- Igencsak szerény méretekkel rendelkezik az Aetina Xe HPG architektúrás VGA-ja
- Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
- Különösen rendezett beltér hozható össze a Cooler Master új házában
- A középkorra és a pokolra is gondolt az új AMD Software
- Új gyártástechnológiai útitervvel állt elő a TSMC
- Milyen belső merevlemezt vegyek?
- Milyen TV-t vegyek?
- OLED TV topic
- Épített vízhűtés (nem kompakt) topic
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Übergyors Samsungnak próbál látszani egy hamisított NVMe SSD
- Milyen egeret válasszak?
- Hobby elektronika
- A Gigabyte is visszaveszi alaplapjainak alapértelmezett tuningját
- TCL LCD és LED TV-k
Hirdetés
-
Robotkart irányított a majom a kínai Neuralink agyi chipjével
it A mindezt lehetővé tévő Neucybert a Neuralink kínai riválisa, a Beijing Xinzhida Neurotechnology fejlesztette ki.
-
A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
ma Vagy hogy fogja a mesterséges intelligencia manipulálni a mozgóképeket?
-
Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
ph A megfizethető, szivacsokkal jól megpakolt modell ötfajta kapcsolóval és kétféle színösszeállítással/kupakprofillal szerezhető be.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
Laikusoknak nem előny a systemd-mentesség. Azoknak előny, akik annyira mélységében testre szabott, minimalista rendszert akarnak kiépíteni, és ezt gátolja, hogy a systemd sok mindenben önállósítja magát, kivéve a felhasználó kezéből a kontrollt. Illetve nagyon régi, fos lassúságú gépeken számíthat még, mert nem köt le egy csomó erőforrást.
Tehát fő szabály, hogy ha nem tudod mi az előnye a systemd-hiányának, akkor neked nem lenne belőle előnyöd, főleg, ha korszerűbb gépen használod, desktop rendszerként.
Mégis azért van sok helyen kiemelve nagy dologként, hogy hűűű, systemd-mentes, mert egy szűk embercsoportnak ez rettenet fontos, és kevés olyan disztró maradt mára, ami nem használ systemd-t.
A cikkhez: az Xfce sem annyira sovány már, mióta áttértek Gtk3-ra. De pl. az AntiX által is használt IceWM még mindig nagyon pehelysúlyú.
-
Frawly
veterán
Ezt így nem lehet megmondani, hogy mi a legkönnyebben használható. Az initrendszer ellátja az init feladatát, elindítja, leállítja a szolgáltatásokat bootkor, leállításkor, meg ha használat közben akadna el egy fontos rendszerfolyamat, újraindítja, életben tartja.
Neked, mint átlag felhasználónak egyik sem lesz könnyebb, mint a másik. Ha nem vagy nagyon minimalista, akkor célszerű systemd-s disztrónál maradni, de nem azért, mert az jobb lenne, meg könnyebben használható, hanem nem fogsz egyes szoftvereknél kompatibilitási vagy függőségi gondba futni. Tehát ilyenkor jobb a mainstream áramlattal menni, kevesebb gondod lesz vele, ha a kisebb ellenállás irányában mozdulsz, és azt használod, amit a legtöbben használnak, ami a legjobban támogatott. Ugyanez vonatkozik a Pulseaudióra.
Én egyébként örülök, hogy az MX népszerű lett. Legalább van egy nagy, népszerű disztró, aki segíti a systemd-vel szemben a többi initrendszer ügyét is, meg hogy a Linux ne váljon Linuxd-Poetteringd-vé. Annak ellenére, hogy nem használom, nagyon pozitívnak tartom, hogy végre egy jelentősebb, sikeresebb disztró karolta fel ezt az ügyet, és népszerűsíti. Korábban ezt csak nagyon kicsi, advanced, nem maistream disztrók vállalták be, amelyeknél már az erőforrások sem voltak erre elegendők a kevés fejlesztő miatt.
Régi verziós systemd-t már egyik disztró sem nagyon használ, ami olyan régi lenne, annak már jellemzően lejárt a támogatása. A modernebb kernelek miatt általában nem lehet tetszőlegesen régi systemd-t használni.
-
Frawly
veterán
Nem kell OFF-ba tenni, ez itt teljesen ON téma. Az MX célcsoportja eredetileg a gyengébb gépesek voltak, azok számára akartak valami modernebb, használhatóbb, grafikailag is cizelláltabb, kevésbé fapadosabb disztrót. Ilyen volt már, AntiX, Sparky Linux, stb., de azok sok embernek túl fapadosak lehetnek, ezeknél akartak egy kicsit emészthetőbbet. Ezért nincs benne systemd sem, a gyengébb gépesekre gondoltak. Viszont most már az MX, mióta mainstream lett, már nem annyira lightweight, de még mindig nem is olyan bloat, mint egy Ubuntu Gnome, vagy komplett Cinnamon Mint.
A 49 systemd-mentes disztró megtévesztő. Ennek 3/4-e használhatatlan, meg ugyanannak a forkja, meg egy csomót nem is fejlesztenek, halott a fejlesztése. A többi meg ilyen kisebb disztró, amit ugyan fejlesztenek, de kevés erőforrással, és marha ritkán van új kiadás. Így igenis jó, ha valaki mainstreamebb formában más initrendszer tol. Mert ugyan ott van a Gentoo, Void, Artix, de azok advanced disztrós vonal, mainstream emberkéknél indulásból kilőve.
Sajnos a Debian is most dobta végleg a többi initrendszert. Az initrendszeres szavazáson azt döntötték, hogy ugyan nem zárkóznak el systemd-től eltérő initrendszerek támogatásától, de ők nem hajlandóak rá erőforrást fordítani, így csak akkor lesz megcsinálva, ha valaki önkéntes megcsinálja nekik. Ez meg nem fog megtörténni jó eséllyel soha. Pedig az még jobb lett volna, ha egy Debian méretű és hírű disztró is más initrendszer pártján áll, ez sajnos nagy veszteség a linuxos világnak.
Azt kell érteni, hogy a systemd-ellenesek nem ilyen önkényesen nyáladzó tömeg. Igazuk van, a systemd már szinte mindennek dependenciája, rákos daganatként beette magát a Linux világába, kivakarhatatlan, önálló életet él, és elfojta más alternatívák létezését. Pedig a Linux filozófiája pont arról szólna, hogy legyen alternatíva, olyan rendszert legózz össze magadnak, amilyet csak akarsz, szabadon válaszd meg a kernelt, initrendszert, grafikus felületet, összes alkalmazást.
Sőt, ez a systemd-fanoknak is jó, ha van egy systemd-mentes alternatíva, mert így a Poettering sem azt csinál, amit akar, mert ha valami túl ×4ros változást akarna a jövőben, akkor a felhasználók tudnak fenyegetőzni vele, hogy dobják, és átállnak másra. Ez így a systemd-s világnak is garancia, hogy a színvonal nem megy még jobban le.
