Hirdetés
Új hozzászólás Aktív témák
-
Dilikutya
félisten
válasz
#06658560
#123
üzenetére
Vezetékkel. A németek készítettek irányított rakétákat (Ruhrstal X–4, X-7) a háború alatt, de éles bevetésükre nem került sor. Kilövéskor egy vékony vezetéket húzott magával, azon kapta az elektromos jeleket.
A R4M-et nehezen manőverező célpontokra lőtték ki, mivel az viszont nem irányított típus volt.
-
#123
#06658560
törölt tag
frostitualt
#118
#06658560
törölt tag
válasz
frostitualt
#118
üzenetére
Az irányított rakétákat hogy irányították?
-
#121
Dilikutya
félisten
frostitualt
#118
Dilikutya
félisten
válasz
frostitualt
#118
üzenetére
Bombázónak épült, nem vadászgépnek. Vadászgépnek ez a kialakítás teljesen alkalmatlan volt, hiába gyors, de olyan manőverezésre távolról sem volt képes, mint egy vadászgép. Röhögve szedték volna le a brit vadászok. A harmadik tesztrepülésen kigyulladt az egyik hajtóműve, a pilóta nem tudta lehozni egyben.
-
#119
Cifu
félisten
frostitualt
#116
válasz
frostitualt
#116
üzenetére
az a különbség hogy a ho229 tényleg repült és jól repült...
Mi alapján is állítod ezt? Mindössze a Horten H IX. V2 protogép repült összesen mintegy két és fél órát, mielőtt lezuhant 1945 február 18.-án. Ennyi tapasztalat volt, és amennyire én a forrásokból kisilabizáltam, a meglehetősen jó irányíthatóságot a farok nélküli kialakításhoz mérték. Semmi rendkívülit nem csinált soha, szóval érdekelne, miért is állítod, hogy "jól repült"...
az xb meg gyakrolatilag vezethetetlen volt...
Te valamit keversz, az XB-35-nek a meghajtásával volt probléma, káros rezonanciák alakultak ki, ami leginkább az ellenforgó légcsavarok és az erőátvitel kialakítása miatt volt. A hosszirányú instabilitása a vártaknak megfeleően alakult, az AAF várt el ennél stabilabb gépet (mivel a pilótának folyamatosan "kormányoznia" kellett, hogy stabilizálja a gépet, így egy bombázógéphez mérten sok dolga volt). A program továbbhaladtával mind az YB-35, mind az YB-49 és YRB-49 gépek a lehetőségekhez mérten jól manőverező gépek voltak (bombázókról beszélünk, tehát nem várt el extrém dolgokat tőlük a légierő).
és szinte centire ugy néz ki mint a b2 sárkényszerkezet, motorelrendezés, stb csak 1944-ben épült..
Ha centire úgy néz ki, akkor nagyon rossz lehetett a H IX. V2 pilótájának, ugyanis a B-2A teljes egészében számítógépek által vezérelt gép, a kialakítása miatt instabill, így pl. a felszálláskor készült képeken lehet látni, hogy "ricsajoznak" az elevonjai. Ez azt hiszem úgy el is mond e téren mindent.
Egy apróság: motornak a belsőégésű dugattyús erőforrásokat hívjuk, a gázturbinás erőforrásokra hajtóműként hivatkozunk.
a ho-229 nem kisérleti gép volt hanem vadászgép lopakodó jellemzőkkel
Mivel sose repült, csak a kísérleti H IX V2, így érdekes ez a kijelentés...
azért nem eröltették mert nem volt szükség lopakodó gépekre csak később az elektronika fejlődése miatt.
Ezzel az urban legenddel az a probléma, hogy ahogy a soka ajnározott BBC dokumentum (?) filmben is bemutatták, a Ho-229-nek a Bf.109 radarkeresztmetszet-értékének ~80%-a volt az akkori brit radarok frekvenciáján. Magyarul nem igazán tudta volna meglepni a briteket, és a "lopakodóképessége" nem létező fogalom. A méretéhez képest nem volt rossz, de semmi rendkívüli képességgel nem rendelkezett.
(ami nyilvánvalóan egy zsákutca mivel radart zavarni sokkal hatékonyabb az oroszok ebbe az iránya fejleszettek.)
Értem. Ezért építik ezek az oroszok lopakodóra a PAK-FA vadászbombázójukat. Logikus...
-
#118
frostitualt
tag
Dilikutya
#117
frostitualt
tag
válasz
Dilikutya
#117
üzenetére
a ho-229 nem kisérleti gép volt hanem vadászgép lopakodó jellemzőkkel, irányitott rakétákkal. kisérleti csupaszárny gépek már a 30-as évektől épültek. azért nem eröltették mert nem volt szükség lopakodó gépekre csak később az elektronika fejlődése miatt. (ami nyilvánvalóan egy zsákutca mivel radart zavarni sokkal hatékonyabb az oroszok ebbe az iránya fejleszettek.) a korai jet-el tényleg hasonlóak voltak mig15, sabre mivel mindkettő német terveken alapult igaz angol axiális hajtóművel mivel a német centrifugális gázturbinák nem voltak jók igazán.
-
#117
Dilikutya
félisten
frostitualt
#116
Dilikutya
félisten
válasz
frostitualt
#116
üzenetére
Nem voltak azért a németek olyan zsenik. Az amerikaiak az XB-49 után egy darabig nem erőltették ezt az elrendezést, pedig a rendelkezésükre álltak a félkész Ho229-ek. A sárkányszerkezet elrendezésbeli hasonlóságainak feltehetően aerodinamikai okai is vannak, a szovjet/orosz vadászgépek sem sokban különböznek az amerikaiaktól.
Amúgy a Northrop N-1M már 1941-ben repült, 4 évvel a Ho-229 előtt.
-
#116
frostitualt
tag
Cifu
#114
frostitualt
tag
az a különbség hogy a ho229 tényleg repült és jól repült az xb meg gyakrolatilag vezethetetlen volt... és szinte centire ugy néz ki mint a b2 sárkényszerkezet, motorelrendezés, stb csak 1944-ben épült..
a hidegháborús technológia orosz és murcan egyetemben, mind a lopott wh2-es német kutatásokra épült.
-
mrhitoshi
veterán
Szerintem, ha valami nemzetek feletti katasztrófa történne
Amire elég nagy valószínűség van mostanság. Meteoritok. 1:40-hez eséllyel meg is történik egy nagyobb katasztrófa 30 éven belül.
És még csak most tartunk ott, hogy elkezdték propagálni ezt a veszélyt, és most látnak neki a védelmi rendszereket kiépíteni. Lehet már túl későn. Ebbe kellene pénzt ölni, nem a gyerekes marhaságokba.
Hozzáteszem Június 30.-a az első meteoritok napja.
-
#114
Cifu
félisten
frostitualt
#113
válasz
frostitualt
#113
üzenetére
Jajj. Mikor felejtődik már el ez Ho229-ből másolták a B-2A Spirit városi legenda?
Jack Northrop nyilván sose létezett, ahogy a munkássága sem, sőt, a Northrop XB/YB-35 és YB-49-esek sem.
Csakmertazértanémetekmindentjobbantudtakesnekikkellettvolnagyőzni...
-
Ez igaz, de nem lenne kötelező, hogy csak akkor jusson pénz űrkutatásra, ha azt háborúban szeretnék felhasználni
A Space Shuttle program 1986 után ha jól rémlik 3 utat leszámítva, illetve a teljes ISS program tisztán civil program, például. Korántsem igaz, hogy az űrkutatás tehát háborús célra kap csak pénzt, inkább arról van szó, hogy a katonai felhasználás volt az elsődleges hosszú ideig, és ma is sok téren ez viszi a prímet.
Simán ki lehetne hagyni az ok-okozat láncolatból a gyilkolósdit, helyette direktben azt mondani, hogy a kutatásokra kell pénzt fordítani, mert nagyon hasznosak közép- és hosszútávon.
Ez egy befektetés, kérdés, hogy mennyire térül meg. Mivel a megtérülés kockázata magas, ezért kerülik el a pénzügyi befektetők ezt a piacot, és inkább a milliomosok hóbortja (a SpaceX ugyebár a PayPal-os Elon Musk oldaláról, a Stratolaunch a Microsoft-alapító Paul G. Allen oldaláról, vagy például a Blue Origin az amazon-alapító Jeff Bezos oldaláról).
Az államoknak ebbe befektetni nagyon macerás, ez jól látható az ESA vagy a NASA oldalán. Az ESA esetén például az Ariane 6 programnál folyt a lobby, hogy szilárd, vagy folyékony hajtóanyagú rakéta hajtsa meg. Az Olaszok inkább az előbbi mellett voltak, mert Olasz cég gyártaná ez esetben a hajtóműveket. A németek pedig a folyékony hajtóanyagú Vulcain hajtóművet gyártották az Ariane 5-höz, és tették volna ezt az Ariane 6 esetén. Vagyis nem azt nézték, hogy melyik a technikailag jobb megoldás, hanem azt, hogy kinek a területére hoz befektetést az ESA....
Amíg ilyen a szemlélet a civil állami űrprogramoknál, én nem igazán értem, hogy egyáltalán hogy kerülnek elő ilyen állítások, amivel te is jössz.
Szép utópia lenne, de a világ nem így működik...
-
azbest
félisten
Ez igaz, de nem lenne kötelező, hogy csak akkor jusson pénz űrkutatásra, ha azt háborúban szeretnék felhasználni. A háborúsdi jó indok volt arra, hogy pénzt kaphassanak a kutatók is. Simán ki lehetne hagyni az ok-okozat láncolatból a gyilkolósdit, helyette direktben azt mondani, hogy a kutatásokra kell pénzt fordítani, mert nagyon hasznosak közép- és hosszútávon.
Szóval igaz, hogy a háborúra hivatkozva lehet legkönnyebben pénzt szerezni, de lehetne ez máshogy is. Szerk: de ehhez fel kéne nőni az emberiségnek. Szerintem, ha valami nemzetek feletti katasztrófa történne, még akkor is egymást önlé néhány hatalommániás idióta, aki inkább elpusztul, minthogy másnak is jó legyen.
-
vzozo
senior tag
Az igen súlyos tárgyi tévedéseidet néhányan már helyretették, ezért én nem leszek az x+1. ember, aki kijavít. Ellenben egy jótanács, már ha magyar vagy: orosz seggnyalónak lenni a történelmünk ismeretében csak igen rövid időre érte meg, és általában csúfos véget értek ezek a periódusok.
Most sem lesz másként.
-
Geffry
aktív tag
A szónoklatom golfos példája pontosan a későbbi Holdraszállások érdektelenségét kívánta összegezni
Nem mondtam hogy én tudom a nagy igazságot mindenre és nem is vagyok önjelölt tudós reakétatechnikus stb.
Gyerekkori hobbim a csillagászat és úgyfest pechemre az a fajta vagyok aki például '97 nyarán majdnem maga alá h&gyozott 10éves kissrácként amikor megtudta hogy valaki lerakott egy távirányítós kisautót a Marsra... "Ha ez sikerült, mi jöhet még?" Nem tehetek róla, merek álmodni. Én vagyok ezért a hülye.Egy véleményt kívántam bedobni a közösbe hogy aki akar az gondokozzon el ezen a nézőponton is, aki meg nem, azt pedig eszem ágában sincs meggyőzni arról hogy ő tévedne.
-
#104
Stauffenberg
nagyúr
mrhitoshi
#101
Stauffenberg
nagyúr
válasz
mrhitoshi
#101
üzenetére
"A hidegháború technológiailag nézve előnyös volt."
Az mondjuk nem tudom feltűnt-e, de a hidegháború éppen most éleződik ki újra. A GCHQ jelentése szerint Nyugat-Európában már ismét annyi orosz kém van, mint a történelemkönyvi értelemben vett hidegháború tetőpontján (1960-70).
A Szovjetunió széthullása hozott ugyan egy átmeneti látszólagos nyugvást, de ennek már vége, újból fellángolt a NATO - orosz ellentét, fokozódik a paranoia, ismét sűrűn fordulnak elő fenyegető incidensek (az oroszok nukleáris fegyverek bevetésére alkalmas repülőkkel és tengeralattjárókkal kóstolgatják a nyugati légtereket és felségvizeket, de már konkrét európai városok elleni atomtámadásokat is belengettek, ezzel párhuzamosan erős dezinformációs/propaganda tevékenységet is folytatnak Európa-szerte).
Szóval most ezt nagyon rosszul időzíted, mert ha valamikor, akkor most aztán tényleg nehéz lesz alávágni a katonai célú kiadásoknak, nem beszélve arról, hogy most nem is kettő, hanem inkább három hatalmi pólus rajzolódik ki, mert vegyük ide azt is, hogy egyre több elemző szerint az Iszlám Kalifátus meg fog szilárdulni és őket még minimálisan sem kötik a nemzetközi jogi normák, mint ahogy például az oroszokat igen (az más kérdés, hogy az orosz, beszivárgásra épülő agresszióval nem nagyon tud mit kezdeni a nemzetközi jog).
-
válasz
mrhitoshi
#101
üzenetére
Lent felsoroltam a négy legnagyobb űrügynökség kiadásait, ez kb. lefedi a védelmi kiadásokra legtöbbet áldozó országokat (ESA esetén Németország / Nagy-Britannia / Franciaország). Szóval ugyanazokról beszélünk.
A nincs konfliktus pedig hát... Khmm... A közel-kelet északi része kvázi lángokban áll az Iszlám Állam / Iszlám Kalifátus által. Itt a szomszédunkban, Ukrajnában is a függetlenségi harcokban csak idén mintegy 1500 ember vesztette életét, és akkor lehet tovább sorolni a példákat (Kasmír, Palesztína, Szomália...).
Nem tudom, mi minősül neked konfliktusnak, ha ezek az értékrended szerint nem azok...
-
Szép dolog ez a pacifizmus, és félreértés ne essék, én is szeretnék egy Star Trekben felvázolt idealisztikus világban élni, de micsoda-csoda, még a Star Trekben is mindig találtak okot a háborúzásra.
