- Úgy fest, hogy NVIDIA Blackwellből lesz Galax HOF VGA is
- Kapja az ívet az új Spider-Manben a DirectStorage, pedig csak teszi a dolgát
- Évek óta ígért funkcióval egészíti ki a DirectX 12-t a Microsoft
- Nem támogatja a Reflexet más cég képgenerálójával az NVIDIA
- GeForce RTX 5080 kártyák kvartettje a Manli szájíze szerint
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Épített vízhűtés (nem kompakt) topic
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- OLED TV topic
- Vezetékes FÜLhallgatók
- Azonnali alaplapos kérdések órája
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Évek óta ígért funkcióval egészíti ki a DirectX 12-t a Microsoft
- Megvan az első leolvadt tápkábel az új GeForce-okkal?
- AMD Navi Radeon™ RX 6xxx sorozat
-
PROHARDVER!
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Nemir Ombe #70558 üzenetére
Szóval az állvány szerepe továbbra sem több, mint, hogy a helyére emelje a hangsugárzót. Mert megint ennyit sikerült mondani.
Sok éves hifis tapasztalatoddal válassz egy állványt, és elemezd kérlek, hogy mitől lesz az az állvány igazán jó, hogy mindannyian tanuljunk valamit.
Azt a költőinek szánt kérdésedet mindenesetre sikerült megválaszolnod, hogy miért szól jobban néhány polcsugárzó a saját álvával: a hangsugárzó el van döntve, hogy felfelé szóljon, a hozzá tartozó állvány meg korrigálja ezt a hibát
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Nemir Ombe #70551 üzenetére
Te mondtad, hogy másolni kell a gyári állványokat, mert ők jó állványokat csinálnak. Ez biztosan így van. Csak jelezni akartam, hogy számukra és a felhasználó számára a "jó" mást jelent. A Sonus Faber számára a jó: legnagyobb profitot termelő. A felhasználó számára jó: legjobb zenei élményt nyújtó. Persze hogy jobban eladható egy állvány, ami kevésbbé zavarja a zenét. De a legjobb "hangú" állvány messze nem biztos, hogy a legjobban eladható.
Egyébként ha megnézed azokat az állványokat, ahol már nincs igazán kompromisszum a minőség és az ár közt - mert olyan drágák, hogy abba már szinte bármi belefér - például a Sonus Faber kínálatában az Olympica I pontosan azokat az elveket követi, amiket előző hozzászólásomban megemlítettem: bordázott felület, hogy rezgések ne alkossanak egységes hullámfrontot, és egy masszív nagy test, hogy minél merevebb legyen. 15kg tömeggel.
Vajon jobban "szólna" ha fel lenne töltve homokkal - ami közismerten jól nyeli a rezgést - és 120kg nehéz lenne? Szerintem igen. Vajon jobban eladható lenne? Biztosan nem.[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Nemir Ombe #70546 üzenetére
Átfutva a különböző állványokat, mérnöki szemmel azt látom, hogy az alapanyagfelhasználás és szállítási tömeg minimalizálása mellett próbálnak meg minél merevebb szerkezetet tenni a hangszóró alá. Előbbi a gyártói profit maximalizálását célozza, és DIY esetben figyelmen kívül hagyható, utóbbinak mechanikai okai vannak, és maximálisan figyelembe kell venni. És persze ott vannak az esztétikai és márka-azonosítást szolgáló célok, amiket szintén figyelmen kívül lehet hagyni. Én egy ilyenre lőnék.
De ha a gyártók szakértelmébe vetett vak hiten túl van konkrét tervezési irányelv, amivel segítenéd a kérdezőt a választásában, akkor ne tartsd magadban.
Feltételezve, hogy az állvány nem szerves része a hangsugárzónak - nem együtt, egymáshoz lettek tervezve - az állvány egyetlen funkciója, hogy a hangsugárzót megfelelő magasságban tartsa. Nem játszik szerepet a hang előállításában, legfeljebb különböző zajokkal zavarhatja azt. Minél mehezebb, és minél összetettebb felületű, annál kevésbbé fog mozogni a hangsugárzó rezgései nyomán, és annál kevésbbé fog rendezett hullámokat bocsájtani a levegőbe, megzavarva azzal az akusztikus élményt.
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Helbika20 #70541 üzenetére
Szerintem abban mindenki egyetért, hogy a nehezebb a jobb - a mozgathatóság határain belül. Én hangdobozokat 28mm-esből készítek, csak a kicsiknél megyek lejjebb vastagságban. A házi barkácsban az a jó, hogy az extra tömeget nem hifiárban, hanem alapanyag árban veszed meg, ezért nem kell spórolni.
De attól függően hogy hova kerül az állványod, milyen színű lesz és milyen arányokkal bír, a 28-asból készített állvány lehet hogy otromba lesz. Megteheted azt is, hogy vékonyabbak egymásra ragasztva alkotsz tagoltabb formavilágot. Viszont akkor több a ragasztás, jobban kell figyelni a pontosságra. Sokat dobhatsz a lekerekítéssel, letöréssel vagy valamilyen profil bemarásával is a megjelenésen, ha hozzáférsz felsőmaróhoz.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Helbika20 #70533 üzenetére
MDF-et általában szabják is, csak kevés helyről lehet rendelni neten, el kell menni, és személyesen leadni a rendelést, aztán el kell menni, és átvenni. XI kerben én a Bakos-ba járok, de sokfelé van lapszabászat.
További MDF pro-k:
- nem vetemedik ha nem kap egészségtelenül sok vizet
- nem kell csiszolni, rögtön festhető
- akusztikailag előnye, hogy porból van összeragasztva, kevésbbé rugalmas, jobban csillapítja a rezgéseket, mint a hagyományos szerkezetű fa
- akármilyen méretet lehet belőle kapni, tömör fánál bizonyos vastagság és szélesség után toldani kezdik, vagy nem áruljákMDF kontra: valami felületkezelés kell, mert a saját felülete nagyon DIY érzésű
Ha nincs asztali körfűrészed, akkor szerintem ne vegyél táblát, nem olyan könnyű szépen vágni egy 24+mm vastag anyagot kézifűrésszel vagy dekopírral.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Nemir Ombe #70468 üzenetére
Mivel a Dolby el akarja adni az Atmos licenszeket, ezért nem annyira finnyás, mint te.Nem bántja az sem, ha a frontokkal van egybe építve az Atmos sugárzó. Azokkal a hangforrásokkal dolgozik, amit kap, legyen az fejhallgató, soundbar vagy egy felső hangszórókkal szerelt moziterem.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Nemir Ombe #70464 üzenetére
Ha mindenáron szakszerűen szeretné kihasználni a két új csatornát, akkor rákötheti Atmos hangsugárzóként. Az erősítő beméri, hogy honnan szól, aztán rákeveri, ami oda való.
De mivel rádióhallgatáshoz kellene, úgyis stereo upmixet fog használni az erősítő, és akkor az aktív presence preset szerint fog egy kis visszhangot ciceregni a két első. Javítani nem fog a hangzáson, de rontani is kevesebbet, mintha párhuzamosan lenne kötve a frontok helyére.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Infinity70 #70459 üzenetére
Ahhoz, hogy szakszerűen szólaljon meg a két "surround" csatorna, egy házimozi erősítőre lesz szükséged. Egyrészt azért, hogy erősítse a négy csatornát, másrészt hogy tudjon a surround-ra jelet keverni. De ennek akkor van csak némi értelme, ha egyrészt jól tudod elhelyezni a hangszórókat (jól jön vissza a falról a pattanás) másrészt ha olyan tartalommal eteted, amit érdemes térhatásban hallgatni.
Bosszantó, hogy ott a kábel, és nincs bedugva sehova, de kicsit gomboz a kabát ezért venni egy új erősítőt.
Érdekesek egyébként ezek a hangszórók, nemrég egy Sony szettben láttam így "megvalósított" Atmos-t.
