Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • dajkopali

    addikt

    válasz raszputyin #6 üzenetére

    igen, ilyen formában cinikus vagyok ez ügyben, de még mennyire...; nem nagyon csípem a modern higiéniai izéket: a világ koszos és veszélyes, ilyen volt ez mindig, ez van, nem kell ettól f*sni, a túlzott félelem csak új bajokat hoz, lecsökkent erejű immunrendszer, tömeges allergia stb. Elemi tisztaságra persze szükség van, de mindent nem lehet. Hogy visszautaljak az előző hsz-re: közlekedési eszközök rengeteg alkatrésze, a közös épületek minden érinthető felülete, az aprópénz, a papírpénz, a nyilvános telefonok, a taxik, a mozik, az isten tudja még mi....

    internetadó (csak azért mert felhúztál): ez még a vita előttről való, s sztem elég világossá teszi, hogy milyen alantas dologról van szó (eredeti cikk a hvg-ben: [link])

    "Az idén kiosztható mintegy 8 milliárd forint forrása javarészt a - korábban giccsadóként aposztrofált - kulturális járulék, melynek megszüntetését adótanácsadók és járulékfizetők régóta forszírozzák. Ezt az elképzelést a kormány is a magáévá tette tavaly ősszel az adócsomag benyújtásakor, s miután a javaslat akkor elvérzett, szerepel a miniszterelnök által azóta elővezetett három adóverzióban is.

    Miközben a törvény több mint öt oldalon sorolja fel a kulturális járulék fizetésére kötelezetteket, a járulékból származó éves bevétel Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst &; Young adótanácsadója szerint nemzetgazdasági szinten aprópénz. "Az összes adóbevételnek mindössze 1 ezreléke, kisebb az általános forgalmi adóból (áfa) származó summa tervezési hibahatáránál, szabad szemmel szinte nem is látható a költségvetésben" - hangsúlyozta. Hozzátéve: a járulékbevételhez képest aránytalanul nagy terhet jelent az ahhoz kötődő többletadminisztráció, nem is beszélve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra (APEH) háruló ellenőrzési feladatokról. "A háború előtti adónyilvántartásokban a különböző adókból származó bevételek mellett fel volt tüntetve azok beszedési költsége is. Ha ez ma is így lenne, nem lennék meglepve, ha a kulturális járulék sorában a két érték közel lenne egymáshoz" - magyarázta László Csaba, a KPMG partnere.

    A beszedés, nyilvántartás és ellenőrzés közvetlen költségeit az APEH ellenőri kapacitásának lekötése miatt kieső bevételek is emelik. Ha a csekély bevételt hozó kulturális járulék felkutatása helyett az adóhivatal emberei inkább az áfa, a személyi jövedelemadó (szja) vagy a társasági adó befizetésének ellenőrzésével foglalkoznának, ugyanakkora idő- és munkaráfordítással jóval nagyobb adóhiányt tárhatnának fel. Például egy 200 millió forintért felépített, kulturális járulékra kötelezett épület után 400 ezer forintot kell ilyen címen befizetni. De pusztán a járulékalap megállapításával napokig elbíbelődhet az adórevizor, mire valamennyi számlát ellenőrzi. Adótanácsadók szerint emiatt nem ez a kedvenc ellenőrzési téma az APEH-nál, amit a járulékfizetésre kötelezettek egy része ki is használ.

    Háromszor-négyszer gyakoribb a csalás a kulturális járuléknál, mint más adónemeknél - állítják könyvvizsgálók. Jó példa erre a 2004-es és 2005-ös év eredménye: akkor a korábbinál többet és magasabb áron értékesítettek a járulék alapjául szolgáló termékekből, és ugyanez volt tapasztalható az ilyen szolgáltatásoknál is, mégis számottevően csökkent a járulékbevétel. A kedvezőtlen tendenciát végül az fordította meg, hogy az NKA vezetése a járulékfizetők fokozott ellenőrzését követelte az APEH-nál. Azt viszont nehéz lenne megbecsülni, hogy a "komolyabb" adónemeknél emiatt hány visszaélés maradt felderítetlenül.

    A többi kisadó (például a szakképzési hozzájárulás, innovációs járulék, rehabilitációs járulék) szintén bonyolítja az adórendszert, ráadásul a versenyképességet is rontja, nehezítve az adózók dolgát, és elriasztva a külföldi befektetőket. Vámosi-Nagy szerint jelenleg mintegy félszáz adónem létezik idehaza, amitől még nem Magyarország a legbonyolultabb adórendszerű ország, de nem is könnyű az adózók papírmunkája. Éppen ezért Vámosi-Nagy és László Csaba egyaránt szorgalmazza a kulturális járulék megszüntetését a többi kisadóval együtt. Ezzel együtt úgy vélik: az így kieső bevételeket a központi költségvetésből kellene pótolni, azaz pántlikázott pénzből továbbra is finanszírozni kellene a társadalmilag hasznos kulturális célokat. Akár más adónemek emelésével is: az áfa körülbelül 0,1 százalékpontos emelése például fedezné a kisadók megszűntével kiesett bevételoeket."

Új hozzászólás Aktív témák