Új hozzászólás Aktív témák

• #90 bit_vector tag

  Új Válasz 2005-04-22 23:04:55 #90

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bit_vector

  tag

  csakhogy én is beszáljak egy picit a témába, igaz,másabb irányszögből (ez inkább szakmai - architektúratervezési szemlélet):
  
  Adott két gyártó, mindkét gyártónak van egy-egy gyermeke. Olyan gyermekek ezek, melyek távolról rokonok. De csak nagyon távolról. Anno volt az eredeti 8085-ös architektúra, majd a 8086-os.Ennek lett egy kistesója a 8088-as(XT proci) ami ugyan tudta a 8086-ot, de lassabb volt. Majd jött a 80186, és mindjárt mellé a 80286-ok. Ekkor még a két gyártó tök ugyanazt árulta, csereszabatosdarabok voltak. Majd jött a 386ami ugyanilyen darab volt. Aztán jött a 486, itt kezdett elválni a két fél egymástól, volt is belőle galiba (microcode-lopás ügye). A pentiumnál viszont már borult a bili: itt lett az egyik tesó pentium, a másik meg k5. majd jött a k6, k7,... Ezek alapjaiban még örökölték a 80386-ot, de már másabb platformok voltak (pl. erre utalt néhány sajátos dolog is). Majd jött a jelen, némi túlzással.
  Eddig szánt szándékkal nem írtam be a háttereket. Azt a hátteret, hogy kik és hogyan dolgoztak a processzorokon. Anno a 8085-ot kb. pár óra (!) alatt agyalta ki az Intel konstruktőre, megmentve ezzel a céget. Majd jött az átdolgozat, és igazából érdemi változás nem sok volt egészen a 286-ig. Itt jött be a képbe a védett mód horrorja, ami legfőképen a memória támogatását hivatott növelni. Persze ez a puncs nem az a puncs, amit egy vérbeli angol fogadáson kapsz - ergo nem is vált be - kevés program támogatta igazából. Majd jött az első durrantás: a 386. itt egy halom dolgot újraírtak a prociban (merthogy ezt is forráskódban készítik - akárcsak a windozert), sőt bővítettek 32 bitre, ami lényegi lépés volt. Jham, és a sors fintora, hogy ekkor számításban a Weitek szinte verhetetlen volt. Utána jött az AMD. és a végén kullogott az Intel - fura mód még a Cyrix is beelőzött . 486-ban csak egyetlen változás volt ami nagy dolog volt: ez az volt, hogy a DX procik megkapták a 387-es magot is, továbbá nem kellett megvárni a CPU-nak, amíg az FPU elvégzi a műveletet (ergo automatikus eredményre várakozás volt). Plusz még integráltak 10-12 új utasítást. Innentől a történet két szálon fut. Az Intel a Pentiumban eltolta az architektúrát a RISC-felé, persze csak microcode és belső elektronika szintjén. Kifelé viszont maradt majdnem minden ugyan az. Persze volt sok változás, de alapjaiban CISC maradt. Sőt, hozzátett. Az AMD viszont csendben ült a babérjain, és követte szemmel az intelt, majd ő is beújított a K5-el. Majd jöttek a förmedvények az SSE, 3DNow, stb. álszabványokkal. Szépek voltak, de gyors igazából egyik sem. Egyvalami tetszetős dolog van ezekben az utasításokban:hardver szinten oldanak meg dolgokat (FSM-ekben), így nem kell fetch-elni új utasítást minden egyes adathoz. ÉS lassan tartunk a mánál. A mai processzorokban már más szelek fújnak: az Intel félig gyászol, méginkább csak patch-eli a rég x86-os architektúráját, viszont az AMD már más térben van: ő már meglépte azt, hogy újraírta a teljes x86-ot, egy jóval átgondoltabb stratégia szerint. Olyan dolog ez, mint amikor az ember egy halom windozerXP folt után megkapja a mégszebb, még okosabb winfo--t. De hogy a szaktekintélyek után nyúlkáljak: az Intel szó szorosabb értelmében kinyalná az AMD mérnökeinek, és matematikusainaka fenekét, csak egy csipetnyitudásért. De ők nem mennek (egyről biztosan tudok). Az ok, és indok asszem adott, hogy miért nem. Olyan emberek az AMD szakemberei, akik már letették azt a tudást az asztalra, amitől ma gyorsabb egy 3200+ egy mezei 6xx-es Inteltől. És ez nem csak az én véleményem. Jópár barátom (akik komolyabb architektúrát terveznek/terveztek mint én eddig) állításával egybecseng az én véleményem is: az AMD ki lett találva. az Intel pedig ''csak'' megcsinálva. Nem mindegy
  és végezetül a 64-bitről: az intel még csak tesztelgeti azt amit az AMD már kiagyalt. Nem nehéz csinálni egy 64 bites architektúrát (kb. 16 Kilobájt forráskód és cca 4 óra vesződség), de jól csinálni és jól kigondolni, ehhez kell a fegyelem és a tudás. Anno már a K6-2 -esek idejében is lehetett érezni, hogy az architektúrát folyamatosan készítik fel erre a csodára. Akkor a Pentium még csak a vezetékek számát növelgette (fura mór az AMD épphogy alig). Sőt, a mostani nem 64bites AMD procikban is van egy-két elvarrt cérna mert azok biza már a 64-bithez is kellenek. Az átgondoltságot támasztja alá az energia igény:amíg egy AMD elmegy alig száz wattal, addig az Intelt lassan vasalóba, vagy hajsütőkbe fogjuk bemoddolni. Az egyetlen gond csak az lesz, hogy nincs olyan vékony kábel sehol ami beleférne a maga nyolcszáz erével a vasaló nyelébe
  
  üdv.
  
  P.S: bocs a helyesírási hibákért, de mingyá... kivágtam a billentyűzetet....
  

Új hozzászólás Aktív témák