Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • DBob

    őstag

    válasz ati2 #1978 üzenetére

    Ezt a magas hangok késleltetését régebben tapasztaltam. Mostanság már egyszer sem. Persze nem zavar, csak észrevettem az előbb is, amikor somafmet hallgattam. Ez persze egy tv streamnél zavaró lenne, de az is ha úgy oldanák meg hogy késleltetve indulna el a csatorna (átlépve ezt a magas hiányos részt)

    [ Szerkesztve ]

  • bzoley

    veterán

    válasz ati2 #1978 üzenetére

    Neked legyen igazad ;)
    Csak tudnám, miért nem használják. Lassan alább hagy az Mpeg4 elleni tiltakozás, és majd kezdik elölről a hanggal, holott egy kalap alatt le lehetett volna tudni a kettőt.
    (ATV, HírTV nem érdekel)
    Előbb találtam egy 32k-s(22400Hz) rádiót(AAC). Siralmas volt :)

    [ Szerkesztve ]

  • DarkByte

    addikt

    válasz ati2 #1978 üzenetére

    Egy kis kiegészítés, mert az audió kódolás a másik kedvenc területem:

    Az LC-AAC (Low Complexity Advanced Audio Coding) számít az AAC alapjának. Ebből is létezik MPEG-2 -es és MPEG-4 -es AAC kódolás, nyilvánvalóan az újabb modernebb. Az AAC ősét leginkább az MP3 jelenti, ennek tervezési hiányosságait javítja, mint pl. az MP3 esetében a Joint stereo kódolás csak a teljes keretbe kódolt átvitt frekvencia tartományra használható, ez által eléggé pazarló; AAC esetén már az egyes frekvencia térbeli részinformációkra külön-külön is alkalmazható. Az AAC esetében a keretek hosszai sem olyan ridegen kötöttek mint MP3 esetében; csatornákból is kódolhat többet így akár 5.1 -es hanghoz is használható; mintavételezési frekvenciákat pedig egészen 96Khz -ig támogatja. [link] Az AAC nagyjából 128kbps -on úgy szól mint egy 192kbps MP3. 96kbps -en pedig kb. 128kbps -es MP3 -al van egy szinten.

    A HE-AAC (High Efficiency Advanced Audio Coding) lényegében az SBR -el való kiegészítést jelenti. A HE-AAC -nál (amit többféleképpen is jelölnek: AAC+, aacPlus) az SBR egy eléggé agresszív közelítő eszköz. Az aacPlus stream alsó tartománya a hagyományos AAC kodekkel van tömörítve de felezett mintavételezéssel (tehát 44Khz -es végjel esetén 22.05Khz -el és bitsűrűségtől függően más-más alul áteresztő szűréssel, 64kbps -nál pl. ez többnyire 9.5Khz -nél van). Az SBR kódolás során a kódoló megpróbálja az alsó tartományban az alapkodekkel kódolt jel alapján közelíteni a felső tartományt kb. olyan módon mint ahogyan egy sinus függvényt leírunk paramétereivel. Ehhez több lehetősége is van: másolhat az alsó tartományból, hozzá vehet generált zajt, stb.

    Ez a tömörítés nyilván nagyon jól működik olyan bemeneti jelnél ahol számos felharmonikus található és ezekből az alsó tartományba is jut (pl. jazz zenében egy trombita); de nagyon rossz eredmény keletkezik olyan esetben ha a magas tartományban olyan jellel találkozik a kódoló amelyhez hasonló nincs az alsóban. (rock zenéknél az alsó tartományban pl. eléggé a gitár domináns amiből nehéz bármit is közelíteni) Ekkor azt egy durva közelítő rész és zaj keverékével próbálja előállítani, ami nyilvánvalóan nem fog értékelhető eredményt adni. Cserébe ez a parametrikus információ nagyon kis helyen elfér. Az SBR -t egyébként nem az AAC -hoz csatolták először, hanem az MP3 -hoz, ez az mp3PRO tömörítés ami nem lett túl népszerű. Az SBR csatolható továbbá régebbi kodekekhez is, mint pl. az mp2 amivel pl. a régi DAB területeken csökkenthetik egy-egy rádió adó sávszélességét úgy hogy a régebbi vevők is fogni tudják valamennyire a műsort a továbbiakban is (igaz kb. olyan minőségben mint most a 128kbps MP2 esetében).

    A HE-AAC -n egyébként létezik v1 -es és v2 -es tömörítés is. A v1 a fent vázolt alap eset, a v2 -es az SBR (Spectral Bandwith Replication) -t megfejeli egy PS (Parametric Stereo) eszközzel amely lényegében összevon egy-vagy több csatornát kisebb helyre összemixeléssel (stereo -t pl. mono -ra) és egy néhány kbps -es további mellék információt kódol a fájlban amely alapján az eredeti stereo jel az összevont jelből megközelíthetővé válik. A PS-t hivatalosan 48kbps és ez alá javasolja a Coding Technologies, vagy 5.1 -es jel esetén 128kbps -hoz. A v2 -t megint csak sokféleképpen jelölik: AAC++, eAAC+, Enhanced aacPlus
    A PS előnye megint az hogy nagyon minimális plusz információt igényel, hátránya hogy csak akkor tud jól működni ha a stereo kép nem komplex. Ennek megfelelően az FM hangzás egyik kulcselemét adó wide stereo -t lehetetlenség vele átvinni, mert totál lerombolja az egész hangzásképet.

    Ahogyan ki lehet venni szavaimból, az AAC+ nem győzött meg, mert nagyon eltérően viselkedik zenei anyagtól és hangrendszertől függően; közel sem annyira transzparens mint az alap AAC-LC vagy az MP3. A saját hangfal szetemen pl. iszonyatosan kijönnek az SBR hibái, itthon tesóm Genius 5.1 -én pedig alig feltűnő. Mindehhez jön az hogy bár skálázható a kodek, 128kbps -en ugyanúgy ott vannak az SBR hibái elég dominánsan mint kisebb bitsűrűségen. Arra a területre viszont amire az aacPlus -t kitalálták elfogadható: streaming és mobil műsorterjesztési körülmények, illetve a középfrekvenciás digitális rádiózás (DRM). Transzparens audió átvitelhez viszont sokkal jobb az LC-AAC, amelynek mellesleg szerintem már régen le kellett volna váltania az MP3 -at mert jóval modernebb. Még azt sem lehet mondani hogy nem támogatott; a Sony Ericsson telefonok pl. mind ismerik, a mobilomra én is ebbe kódolok lossless -ből. Én csak azt remélem hogy a kiépülő DAB+ -on nem nagyon fogják erőltetni, mert a mostani FM rádiók hangminőségét csak az LC-AAC -vel lehet jól közelteni; de sajnos szerintem 48kbps -es AAC+ -al lesz tele az egész. :(((

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák