Grafikus vezérlők: új architektúrák
A 2015-ös évhez képest magának a paradicsomnak tekinthető 2016 a videokártyák szempontjából. Az év elején a jelenleg csak Windows 10 alatt elérhető DirectX 12-es explicit grafikus API-t vizsgáltuk meg testközelből, ráadásul kiemelt figyelmet fordítottunk a multiadapter funkcióra: akár AMD és NVIDIA VGA-t is párosíthatunk, ha a fejlesztő a támogatást beépítette a programba. A Microsoft a DirectX 12-n túl ráadásul az egységes megoldások felé vette az irányt, míg az AMD hathatós közreműködésével a GPUOpen kapcsán a konzolfunkciók megnyílhatnak a fejlesztők előtt a PC-s GPU-k esetén is, ami rossz kezekben akár gondokat is okozhat.
A hardveres szinthez közelebb hajolva sokkal izgalmasabb az, hogy mindkét nagy piaci szereplő bemutatta idén az új architektúráját. Az NVIDIA nyitotta a sort a Pascallal, ami igazán ütősre sikeredett, rögtön HBM memóriát is kapott, azonban játékra is legalább ennyire alkalmas, és itt is kaptunk új memóriát a GDDR5X képében. Az AMD Polarisa sem szégyenkezhet, tisztességes fejlesztéseket szuszakoltak bele, azonban ezekkel a grafikus kártyákkal csupán legfeljebb a középkategóriát célozta meg a gyártó, valamint ezek esetében be kell érnünk a csúcsra járatott GDDR5-ös videomemóriával.
NVIDIA Tesla P100
A pascalos videokártyák sora már idén kiteljesedett, lehetőségünk volt a teljes NVIDIA paletta tesztelésére, melyek az egyre terjedő 4K UHD felbontást veszik célba a felsőházban, ide tökéletes választás a GeForce GTX 1080, igazi nagyágyú a Titan X, de kisebb kompromisszumokkal a GeForce GTX 1070 is megfelelhet. A fenti, borsos árcédulával rendelkezőknél megfizethetőbb lett a GeForce GTX 1060, ami már egy kisebb GPU-t kapott, de a mezőny alján elhelyezkedő GeForce GTX 1050 Ti, valamint a GeForce GTX 1050 is meglepően jól használható. Még az utóbbi legkisebb is alkalmas játékra a megfelelő beállításokkal még viszonylag gyengének mondható konfigurációkban is. A még lefedetlen szegmenseket is tervezi ellátni a vállalat.
Két Titan X [+]
Az RX 400-as sorozatban található Polarisok tábora kevésbé népes, de nem kevésbé eredményes. Az AMD Radeon RX 480 kiválóan szerepelt, és az árát is ütősre tervezték, amibe a hazai sajátosságok épp úgy beleszóltak, mint a már említett konkurens kártyák árazásába. A Radeon RX 470 azonban nálunk is lényegesen olcsóbban tudott ár/teljesítmény tekintetben bajnokká válni hozzá képest, míg az AMD Radeon RX 460 egy kisebb teljesítménybeli űrt hagyva maga előtt újradefiniálta a belépőszintet nem csak erőben, hanem árban is, noha az eltolódás az egyre erősödő integrált grafikus megoldások számlájára írható.
Az AMD referencia Radeon RX 480-asa [+]
A sok szépet és jót kicsit beárnyékolták a balhés ügyek, amiből idén is kijutott elegendő. A felgyorsult fejlesztési (és ezáltal kevés tesztelési) tempó számlájára lehet írni, hogy több baki is becsúszott az NVIDIA illesztőprogramok háza táján, a GeForce Game Ready Driver 375.57 verzióját hamar visszavonták és utódai sem voltak problémamentesek. Az AMD-nél a referencia RX 480-asok fogyasztása lett magasabb, mint az alaplapi PCI Express foglalat által tolerálható, amit megint csak meghajtó szintjén oldottak meg. A GeForce Experience kapcsán pedig adatvédelmi aggályok merültek fel, melyekre végül hivatalos válasz is érkezett.
Úgy tűnik, a 70-es alcsaládba tartozó GeForce-ok esetén ez a szám a GTX 970 óta rossz ómen, ezúttal hibásan paraméterezett memória okozott BIOS frissítéssel általában megoldható gondokat. Más esetben szabályozatlanul alacsony ventilátorfordulat volt felelős a túlmelegedésért, olyan erős a harc a leghalkabbnak kijáró trófeáért, de sajnos a fizika ezúttal is közbeszólt, de sokszor itt is elegendő lehet a vezérlő firmware-jének frissítése.
Új hőelvezető paddal csökkentették volna eleinte a melegedést (forrás: EVGA forum)
Az új architektúrák a virtuális valóság, azaz a VR töretlen terjedése miatt a notebookokba is beköltöztek, az asztalival megegyező formában, úgy az AMD, mint az NVIDIA részéről. Meglepően közel van egyébként egy ilyen konstrukciójú laptop teljesítménye az asztali gépekéhez. IGP téren csak az AMD Bristol és Stoney Ridge említhető kisebb előrelépésnek, de itt csak egy új technológia szerepel, az architektúra a korábbi. Az Intel viszont már javában a jövőt tervezi, ha IGP-ről van szó. Az abszolút belépőszintre még az IGP-knél is gyengébb kártya formájában viszont az AMD nyújthat elsőként megoldást.
[+]
Érintőlegesen esett szó már a meghajtókról, de külön említésre méltó az AMD új koncepciója, ami a Radeon Software Crimson ReLive Edition nevet viseli, és rengeteg hasznos funkcióval bővült. Ezt előzte meg, hogy a Gaming Evolved alkalmazás a korábbi csomagokból csendben kikerült, aminek a DirectX 12 kompatibilitás megőrzése volt a fő mozgatórugója. Az NVIDIA inkább az előfizetői modellel összefüggő szolgáltatásokra koncentrált.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
