Az elmúlt napokban egyre több média pletykál a GeForce GTX 1080 Ti VGA-ról, ugyanis feltűnt egy erre a termékre hajazó modell az indiai import és export folyamatokat nyomon követő Zauba adatbázisában. Direkt bizonyíték nincs, de a cikkszáma 699-1G611-0010-000-s, ami kísértetiesen hasonlít a Titan X 699-1G611-0000-000-s cikkszámához.

Emiatt biztos, hogy a GP102-es GPU dolgozik rajta, illetve a Zauba adatbázisa még azt is jegyzi, hogy a szállított tesztterméken 10 GB VRAM volt, amit 384 bites buszra fűztek fel a tervezők. Mivel ezeket az adatokat a feladó szokta lejegyezni, így a tévedés ilyen formában rendkívül valószínűtlen, hiszen az komoly logisztikai problémát is eredményezne. Emiatt a fenti adatokból már ki is lehet indulni, hogy milyen VGA is lesz a feltételezett GeForce GTX 1080 Ti.

Sajnos azt nem tudni, hogy a GP102-es GPU-n belül mennyi részegység lesz aktív, valószínűleg nem az összes, hiszen az NVIDIA Titan X-en sincs minden feldolgozó aktiválva, de ugyanannyi, azaz 28 darab darab SMP azonban lehet aktív, hiszen az órajelekkel is lehet játszani. Ugyanakkor tényleges konkrétumok nélkül ez csak tisztán találgatás, erre az adatra semmilyen formában nem lehet ma rájönni.

[+]

A memória szempontjából viszont érdekes adatok érkeztek, mivel elvileg megmarad a 384 bites busz, ami nyilván azt is jelenti, hogy aktív mind a 96 darab blending egység is. Ez az NVIDIA számára nagyon fontos, mivel az architektúrájuk a Maxwell óta egy picit lépdelt a mozaikos leképezési modell felé, így több blending egységre van szükségük a jó hatékonysághoz, mint egy azonnali leképezés felé hajló architektúrának. Viszont kevesebb memória-sávszélesség kell, és ez lehetőséget adott arra, hogy 10 GB-nyi VRAM-ot használjon a cég.

A 384 bit és a 10 GB-nyi memória párosítása furcsának tűnhet, hiszen a memóriabusz szélességéhez mindenképpen 12 darab GDDR5 vagy GDDR5X szabványú memórialapkára van szükség. Ugyanakkor az NVIDIA korábban is viszonylag sokszor alkalmazta a flex memóriavezérlést, így a GeForce GTX 1080 Ti esetében 8 darab 8 gigabites és 4 darab 4 gigabites memórialapka pont 10 GB-os kapacitást eredményez. Ez a modell lényegében annyit tesz, hogy lesz egy 8 GB-os kapacitású, 256 bites buszon felfűzött memóriaterület, amit kiegészít egy 2 GB-os kapacitású opció, de ez csak 128 bites buszon van felfűzve. Ez azt jelenti, hogy ezt a 2 GB-os területet jelentősen csökkentett memória-sávszélességgel lehet elérni.

A koncepció a konstrukció mögött üzleti szempontból logikus, mert a GeForce GTX 1080 Ti-t a GeForce GTX 1080 és a Titan X közé kell helyezni, így ideális megoldás a 10 GB-nyi memória, hiszen előbbi modellen 8, míg utóbbin 12 GB-nyi fedélzeti tár található. Persze opciós lehetőség lenne a 320 bites memóriabusz is, de akkor a blending egységek számát is 80-ra kellene csökkenteni, ami egy mozaikos leképezési modell felé húzó architektúrát az esetek többségében valószínűleg rosszabbul érintene. A flex memóriavezérléssel kedvezőbbek lehetnek az eredmények, mivel a meghajtó képes lekezelni a működést. A legnagyobb hátrányát ennek a koncepciónak az explicit API-k jelentik, mivel a DirectX 12 és a Vulkan alatt a fejlesztők kezébe kerül a VRAM kezelése, és a legtöbb programozó abból indul ki, hogy a lefoglalható összes memóriaterület elérésének sebessége egységes. Márpedig a flex memóriavezérlésre ez nem igaz, mivel az utolsó 2 GB-os terület elérése sokkal lassabb lesz, amire a fejlesztőknek figyelni kell, ha nem akarnak kellemetlen meglepetéseket a program futtatása közben.

A GeForce GTX 1080 Ti leleplezése állítólag a következő év elején történik majd meg a CES-en.