Azért ne felejtsük el azt sem, hogy a sorozatban-filmekben a Föderációs flottát is békés, felfedezőknek állítják be... Ahhoz képest van némi fegyverzet rajtuk... Szóval jó dolog a pacifizmus, de azért inkább tudd magadat megvédeni.
-
mrhitoshi
veterán
akkor mit fogsz csinálni?
Ugyanazt, mint most. A 2, legyen 3 nagyobb hatalmon kívül kb mindenkit fel lehetne őrölni. Most nem akarom ezt fejtegetni, mert nagyon sok offot szülne, viszont nagyon félrement a mondanivalóm. Nem emeltem ki a lényeget, viszont a fókuszmondat megvolt. Ha ennyi pénz megy a hadiiparba, akkor legalább lenne konfliktus, de nincs, így értelmetlen. A hidegháború technológiailag nézve előnyös volt.
-
válasz
mrhitoshi
#95
üzenetére
Ez szép és jó, de az űrkutatás 1969 után saját lábon áll. Az internet értékelendő. Manapság konkrétan hadiiparra semmi szükség nincs, annál nagyobb űrkutatásra, vagy alapkutatásokra.
Muhahaha.... Az amerikai védelmi minisztérium nélkül nem lenne GPS, a szovjet hadsereg és haditengerészet nélkül nem lenne GLONASS. Nem lennének időjárás-radarok, nem lenne műholdas kommunikáció. Még a SpaceX első Falcon 1-es indításait is a DoD és a DARPA pénzelte. Ha ők nem lettek volna, alighanem nem lett volna tegnap Falcon 9 / Dragon indítás...
Manapság konkrétan hadiiparra semmi szükség nincs, annál nagyobb űrkutatásra, vagy alapkutatásokra.
Oké, ha holnap lerohan valaki a hadseregével, mert ő meg arra áldozott, és megszáll, akkor mit fogsz csinálni? Nézel ki bölcsen a fejedből, hogy dehát az emberiség javát akartad?
Szép dolog ez a pacifizmus, és félreértés ne essék, én is szeretnék egy Star Trekben felvázolt idealisztikus világban élni, de micsoda-csoda, még a Star Trekben is mindig találtak okot a háborúzásra. Aki pedig nem készül a háborúra, az előbb-utóbb úgy jár, mint például Tibet...
@Geffry / #99: Az Apollo-13 esetében pedig már kis túlzással a kutya se lett volna kiváncsi rá, hacsak nem történik a baleset. Az Apollo-17 nézettsége sehol sem volt az Apollo-11-hez képest, az emberek akkoriban úgy voltak vele, hogy na, megint leszálltak...
-
Geffry
aktív tag
válasz
mrhitoshi
#93
üzenetére
Erre már ki sem tértem, mert az iratom kezdte elveszteni a koherenciáját így is... de ha már százalékokkal dobálóztam akkor csak egy nagyjából statisztikát idedobnék, szintén nem biztos hogy teljesen akurátus vagy naprakész adatokkal.
A hadiipar kiadása világszerte: 2100 milliárd dollár. Az űrkutatásra szánt pénz világszerte 38 milliárd dollár.
De amíg egy új generációs tank legyártása csak ellenszenvet szül és mégnagyobb kiadásra buzdít másiokat, addig ha például megnézzük hogy az Apollo 11 leszállását, gyakorlatilag egy emberként nézte az egész világon mindenki aki csak egy tévékészülék közelébe juthatott...
-
#98
Stauffenberg
nagyúr
mrhitoshi
#93
Stauffenberg
nagyúr
válasz
mrhitoshi
#93
üzenetére
"És úgy dobálják ebbe a pénzt, mint ha lenne valami kézzelfogható konfliktus...."
Miért kéne ehhez konfliktus? Az USA-ban a hadiipar a legnagyobb közpénz kifizetőhely, mint nálunk az autópálya építés. De egyébként konfliktus van mindig, ha más nem, akkor egy kiújuló hidegháború, ami a hadiipari költéseket csak fokozni fogja.
-
Carl Sagan zseni volt, és képes volt megmozgatni az embereket. Újkorban például Neil de Grasse fogható hozzá, zsenális előadói zsánere van.
Ugyanakkor az Apollo-program is egy hidegháborús versenyből fakadt, és ezért áldoztak rá annyit. Nemzeti büszkeség hajtotta a Kennedy-bejelentést, ami mögé felsorakozott egy ország. Csakhogy pár év után, különösen az Apollo-1 balesete miatt (aki nem ismerné: az indítóállványon, egy gyakorlat közben tűz ütött ki a kapszulában, és a három fős személyzet bentégett), aztán már más okból is. Az űrrepülőgép-programot a NASA-nak az eredetileg elképzelthez képest töredékpénzből kellett csinálnia, és valahol a NASA pökhendisége is felelős volt a kialakult helyzetért, a NASA sem egységes, komoly feszültségek voltak a robotmissziók támogatáói és az emberes missziók támogatói között. Az Apollo-program idején szinte csak a Holdraszállást támogató Surveyor-program élvezett teljes értékű támogatást, holott a Pioneer, sőt, a későbbi Voyager-szonda elképzelési is ekkoriban fogantak meg, de komoly harc folyt azért, hogy ezek megvalósulhassanak, mert az emberes program ennyivel kevesebbett kaphatott.
Érdekes az is, hogy folyton a NASA-val jön mindenki, de itt álljunk meg egy percre - az orosz Roszkozmosz 5,6 milliárd dollárnak megfelelő rubet, az európai ESA mindössze 5,15 milliárd dollárnak megfelelő eurót költ az űrkutatásra, a kínai Kínai Nemzeti Űrügynöksé pedig mindössze 1,8 milliárd dollárnak megfelelő jüant - míg a NASA majdnem 18 milliárdot. Szóval khmm...
-
MK VII
veterán
válasz
mrhitoshi
#93
üzenetére
"És úgy dobálják ebbe a pénzt, mint ha lenne valami kézzelfogható konfliktus...."
Konfliktust azt majd csinálnak csak legyen meg hozzá a fegyverkezés..
Nem véletlenül vannak a terrortámadások és Amerika által gerjesztett feszültségkeltés szerte a világon..
Sok a fegyverük, nem véletlenül ölték bele a pénzt. Csinálni kell a konfliktust, hogy ne vesszen kárba a sok bele fektetett dollármillió és viszontlássanak belőle.. Ördögi kör..
"Nem az a baj, hogy nem tudjuk etetni az éhezőket, hanem, hogy nem tudjuk jóllakatni a gazdagokat.." <-- Ez az alapvető probléma. Vannak emberek a földön akiknek a pénz már csak fogalom, mert, ha akar valamit akkor elé teszik. Na ezeknek az embereknek a 'Világ nem elég' ahogy az egyik James Bond rész címe is erről árulkodik és mindent akarnak! -
mrhitoshi
veterán
A probléma ott kezdődik, ha elfogadom azt a gondolat mentet amit felvázoltál, hogy a mai napig több milliárd megy el feleslegesen a hadiiparba. Sokan mondják, hogy mennyire felesleges az űrkutatás, na hát ha az űrkutatás felesleges, akkor hadiipar mi ? feketelyuk ?
