Új hozzászólás Aktív témák

• #52 dabadab titán VIC20 #51

  Új Válasz 2011-04-07 10:48:47 #52

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dabadab

  titán

  válasz VIC20 #51 üzenetére

  Pont erre vonatkozott a vagyoni jogos megjegyzésem, a személyhez fűződő jogokat valóban nem lehet licenszel továbbadni, de azoknak meg nincs semmi gazdasági jelentősége.

• #50 dabadab titán DJS #49

  Új Válasz 2011-04-06 22:01:26 #50

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dabadab

  titán

  válasz DJS #49 üzenetére

  Oké, akkor már világos a félreértések forrása.

  "Elvileg a jogokról lemondani NEM lehet."

  Az USA-ban igen (és most amerikai filmről volt szó). Egyébként bár formálisan nálunk valóban nem lehet, de ezzel gyakorlatilag egyenértékű az, amikor az ember valakinek kizárólagos és visszavonhatatlan licenszet ad a művéhez - innentől kezdve az, hogy az enyém a szerzői jog, tulajdonképpen semmit sem számít (legalábbis a vagyoni jogok tekintetében), aki licenszelte tőlem, tulajdonképpen azt csinál vele, amit akar, tovább is adhatja.

  A "rajtaülés" nem nagyon opció a zenekiadóknál: Ha nincs semmi szerződés, akkor az előadót abszolút semmi nem akadályozza meg abban, hogy keressen másik kiadót, vagy kiadja saját maga az anyagot. Ha viszont már a kiadónál vannak a jogok, akkor az azt jelenti, hogy már fizetett egy jelentősebb összeget (finanszírozta a stúdiómunkákat, marketingkötelezettségei vannak, fizetett előleget, stb), innentől kezdve túl sok oka nincs arra, hogy ne adja ki, főleg, hogy a (könnyű)zenei divatok gyorsan változnak, ami ma friss, új és sikeres lehet, az nyolc év múlva agyonrágott csont. Ráadásul ha tényleg megvárná a védelmi idő lejártát, annak csak az lenne a vége, hogy mindenki szabadon terjeszthetné a zenét, tök legálisan. Én valahogy nem látom ebben azt a hatalmas üzleti lehetőséget.

• #41 dabadab titán DJS #36

  Új Válasz 2011-04-06 11:00:20 #41

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dabadab

  titán

  válasz DJS #36 üzenetére

  Mielott meg barmi tovabbi vitaba bonyoldnek, kenytelen vagyok megkerdezni: milyen konkret ismereteid vannak a zene- es filmbizniszrol?

• #34 dabadab titán DJS #32

  Új Válasz 2011-04-05 23:39:49 #34

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dabadab

  titán

  válasz DJS #32 üzenetére

  "Simán megérné a kiadónak, hogy 8 évig pihentesse a művet, aztán kiadja jogdíj nélkül"

  Ha a mű a kiadónál van, akkor az azt jelenti, hogy már fizetett érte. (Egyébként meg azért elég kevés olyan terület van, ahol különösebb gond nélkül lehet pihentetni valamit nyolc évig.)

  A "pofátlanul magas hasznos" ötleted meg eléggé nokomment.

• #25 dabadab titán .Oldman. #23

  Új Válasz 2011-04-05 19:43:20 #25

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dabadab

  titán

  válasz .Oldman. #23 üzenetére

  Filmeknél nem az Artisjus, hanem a Filmjus az illetékes (merthogy kb. ágazatonként vannak ilyen szervezetek (egy másik szép banda még a Magyar Reprográfiai Szövetség, ők a fénymásolók és nyomtatók után szednek védelmi pénzt reprográfiai díjat (alapesetben a nagyker ár 2%-át)), bár az Artisjus a legláthatóbb és gyakran a többiek nevében is eljár (pl. az artisjusos matricákból bejövő pénz egy része a Filmjusé)), de ez mondjuk tényleg részletkérdés, viszont ezek a jogkezelők elvileg tényleg erre vannak.

• #8 dabadab titán Dany007 #6

  Új Válasz 2011-04-05 14:00:33 #8

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dabadab

  titán

  válasz Dany007 #6 üzenetére

  Azt valószínűleg viszonylag könnyen ki lehet deríteni, hogy ki birtokolja az eredeti jogokat (és azért itt a "viszonylag" erősen hangsúlyos) de nem ez a kérdés, hanem az, hogy éppen kinél vannak a magyarországi jogok, már ha egyáltalán vannak valakinél.

  Egyébként pont az ilyen faramuci helyzetek miatt találták ki az u.n. közös jogkezelőket, amiknek a legismertebb díszpéldánya az Artisjus - az már más kérdés, hogy az embernek van egy olyan érzése, hogy a gyakorlatban sokkal inkább pár ember anyagi érdekei állnak az előtérben.

• #3 dabadab titán

  Új Válasz 2011-04-05 13:43:40 #3

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dabadab

  titán

  Szabad a gazda, melyik film ez? (A Wargames lett volna az első tippem, de az még nincs harminc éves.) Egyébként nincs fenn véletlenül valamelyik videomegosztón a használni kívánt részlet?

  (#1) Dany007: "Egyáltalán honnan veszik és milyen alapon mondják rá egy termékre, hogy jogvédett, amikor fogalmuk sincs, hogy ki a jogtulajdonos?"

  Magyarországon a szerzői jogi törvény alapján, konkrétan:
  1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
  31. §
  (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.

  (2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.

  (3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani.

  (4) Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani.

  (5) Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év.

  (6) A filmalkotás védelmi idejét az utoljára elhunyt szerzőjének halálát követő év első napjától kell számítani.

  (7) Ha a védelmi időt nem a szerző, illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani, és a művet a létrehozását követő év első napjától számított hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem részesülhet szerzői jogi védelemben.

  (Jelen esetben valószínűleg a "jobb" eset érvényes, vagyis a nyilvánosságra hozataltól számított 70 év (mivel a jogokkal jó eséllyel a stúdió rendelkezik, nem a konkrét szerzők) vagyis a film védelme 2050 táján fog lejárni - kivéve, persze, ha addig meghosszabbítják a védelmi időt.)

Új hozzászólás Aktív témák