Új hozzászólás Aktív témák

• #94 Xpod addikt fap333 #93

  Új Válasz 2006-05-21 09:52:47 #94

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Xpod

  addikt

  válasz fap333 #93 üzenetére

  Szereintem a hőmérő szenzort úgy lenne e legcélszerűbb elhelyezni, hogy ha elég vastag a hűtőborda alja, akkor belefúrsz, nyomsz a lukba egy kis szilikont és ebbe belenyomod a szenzort. Amúgy annak a 0,1-0,2V hiánynak nincs jelentőssége, szeritem max 10-20 fordulatot jelenthet.
  
  [Szerkesztve]

• #91 nemtommi senior tag fap333 #89

  Új Válasz 2006-05-21 02:25:44 #91

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  nemtommi

  senior tag

  válasz fap333 #89 üzenetére

  Ha még nem döntöttél volna, ajánlom ezt a terméket figyelmedbe:
  [link]
  Én T-Balancer XL-t használok (SL4 ugyanez, csak elfoglal egy PCI slotot), előnye, hogy egyszer kell csak beállítanod, utánna független lesz az oprendszertől, akár egy másik gépbe is átteheted. Egyetlen hátránya, hogy elég sok kábellel jár, mivel a hőmérők külön vezetékeket kaptak a ventillátoroktól.

• #88 And veterán fap333 #87

  Új Válasz 2006-05-20 23:27:03 #88

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz fap333 #87 üzenetére

  PWM-es szabályozás előnye: alig van melegedés, a kapcsolóeszköz (tranzisztor) épp a kapcsolóüzem miatt csak minimális hőt disszipál. Előny még az is, hogy a soros stabilizátoros (LM317 és társai) v. áteresztőtranzisztoros megoldásokkal szemben szinte a teljes tápfeszültséget a ventilátorra tudja juttatni maximális kivezérlésnél. Hátránya: a kapcsolófrekvencia miatt a ventilátor halk, furcsa zajt prohukálhat, ill. a fordulatszám visszajelzését az alaplap felé a venti állandó ki/bekapcsolása megbolondíthatja. Ez az (általában) áramkörileg legösszetettebb vezérlőtípus.
  Soros potméter előnye: ez a legegyszerűbb módszer, és szintén a teljes tápfeszültséget képes a ventire juttatni, ha nullára letekerjük a potit. Hátránya, hogy nagyobb ventihez böszme nagy teljesítményű (és jól megválasztott értékű) potméter kell, hogy ne terhelődjön túl. Ventitől függően (leszabályozott ventinél) a poti eléggé képes melegedni.
  Soros stabilizátoros / soros tranzisztoros megoldás: elvileg az előző módszerrel egyenértékű, csak itt a fölösleges teljesítményt nem egy potméter, hanem a vezérlő elem (stab. IC, tranzisztor) fűti el. Előnyük, hogy nem kell több W-os terhelhetőségű potméter hozzájuk. Hátrányuk, hogy áramköri okokból valamennyi feszültség (kb. néhány tizedvolt...2V) mindig marad rajtuk, így a ventire sosem kerülhet a névleges 12V, csak ennyivel kevesebb. Ezen felül a vezérlőelem - a PWM-től ellentétben - e módszernél jókora hőt disszipálhat, bár azt könnyebb elvezetni egy fémtokos alkatrészről, mint pl. egy huzalpotméterről.

• #86 didyman őstag fap333 #82

  Új Válasz 2006-05-20 21:10:54 #86

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  didyman

  őstag

  válasz fap333 #82 üzenetére

  Az első megoldás prosti bonyolult (bár egy klafa PWM-es szabályzó), ne azt használd. A második egyértelmű, a harmadik kb. ugyanarról szól, de a fentebb írtak Rád is vonatkoznak: NPN teljesítménytranyó, két alkatrész és kész.

Új hozzászólás Aktív témák