Hirdetés

Aktív témák

  • Kiki18

    őstag

    Másnap beszéltünk...ez volt az első helyzet,hogy 'összekaptunk' ,így mindkettőnknek szokatlan volt...tudtam ,hogy értelmetlen dolgon akadhattam ki(már nem is emlékszem rá)
    De akkor fura volt...éreztem a hangján,hogy valami nagyon nem jó...kérdeztem is,hogy mi tönrtént?mi a baj?mondd el,kérlek...de semmi...csak az a tipikus,'nyugi,nincsen semmi baj'
    Pedig volt..nem is kicsi...de ezt majd később.
    Nagyon örültem neki,amikor hazajött...végre túléltem életem eddigi legnehezebb szakaszát
    Legalábbis ezt hittem...
    Az utána következő idő számomra tökéletes volt...sok nevetés,segítés,foglalkozom a másikkal, vele vagyok ilyen-olyan órán,segítek ha kell vagy nemtudja és még sorolhatnám...egy-egy nagyon fura megszólalása azonban mindig aggasztott.
    Sose értettem,hogy mire mondja,de gyakran említette...
    Következők voltak:
    -Nem érdemelsz meg.
    -Olyan hülye vagyok
    -Miért vagy még mindig velem?
    És rokonai...ekkor még nem tudtam miért mondja ,de biztos megvolt rá az oka...megpróbáltam nem foglakozni vele...egy dologra építettem:
    -Ha akarja majd elmondja,ha nem hát nem...

    Még ilyenkor is próbáltam megértő lenni vele és nem erőltettem semmit...pedig kellett volna...
    Akkor lett belőle elegem,amikor már sokadszorra hagyta el ez a mondat a száját..mégpedig Újpesten ,amikor említettem neki,hogy Réka itt lakik a közelben...éppen vártunk a buszra,mert a Szilas-patakhoz igyekezett a biológia tagozat...
    ekkor kezdtem el építeni,hogyha neki Rékáról jut eszébe ilyen mondat,amit magára ért...és ő pedig féltékeny Rékára..akkor biztos valami olyat csinál olyas valakivel,akire én vagyok féltékeny és aminek nem örültem volna...
    Kierőszakoltam ...vagyis inkább megalkudtunk(már ez is nevetséges) ,hogy rá egy hétre (hétfőn) el fogja mondani miről van szó,bármi is történjék...

Aktív témák