Ezt az Ubuntunál is meg lehetett figyelni. Ahogy mainstreamek lettek, elkezdték a saját fosaikat erőltetni, Mir, Upstart, Unity. Nagyon sok felhasználót bőszítettek fel, akik Mintre váltottak. De épp így nem értetted múltkor, ha minek még Ubuntu Cinnamon meg egyéb Cinnamon-t használó disztró, mikor ott van a Linux Mint. Pont ezért, hogy ha a Mintnél behúznának valami corporate bullshit húzást, ami sok felhasználónál kiveri a biztosítékot, akkor azok tudjanak hova váltani, a véleményüket ezzel kifejezni, nyomást gyakorolni. Így a Mint fejlesztőcsapatának ötször is meg kell gondolni, hogy milyen nagy ívű változásokat vezethetnek be, nem azt csinálnak, amit akarnak, hogy majd a felhasználók lenyelik alapon.
Szóval nagyon helyeslem, hogy van MX, szimpatikusnak is tűnik, hasznosak a linuxos világnak, nem csak egy n+1. disztró jelenleg.
-
Frawly
veterán
Inkább célozza a kezdőket, mint a haladókat. Ilyen szempontból nincs annyira preferenciája az MX-nek. Inkább a gyengébb gépeseknek van. Az igaz, hogy az Xfce nem annyira lightweight már a Gtk3-ra átállás óta, de azért még mindig nem az annyira bloatak között van.
A frugal meg a perzisztens mód is a gyenge gépeseket szolgálja, ha nincs elég hely a rendes telepítésnek.
A systemd-mentesség meg nem vesszőparipa kérdése. Ha én is elégedetten használnám, akkor is érdekem lenne, hogy nem systemd-s disztrók fenntartsanak egy alternatívaegyensúlyt. Ez MINDENKINEK érdeke, nem csak a systemd-elleneseknek. Hiszen ha most még nem vagy ellene, később lehetsz. Eleinte én sem voltam ellene.
Káros az is, hogy Google meg a Chrome teljesen kisajátította a webes világot. Minden böngésző a Chrome motorján alapuló motorral megy ma már, kivéve a Firefox-alapúak meg egy-két terminálos text based böngésző. Még a webes Electron appok is a Chrome motorjára épülnek. Ez pedig nagyon káros folyamat, több szereplősnek kéne lennie a böngészőmotoroknak is. Lassan már hiába is vált valaki böngészőt, nem tud, Vivaldi, Brave, Opera, surf, Falkon, Konqueror, stb., mind Chrome-alapú, az IE/Edge pedig erre az alapra kerül. Így csak a Firefox marad alternatíva... még, amíg nem megy a süllyeszőbe az is, és onnantól a Google teljes egyeduralkodója lesz a weben, és ezt nem a javadra fogják fordítani, azt is megsúgom. Ez épp olyan veszélyes tendencia, mint a systemd-től függése a linuxos világnak.
A Gnome systemd-s függése teljesen jogos kérdés volt a kollégától, mert közismert a kettő függősége. Szerintem az MX erre hekkelt csomagokat tartalmaz, ahol elérték, hogy systemd nélkül menjen a Gnome. De abban neked adok igazat, hogy a Gnome eleve bloat, meg elérhető egy csomó systemd-s disztrón, így javallott inkább azokon használni, nem MX-en.
-
Frawly
veterán
Látom, hogy valahogy nagyon ellene vagy az egésznek és érzelmi alapon közelíted meg.
A lemezterület régi gépeken néha szűkös. És régi gépen itt most nem 7 éves Core i HP Elitebookot kell érteni Samsung 860 EVO-val, hanem ilyen 10+ éves Core 2, meg Core Celeron, meg Atom-os notikat, netbookokat, azokban sokszor csak ilyen 120-160 gigás régi merevlemez van, és a tulaj akar rajta Windowst is megtartani, néha szűkös lesz a hely. Lehet nálad ez nem probléma, nálam sem az, de van, akinél igen. Erre van kitalálva öszvérmegoldásként a frugal install. Én sem vagyok a frugal híve, mert szerintem gányolás, de van, akinek jól jöhet.
A systemd-mentesség is a régi gépesek miatt van benne, nem ideológiai alapon. Az, hogy beraktak ennyi kernelopciót, az valóban furcsa, overkillnek is tűnik, de ettől még nem kötelező használni. Egyébként az összes ilyen fullos, DE-s disztró a kezdőket célozza. A haladókat nem kell célozni, mert azok saját rendszer legóznak össze Debian minimal netinstall, Arch, Gentoo, stb. alapokon.
Szerintem az MX-nél szimplán valamelyik fejlesztő kernelopció-fetisiszta. Sokat nem zavar, mondom, nem kötelező használni. Ha a kezdő nem érti, hogy mik ezek, nem ezekkel indítja a rendszert. Ennyi.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
Persze, a FF-nak is vannak forkjai, Pale Moon, New Moon, Tor, stb., de ezeknek a részesedése a FF-ot kivéve eléggé marginális. Minden más meg sajnos Chrome, Chromium, Webkit, Blink, stb. alapú lett, ezek mind ugyanazt takarják. iOS-en pláne, mert ott az Apple nem engedi, hogy a saját Webkites böngészőjüket lecserélve valaki (biztonságra hivatkozva, igazából piackorlátozásból), így az iOS-en elérhető több böngésző csak egy skin a gyári Apple-böngésző felett. Ja, elég gáz.
-
Frawly
veterán
Nem is mondom azt, hogy mindenkinek gond, de én már láttam SKami oldalán, és YouTube csatornáján is, hogy ilyen Antix, Puppy, stb. disztrókat telepít marha régi, 1 GB RAM-os gépekre, frugal installban. Ezt egyébként én sem támogatom, mármint a frugal installt, mivel gányolás, és alig foglal több helyet rendesen feltelepíteni egy rendes, nem bloat disztrót, rendes rendszerként. A tárhely nekem sem probléma, mikor 160-250-500 GB-os HDD-m volt a laptopban, akkor sem volt gond, most meg minden gépemben van 1 TB-nyi SSD.
@uby: azt én sem helyeslem, hogy a kezdők a Debiant erőltetik. Egyébként ez a sok dolog, amit nem értesz az MX-nél, abban semmi rejtély nincs. Egy részük valóban indokolatlan, de ennek nagy részét az Antix-ból hozták át, és nem gyomlálták ki. Ennek ellenére tartom, amit írtam, kezdőknek szóló, lehetőleg rosszabb gépeseknek szánt, relatíve pehelysúlyú disztrónak van szánva.
-
Frawly
veterán
Az SD kártyára telepítés inkább már embedded felhasználás, oda meg eleve nem is szoktak pl. grafikus felületet feltenni, főleg nem komplett DE-t.
Nálam a Gentoo, Arch komplett telepítések megállnak 9-11 gigából, a boot/EFI partíció meg 100 megából. Szóval ha annyira akarnám, a rendszer ráférne egy 16 gigás SSD-re, vagy memóriakártyára, de ilyennel nem akarom magam szivatni. 50 giga van adva rootnak, ami overkill, de nem baj, ha szükség hozza, tudnék a maradékon is adatot tárolni, szóval nem elveszett tárterület.
Ez a 120-160 gigás vinyó is 12-13 éve, notebookban volt anno. Most már kb. 4 éve nincs is kisebb háttértáram, mint 500 giga. SSD-ből nem érdemes 16 gigásat venni, a 120 gigások is 6 ezer forintért mennek már, pendrive árában.
(#83) ubyegon2: azért hiába nem olyan pehelysúlyú az LX és az Xfce, mint régen, mióta Qt5 illetve Gtk3 alapú, de azért a DE-k között még a kevésbé bloatak között vannak. DE-knél ott van még az LXDE is, meg Openboxból is össze lehet rakni DE-t, meg IceWM-ből is.
Matét rég próbáltam, így azt nem tudom. Gnome3-on és KDE5-ön viszont sokat soványítottak le, igaz ez nem optimalizáció, hanem ki is vettek egy csomó régi feature-t. A legkatasztrofálisabb a Unity volt, azzal nem is tudom mi van, egy közösség életben tartja, de hogy használja-e valaki, azt nem tudom. Az bőven 1 GB felett evett üresjáratban, még a Win10-et is verte.
-
Frawly
veterán
A böngészés minden rendszeren bloat. Azért nagyon nem mindegy, hogy Gentoo-n 100 MB alatt van boot után a rendszer memóriafogyasztása, Archon Sway-jel 130, vagy Mint + Cinnamon alatt 600. Azért érzed, hogy fél gigával több, és nem az, hogy ne lenne elég szabad memória, hanem ezt a sok szart be is kell töltenie a rendszernek, ami munka a procinak is, várni kell a ram késleltetésekre, és még ez sem lenne baj, de a nagy része hulla feleslegesen töltődik be, meg lehet nélkülük simán lenni. Mindennek a betöltése egy kis 2 ms itt, egy kis 30 ms ott, a sok kicsi meg a végén már másodpercekre adódhat össze, bootkor, meg progik betöltődésénél is növelve a lagot.
Igazából ez a baj a Minttel. Nagyon kezdőknek hihetetlenül jó, mert kulcsrakész, minden be van készítve, ami csak kellhet, firmware csomagok, 3rd party codec-ek, mindenféle systemd, dbus, gvfs, stb. szolgáltatás fut. Ez rettenek kényelmes annak, aki Windowsról jövő egyszeri felhasználó, nekik nem baj, hogy bloat, de legalább megy minden, meg kis munkával felpasszintható bármi, terminált sem kell előszedni. De aki már hosszabb ideje linuxozik, annak kialakul saját preferenciája, hogy miből milyen megoldást szokott használni, és ezek idővel kb. 90%-ban változnak a Mint, Ubuntu defaultjaihoz képest. Ilyenkor jön el az a pont, hogy kezdő, nem kezdő, örökkezdő, jajj, bonyolult a terminál, meg egyéb fal szövegek, saját rendszert érdemesebb építeni, amin csak az van feltéve, amit tényleg te használsz, ami tényleg annyira szükséges, semmi extra. Ez egy szükségszerű fejlődési állomás idővel. Egyszerűen ha eltérted ezt a pontot, akkor a Mint feleslegessé válik, mert azon kapod magad, hogy Mint install után fel kell tenned a saját csomagjaidat, meg egy csomó mindent át kell állítanod, egy csomó sallangot le kell szedned, le kell tiltanod, és ez már nagyobb munka, mintha a 0-ról magad építenéd fel a rendszert. Ez nem elitizmus, hanem egy szinten túl csak felesleges plusz munka, és amit nyernél a gyors grafikus telepítővel történő 2-5 perces installon, azt elbukod a +30 vagy +60 perces állítgatáson, sallangmentesítésen, plusz csomagok feltételén. Az a baj, hogy megrekedtél egy szinten, és mindenki felhasználását csak a saját szemszögedből próbálod megítélni.
Mondom, pont ez a legjobb a Linuxban, hogy mindig van jobb, van hatékonyabb, minimalistább, gyorsabb megoldás mindenre, és minden géphez, legyen az akármilyen gyenge hardver, tudsz találni egy legoptimálisabb, legpehelysúlyúbb megoldást. Ha a Minték árnyékába húzódsz, mindenből default-ot használsz, akkor szerintem a Linux legjobb részéről maradsz le, egyfajta rugalmatlan windowsos mentalitással, egy rendszer minden gépre/felhasználásra, segítségével használod tovább a gépet.
Gentoo-zni valóban nem mindenkinek éri meg, órákat fordítgatni forráskódból, elölről minden csomagot, minden USE flag változásnál, de pl. egy Arch-ot felhúzni tényleg nem nehéz, a telepítés érdeme belesűríthető 5 sornyi parancsba, meg 5 konfigfájl szerkesztése. Ez még tovább egyszerűsödik, ha újratelepíted csak az Archot, mert akkor a bootolási megoldást, particionálást már nem kell megcsinálnod, egy csomó telepítési lépés ezért indulásból elmarad.
És itt most nem a Mintet akarom bántai, vagy pl. az MX-et fényezni, de ez sose ilyen egyszerű, hogy egy rendszer vagy egy megoldás mindenek felett. A Linux pont ezért szól erről, hogy mindenre ennyiféle csomag, DE, WM, stb. van, létezik párhuzamos megoldásként, mert mindegyik másik gépre, másmilyen felhasználási filozófiára való, és te választhatsz szabadon. Ha felhúzol egy grafikus installeres, full DE-s megoldást, ott nem választottál szabadon, hanem windowosos szemléletű, GUI only felhasználók defauljai vannak rád kényszerítve 99%-ban. Hidd el, ha az lenne tényleg, amit mondasz, hogy a Mint lenne a leghatékonyabb, akkor már mostanra ennyi év alatt kihalt volna minden más disztró, vagy legalábbis a felhasználók 99%-a Mintet használna.
Erre szép példa volt itt a linuxos topikokban néhány ember esete. Pl. a múltkor az egyik nem is annyira kezdő linuxos fórumozó lepődött meg, hogy a swap partíció használata nem kötelező, el lehet nélküle lenni. Eddig minden grafikus installer mániából ráerőltette, és azt hitte, hogy ez tényleg elkerülhetetlen. Most, hogy rájött, hogy nem, szinte egy világ omlott össze benne, hogy minden mehet enélkül sokkal egyszerűbben.
Vagy pl. anno csixy kolléga, akinek megmutattam az UEFI systemd bootot, annyira megtetszett neki, hogy mennyivel egyszerűbb, nem kell külön GRUB-ot feltenni, meg állandóan frissítgetni, hanem egy egyszerű systemx64.efi fájlos megoldással meg 1 pár soros konfigfájllal akárhány rendszert be tud bootolni. Annyira beleszeretett, hogy a végén már hobbiból olyan pendrive-okat csinált, amiről 8-10 disztró is simán bootolt, úgy, hogy bármelyik gépen, amihez csatlakoztatta. Szinte ilyen megvilágosodás volt számára, hogy ezt lehet ennyivel egyszerűbben is, és ennél a megoldásnál a saját kezében van a kontroll, nem veszi ki mindenféle grub-install meg grub-mkconfig script autodetektálása, ami vagy jól csinálja meg a dolgokat, vagy nem, vagy bootol a kész megoldás, vagy nem, vagy eltörik egy frissítéskor, vagy nem.
Az ilyen példákat lehetne még napestig sorolni WM-eknél és a többi megoldásnál is. Egyedül sajnos pont a böngészők az a kategória, amik teljesen elbloatosodtak, 1 cég megoldása (Google Chrome Blink/Webkit motorja) uralja a piac 95%-át, a másik 5-öt meg a Firefox és forkjai, amik szintén bloatok. Ez elég szomorú. Vagy most ilyen a systemd, ami a rendszerek 99%-át uralja, és minden dependel rá, ha kell, ha nem. Ez is egy ugyanilyen káros folyamat.
-
Frawly
veterán
Neked szerintem hatalmas visszalépés volt Arch + i3wm után az MX Xfce, vagy bármilyen Debian, Ubuntu, vagy Arch-klón disztró DE-vel. Annyiból megértem, hogy írtad privátban, hogy most egy ilyen speciális időszakon mész át, és nincs időd gondolom sokat linuxozni, meg állandóan frissíteni, meg minimalista rendszert építeni, így az esetedben megértem, de akkor is visszalépés.
Terminálos Wi-Fi managerből nincs sajnos igazán jó, bugmentes. Van az Arch-féle wifi-menu, ami közvetlenül wpa_supplicant-et használ, vagy van a Network Manager systemd service-t használó nmtui, meg Intel-féle wicd-hez való wicd-cli vagy wicd-curses. Illetve vannak még alternatív megoldások, de azok csak egy bizonyos SSID-hez, Wi-Fi networkhöz hozzászabva használhatók, amikor van egyféle konfig rádrótozva egyetlen SSID-hez, és mindig azt használod. Ha több SSID között kell mindig máshoz kapcsolódnod, akkor ezek a menüzős, GUI-zós, TUI-zós megoldások jönnek csak szóba, és ezek közül egyik sem hibátlan, bugmentes.
-
Frawly
veterán
Pedig egyszerűen az az oka, hogy a mai böngészők bloatok, és nem kicsit, hanem nagyon. A legnagyobb baj, hogy nem lehet vele mit csinálni, nincs valódi sovány alternatíva, ami annak is van reklámozva, Falkon, surf, stb., azok is Chrome-forkok már. Így mindegy milyen böngészőre váltasz, mindegyik bloat. Nem csak memóriafoglalásra, hanem a GPU-t, CPU-t, stb. is csúcsra járatják, felesleges plusz terhelést okozva. Nekem az fáj a legjobban, hogy CLI/terminálos böngészőből nincs olyan, ami használható, úgyis az esetek 99%-ban vagy szöveges tartalmat fogyasztok, vagy videót, amit URL alapján youtube-dl + mpv kombóval meg lehetne nyitni, a beágyazott képeket meg imv-vel megnézni. De ez az egész webes iparág hibája, hogy nincs sovány browser, meg nincs terminálos, hiszen akkor mindenki sallangmentesen böngészne, nem tudnák a felhasználók torkán lenyomni a sok reklámot, mozgó bannert, videót, webfont és JS-hegyeket, megnyíló ablakokat, egyezzél bele a sütikezelésbe figyelmeztetéseket, hanem mindenki a tényleges tartalomra tudna koncentrálni bullshitek nélkül, ez pedig a sok adservernek meg reklámcégnek, FB-nak a felhasználók követése miatt igazi tragédia lenne, nem tudnának kiből megélni.
Az Xfce-ről írtam, hogy a legutóbbi, 4.14-es verzióban, mikor átálltak Gtk3 alapra, valóban nőtt a hardverigénye, ez közismert. Ahogy az is köztudott, hogy a KDE5-öt is egyre jobban soványítják, pár hete volt egy videó a Chris Titus Tech YouTube-csatornán, ahol a fószer pont azt mutogatta, hogy egy stock KDE5 legújabb DE memóriahasználata már alatta van a legújabb stock Xfce-jénél. Igaz ez nem az Xfce hibája, hanem a KDE5-öt karcsúsítják, de nem optimalizációval sajnos, hanem funkciókat vesznek ki, míg porig nem butítják, ilyen teljesen flat tablet dizájnra, mint a Gnome3, a végén se asztali ikonok, se semmi beállítás nem lesz támogatott, csak egy pőre asztal meg egy egész képernyős start menü, meg esetleg kézzel külön addonként vagy widgetként hozzáadhatsz egy Mac-szerű dokkot és kifújt a történet, de ezeket már most is használhatod, 5-öd annyi fogyasztásból egy minimalista WM-en. Egy Android egyszerűségű és primitivitású felületet gyúrnak ma már mindenből sajnos, visszafelé fejlődés van.
-
Frawly
veterán
Ha ennyi mindent nem értesz benne, akkor nyilván nem te vagy a célcsoport, és nem neked csinálják. Ha nem szimpatikus, nem használod. Azt senki nem állítja, hogy most dobd a Mintet és feltétlenül az MX-et használd.
Ezt a hány kilós ember mit visz fel hasonlatodat teljesen sántának érzem. A bloat rendszerek is ugyanannyi memóriafoglalásból oldják meg ugyanazt a feladatot. Abban igazad van, hogy egy pálcika WM-es, minimalista rendszeren is megeszi a böngésző ugyanazt a 700 megát. A különbség annyi, hogy a nem bloat rendszeren nincs betöltve egy csomó lib, hanem mikor indul a böngésző, akkor töltődik be minden szükséges lib, Gtk, vagy Qt, meg egy csomó minden. A bloat rendszeren meg ezek már eleve nagy részben elő vannak töltve valamilyen formában, mert már fut olyan sallang, ami használja őket, így a böngészőnek már kevesebb dolgot kell a memóriába töltenie, a shared libeket tudja használni, amit más programot töltöttek be, pont ezért shared, mert több alkalmazás is használhatja ugyanazt, nem kell minden egyes újabb progival még egyszer betölteni. De ezt az érvedet nem tudom elfogadni, hogy a bloat böngészőknél mindegy mennyire bloat a rendszer. Igen, azoknál mindegy, mert mindenképp bloatak. De ha épp nem fut böngésző, meg a kis késleltetésre, gyors programindításra, gyors bootra, stb. akarsz menni, akkor a minimalista rendszer verhetetlen.
De ugyanez van a progik függőségeinél is. Nem az a baj, hogy egy programnak van 2 függősége, vagyis ez is baj, mert ebből is tölt be libeket, de itt most nem ezt akarom feszegetni. Szóval van 2 függősége. Aztán ezeknek is lesz majd 2-2 függősége, meg azoknak a függőségeiknek is lehet. Így hízik exponenciálisan a függőségi fa. Tudom, még erre is azt mondod, hogy oké, nem érdekel, van sok GB szabad lemezterületed, memóriád. Ez oké is, de ha sok csomag van fent, akkor sok frissül, több minden törhet el egy frissítéskor.
Így ami nagyon minimális program, az általában nem csak hogy nem foglal sok memóriát és gyorsan indul, de gyorsan fel is lehet tenni, nem tölt el magával sok csomagot, nem hizlalja semennyire a függőségi fát, nem frissül miatta állandóan sok csomag, és mivel nem sok komponensből áll a 0 függőség miatt, így sokkal kevesebb dolog is van, ami a frissítésekor eltörne, és annál valószínűbb, hogy elérhető más rendszereken, disztrókon is, benne lesz a tárolókban. Az ilyen progikat általában forráskódból is könnyebb forgatni, megint csak a 0 függőség miatt, meg a kis méret miatt, néhány mp. alatt, problémamentesen lefordul forráskódból is, ez pl. egy Gentoo vagy ahhoz hasonló (Arch AUR) rendszeren nagyon nem mindegy, hogy valami több száz megás bloatot fordítasz forráskódból, ami órákon át fordul, vagy valami egyszerű kis szart, ami másodpercek kérdése, és hatékony tool végeredményében, csak meg kell tanulni használni. Általában elfut terminálban az ilyen minimalista megoldás, egy konfigfájllal tudod konfigolni, aminek a konfigját el is tudod tenni újratelepítés, rendszerújrahúzás esetére. Meg mivel fut terminálból, és nem kell neki grafikus felület, ezért használhatod távoli gépen, szerveren, SSH konzolból vagy speciális eszköz serial konzoljáról, és bármilyen OS alatt használhatod távolról, csak olyan OS legyen, amin van terminál, az lehet akár MacOS, akár egy Windows Putty-val, vagy akár egy androidos okosteló is. Tehát a minimalizmusnak van egy csomó előnye, pont az egyszerűség révén.
De pont a hozzászólásod végén árulod el a lényeget: 6 év alatt megszoktad. Majd a 10. évben még nagyobb lesz tőle a függőséged. És soha nem is fogsz mást használni, mert ezt szoktad meg. Pont. Ugyanezzel jönnek a windowsosok is, hogy minden szar, ami nem Windows, mert ő azt szokták meg, és elvárják a többi OS-től is, hogy olyan legyen, úgy működjön, mint a Windowst, futtasson minden olyan programot ugyanúgy, mint a Windows. Épp ugyanezek a windowsos userek nem szokták azt se érteni, hogy ezt a Linux nevű szart ki képes használni, mikor csak önszivatásra jó, meg nem felhasználóbarát. Váltani meg nem váltanak, mert azt szokták meg 5-30 éve. A zárt forráskódú proprietary szoftverek fejlesztőcégei pont ebből a pszichológiai effektusból élnek, rászoktatnak a fizetős termékre, és függeni fogsz tőle. Nézd meg anno is mit hepajoztak az XP userek a támogatás megszűntekor, meg most is mennyi ember vergődik, hogy pont ma szűnt meg a Win7 támogatása. Szinte le lesznek bénulva, mert a saját korlátai közé szorítva nem bírnak, nem hajlandóak mást használni. Vagy pl. sokan MS Office-szal tanultak meg iskolában szöveget szerkeszteni, meg táblázatot kezelni, és meg vannak bénulva, ha valahol LibreOffice, vagy Google Docs, vagy stb. van fent.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#102
üzenetére
A baj nem azzal van, hogy neked nem tetszik, hanem hogy értetlenkedés köntösébe bújva kötözködsz, megkérdőjelezed a használhatóságát mások számára is. Mondom, nem akarom az MX-et védeni, nem is használom. Nekem elvből is szimpatikus, amit csinálnak, úgyhogy támogatom, de nem használom. Nem képmutatás, de nekem visszalépés lenne egy full extrás DE-s mainstream disztró. Magamnak sokkal jobbat faragok. De aki mondjuk Windowsról jön, vagy másik kezdőknek szóló disztróról, ahol elege van a systemd-ből, akkor simán ajánlott bepróbálni az MX-et szerintem.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#104
üzenetére
De, kezdőnek is lehet baja systemd-vel. Nem mindennapos, de előfordulhat. Nekik akkor most van egy opciójuk. Nem kötelező vele élni, de aki akar, annak hasznos, hogy van.
A sok bootopció szerintem is felesleges bele, de nem tragédia, hogy benne hagyták. Megint olyanon csámcsogsz, amin nincs értelme. Csupa olyan dologgal jössz, ami valójában nem hiba, meg a használhatóságból nem vesz le semmit. Ez ilyen, minden rendszernek megvan a maga furcsasága, attól függően, hogy a disztrókészítők mire esküsznek. Mert ők is emberek, elfogultak, egyéni preferenciájukat teszik bele. Pont ez a bajom a Minttel meg a többivel is, hogy nagyon más a preferenciájuk, emiatt lett nekem használhatatlan, persze ez nem jelenti azt, hogy másnak is az. Pedig én is Minttel indultam, és anno nagyon szerettem, meg voltam vele elégedve, nem bántam meg, hogy azzal kezdtem. Támogatom őket is, mert jelentős népszerűsítő munkát végeznek, tényleg felhasználóbarát a cuccuk, csak én elmentem már mellette fejlődésben, nagyon átalakult az évek folyamán a felhasználásom, de ez egy természetes folyamat linuxozáskor. Általában senki nem az első disztróján és DE-jén marad, amivel kezdett.
-
Frawly
veterán
rc.conf-on az OpenRC-t érted? Ha nem kell systemd, Arch vonalon az Artix-ot érdemes kipróbálni. Esetleg ha nem feltétlen Arch vonalhoz ragaszkodsz, akkor Void, de ott állítólag kevés a csomag a tárolókban. De ez az MX Linux is alternatíva lehet simán, ha az előbbi kettő nem jön be, és még a Devuan előtt valami mást is ki akarsz próbálni.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#117
üzenetére
Nem vesszük támadásnak. Nem baj, ha vannak kérdéseid, meg az sem baj, ha az egész MX végül nem tetszik. Amiket eddig írtam, csak azért jegyeztem meg, mert próbáltál túlzottan saját szemszögből mindenkire általánosítani.
Egyébként, mivel Debian alapú az MX, épp úgy kell mindent csinálni rajta. Egyedül a szolgáltatások indítása nem olyan, mivel nem systemd-s.
A magyar nyelvű fórumokat már sürgősen el is felejtheted. Van a PH meg a HUP és kifújt. Ezeken meg nem sok ember használ MX-et. Mindenképp angol nyelvű oldalakon kéne tájékozódni. Sajnos ez ilyen műfaj, jobb angolból táposodni, ha Linuxszal mélyebben akarsz foglalkozni, meg sok disztrón áthoppolni. Legvégül minden problémára lelhető megoldás a Debian, Arch, Gentoo Wikijeiben.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#123
üzenetére
Miért ne lenne szabad bármit feltenni, meg kérdezni? Ez nekem még mindig durcizásnak tűnik részedről.
Természetesen az fstab minden disztrón ugyanaz. Ez az udev-es figyelmeztetés csak egy komment az fstab fájl elején. Nagyon gyépéseknek írják oda, hogy nem állandó jelleggel csatolt külső meghajtót ne az fstab-ban csatoljon, mert arról az udev meg gvfs meg hasonló megoldások gondoskodnak komplett DE-s rendszereken. Mivel ha valaki külső meghajtót belegányol az fstab-ba, akkor az egyrészt szuboptimális, másrészt, ha bootkor nincs épp csatlakoztatva, akkor bootképtelen lehet tőle e rendszer.
