Új hozzászólás Aktív témák

• #30 HaaS addikt fiATHaLON #29

  Új Válasz 2009-11-18 11:53:19 #30

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  HaaS

  addikt

  válasz fiATHaLON #29 üzenetére

  Hááháháááháhhááháh ! Mrrrrhabarom !

• #24 HaaS addikt

  Új Válasz 2009-11-18 10:55:11 #24

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  HaaS

  addikt

  Áhh... az én apukám úgyis erősebb!

• #22 HaaS addikt #70869248 #21

  Új Válasz 2009-11-18 10:40:43 #22

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  HaaS

  addikt

  válasz #70869248 #21 üzenetére

  Mondom, rájöttek már erre, csak kicsit hamarabb, és csak kicsit nyugatabbra... abszolúte semmilyen nehézségi szint nincs. Gondolnak azért a megszállottakra is, csak ezek a játékok nem kapnak akkora szupportot. (És akkor a Planet Alcatrazról nem is beszéltem, úgy fog eltűnni a ködben, ahogy jött, pedig ott van egyből a Fallout 1-2 mögött. És jóval a 3 előtt.)

  Szóval vannak nagyon jó játékok, mindenki meg tudná találni az igényének megfelelőt, ha akarná... az arcraesés meg mindig benne volt a pakliban.

• #18 HaaS addikt ollie #15

  Új Válasz 2009-11-18 08:33:35 #18

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  HaaS

  addikt

  válasz ollie #15 üzenetére

  Nem igazából értem ezt a nehézségi fokozatos dolgot. Azt értem, hogy annál több élvezetet ad valami, minél nagyobb kihívás, minél nehezebben gyűrjük le. Ez oké.

  De ollie, éppen te szeretnél egy rpg-t, amibe bele tudod élned magad. Nekem az, hogy a klasszikusokban fel lehetett nyomni a nehézséget, számomra csak azért volt jelentősége, mert mindenképp a lehető legtöbb xp-t akartam összegyűjteni, a lehető legmagasabb szinten befejezni, és a lehető legjobb cuccokat akartam kipréselni a játékból. De van azért hátránya is.

  Kérdezlek én téged - ha már szerepjátszásnál tartunk - mi jogon döntünk mi arról, hogy egy világ milyen nehéz legyen a partinak? Ha őket kérdezed, a hat alaptagból három azt mondaná áh, neem, azért csak legyen némi szórakozás benne, meg az sem baj, ha nem halunk meg a végső küzdelemig úgy négyszázszor. Kettő tartózkodik, mert az egyik nem érti, mit kérdeztél, a másik meg csak mosolyog, behájdolva úgy tűnik el a fenébe, ahogy akar. Marad egy, aki egyetért. Egy törpe, akkora kétkezes kalapáccsal, mint ő maga, vérben forgó szemekkel, mert éppen elcsórták előző este a fogadóban az erszényét.

  Panaszkodni divatos, mindenki csinálja. Én is. Csak az a gondom ollie, hogy van egy játék, amiben ott van az összes pauze, még a körönkénti is, nincs benne ez a okosság, hogy full plate-ben varázsolgathatsz, olyan fejlődési rendszere van, mint az álom, soha nem láttam még jobbat (azonnal elkölthető tapasztalat), zseniális varázslatfelépítés (tudod fókuszálni a manát, a belefeccolt energiát... egy méregfelhő esetében még a terület méretét, illetve időtartamát is szabályozva), szóval egy az egyben megvan benne minden, ami kell.
  Ja. És szakított ezzel a felnyomom a difficulty-t örökséggel. Bizony. Nincs benne nehézségi fokozat!!! Hoppá! Ha nem értesz a játékhoz, béna vagy, hát szenvedj. Egy medve ugyanakkora marad, egy ogre ugyanakkorát üt... legfeljebb a meglehetősen összetett szabályrendszert rosszul alkalmazva sokat szívsz vele.
  És működik a dolog. Egy, azért, mert megmutatja neked a játék szépségét, mert nincs rajtad az állandó nyomás, boldogan gyönyörködsz a tájban, a karakterekben. Kettő, mert _nagyon_ komolyan arra ösztönöz, hogy okosan költsd el a tapasztalatpontokat, hogy jól építs fel egy partit, hogy végigolvasd és megértsd a szabályrendszert, mert e dolgok nélkül bizony, a Drakensang rémálom is lehet.

  Szumma szummárumm: ha nem tetszik a játék ne játssz vele. Ősi igazság. Tovább kéne lépni.

Új hozzászólás Aktív témák