Új hozzászólás Aktív témák

• #76956 Dr. Szilikát őstag draco31 #76939

  Új Válasz 2021-01-28 11:01:33 #76956

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Dr. Szilikát

  őstag

  válasz draco31 #76939 üzenetére

  Igen, végül tegnap elkanyarodtam másfelé, illetve az én fogalmaim szerint LED-et egyébként sem "rakunk oda", ami számomra amúgy is nehezen értelmezhető.

  Köthetünk valamint például sorosan, párhuzamosan, illetve ilyen esetben LED-et csak ellenálláson keresztül. 3 V-os lítium elemről egy nagyjából 3 V nyitófeszültségű kék vagy fehér LED éppen világít és az elem saját belső ellenállása még korlátoz is valamennyit.

  Rákötsz pl. 1,6 V nyitófeszültségű piros LED-ed, ami kapásból túlterheli az elemet, lekorlátozza a feszültségét mondjuk 1,8 V-ra. (Csak azért nem 1,6 V-ra, mert a jelleggörbe nem szögletes, hanem ez is egy görbe görbe.)

  Nagy zárlat is csak azért nem lesz, mert az elem saját belső ellenállása korlátozza az áramot, így még egy 20 mA terhelhetőségű LED-et sem bír agyonvágni a gyenge elem. Az elem maga kínlódik, hiszen nem erre lett kitalálva, hogy ilyen durván bekorlátozzák.

  Viszont ilyenkor jobban világíthat, mint a 3 V nyitófeszültségű LED, amelyik lehet, hogy csak 3,3 V-nál kezdene élni igazán és 3,6 V felett már tönkre is mehet (típus, illetve teljesítményfüggő).

  Ott jöhet azután a csalódás, amikor valaki ráakaszt egy komolyabb 3 V-os LED-et akár 12 V-ra, de a táp gyengébb (terhelhetőségre), mint maga a LED.

  A LED bemutatkozik, hogy ő az erősebb, lerántja a tápforrást mondjuk 3,6 V-ra és jól tönkreteszi. Mindezt azért, mert az emberek sokan mai napig úgy fogják fel a LED-et, mintha az nem egy dióda lenne, hanem izzólámpa (...és még a hasonlat sem a legjobb, mert az sem teljesen lineáris viselkedésű, hőfokfüggő).

  Ugyanez lehetséges persze fordítva is, amikor a tápforrás égeti szét a LED-et, ha előbbi erősebb. De gyakorlatilag arra igyekeztem rávilágítani, ilyen próbálkozásokkal kárt lehet tenni akár a meghajtóáramkörben is.

  PeachMan

  Természetes jelenség, egy trafón keresztül nem lehet kétféle feszültséget stabilizálni, ezért az 5V-ra van jobban kiélezve a negatív visszacsatolás. Egy súlyozott, háromágú osztóval általában, ami figyelheti ugyan mindkét ágat, de az ellenállások úgy vannak megválasztva, hogy az 5V változása nagyobb hatást gyakoroljon az osztáspontra, amit a referenciához hasonlít a szabályzás. Amikor terhelésre esik az 5V, a primer PWM kompenzál, azonnal rászabályoz, hogy szinten tartsa.

  De emiatt viszont a 12 V ágon megemelkedik a feszültség, ahol mondjuk nem változott a terhelés. PC-s eszközök a 12 V értékét jobban is tolerálják általában.

  Diódás csökkentő sem egy stabil megoldás, hiszen az áram-feszültség görbénél megint oda jutunk, hogy az egy görbe.

  XL4005 / XL4015 alapú DC-konvertereknél tapasztaltam, mivel ezek MOSFET-kapcsolót tartalmaznak, határesetben képes 0,1 V eséssel is működni (áramfüggő is). Azaz 12,5 V-ból kapunk mondjuk 12 V beállított értéket. 12 V-ból lehetséges 11,9 V.

  De csak szemléltetni próbáltam, a gyakorlat lehet némileg eltérő, leginkább a terhelés függvényében.

Új hozzászólás Aktív témák