De az fstab tartalma teljesen szabadon szerkeszthető, lényegében egy üres fájl, azt adsz hozzá, amit akarsz. Megjegyzésben akár Arany János összes verse is hozzáadható, nem lesz relevanciája a működésre nézve. Attól még ugyanúgy lehet csatolni benne mindent, ahogy a többi disztróban, /dev/eszköznév, UUID, PARTUUID, LABEL alapján is, te választod meg a mount opciókat is.
Ha megnyugtat, az általad annyira utált Archon, Gentoon üres fájl alapból, annyira üres, hogy magától létre se jön a /etc/fstab. Annyi a különbség, hogy Arch alatt van genfstab script, ami a már felcsatolt meghajtók alapján megírja neked, de nem kötelező használni, szerkesztheted kézzel is. De Minten, Ubuntun is azt adsz hozzá csatolásnak benne, amit akarsz, akár még a gyári default kommenteket is kitörölheted belőle. Általában a kezdőbarátabb disztrók belefűznek néhány soros kommentet, mert a kezdőket elriasztaná, ha csak egy üres fájl lenne vagy néhány hieroglifának tűnő techno-bla-bla sor lenne benne.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#128
üzenetére
De, szerintem kérdezz. Annak ellenére, hogy nem használok MX-et, egy csomó mindenben akkor is lehet tudok segíteni. Pl. ebben az fstab-os mókában tudtam volna.
Egyébként még mindig azt érzem, hogy nem valódi kérdéseid vannak, csak lehúzni próbálod. Amivel még mindig nem lenne olyan nagy baj, de olyan felszíni dolgokba próbálsz belekötni, hogy mi van az fstab-ban.
A legtöbb disztrón azért egyforma az fstab, mert az elejére szoktak írni kommentben néhány segítő megjegyzést. Egyfajta rövidített használati útmutatót, meg egy példát. De ez nyugodtan ki lehet törölni az elejéről. A lényege az fstabnak az 6 darab, tabbal elválasztott adatoszlop, sorokra bontva.
Pont ilyen volumenű dolgokba szoktak a Windows userek is belekötni. Nem ott van az ikon, nem úgy néz ki, más almenübe van eltéve valami beállítás, mindjárt jön a mérgelődés, hogy semmi nem ott van, szutyok az egész. Közben meg csak az új rendszer egyetlen bűne, hogy nem az, amit ők korábban megszoktak.
Ezt az automountos adatvesztésed sajnálattal hallom. El nem tudom képzelni, hogy egy automount hogy okozhat adatvesztést. De még ilyenkor is áll az sajnos, hogy a többszáz giga adatod nem egy megoldás miatt veszett el kizárólag, hanem mert nem volt róluk biztonsági másolat.
Az fstab mindenesetre nem automount. Pont az a lényege, hogy fix mountolást tesz lehetővé, már a boottól kezdve. Míg az automount meg ideiglenes, amíg csatlakoztatva van az eltávolítható meghajtó a géphez.
-
Frawly
veterán
Kösz szépen, tudni már tudtam róla mindent, ami nekem kell belőle, nincs is vele problémám. Ennek a noauto opciónak sok értelme nincs, de valóban létező lehetőség. A kollégát is csak egy # jellel bevezetett disztrókészítői komment zavart meg, mert nem ezt szokta meg más disztrókon.
@ubyegon: a TRIM-nek megint nincs összefüggése az initrendszerrel. Annyi távolról van, hogy a systemd-s disztrók ezt tipikusan fstrim service-szel oldják meg, de nem mindegyik, az Arch-on pl. az fstab discard paraméter a default. Fstrim-et be lehet ütemezni bármilyen initrendszeren (ha más nem cron-ban), meg bármilyen initrendszeren lehet discard mount fstab paramétert is használni. Gentoo-n nincs default, ott mindent neked kell beállítani, illetve ez Archon is opció, ha az fstab-ot nem genfstab scripttel generálod le.
Azt viszont megértem, hogy systemd-nélküli disztrót használni sok év systemd-zés után furcsa lehet. Nekem is az Gentoo-n az OpenRC furcsa volt, bár könnyen szokom, mert a jóhoz könnyű hozzászokni, egyszerűen felüdülés használni, annyira egyszerű, annyira nincs az útban. Pedig sysvinittel kezdtem linuxozni, de az olyan régen volt, hogy sok mindent elfelejtettem belőle.
De igazából csak a bootkor induló szolgáltatásokat érinti az initrendszer, systemd-től különböző initrendszeren más paranccsal kell hozzáadni az induló szolgáltatásokat, szélsőséges esetben config fájlba beleszerkeszteni.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#133
üzenetére
De, nagyon helyes, hogy ilyen problémákba beleütközöl, meg kérdezel, legalább ezekből is tanultál valamit, az fstab működése, TRIM függetlensége az initrendszertől (ami tény, nem haterség kérdése), stb.. Már emiatt volt értelme MX-ezned, azt kell mondjam. Ha mást nem is tanulsz belőle, már pedig fogsz, akkor már megérte, tágította a látóköröd. Nekem most ugyanez van a Gentoo-val.
Egyébként meg ezzel a windowsos gondolkodással nem hülyének akarlak nézni vagy bántani, de amiket most a legutóbbi időben felhoztál, az mégis a wines gondolkodásra emlékeztet. Felhívtam csak rá a figyelmed, hogy ez hozzáállásbeli hiba.
Egyébként meg ne hogy azt hidd, hogy az MX számodra furcsának tűnő dolgai amiatt vannak mert nem systemd-s. Nem emiatt, a systemd-s disztrók is elég különbözőek, egy Fedora, Arch, Ubuntu egymástól is különbözik, nem csak a csomagkezelő változik, hanem egy csomó megoldás, default beállítás. Neked azért tűnik ennyi minden furcsának, mert túlzottan hozzászoktál az egyféle Mint, egyféle Cinnamon koncepcióhoz. Emlékszem, hogy neked 2 éve már az furcsa volt, hogy van, amelyik disztrón nincs fent default a mesa, GPU driverek, linux-firmware.
Azt tudnád még hány ilyen dologra jönnél rá, hogy ha megnéznél más DE-ket, más WM-eket, terminálos megoldásokat, stb.. Akkor jönnél pl. rá, hogy mi a baj a systemd-vel.
-
Frawly
veterán
Az a helyzet, hogy pedig a systemd init-es része nem lenne túl rossz alapvetően, gyorsan bootol, gyorsan állít le. A gond a többi részével van, hogy egy komplett mini OS, a kernel és az userspace között, és már rég túllépett azon, hogy csak egy initrendszer legyen (átvett már mindent, eszközkezelés, hálózatkezelés, biztonság). Egy nagy bloat valami lett, amire ráadásul minden dependel is. Ez benne a gáz.
