Aktív témák

• #502 #70869248 törölt tag

  2005-02-26 07:53:43 #502

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  #70869248

  törölt tag

  re:Apol77Bővebben: link (#118)
  : megtisztelsz
  sajnos már 10 éve volt...nagyon szerettem mentőzni, szivesen képeztem is volna magam, de olyan aránytalanság volt a felelőség, és a fizetés között, hogy egyszerüen nem tehettem.
  Nálunk az állomáson 3 szakápoló volt, abból egy mindig szolgvezt adott.
  tehát a hozzánk tartozó x településből a pár hetes tanfolyam után sima ápolóként, kellett olyan feladatokkal megbírkozni, amihez igazából nem volt meg a megfelelő képesítésem.
  pl. volt szülésem három is (2 'cigányasszonyos', ott sok probléma nincs, de volt egy első szülésem is), volt fejlövés, hasbaszúrás, közveszélyessel való dulakodás...stb. volt egy sikeres újraélesztésem is, egy 7-8 éves kisfiú, akit az mentőautóban, az apukájával hoztunk vissza (szülők is kaptak képzést, mert agydaganata volt a kisfiúnak ), sajnos rá 3-4 nappal meghalt a komáromi kórházban.
  én nagyon nagyra becsültem a mentősofőrőket, mivel a tapasztalatuk miatt sokat segítettek.
  Aztán egyszer végighallgattam a rádióban (nemcsak én, az egész megye/körzet), ahogy egy hozzám hasonló ápoló belefutott egy problémás születtetésbe, lábbal jött a baba, és vérzett a kismama, szal végighallgattam ahogy az ápoló srác sírt a rádióba, hogy nem tud mit csinálni, és hol van már a rohamkocsi, vagy a helikopter,...mindkettő jött, de a kocsi Tbányaról, a helikopter Pestről, túl sok ideíg tartott mire odaértek, addig a srác megpróbált mindent, de egyszerüen nem tudott eleget ahoz, hogy segíthessen.
  Na akkor, és ott elég volt nekem. Kiléptem mielőtt olyan terhet kellene cipelnem, amit nem bírok el.
  Szal nálam maximum elismerés a mentősök, mind a sofőrök, mind az ápolók irányában.

Aktív témák