Új hozzászólás Aktív témák

• #376 Attici őstag

  Új Válasz 2009-03-12 14:33:20 #376

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Attici

  őstag

  Az írható lemezek közötti különbségek

  A közhiedelemmel ellentétben nem valószínű, hogy a magyarázatot a lemezek adatintegritásában kell keresni, hiszen ha léteznének is jelentős nagyságú hibás tömbök, a lejátszó dekódere akkor is korrigálná vagy elrejtené a kóbor adatokat. Azt is teljes mértékben elfogadom, hogy a sérült adatok gyakori elrejtésének a következtében a hangzás csorbát szenved, de ez nem magyarázza, hogy a teszteken (nem csak az enyimeken!) miért azok a lemezek szerepeltek a legrosszabbul amelyeknek a legalacsonyabb a BLER-rátája (Block Error Rate-tömbhibák aránya).
  A válaszhoz először végig kell gondolnunk, hogy a lézerszedő mit lát a lemez forgása közben. Azt már láttuk, hogy hogyan képviselik a CD felületének hegyei-völgyei-árkai a 16 bites digitális kódokat. A lézersugár visszaverő és nem visszaverő foltok sorozatát látja, amelyek modulálják a visszaverődő fénysugarat. Ezt az állandóan változó sugarat a lézermechanizmus fotódiódái fluktuáltatják (Fluktuál: lat ingadozik, hullámzik, gyorsan (szabálytalanul) változik). Ennek eredményeképpen a lézerszedőből nem digitális adat távozik, hanem egymásra rakódott, általában igen eltorzult színuszhullámok folyama, amelyek közül mindegyik a kilenc rendelkezésére álló futamhossz 3T-től 11T-ig egyikét reprezentálja. Ezt a hullámformát RF-szemmintának nevezzük, és a lejátszó dekóderének áramköre innen vonja ki az eredeti 16 bites adatokat. A 16 bites kódot aztán a lejátszó DAC-je (D/A konvertere) alakítja át hallható zenévé. A CD-R-n rögzített felvételen a nagyobb futamhossz alacsonyabb frekvenciamodulációt, a kisebb futamhossz magasabb frekvenciamodulációt eredményez - innen a szemminta komplexitása. Például egy 74 perces lemez CLV-je (Constant Linear Velocity – állandó lineáris sebesség) 1,2 m/s, és mivel a 3T-s árkok hossza a milliméter 833 milliomod része, a lézersugár 720 kHz-en modulálódik. A 11T-s árokhosszúsághoz tartozó frekvencia már csak 196 kHz, a 4T,5T, 6T stb. értékekhez pedig a két érték között szabályos közökkel növekedő értékek tartoznak. Ezeknek a frekvenciáknak a helyzete és időzítése a lejátszó órajeléhez képest fedi fel a lemezen tulajdonképpen tárolt digitális kódot. A legkisebb árokhosszok (vagyis a legnagyobb frekvenciák) különösen fontosak, mert ezek rejtik magukban az egységnyi időre jutó legtöbb átmenetet.
  Ha most egy modulációs tartományelemzővel (Modulation Domain Analyser) (szinte biztos, hogy mindenkinek van otthon a polcon) és egy GPIB adatelemzővel megvizsgáljuk egy etalonnak kinevezett CD lejátszó (egy etalon CD lemezzel) és egy etalonnak kinevezett CD író által készített lemezek közötti különbségeket a 3T és 8T közötti tartományban, akkor „meglepődve” tapasztaljuk , hogy ahány fajta lemez annyiféleképpen rögzít! Az összehasonlításokon jól látszik, hogy melyik az a lemez amelyik képes a legeredetibben rögzíteni az adott CD digitális jelet. Az alapvető árokhosszokat (és negyed óraidőközöket) nézzük meg, amelyeket a lézer ugyanannak a zenei számnak az olvasáskor az eredeti és a másolt CD-ről helyreállított! Ha a két lemez hisztogramja fedi egymást akkor tökéletes másolatról beszélünk. Ez akkor van, ha a CD-R lemezbe égetett árkok mélysége, hossza és (vszeg.) formája pontosan ua. a „göcsörtöket” tartalmazza, mint az eredeti CD-be nyomott hegyek! Ha pedig a másolat hisztogramja „túllő” az eredetin akkor az azt jelzi ,hogy a másolat eltér az eredetítől, mert vszeg. máshol vannak vagy másmilyenek az árkok, mint az eredetié! A műszeres mérésekkel meghatározhatjuk az eltolódásokat árokhosszban, az árokhosszok változásait kHz-ben, a jittert százalékban de a legfontosabb műszerünk ami mindig „kéznél van”: a fülünk! Ezek a különbségek természetesen egy meghallgatási vakteszten is kijönnek!
  Összegzés: Remélem , hogy ebből a kis „szösszenetből” mindenki számára érthetően kiderült, hogy hogyan létezhetnek különbségek a CD-R-k között. Bár ennek még mindig a gyártók a megmondhatói, hiszen a különbségek nagy részének az oka az élénk színezetű festékrétegek kémiájában rejlik. Ez határozza meg ugyanis az árkok kiformálásának pontosságát, amit az író lézer végighalad a lemezen, valamint azt is, hogy ebből következően mennyire tökéletesen tudja a CD-játszó lézere visszaolvasni az adatokat.

  Ki is mondta azt, hogy a digitális hangfelvételek csak 1-esekről és 0-król szólnak?

  Valószínűleg a leírás nem teljes de pontos. Igyekeztem az érdeklődőknek egy átfogóbb képet adni a CD-R-ről (mielőtt belevágnánk az MD-be), leírásommal nem szeretnék senkit sem félrevezetni csupán a jószándék vezérelt amikor megosztottam a tapasztalataimat az erre érdeklődőkkel! Elnézést mindenkitől!

  [ Módosította: bwoay ]

Új hozzászólás Aktív témák