És úgy dobálják ebbe a pénzt, mint ha lenne valami kézzelfogható konfliktus.... -
MK VII
veterán
Nagyon jó volt olvasni amit leírtál. Teljesen egyetértek veled.
És alapvetően az ma a nagy probléma, hogy a legkisebb dolgokhoz sem vagyunk kellőképp összetartóak. Lásd magyar politika... Nem is kell messzire menni.. Pedig csak egy kis önfegyelem kellene minden magyar részéről és Magyarország nem itt tartana ahol. Csak az a baj, hogy a legtöbb ember nem lát önagán kívülre és csak azt tartja szem előtt, hogy neki mi a jó...
És akkor csak egy kis országról beszéltem.. Világviszonylatban az összetartás még nehezebben kivitelezhető sajnos..
-
Geffry
aktív tag
Próbálnék a fentiektől függetlenül és valószínűleg kissé prózaibban hozzászólni. Sok érdekes dolog hangzott el az előttem megszólalóktól és páran már rátapintottak a lényegre, (legalábbis szerintem) de szeretnék egy véleményt megosztani. Igyekszem összeszedni a gondolataim, ne haragudjatok ha nem sikerül, nem kötelező végigolvasni a hülyeségeim.
A legnagyobb problémája az űrkutatásnak, mint mindennek... nem a pénz... hanem mi vagyunk.
"A világűr egy olyan távoli dolog, annyira bonyolult és felfoghatatlan" és hányszor hallottam hogy a csillagászatot csak néhány ember tudja felfogni aki ezzel foglalkozik. Nameg persze mi hasznunk van abból hogy egy fazon elüt egy golflabdát a Holdon? Sorolhatnám még a földhözragadt gondolkodásunk példáit. Szerintem a beszűkült látókörünk szab igazi határt a kutatásnak és nem az anyagiak.
Az Apollo program az amerikai költségvetés 4,5%-át élvezhette, a NASA jelenleg legjobb tudomásom szerint (javítsatok ki ha rossz adat) max 0,5%-ból gazdálkodhat. Hihetetlennek tűnhet, de ha arányosan átszámoljuk, akkor ha veszünk egy ollót és belevágunk ennyire az adófizető dollárba, akkor éppcsak a tintát érintjük. Elég nyilvánvaló hogy sajnos a NASA is kénytelen a legolcsóbbat használni és így fel kell adja a megbízhatóságot.
Jó példa még ide a Rosetta küldetés, a kivitelezéstől a 10+ évnyi üzemeltetésig kiszámoltam, hogy az összköltsége, az Unió teljes lakosságát nézve, /amiben tudom hogy rengeteg kisgyerek, kisnyugdíjas, létminimum alatt élő, stb van/ úgy nagyjából fejenként 3€-ra jön ki. Van aki ennyit költ egy nap cigire...A múlthéten ért véget Kickstarteren egy gyűjtés egy régi új ötlet finanszírozásának az utolsó löketére. Dagadó májjal mondhatom hogy az első nap ott voltam és mindössze egyetlen nap elég volt hogy az alap célkitűzést "elérjük", ami már önmagában elképeszztő, de végül 23331 ember több mint 1241000$-t dobott össze egy közös cél érdekében. Leosztva ez fejenként alig több mint 50$ ami még magyar zsebbel is többnyire megfizethető...
Az emberiség többször bizonyította, hogy ha van egy célkitűzése, akkor el fogja érni, mindegy milyen áron. Szükségünk van erre, talán létszükség. Az őseinknél sem volt ez különb, néhányan a közösségből mindig menni akartak, szinte ösztönösen hívta őket az út és végül ezeknek köszönhette a törzs vagy talán az egész fajunk a túlélését. Persze manapság már nem nagyon van hova menni a Földön. Az óceán közepén és még a sarkkörökön is élnek emberek, mondhatni a saját sikerünk áldozatai lettünk.
A letelepedett, városiasodott, materialista életmódunk elkényelmesített bennünket. A régi idők nagy kutatói manapság javarészt otthon maradnak és a valamikori nagy kívácsiságunk, újdonság iránti vágyunk kimerül abban hogy egy simogatható műanyagdarabb egyel magasabb számozására várunk. Ezek Carl Sagan gondolatai, az enyémekkel felfrissítve...Valószínűleg mostanra elvesztettem a hallgatóság túlnyomó részét és csak a legvadabbak maradtak velem, amit megértek mert kissé én is belegabalyodtam a mondandómba. De a lényeg talán az volna hogy ha nagyobb hangsúly kerülne arra, hogy az űrkutatás egy közös emberi cél, nem orosz, amerikai, japán vagy akármilyenisztáni hanem emberi, globális erőfeszítés lenne, akkor talán a mi perspektíváink is megváltoznának.
Egy új űrszonda valamelyik boylgóhoz, vagy netán az évtizedes, ha nem épp évszázados álom az első Marsraszállásról, csak a távoli jövőben hozhat majd eredményt, ami semmiképp sem fér össze a mai ember "mindent most és azonnal" mentalitásával, de ha csak egy kicsit is félre tudjuk tenni az önzésünket akkor rájöhetünk hogy ezek a hosszútávú dolgok mind csak azt sugallják hogy van jövőnk. Hogy értsétek: én a nyomorult magyar fizetésemből 100$-ért vettem magamnak egy célt 2016-ra, csak egy molekula vagyok a nagy képben de az én nevem is lehetővé teszi a "Fényvitorla" létrejöttét. Van egy olyan jövőképem amire úgy érzem érdemes várnom, értelmet ad annak hogy megdolgoztam azért a pénzért és talán későbbi generációk is profitálnak majd belőle... (ez most szemléltetés volt, nem a mellemet akartam döngetni hogy én milyen nagyvonalú vagyok)Ezen a ponton talán inkább abbahagyom mert már szinte semmi köze nincs a mondandómnak az alap cikkhez... szóval TLDR:
Az űrkutatás nehéz, áldozatokkal jár és sosem lesz zökkenőmentes. De egyikönk sem szeret easy módban játszani. Ha már kifizettük a pénzt a játékért akkor elvárjuk a kihívást és ez itt sem kellene másképp legyen. Főleg azért nem, mert ha most feladnák mert ez nem sikerült, akkor mindhiába volt minden eddigi erőfeszítés. Páran írták hogy sokan meghaltak már a technikai nehézségekből és emberi mulasztásból eredő hibák miatt, ha akkor feladták volna akkor miért haltak ők meg? Aki űrhajósnak megy az szerintem tudja mit vállal és tudja hogy nem csak magáért teszi.
Ez most egy sajnálatos hír volt, de nem mutogatnunk kellene szerintem hanem reménykednünk hogy ez egy lecke lesz és ebből okulva többé ilyesmi nem fordul elő. -
@Borisz76 / #11: Valami ilyesmire gondolsz?
@Zeratul / #32: Az Enyegiának sose volt visszatérő első fokozata, tervek voltak rá, de megvalósulni nem valósult meg soha.
A Buran nem rendelkezett (fő)hajtóművekkel soha, csak orbitális manőverező hajtóművekkel (mint a Space Shuttle OMS). A légkörben is csak siklórepülni tudott, mint a Space Shuttle.