REST szerverrel nem volt még dolgom, de engem egyik initrendszer sem zavar, ami nem systemd. OpenRC-vel is ugyanolyan szépen be lehet konfigurálni mindent, és sokkal egyszerűbb, és kevesebb erőforrást is eszik. Igazából akkor jó egy initrendszer, ha transzparens, észre se veszed, hogy van, egyszerűen csak minden működik, nincs az útban, nem ütközöl bele korlátozásokba.
-
Frawly
veterán
Na, fene, micsoda pálfordulás. Pár hete még a másik topikban oltogattál le, hogy a kövek alatt élek, meg az ilyen Arch és MX-féle hipszterdisztrók nem corporate/enterprise kompatibilisek, mert nem megyen’ rajtuk a SAP, meg nem mennek Nextclouddal, meg a systemd is milyen király, mert szabványos. Na, mindegy, nem késő sose észhez térni, üdv a klubban. Várjuk ubyegont is, neki még kell pár év, mire kiért a mint-es ködből és beérik nem annyira mainstream disztrókra. Ez tényleg évek lesznek nála, ő nem csak a homed-t fogja élvezni, de a Xorgd, meg a etcd, meg egy csomó mindent.
Egyébként ez volt Luke Smith YouTube-rel is. Pár hónapja ott osztotta mindenkinek az észt, hogy ne fenyegessük halálosan Poetteringet, meg tulajdonképp nincs baj a systemd-vel, meg möhöőő, aztán mostanra szép sunyi módon ő is váltott systemd- mentes Artix-ra. Ja, valóban nincs baj vele, azért tartott ő is ki mellet. Csak bántani nem szabad, mert a polkorrektség a fő, adjuk inkább simit a buksijára. És itt most nem az zavar, hogy váltott, mert szíve joga, hogy ki mit használ, de akkor előtte ne szónokoljon nyilvánosan, hogy így meg amúgy, hanem álljon ki gerincesen, hogy akkor az volt a véleménye, most megváltozott, tévedett, beismeri, váltott. Nem lenne vele semmi baj.
-
Frawly
veterán
Ezt így nem is írtad, csak áradoztál, hogy a cégek komolyak, azért komoly disztrót használnak, mivel az a tuti. Ehhez én hozzágondoltam, hogy a systemd is alap meg király. Közben meg magad sem ilyet használsz. Mondom, ezzel nincs is semmi baj, tisztán látni sose késő, meg váltani. Szóval egy pozitív dolog összességében.
Továbbá az MX-nek nem sok köze van a debianhoz az apt csomagkezelőn és a deb csomagformátumon kívül. A Debian egy systemd only disztró, systemd-hez fordított, systemd-re dependelő csomagokkal. Persze ez semmit nem von le az értékéből, hogy honnan volt eredeztetve valami.
Bár annyiból neheztelek azért rád, hogy szegény Poettering megdolgozik a homed-vel, erre mind váltotok systemd-mentes rendszerre, így kinek írja szegényke? A végén már csak ő meg ubyegon fogják használni
-
Frawly
veterán
Ehhez a vagy a 440-es LTS driverág való, vagy a 435-ös (nem LTS), elvileg MX-hez jobb lenne az LTS. Azt nem tudom, hogy ezt az MX honnan szedi, a saját tárolóiból vagy a Debian Busteréből, és hogy hogyan hívják ezt a csomagot abban a tárolóban, amit használ.
Meg kell hozzá az xserver-xorg-nvidia-video (hacsak nem Waylandet használsz, akár KDE, akár Gnome, akár valami kisebb waylandes WM formájában), firmware-misc-nonfree csomagok is. Bár erős a gyanúm, hogy jó az a driver, amit feltettél, és nem azzal van probléma, hogy a rendszer ne látná a kártyát, hanem nem tud váltani Intel GPU-ról NV-re, ehhez meg valami Bumblebee vagy mi a rák kell, ilyen GPU-k közötti kapcsolgatásban nincs tapasztalatom, nem tudok benne segíteni.
-
Frawly
veterán
Azt egyébkét is átváltod, MX-Linux nélkül is IDE módra. Ezért én emberek fejét szoktam levenni, mikor meglátom, hogy 2020-ban még IDE módoznak. Az IDE mód a BIOS-okban csak legacy okból van meghagyva, ha valaki olyan retro/legacy OS-t futtatna, amihez nincs AHCI/SATA driver. Az újabb alaplapokról már le van hagyva az IDE mód, az én 2018-as MSI Mortar B450-es Ryzen lapomon már nincs is IDE mód. Most 2020-tól pedig az Intel vezette be, hogy az új alaplapokon nincs Legacy BIOS / Legacy boot sem, nem csak hogy IDE mód nincs. Tehát már ki van kényszerítve az UEFI, UEFI/EFI boot, GPT, AHCI/SATA-mód.
Aki meg legacy rendszert akar futtatni, megteszi virtuális gépben vagy emulátorban.
-
Frawly
veterán
Tapasztalatom szerint a Linuxnak mindegy szokott lenni, hogy AHCI vagy IDE. Mindkettőt jól kezeli. Általában pont ez a csapdája, hogy sok v1.0-ás felhasználó még egy régi Windows-verzió (XP) driverproblémája miatt egyszer átállította IDE-re a SATA vezérlőt, aztán úgy felejtődik évtizedekre, és a SATA meghajtók, főleg SSD-k nem futják ki azt a teljesítményt, amit tudnának.
Pl. az AHCI-ben a SATA2-től kezdve ott az NCQ, ami 32 fájlműveletet tud sorakoztatni, összevonni, ami pl. megnöveli az I/O teljesítményt. Persze, gyengébb, mint az NVMe 65536 sorlimitje, de mégis csak valamennyire párhuzamosítja a műveleteket. Az IDE mód nem támogat kötegelt feldolgozást, minden művelet lineárisan egymásután végrehajtódik. Ez már HDD-knél is baj, mert az NCQ kíméli a HDD-t is, hiszen több összevonható lemezműveletet összevon egy olyan műveletbe, ami azonos fejmozgással végrehajtható, így pl. ha a fej egymás után lévő, sorban álló fájlműveletekkel érintett szektorcsoportok felett suhan el úgy is, akkor ezeket soron kívül végrehajtja együtt a vezérlő, így a fejnek nem kell összevissza ugrálnia, meg visszapozicionálgatni minden egyes művelet előtt, hanem egy végigpásztázás közben hatékonyabb csokorban hajtódnak végre a műveletek, ez kisebb mechanikai terhelés a HDD-nek, kevesebb zajjal, melegedéssel, fogyasztással jár. SSD-nél meg főleg a random lemezműveletek párhuzamosítása miatt kell ugyanez.
IDE módot csak akkor használunk, ha valami retró OS csak ezt támogatja, vagy valami régi AMD-s lap, amiben még olyan szutyok SATA vezérlő van, ami nem támogat AHCI/NCQ-t, vagy támogat, de a spéci vezérlő miatt a SSD TRIM nem támogatott.
Ez most házi feladat is lesz, minden PH-s linuxos bemegy a BIOS-ba, és szépen megnézi a SATA vezérlő beállításait. Ha megtudom, hogy valaki 2020-ban még linuxosként IDE móddal szenved, azt elpicsázom léccel. Nem ilyen erotikus, pajkos fiú voltam jelleggel, hanem rohadt nagyon sózok a seggére, ha kell, a léc is élére lesz fordítva. Szól ez ubyegonnak is, nem érdekel a HP BIOS, meg hogy a Mentás Cinmanó jól fut IDE-módban is.
Ennél már csak a régi lapokon lévő IDE mód volt rosszabb, mikor még a láma felhasználó az UDMA módot sem kapcsolta be, hanem PIO0 módban ment az egész, és minden intenzívebb fájlműveletkor a proci beállít, mint a szög.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
Rád már nem fog a léc lecsapni, mert átállítottad
Remélem az összes gépen. Csak azoknak adok ez alól felmentést, akik NVMe SSD-t használnak, és nincs a gépben semmilyen SATA, M.2 SATA, mSATA meghajtó, se SSD, se HDD, vagy csak egy SATA ODD. NVMe eszközöknek mindegy, mert nem a SATA vezérlő hajtja őket, nem ismernek sem AHCI, sem IDE módot, nem kell nekik külön TRIM sem. SATA ODD-nél meg mindegy, nem az lesz a szűk keresztmetszet, annak megint mindegy milyen módban van hajtva. Mindenki másnak suhanni fog a léc.Windowsos emberkéknek nehezebb átállítani, bár a Vista óta két egyszerű trükk van rá, egy csökkentett módos meg egy registry hackelős, ezek egészen Win10-ig bezárólag működnek. Linuxon simán átállítható a BIOS-ban, következő bootkor már a kernel detektálja a lemezvezérlő módját. XP és régebbinél van az, hogy nehéz lemezvezérlő módot váltani, lehetséges, de nehézkes, érteni kell hozzá, INF fájlokat átírogatni, csökkentett móddal trükközni.
Az is igaz, hogy 2020-tól inteles lapokon nincs már IDE mód, egyes modern AMD lapokon már 2017 óta nincs. Pl. az én MSI Mortar B450-es AM4 lapomon (valami 2018-as vagy 2019-es lap) már nincs IDE mód. Inteleseken 2020-tól már Legacy/CSM BIOS boot sincs, AHCI módban sem.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
XP alatt is megy az AHCI. Csak telepítéskor vagy F6-tal kell beadagolni neki a SATA/AHCI drivert, vagy nLite-tal beleintegrálni az XP telepítőjébe, és akkor megint jó vagy, kiírod Rufus-szal az XP telepítőt egy USB pendrive-ra és már mehet is az XP install, ha erre lenne szükség (pl. retró játékokhoz). Akkor nem kell semmit IDE-be állítgatni. Vagy feltelepíted IDE módban az XP-t, és telepítés után trükközöd ki az AHCI módot. Megvolt ennek anno is a kulturált módja, csak sokan lustaságból meg hozzá nem értésből inkább átnyomták IDE-re és többet rá se néztek, pedig azóta Win7-10-et használnak, meg Linuxot. Elfelejtették, mert ha SSD, IDE módban sem tűnik lassúnak, szekvenciális értékekben nem olyan nagy veszteség, csak randomban, meg a HDD erősebbek kapar AHCI nélkül.
Igaz Linux alatt elve nem kaparnak a HDD-k, talán még IDE módban sem, mert annyival jobbak a linuxos fájlrendszerek, nem töredeznek, mint az NTFS, meg a kernel cache-elése is jobb, így sokkal simábbak a fájlműveletek, talán még a Linux kernel ütemezője is pótolja valamennyire az NCQ ütemezését. Engem anno meglepett, mikor Linuxra váltottam egy régi laptopon (igaz eleve bekapcsolt AHCI mellett), hogy XP alatt a HDD ilyen kapargó seekhangot adott, Linux alatt, meg csak a HDD LED villogott, fülem odatartottam, és hangtalanul működött a HDD, sima állandó motorhangon felül nem volt semmilyen seek-hang, meg kaparás. De ez teljesítményen is látszott, nem a szekvenciális átvitelen, abban nem volt nagy különbség, hanem pl. mikor sok random művelet van, pl. nem indexelt partíción kerestem valamit Total vagy Double Commanderben, ~40 ezer fájl között hosszú percekig kapart a HDD XP-n, Linux alatt ugyanaz a Double Commander átnézett ~200 ezer fájlt pár másodperc alatt, olyan gyorsan pörgött a fájlszámláló, hogy nem bírtam elolvasni, hangtalanul tette a dolgát a HDD, az állam kerestem a földön, hogy milyen megdöbbentő különbség, hogy lehet ezt így is. Ugyanaz a laptop, ugyanaz a bűn lassú 5400 rpm-es SATA laptop HDD volt benne, valami 160 gigás Hitachi-borzalom. Bootideje is durván jobb volt a Linuxnak. Ezt nem értik a Win Pistik, hogy a Linuxnak nem az a lényege, hogy nem kell érte fizetni, hanem ugyanazon a hardveren sokkal jobban fut, nincsenek b*zi MS technolgóiák miatt durva overheadek, nem kell állandóan vírusirtónak meg mindenféle MS service-nek futnia a háttérben, a kernel hatékonyabban használja az erőforrásokat, nem kell mindenféle driverrel szerencsétlenkedni, az user dönti el mikor frissít, az egész sokkal simább, nagyobb szabadság, megbízhatóbb, eltörés-mentesebb. Ja, tanulni kell hozzá, meg 1-2 progi helyett másokat megszokni, workflow-n kicsit módosítani, de elengedhető a Windows, ha valaki nem balfék.
Ugyanez volt az atomos EEE-PC netbookon is, mikor még azon toltam, Win7-XP használhatatlanul lassú volt rajta, Arch Linux LXDE-vel meg ugyanazzal a Pale Moon-nal egész használható sebességgel futott rajta, annak elég volt a szűkös 1 GB RAM is. Windows alatt csigalassú volt az egész gép, még XP-vel is, HDD csak kapart összevissza, meg swap-hegyekbe futott a történet állandóan, pár napig bírtam, szedtem is le, hogy csak nyekkent.
-
Frawly
veterán
Ezeket nem használom, de simán lehetséges, és nem az MX Linux hibája. A Wine pl. minden disztrón asszociálja a .jpg fájlokhoz a Wine Internet Explorert. Ez a frissítési mechanizmus hibája, hogy defaultra állítja a társításokat.
Szerencsére én ebbe már nem futok bele, mert nem használok GUI fájlkezelőket, csak terminálosakat, azokban meg a configfájlban van lerögzítve, hogy milyen kiterjesztés (én így hívom, noha Linux alatt nincs kiterjesztés) mivel nyíljon meg, és nem GUI, X, freedesktop társítások alapján kerül ez eldöntésre.
A megoldás az lenne, ha a csomagkezelő érzékeli, hogy frissítésről van csak szó, akkor a társítást állító scriptet nem futtatja le, csak első telepítéskor.
Új hozzászólás Aktív témák
lo Egyre többen használják az MX-Linuxot, de nagyon sokan nem ismerik a benne rejlő lehetőségeket.
