Hirdetés

  2. Fórumok
  3. Társadalom, közélet
  4. Miért vezet mindenki úgy, mint egy állat?
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #36387 #49155328 törölt tag brd #36345
    Új Válasz #36387
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

    #49155328

    törölt tag

    válasz brd #36345 üzenetére

    Törvényes mentség a helyszíni bírság megfizetése alól?

    Bár a szabálysértési törvényt néhány éve átszabták a parlamentben, a vallomástétel megtagadására vonatkozó ősi szabály változatlan maradt: saját magára és közeli hozzátartozójára senki nem köteles terhelő vallomást tenni. Ez egy roppant fontos elv a szabálysértési eljárásban, az alábbiakban körbe is járjuk, hogy miért.

    Aki gépjárművel közlekedik, tapasztalatból tudja, hogy a KRESZ szabályainak betartása a gyakorlatban nem mindig lehetséges, legalábbis nem maradéktalanul. A közlekedési "kihágás" vagy szabályszegés miatt azután büntető-, szabálysértési- és közigazgatási eljárás indulhat. Az első kettő abban tér el leginkább a közigazgatási eljárástól, hogy nagyon is számít, ki vezette a járművet, ki volt a szabálytalankodó. Ellentétben a közigazgatási típusú eljárással, a szabálysértési eljárásban például csak azt lehet felelősségre vonni, aki bevallja, vagy aki bizonyíthatóan elkövette a szabálytalanságot. A településeken gyakran a helyi közterület felügyelet jár el első fokú hatóságként, ők szokták elhelyezni a szélvédőn a szabálysértési értesítőt és a csekket. Érdekes, de a mai napig kevesen tudják, hogy a távollétükben kiszabott helyszíni bírság megfizetése alól törvényes mentségre lehet hivatkozni. De csak akkor, ha valaki nem fizeti be a bírságot. Ellenkező esetben ugyanis véget is ér az eljárás és nincs helye további magyarázkodásnak, jogorvoslatnak.

    Sokan megijednek a tájékoztató szöveget olvasván, senki sem szeretne rendőrségi feljelentéssel szembesülni. Holott ez semmi mást nem jelent, mint azt, hogy a bírság befizetésének elmulasztása esetén átkerül az ügy a rendőrségre, ott pedig azzal kezdik, hogy megtudakolják az üzembentartót, ugyan árulja már el, ki is vezette a gépkocsit adott napon és helyen. Az üzembentartó a gépkocsit vezető személyének vonatkozásában törvényesen megtagadhatja a nyilatkozattételt. Ezen jogunk egyenesen az Alaptörvényből fakad. A megtagadás persze nem egyenlő a válasz hiányával! Minden más adat vonatkozásában együtt kell működni, de a perdöntő kérdést illetően nem vagyunk kötelesek választ adni. Ha a hatóság nem tudja más módon bizonyítani az elkövető személyét, akkor meg kell szüntetnie az eljárást, abban az esetben is, ha nyilvánvaló a szabálysértés ténye.

    Sokan úgy vélik, hogy ez a mentesülési lehetőség már nem is kiskapu, hanem egyenesen a törvényileg támogatott felelőtlenség intézménye, mindenesetre érdemes számolni ezzel a szabállyal, ugyanis a bírságot sok esetben igen vastagon mérik, időnként talán aránytalanul szigorúak a bírságtételek. Végezetül meg kell említenünk még, hogy az írásos nyilatkozat tartalma nem lehet valótlan, mert ha ez bebizonyosodik, akkor bizony emiatt külön felelősségre vonásnak lehet helye.

    dr. Vágány Tamás D.A.S.

Új hozzászólás Aktív témák