@CirMee / #37: Megmondanád, miben mutatott többet? Az SSME hajtómű erősebb/hatékonyabb volt, mint az Enyergia hajtóművei, a rakéta üzemeltetése pedig iszonyú drága és körülményes volt.
@zolee5016 / #56: Hol a fejlődés? Felteszed ezt a kérdést, amikor a telefonod GPS koordinációját használod valamire? Felteszed ezt a kérdést, amikor a Google Maps-on keresel valamit? Felteszed ezt a kérdést, amikor látod az időjárás-előrejelzéseknél a felhő és hőmérséklet képeket? Vagy amikor egy utasszálító repülőgépen 12km magasban tudsz internetezni és telefonálni?
Az emberes űrutazás számtalan információt nyújt és nyújtott már eddig is, és szükség van ezekre, ha szeretnénk a világűrbe kirajzani, márpedig gondolom egyetértesz vele, hogy előbb-utóbb erre fog haladni az emberiség, hogy meghódítsa a naprendszer, majd később a távolabbi csillagokat körülvevő bolygókat. Ez nem rövid távú cél, de szükség van rá azokra a tapasztalatokra, amit most gyűjtenek az ISS-en.
@Zeratul / #69: Csak az Atlas V. első fokozatában van orosz eredetű hajtómű, az RD-180, de már készül az Aerojet AR-1, ami kiváltja majd.
A rakétahajtóművek terén hol van előnye az oroszoknak? A SpaceX beérte őket a Kerozin/LOX hajtóanyagű rakétahajtóműveknél, az európai és amerikai LH2/LOX hajtóművek pedig jobbak, mint amit az oroszok ki tudnak állítani. Az R-7 folyomány rakétáknál voltak előnyben a Kerozin/LOX-nál...
@Hedgehanter / #72: A WhiteKnightTwo / SpaceShipTwo párosnak is van LEO képes alága, a LauncherOne, de ezzel csak kis tömegű terhet lehet feljuttatni.
A StratoLaunchSystem a legnagyobb ilyen terv, ami már építési fázisban van ( a honlapján lehet látni, hol tartanak ), de ezzel is csak ~7 tonnát lehet LEO pályára juttatni, és ráadásul tisztán szilárd-hajtóanyagú Pegasus II. rakétát fog indítani... Szóval emberes űrutazásra annyira nem javallott...
-
#95561216
törölt tag
válasz
#06658560
#79
üzenetére
Nem lenne túl sok értelme, ez a megoldás szuborbitális túristaútra jó, másra felesleges bonyolítás. Mutatom miért, 1 kg teher eljuttatása:
100 km magasságba, Kármán-vonalra, legalapabb űrugrás: 1 000 000 J
400 km magasságba, ISS pályájához űrugrás: 4 000 000 J
400 km-es körpálya, ISS dokkoláshoz: 33 300 000 JEgy B52-es 15 km magasságban, 300 m/s-al repülve ennyi energiát tesz 1 kg hasznos teherbe, ennyivel kevesebbre kell rakétát építeni: 195 000 J.
-
#80
Whysperer
addikt
VaniliásRönk
#75
Whysperer
addikt
válasz
VaniliásRönk
#75
üzenetére
Az Én állításom is tény és a Tiéd is!!! 8))
-
#79
#06658560
törölt tag
VaniliásRönk
#73
#06658560
törölt tag
válasz
VaniliásRönk
#73
üzenetére
Két Ruszlánból, vagy B52- ből már lehetne építeni egy hordozót, ami értelmes teherbírással lenne megáldva.
-
#95561216
törölt tag
Helyesen: vannak olyan amerikai rakéták, amelyeken egyes fokozatok orosz hajtóművet használnak. Nem a NASA van frászban, legfeljebb az ULA, akik az Atlas első fokozathoz használnak RD-180-at, de ők is csak a katonai küldetések miatt, mert az oroszok csak arra nem akarnak adni. És nem, nem ezért próbálkoznak saját fejlesztéssel, ez ettől teljesen független, teljesen más dolgokról szól.ű
Ez a 20 év előny, és főleg a Zenyit koppintás meg ételmezetetlen hülyeség. Külön vicces, hogy mindezt a szovjet STS-koppintás kapcsán írod
Értemén, hogy újabban össznemzeti játék lett főleg bizonyos körökben az oroszok hátsó felének nyelvvel illetése, de azért nem kéne fullba nyomni a kretént., már bocs. -
#76
#95561216
törölt tag
frostitualt
#68
#95561216
törölt tag
válasz
frostitualt
#68
üzenetére
Cserébe ebben a listában felülreprezentáltak, oroszt például egyet sem látok..
LEO-ra nem hogy tíz évig, soha többé nem lesz járművük, erre már magáncégeket versenyeztetnek..
-
#74
Whysperer
addikt
SunMount3r
#50
Whysperer
addikt
válasz
SunMount3r
#50
üzenetére
Ez az eredménye,hogy nem közösen fejlesztenek hanem mindenki saját maga.. Részemről az a véleményem,hogy csupa alapanyag pazarlás ami manapság megy, hogy Japán külön, Kína külön, Amerika külön Orszok India .... Mért nem együtt akkor lenne értelme is
-
#73
VaniliásRönk
nagyúr
Zeratul
#71
VaniliásRönk
nagyúr
Ami gyakorlatilag egy darab acél cső volt szilárd hajtóanyaggal megtömve...
#72 Hedgehanter: Egy aprócska szuborbitális papírsárkánynak elégséges a White Knight Two, de komoly teherhez sokkal nagyobb hordozórepülő kéne, a teher pedig szintén sokkal masszívabb kéne hogy legyen a horizontális felfüggesztés miatt.
Gazdag turistáknak bohóckodásra jó, komoly jövő viszont nem áll a koncepció előtt. -
#72
Hedgehanter
őstag
Hedgehanter
őstag
Miert nem a Virgin Galactic-os megoldast eroltetik, sokkal megbizhatobb elveken alapszik mint a robbanoanyaggal toltott ceruza...
-
#71
Zeratul
addikt
VaniliásRönk
#67
Zeratul
addikt
válasz
VaniliásRönk
#67
üzenetére
A Space Shuttle szilár hajtóanyagú első fokozata ejtőernyővel a vízbe érkezett, kihalászták, újratöltötték, majd mehetett is a következő körre.
-
Zeratul
addikt
válasz
#95561216
#48
üzenetére
Ne felejts el hogy az amerikai rakétákban is orosz hajtóművek vannak. Azért vannak az NASAnál frászban mert hamarosan elfogy az orosz alkatrész és vége űrprogramnak. Ezért próbálkoznak saját fejlesztéssel, látjuk milyen sikerrel. Rakéta technikában több évtizednyi előnye van ruszkiknak ami annak fényében elég durva hogy az utóbbi 20 évben pénzt is alig költöttek rá. Falcon9 erősen Zenyit koppintásnak tűnik, mert az rakéta eredetileg az ENYERGIA egyes gyorsító fokozata lett volna. Folyékony üzemanyagú visszatérő többször használatos rakéta. Sajnos úgy néz ki a Zenyitnek is reszeltek mert a Pivdenmas gyár Dnyinpetrovszkban van vagy inkább már csak volt.
-
#68
frostitualt
tag
frostitualt
tag
szégyen hogy a nasa a legnagyobb kőltségvetésű ügynokség de 5 éve nincs saját járművük amivel embert tdunak fellőni sé még van 10 évig nem is lesz. és ők akarják megmondani a világnak mi a korrupció. hát ez.
-
#67
VaniliásRönk
nagyúr
azbest
#58
VaniliásRönk
nagyúr
Ejtőernyővel azért elég nagyot csobbanna a fokozat, egy kapszula direkt arra van építve hogy ezt gond nélkül elviselje, de egy gyorsító fokozat esetében ez nem lenne praktikus.
Arról nem beszélve, hogy így eleve csak vízbe lehetne landolni, a sós tengervíz amiben meg még mindenféle szmötyi is úszkál pedig megint csak nem szokott jót tenni az ilyen berendezéseknek. Sima újratankolás helyett darabokra kéne szedni az egészet és tüzetesen átvizsgálni, kitakarítani, stb. -
#95561216
törölt tag
válasz
zolee5016
#63
üzenetére
A feladatot elvégzi a huszonéves technika is 2-5-ször annyiért, és beragadunk vele a jelenbe-közelmúltba. Itt a nagy áttörés, hogy magáncég, saját feje után, nem megrendelésre és nem NASA-tól kapott tervek alapján épített egy rakétát, saját kockázatára. A NASA mindössze annyit kötött ki a COTS programra, hogy mit kell tudnia végrehajtani az eszköznek, hogy szerződést kaphassona az ISS missziókra. De nem csak erre építenek, rengeteg privát megrendelő is van.
Amin eldobtam az agyam, a Falcon-9 fejlesztési kötlsége kevesebb, mint egy haditengerészeti F-35C repülő ára! 300 vs 337 millió dollár.
Na szóval most ott tart a SpaceX, hogy kerekítési hibáért kifejlesztett egy rakétát, ami az eddigi ár 20-50%-áért fellőhető. Ha sikerül újrafelhasználhatóvá tenniük a rendszert, az eddigi 65 milliós költség leesik 5-7 millió dollárra - egy nagyságrenddel! Ez teljesen megváltoztatná az életünket.
Az űrkutatás nem azért halad lassan, mert a technika gátolja, hanem mert drága. Két okból drága: első, sokba kerül a kilövés. A második ebből fakad: drága a kilövés, ezért ha valamit eltolsz, várhatsz 20-30 évet, ha egyáltalán próbálkozhatsz újra. Ezért hosszú évekig több tucat, több száz tudós dolgozik egy-egy szondán, hogy minden biztosan működjön. De képzeld el, hogy mostantól ugyan azon pénzből nem egy, hanem tíz szondát indíthatsz el. Csinálsz egy egyszerűbb konstrukciót, kevesebb idő alatt, és azt "sorozatgyártod". Ez máris azt eredményezi, hogy a megspórolt munkaórák miatt nem is 10, hanem 15-20 szondát indíthatsz. Kevésbé lesz megbízható, lehet elvész mondjuk a harmada. Na bumm. Így is van teszem azt 7-8 marsjáród egy időben a bolygó különböző pontjain, egyetlen nagy, to-big-to-fail szonda helyett.
És akkor még űrtávcsövek, földkutató műholdak, emberes küldetések, műholdas internet az erdő közepén egy mai mobilnet csomag áráért...
-
#95561216
törölt tag
Teljesen más kávéház pályáról visszatérni, mint egy első fokozatot letenni. Itt nem kell semmiféle hőpajzs, nincs akkora sebesség. Egy kapszula/kabin visszatéréséhez teljesen megfelelő az ejtőernyő, kis méretben nagyjából szimmetrikus tömegeloszlással, robosztus szerkezettel.
-
zolee5016
őstag
egy kicsit értettél csak félre....
a humán,és egyéb nagyonfontos küldetéstudatot ( amibe jópáran bele is haltak ) próbálgattam boncolgatni,mivel ugye emberek is vannak fent jelenleg.
A többi indokod releváns..ebben semmi véleménykülönbség nincsen...
a kérdés továbbra is ..ezen eszközök feljuttatására nem lett volna elég a 20-on éves tecnika..szerintem elég sőt a sok befektetett,és utóbbi években kudarccal végződő kisérlet ,már a fent emlitett eszközök esetleges megtérülését is kitolja...... -
#95561216
törölt tag
Egyrészt az irányíthatóság, igen. Ha ernyővel térne vissza, akkor valahova az óceánba esne, onnét ki kéne halászni, visszahajókázni vele és alaposan "megszárogatni". A másik, hogy talán meglepő, de egy ernyő kinyílása sokkal nagyobb terhelés lenne, mint a kilövés. Optimális esetben ez talán nem lenne gond, de ha nem teljesen vízszintes a rakéta a nyitás pillanatában, akkor túl nagy oldalirányú erőt kapna. Ha azt is túl akarja élni a rakéta, akkor jelentősen megnőne a száraz tömege. Végső sorban pedig, a hajtóműves visszatérést nem csak olyan égitesten lehet alkalmazni, ahol van légkör. Ez például egy holdi bányásztelepnél lenne hasznos, ahol még inkább kritikus lenne, hogy ne kelljen minden egyes szállítmányhoz rakétát is felküldeni.
-
#60
azbest
félisten
callmeakos
#59
azbest
félisten
válasz
callmeakos
#59
üzenetére
Valami olyasmi lehet. De azért ne úgy képzeld el, mint a távirányítós autót, szóval nem direktben irányítják, hanem a fedélzeti számítógépnek adják meg a paramétereket, módosításokat. Ha véletlenül megszakad a kommunikáció, akkor szerintem nem marad irányítás nélkül, hanem követi a megadott tervet és gondolom bizonyos mértékig korrigálni is tudja az eltéréseket.
Szóval azt hiszem inkább felügyelik és csak akkor avatkoznak be, ha nagyon muszáj.
-
#59
callmeakos
veterán
callmeakos
veterán
Ezeket a rakétákat hogyan juttatják el az ISS-re? Távvezérléssel mint mondjuk egy drónt irányítanának?
-
azbest
félisten
válasz
zolee5016
#56
üzenetére
Lehet, hogy félreértem, mit szeretnél mondani...
de ez a tök felesleges játék annyi műholdat juttatott már az űrbe, mint a szemét
Az űrkutatás pedig rengeteg hétköznapi dolog és fejlesztés előőrse volt. Nem csak felmennek és jót játszanak, hanem minden nap találkozhatsz az ottani és az oda vezető út eredményeivel a hétköznapjaidban, legfeljebb nem ismered a származásukat.
Csak néhány példa, de úgy tudom a konyhai eszközök bevonataihoz is van közük.
(#57) Xpredi01
a pontos választ nem tudom, hogy miért nem ejtőernyővel jön le, de a régebbi visszatérő modulok és űrhajók is hőpajzsoztak és csak a legvégén ejtőernyőztek. A ritka levegő valószínűleg nem fékezi eléggé a sebességet, de a súrlódása valsz tönkreteszi az ernyőt. -
Xpredi01
tag
válasz
#95561216
#48
üzenetére
Látom járatos vagy a témában, ezért hátha tudsz válaszolni.
Miért nem ejtőernyővel akarják megoldani a visszatérést? Súly? Irányíthatóság?
mrhitoshi: én magára a fellövés hatékonyságára gondoltam azaz az eredményre. Nincs olyan indítórendszer, ami ne csődölt volna be mostanában, legyen az amerikai vagy orosz, holott az ember azt várná, hogy a balesetek száma az időben előrehaladva csökken.
-
zolee5016
őstag
hm...
valaki elmagyarázná,hol itt a fejlődés????Van igaza a fanyalgóknak..rengeteg pénzt emészt fel ,egy totál értelmetlen ,felesleges játék...Mert ez nem más 20-on -30 éve....ha egyáltalán előtte volt ember a Holdon....azóta hogy-hogy nem...
(bár inkább erre költség a felesleges millárdjaikat,mint fegyverkezésre,meg háborúra.......) -
#53
cattus
addikt
SunMount3r
#50
cattus
addikt
válasz
SunMount3r
#50
üzenetére
Nem utólag, de szándékosan hagyták abba a belső kommunikáció közvetítését (az élő adásban is egyből lekapcsolták).
-
mrhitoshi
veterán
Van csak nem veszed észre. Azért 50 évvel ezelőtt csak nagyon kezdetleges "számítógépeket" használtak a koordinációnál. Ma meg nagyon precíz műveleteket tudnak elvégezni úgy, hogy közben meg sem izzad az irányítóközpont.
Illetve magát a kérdést is érdemes vizsgálni. Mert nem mindegy, hogy magukat a hajtóműveket nézzük, vagy mást is figyelembe veszünk.
Egyébként hajtóművek: itt is vannak előrelépések. Egyedül az nem változott, hogy maga a cucc hogyan éri el az 1. kozmikus sebességet. Ezen azért nehéz változtatni, mert jelenleg nincs más ami, ekkora tolóerőt tudna kifejteni.
Ezt a témát lehetne fejtegetni, de azt nem jelenteném ki, hogy semmi sem változott.(#26) VaniliásRönk: Szerintem se volt semmi gond ezzel, amíg be nem következett a meghibásodás. Ez egy optikai csalódásnak befogható.
-
#50
SunMount3r
nagyúr
SunMount3r
nagyúr
Hát köszönöm szépen én a részemről egy ideig még biztos kihagyom az űrutazást.
Ha fizetnének akkor se ülnék bele valamibe, amit ilyen rakétákkal hajtanak (meg úgy egyébként se.). Amúgy szeretem pl. az asztrofizikát, nem is ezzel van a gond, ugye...Amúgy a felvételen vágtátok, hogy a kritikus pillanatokban, hirtelen, hogy eltűnt a a kommentelő hangja? Szépen lekeverték utólag, mert volt benne egy-két morci dolog?!
Vagy csak nekem tűnik így? 
-
#49
ígyvanferi
addikt
ígyvanferi
addikt
Azért azt jó tudni, hogy - már csak ezen fórum alapján is - van 3-4 igen magasan képzett űrhajózási szakértőnk, rakétatudósunk, akik egy youtube videó alapján megmondják, hogy a rakéta egy hajszállal letért a pályájáról.
-
#95561216
törölt tag
Nem egészen jó a repülős hasonlat, mert egy kísérleti repülés költsége pár száz dollárnyi kerozin, egy rakéta tesztrepüléséé meg több tíz millió dollár. Ezért egy rakétánál már megéri kevésbé értékes vagy könnyen pórolható rakományok kilövésére eladni olyan indításokat, amik még egy repülőnél bőven tesztrepülés lenne. A Falcon9 még nem man-rated, ami a végcél lenne, ezért ezt is nyugodtan nézheted tesztrepülésnek.
Azt is nézzük, hogy a Falcon rakétacsalád teljesen új fejlesztés, teljesen új hajtóművel. Az orosz technika gyakorlatilag Gagarin rakétájának toldozása-foldozása, fejlesztgetése és méretnövelése. Nem csoda, hogy az utóbbi 1-2 évet leszámítha megbízhatóan működtek. De amerikai vonalon is, a Delta és Atlas évtizedes rakétacsaládok. Állami szinten eddig két kivétel volt ezen szabály alól, az egyik az űrsiklók, ahol sajnos be is következett két komoly baleset, bár ez a 1,5%-os arány szerintem egyáltalán nem rossz. A másik a Saturn család, ahol ugyan volt két komoly baleset (Apollo-1, Apollo-13), de egyik sem a rakétával, bár ez leginkább a szerencsén és a repülések alacsony számán múlt. Az az alacsony szám egyébként 13, ÖSSZESEN, Skylab indításokkal és kettő (2!!!!) darab ember nélküli tesztrepüléssel együtt. Nem hiába, a sietség és a 3 milliárd dollár feletti kilövési költség még a biztonságot is képes felülírni..
-
#36
Cefet
aktív tag
VaniliásRönk
#26
Cefet
aktív tag
válasz
VaniliásRönk
#26
üzenetére
Az tisztán látszik a videón, hogy az orrkúptól (vagy a legfelső szekciótól) indul ki a robbanás. Az első fokozat még másodpercekig működött normálisan. A kivágott magyarázat is arra utal, hogy a második fokozat folyékony-oxigén tartályában keletkezett túlnyomás. Nagyon valószínű, hogy az orrkúp borítása nem bírta el a terhelést (vibáció, gyorsulás, légellenállás), és megsérülve, leszakadva utat engedett a "menetszél"-nek a rakéta belseje felé. Ekkor már közel 5000 km/h volt a sebesség, a légellenállásból, súrlódásból adódó hőfejlődés pedig óriási. Feltételezem azt is, hogy a cseppfolyós oxigénnel csurig töltött tartály, bár biztosan rendelkezett hőszigeteléssel, nem arra tervezték, hogy "alágyújtanak". Mivel itt minden gramm számít, a tartály nyomásállósága is éppen csak meghaladta szükséges értéket. A konklúzió: a rakéta megsemmisülését emberi hanyagság, vagy konstruciós hiba okozhatta.
Szerintem... -
-
Zeratul
addikt
Nem is a Buran volt az igazi nagy dobás hanem az Enyergija. Space Shuttle-el ellentétben a Buran nélkül is működött, mert második fokozat a tartályon viselte a rakétáit, Buran nélkül 100 tonna hasznos terhet vihetett magával. A visszatérő első fokozat 4 db folyékony hajtóanyagú Zenyit rakéta volt aminek módosított változatait most is használnak önálló rakétaként. Az Enyergia 2 esetén a 2 fokozat azaz nagy tartály is visszatért volna, hiperszonikus röppályán, irányíthatóan. Buran önálló hajtóművekkel rendelkezett, légkörbe visszatéréskor repülni tudott velük, nem csak vitorlázni mint amcsi változat. Az
-
-
-
MK VII
veterán
Pont ezt akartam írni... Elvileg előrébb vagyunk rakétatechnikailag mint 50 éve...
Persze mindig vannak balesetek, de mostanában egyre több ilyen dolog van...Hülyeség On:
Vagy a rakéta gyártást is elérte a fogyasztói társadalom? Vedd, használd, dobd el. Silány minőségű szarokat kapni már mindenből, hogy kis idő után vehess másikat.
Vajon silány minőségű szarokat gyártanának itt is? Ennek a rakétának az alkatrészei eddig bírták.. Nem baj.. Lőjj fel másikat! -
#26
VaniliásRönk
nagyúr
sirály69
#14
VaniliásRönk
nagyúr
Nekem úgy tűnt hogy csak az után kezdett el fordulni, hogy a második fokozat elpukkant. 1-2 másodperccel később pedig aktiválták az önmegsemmisítőt.
#24 iMaveric: Az űrkutatás eddig kizárólag állami mutyi volt, 0 motivációval arra hogy csökkentsék a költségeket vagy bármilyen rizikós fejlesztést bevállaljanak.
-
#24
iMaverick
addikt
fordfairlane
#22
válasz
fordfairlane
#22
üzenetére
Ez így is van! Csak hogy nézd végig a repülők fejlődését, majd a rakétákét... Hát hogy mondjam: nem történt érdembeli előrelépés, nem úgy, mint a repülőknél.
A fizika meg nem változott se ennél, se annál.
-
#23
Xpredi01
tag
fordfairlane
#22
Xpredi01
tag
válasz
fordfairlane
#22
üzenetére
A repülős hasonlat jó, ma arányaiban véve sokkal kevesebb repülő zuhan le mint régen, és a repülés költségei is nagyságrendekkel csökkentek (az alapelv változatlan, de az anyagtechnológia fejlődött + rengeteg mérnöki, biztonsági tapasztalat gyűlt össze az évek során).
Miért nincs ez az űrhajózásban? (vagy lehet, hogy van, de érzésre még mindig rengeteg rakéta pottyan le). Na erre az a magyarázatod, hogy a fizika változatlan, meg hogy nincs annyi pénz, meg hogy 50 éves technika. Én ezt kérdőjeleztem meg, nem tartom kielégítő magyarázatnak.
Mert annyit fejlődött a körítés (szimulációs szoftverek, tapasztalat a hibákkal kapcsolatban, anyagtechnológia stb), hogy akár kevesebb pénzből is hasonló, ha nem jobb eredményt várjon el az ember.
-
#22
fordfairlane
veterán
Xpredi01
#21
fordfairlane
veterán
Nyilván nincs benne annyi anyag, mint régen, pont az a projekt egyik célja, hogy -nem nagyobb kockázattal- az eddigieknél lényegesen olcsóbban lehessen tehert felvinni a világűrbe.
Nyilván. Egyébként most miről akarsz meggyőzni? Én csak arra reagáltam, hogy nahát, 50 éves technika. Hát az. Nehogy meglepődjünk már ezen. A repülőgépeknek is szárnyakra van szükségük, nahát, százéves technológia.
-
#21
Xpredi01
tag
fordfairlane
#17
Xpredi01
tag
válasz
fordfairlane
#17
üzenetére
És szerinted ezt megbízhatatlanná tervezték, vagy ha úgy gondolták volna hogy teszem azt 10% esélye van, hogy darabokra hullik, akkor belefeccöltek volna dollármilliókat (millárdokat)? Ha nem tartották volna elégnek a pénzt, hogy a feladat ellátására megfelelő százalékban alkalmas eszközt tudnak létrehozni, akkor bele sem vágnak, ha meg igen, akkor idióták.
Nyilván nincs benne annyi anyag, mint régen, pont az a projekt egyik célja, hogy -nem nagyobb kockázattal- az eddigieknél lényegesen olcsóbban lehessen tehert felvinni a világűrbe.
-
Xpredi01
tag
Twitter-t nézegettem (követem a NASA-t) szóval épp láttam a kilövést élőben. Ott más kamerákkal (ráközelítve még nagy magasságon is) mutatták. Szerintem voltak már ott abnormális dolgok jóval hamarabb (elég érdekes helyeken lángolt néha az üzemanyag), de nekem is úgy tűnt, mintha a vége felé egyre inkább kezdett volna rossz szögbe fordulni (a normális elforduláshoz képest). Bár ez utóbbi lehet csak optikai csalódás volt.
Azt a videót sajnos már nem találom, a NASA levette (visszatekerhető volt).
-
#18
CirrMee
addikt
fordfairlane
#17
CirrMee
addikt
válasz
fordfairlane
#17
üzenetére
Meg az emberi hülyeségé, nemtörődömségé. A szpészsátül' két megsemmisült egyede is a hanyagság mementója, nem a pénzhiányé...
-
#13
Xpredi01
tag
fordfairlane
#12
Xpredi01
tag
válasz
fordfairlane
#12
üzenetére
azért elvárható lenne, hogy ha nem is kisebb, de ne nagyobb arányban semmisüljenek meg a rakéták, nem? Fizika ide vagy oda.
-
#9
Stauffenberg
nagyúr
bambano
#3
Stauffenberg
nagyúr
Azért ennyire nem egyszerű a helyzet, mert mindenki szeretné elkerülni, hogy az ISS hajózó személyzet nélkül maradjon. A rendszerek többsége a Földről is vezérelhető, de a protokoll szerint kizárólag közvetlen életveszély esetén üríthető ki az egész állomás.
Még szerencse, hogy nem teljes személyzettel működik az ISS, mert csak egy Sojuz van, abban meg csak 3 személy fér el.
Elég banális lenne, ha a fogytán lévő kaja miatt kellene ezt meglépni.
-
Borisz76
nagyúr
-
-
bambano
titán
elkezdték kivizsgálni a történéseket... jól látható volt a google kereső kezdőoldala a képen
ez lett volna az a szállítmány, amivel a két ms hololens-t felviszik? én aggódnékegyébként az űrállomáson tartózkodók ennyitől nem kerülnek veszélybe. ott van fent a szojuz mentőűrhajó. lejönni még le tudnak, ha már felvinni nem bírnak semmit.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Ha fizetnének akkor se ülnék bele valamibe, amit ilyen rakétákkal hajtanak (meg úgy egyébként se.). Amúgy szeretem pl. az asztrofizikát, nem is ezzel van a gond, ugye...
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Sorozatok
- Lakáshitel, lakásvásárlás
- Nintendo Switch 2
- Audi, Cupra, Seat, Skoda, Volkswagen topik
- EAFC 25
- A Sony technológiáinak krémje lett az Xperia 1 VII
- iPhone-t használók OFF topikja
- Szeged és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Okos Otthon / Smart Home
- One mobilszolgáltatások
- További aktív témák...
- Macbook Air 13" M1 - 2020, 8/256GB, 6 ciklus, 100% - garancia (75)
- Xiaomi Redmi A3 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Samsung Galaxy S24 Ultra 512GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Apple iPhone 12 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Victus 16-s0276ng 16" FHD IPS Ryzen 7 7840HS RTX 4060 32GB DDR5 512GB NVMe gar
- Xiaomi Mi 11 8/256GB HIBÁS!
- Honor 90 Lite 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- MacBook felvásárlás!! Macbook, Macbook Air, Macbook Pro
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad L380 - i5-8GEN I 8GB I 256SSD I 13,3" FHD / MT I HDMI I Cam I W11 I Gari!
- Xiaomi Redmi Note 10 Pro 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest