Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • j.bravo

    addikt

    válasz gyapo11 #9463 üzenetére

    - Ne keverjük össze a saját fénnyel rendelkező tárgyak érzékelt színét (festett izzók, LEDek, monitor) azzal az esettel amikor nincs saját fényük, és a tárgy színét a róla visszavert fény adja (mi esik be és abból ő mit nyel el és maradékként mit ver vissza).

    - Feltételezem, nem véletlenül költenek évtizedek óta (kb. a legelső higanylámpák, nátriumlámpák, hagyományos fénycsövek óta) a lámpafejlesztők nagy összegeket az adalékokkal, fényporokkal való kísérletezésre (illetve használatukra), hogy a kibocsátott spektrumban ne csak egyszámjegyű vonal legyen, illetve a CRI ne 40-60, hanem 80+, aztán pedig 90+ legyen.
    Ha nem lenne értelme, az olcsósítás jegyében már rég felhagytak volna vele.

    - A fényképezőgépben a Bayer-szűrőn (szvsz) nem három monokróm szín van, hanem elég széles sávok. Ha csak szűk hullámhossztartományt engednének át (pl. nem mindenféle zöldet, csak annak egy huszadát), az érzékelőre jóval kevesebb foton ( => energia) jutna, jóval rosszabb lenne a jel-zaj arány.
    (bevillant hogy voltak/vannak gépek ahol próbálkoztak szűrő nélküli, "fekete-fehér" és színszűrős érzékelő kombinálásával, így összerakva pixelenként a fényesség- és a szín infót két külön jelből, de nem ez az általános).

    Az elemlámpás kísérlet remekül példázza hogy az összeadó színkeverés szerint a vörös és a zöld sárgát ad - az emberi szem receptorainak számára. Szerezz egy kéket is és kísérletezz vele, hogy különböző színű és felületű/anyagú (!) tárgyakat megvilágítasz a kombóval - szvsz sok színt meg lehet vele jeleníteni, de egy részük hasonló lesz, de nem olyan, mint napfényben. Lesz pár szín(ű tárgy) ami egyszerűen nem jelenik meg. Minél szűkebb a hullámhossz sáv amit a piros/zöld/kék elemlámpák adnak, annál több kishibás vagy rossz eredmény lesz, és minél szélesebbek azok a sávok, annál kevesebb lesz a hiba.

    Egyébként, tuuulajdonképpen, végülis elmondható hogy nincs szükség folytonos spektrumra - de arra igen hogy a vonalas spektrum vonalai elegendően sűrűn legyenek, sehol se maradjon ki nagyobb tartomány.
    A vaku (xenon kisülőlámpa), régi mozivetítőgép vagy mai projektor lámpák (szintén xenon), színpadi technikában régebben alkalmazott, gazdagon adalékolt fémhalogén lámpák, mind ilyenek.
    És ehhez próbálnak közelíteni, ezeknél költséghatékonyabban avagy praktikusabban, a többkomponensű fényporok.

Új hozzászólás Aktív témák