
Állásajánlatok
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest