Új hozzászólás Aktív témák

• #16 dajkopali addikt Tigerclaw #15

  Új Válasz 2012-08-24 17:06:20 #16

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dajkopali

  addikt

  válasz Tigerclaw #15 üzenetére

  nézd, én még azt sem mondhatom, hogy ugatom a kérdést, mert még azt sem, tényleg inkább Abut kérdezd, sztem akár privátban is szívesen válaszol - bár jobb, ha itt, hiszen ez még a szakmában sem egy túlságosan ismert terület

• #11 Abu85 HÁZIGAZDA Tigerclaw #6

  Új Válasz 2012-08-24 15:38:57 #11

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Abu85

  HÁZIGAZDA

  válasz Tigerclaw #6 üzenetére

  Az analóg processzor lényegében az analóg számítógépek új formában. A digitális technikák két állapotot írnak le, amit a ki- és bekapcsolt tranyó jelképez. A működés szempontjából baromira egyszerűek, hiszen, vagy van áram, vagy nincs. Ezektől lesz az egész kellően univerzális, és ezért mentünk el a digitális áramkörök felé jó pár évtizeddel ezelőtt. Ma azonban egyre jobban korlátozza a rendszereket a Dennard Scaling vergődése. Nagyjából 10-15 éve megfigyelhető, hogy az egyes új gyártástechnológiák esetében a tranyók bekapcsolásához szükséges energia nem csökken olyan mértékben mint korábban. Az elmúlt években ez annyira jelentős probléma lett, hogy a gyártástechnológiai váltás a kisebb lapkán kívül lényegi előnyöket nem hordoz. Vagyis a teljesítmény növeléséhez növekszik a fogyasztás is, mert a Dennard Scaling szabály már nem működik úgy mint régebben. Ezért váltott az ipar pár éve a többmagos processzorokra. Nehezebb programozni őket, de ha a tranyók bekapcsolásához szükséges energia nem csökken, akkor a pJ/utasítás paramétert kell csökkenteni, és ez a chip tervezésén múlik. Most is váltunk majd az integrálásra, mert így tovább lehet csökkenteni a pJ/utasítás paramétert.
  Az analóg processzor az nem olyan egyszerű, hogy vagy van áram, vagy nincs. Ez az elv nem csak az áram meglétét, hanem annak mértékét is méri. Ugye itt aránylag könnyű dolgokról van szó. Egy vezetékben meg tudod mérni a feszültséget, az áramerősséget, és meg lehet változtatni az ellenállást és a kapacitást is. Itt jönnek elő a differenciálegyenletek, amelyek leírják egy áramkör működését vagyis a feszültség és áram változását. A dolog viszont visszafelé is működik, vagyis, ha van egy probléma, akkor arra lehet egy differenciálegyenletet szimulálni ellenállás és a kapacitás módosításával. Az könnyen kitalálható, hogy ezek eléggé célirányos rendszerek, tehát nem olyan univerzálisak, mint a digitális áramkörök, de fogyasztásban és sebességben jobbak lehetnek, ha csak egy adott problémára keresünk megoldást. A tévedés pedig inkább pontatlanság. A digitális áramkörök pontossága csak tervezéstől függ. Az analóg megoldásoknál korlátozott a pontosság, mert függ a mérési eljárástól. De mivel képekről van szó, így ez annyira szerintem nem lesz baj.
  A digitális áramkörök valószínűleg nem lesznek kiváltva, de ha elég jók lesznek az eredmények, akkor amíg nem jön valami a CMOS helyére addig az analóg processzor potenciális kiegészítő lehet, mert az nem kérdés, hogy a heterogén éra is el fogja érni a határait.

• #9 bambano titán Tigerclaw #6

  Új Válasz 2012-08-24 14:24:45 #9

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bambano

  titán

  válasz Tigerclaw #6 üzenetére

  egy halom vágottszemű, akik pornó oldalakon törik a kapcsát

• #7 dajkopali addikt Tigerclaw #6

  Új Válasz 2012-08-24 14:14:44 #7

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dajkopali

  addikt

  válasz Tigerclaw #6 üzenetére

  Ebben nyilván Abu az illetékes, de a hírben linkelt korábbi hírünkben van egy tömör összefoglaló.

Új hozzászólás Aktív témák