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz borg25 #70450 üzenetére
Három okból nem biztos hogy jó a közösítés. Egyrészt a két hangszórórendszer párhuzamosan kötve kisebb eredõ impedanciát jelent (sorba kötve meg nagyobbat) durva becsléssel elõbbi a fele lesz, utóbbi meg a duplàja. Az elsõt nem biztos hogy túléli az erõsítõ, utóbbit meg nem biztos hogy ki tudja hajtani.
Másrészt ha nem teljesen egyforma a két fele a rendszernek, akkor nem egyenlõen fog eloszlani a teteljesítménybizonyos frekvenciákon az egyik hangsugárzó fog nagyobb teljesítménnyel szólni, másokon meg a másik. Egyenetlenebb lesz a frekvenciaválasz.
Végül az akusztika kérdés. A virtaul surroundhoz tervezett hangszórók ha ugyanazt a sztereo jelet sugározzák, lehet hogy bizonyos helyeken pont kioltják egymást. Szélsõséges esetben ellenfázisban vannak bekötve.
A kevesebb néha több. -
lajthabalazs
senior tag
válasz fehér_ember #70393 üzenetére
Egy ilyen komplex területen ha valami átfogó és mindenki számára érthetõ, az leginkàbb hibás. Hifihez tényleg jó az eredeti hozzászólás, van benne a területtõl távoli hasonlat, közben ügyesen nélkülöz minden konkrétumot vagy elméleti hátteret. Meg belefért egy placebo-tagadás is. Amiben a kérdezõ megvezette a beszélgetést, és a válaszadó nem korrigált: hogy a minõséget egyetlen dimenziónak tekinti, és ezzel kezelhetetlen maradt a probléma.
A probléma egyik gyökere, hogy a hallgatózók az élményt, a minöséget kevés és általànos benyomások (részletezõ, telt, csillogó, tág színpadkép, jó térmegjelenítés stb) segítségével próbàljàk leírni. Pedig lehetne helyette akusztkai jelenségekre figyelni és azokat azonosítani (iránykarakterisztika, hiányzó vagy túltengõ frekvenciák, nem kívànt felharmónikusok, nemlinearitás a teljesítményàtvitelben, visszhang, lassú lecsengés, szuperponált zaj stb). Eltūnne a misztikum, könnyebb lenne felderíteni a hiba okát és korrigálni azt. Hangsúlyozom, mūszerek nélkül, csak egy kis edzéssel, megtanulva, hogy hogyan befolyàsolják a hangzàst ezek a jelenségek. Ameddig a láncnak "minõsége" van, meg "karaktere", nem nagyon lehet elõbbre jutni, nem ismerve azegyes eszközök fizikai hatàsát nem lehet anticipálni az egyes beavatkozások hatását. Ehhez hozzáadva a placebo hatàst egy reménytelen optimalizàlási feladat születik, ahol minden módosítás kiértékelése költséges és bizonytalan.Az eredeti témára visszatérve vannak olyan hibák, amivel "lõttek" a hangminõségnek. Ahol a jobb rendszer csak annyiban jobb, hogy pontosabban adja vissza a hibát. Triviális eset egy rosszul masterelt felvétel, egy karcos hanglemez, egy torzításba vezérelt erõsítõ vagy egy zajt gyūjtõ kábel, földhurok.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz alphamooncam #70385 üzenetére
A HiFi "láncban" sajnos a komponensek egymásra hatnak. Tényleg egyszerūbb lenne, ha minden komponens egy átviteli függvényként jelenne meg, de a fizika nem így mūködik. Úgyhogy bár sorban vannak az elemek, nem tekinthetõ láncnak: egy összefüggõ dinamikus rendszer. Vagyis kettõ: az elõerõsítõnél ketté lehet vágni.
Illetõleg példàul a komponensekben keletkezõ zaj szuperponálódik, nem a legzajosabb komponens hatàrozza meg a rendszer zaját: minden kimponens hozzátesz. Akár fehérzajról, akár harmonikus torzításról van szó, ezek összeadódnak.
A frekvenciaátviteli anomáliák pedig komkompenzálhatóak: ha egy komponens 3db-t ejt mondjuk a középtartományban, az egyensúlyt vissza lehet hozni egy kiemeléssel ugyanott, persze összességében lesz némi információvesztés (zaj).
A hangerõbõl viszont minden komponensnek van egy határa, ha ahangsugárzó nem terhelhetõ, hiàba a nagy erõsítõ.
Van amiösszeadódik, van ami kijavítható, van ami láncszerūen a leggyengébb által meghatározott, és vannak visszaható elemek. Ez egy ilyen komplex lánc. De azért nem misztikus, csak nehezebb megérteni.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Lompos48 #70310 üzenetére
Meg valami házikó, főleg konyhai környezetben. És némi tömeg, nem azért, hogy "hifi"-s legyen, csak hogy ne húzza el a kábel.
Nekem a tradícionális TDA2030A-sból van kettő, talán a torroid táp kicsit overkill volt, de szólnak.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz blattida #70293 üzenetére
Rotary switch-nek hívják a körbeforgatható dolgot, persze ettől nem kellene excentrikusnak lennie, sőt, pont azért mert jellemzően több kört teker rajta az ember, még jobban kellett volna figyelni arra, hogy tengelyben legyen. A hangzást valószínüleg nem befolyásolja, az élettartamot sem meghatározóan. Az is valószínű, hogy nem az az ember biggyesztette rá a tekerentyűt, aki az elektronikát forrasztotta össze. Még a QC matrica is előbb kerülhetett a panelra, mint a hangerő-szabályozó.
Hozzáállhatsz úgy, hogy milyen jó, hogy szűkös erőforrásaikat inkább az elektronikára koncentrálták. Vagy úgy, hogy ha már a hangerőszabályozó is gagyi, pedig azt az ember rögtön látja, akkor a többitől sem lehet sokat várni
Mostanában több "hifit" szedtem szét, és a rotary switch-eken elég stabilan állnak a tárcsák, nem nagyon hiszem, hogy ezt rontották el. Valószínűbbnek tartom, hogy nem az alaplapra van forrasztva az RS, hanem van egy saját kis panelja, és az laza vagy ferde az előlap mögött.
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Gabor970 #70255 üzenetére
Megint kicsit összekeveredett két szál. Az egyik, hogy bajnokpityu azzal intézte el a különböző erősítőosztályok közti teljesítményfelvételbeli különbség körül kibontakozott szakmai beszélgetést, hogy kit érdekel, az A osztály nem szól olyan jól, és egyébként sem gyártanak A osztályos erősítőt. Eltekintve a két állítás közt feszülő ellentmondástól, megbotránkoztatott ez a szakmai ignorancia. Amikor ezt szóvátettem, ügyesen mentett azzal, hogy belekötött az aláírásomba.
Nem vitatom, hogy a legjobb módja egy elég jó audio eszköz tesztelésének a hallás. A nem elég jó audio eszközöket egyszerű mérésekkel ki lehet szűrni, ezek közül a legegyszerűbb és legkifejezőbb a frekvencia-menet és a torzítás. De ha ezek a helyükön vannak (előbbi lineáris, utóbbi alacsony), az ember, és különösen az audiofil még mindig hallhat, vagy hallani vélhet különbségeket.
Pusztán azt hangoztatom lépten nyomon, hogy ha a hallott különbséghez képest túl nagy a hallani vélt különbség, akkor a teszt kimenete nem értékelhető. A hallott és a hallani vélt elválasztására vannak bevált módszerek, és ezeket a módszereket konzisztensen kerülik azok, akiknek a Hifi a hobbija.
(#70253) fehér_ember
Szerintem ha az ember több százezer vagy több millió foritnról hoz döntést, alapvető, hogy megtegye ezeket az egyszerű lépéseket annak érdekében, hogy a hallása pontosabb legyen. Főleg akkor, ha másoknak ad tanácsot ilyen döntések meghozatalához. Persze mindenki odaírja a tanácsa után, hogy "de meg kell hallgatnod, mert neked kell tessen", de ez nem mentesít a felelőtlen befolyásolás terhe alól.
De remélem az utánad szóló magabiztossága azért téged is elgondolkodtat, hogy megfelelő-e a fórumon általánosan elterjedt szemlélet ebben a kérdésben.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz bajnokpityu #70241 üzenetére
Na a normális tesztelésnek legfeljebb az elméletét ismerik a Hifisták, de olyan messziről kerülik, mintha márkák és legendák omlanának össze egy normális teszteléstől.
Sokkal kevesebb hozzászólásomat látnátok, ha lenne itt bárki, aki normális tesztelést végez.
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz bajnokpityu #70204 üzenetére
Megint egy igazi Hifista lezárás egy végre érdekes szakmai beszélgetésnek.
-
lajthabalazs
senior tag
-
lajthabalazs
senior tag
válasz dgyuri0123 #70109 üzenetére
Elõkészítetted az eszközöket, rászántad az idõt. Ezek szerint lenne olyan rokonod is, aki hallgat, meg olyan is, aki cserélget, de mégis a hifis módszertant választottad. Nekem ez olyan, mintha lenne a fiókban egy mérõszalagom, de mégis inkább becsülném, hogy mi mekkora.
Lehet jól becsülni, de az emberi agyatkönnyū becsapni. -
lajthabalazs
senior tag
Aki meg tudja tartani a barátnõjét, feleségét hifizés mellett, az rá tudja nevelni õt is arra, hogy hallja a különbségeket? Vagy csak rátok hagyja?
(#70102) dgyuri0123
Ok, kíméllek. -
lajthabalazs
senior tag
válasz Nemir Ombe #69967 üzenetére
Ha a hívõk nem vállalják a kihívást, akkor sokat nem bizonyít az eredmény. Az hogy a botfülū amatõrök elbuknak egy vakteszten szinte boritékolható. Tényleg az a fura, hogy akiknek van lehetõségük rá, érdeklõdnek is a téma iránt, és érdekük is fûzõdik hozzá, mégsem végzik el a teszteket.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Nemir Ombe #69956 üzenetére
Végre megoldást keresünk! Én úgy képzelek el egy később mások számára is értékelhető tesztet, hogy meghatározzuk, hogy mit szeretnénk tesztelni: legyen az az egyszerűség kedvéért hangsugárzó kábel. Az emberi hallás sajátságai miatt egy kábelt csak egy másik kábellel összehasonlításban lehet tesztelni. Tehát legalább két kábelt kell összehasonlítani. Többet már fárasztó is lenne.
Meg kell határozni egy semleges - egyenletes frekvenciamenetű, torzításmentes - rendszert, ami lehetőleg legalább egy kategóriával a tesztelt kábel fölött helyezkedik el.
Meg kell határozni néhány zeneszámot, amik megfelelően kihajtják a kábelt, mondjuk egy nagyzenekari mű, egy női vokál, egy zongora szonáta, és egy pop vagy rock szám, nem hátrány, ha a közönség már ismeri a darabot. Ezekből érdemes kiragadni egy 1 perces, viszonylag monoton részletet, mert különben a fül sokkal nehezebben fogja tudni összehasonlítani a két hangmintát (hiszen az egyiknek a vége után fogja a másiknak az elejét hallani, és ha ezek nagyon mások, akkor sokkal nehezebb lesz a berendezést hasonlítani).
Meg kell határozni a vizsgált paramétereket: dinamikus, pontos, részletező, tiszta, fényes, telt, erőteljes, ezek külön külön mély, magas és középtartományra, illetőleg színpadkép visszaadása, stb. Mivel minden kábellel kapcsolatban vannak előítéletek (az egyik részletező, a másik élőbb élményt ad), ezért lehet ezekre koncentrálni, hogy ne vesszenek el az emberek a sok szempont közt.
Ezután jön a teszt, ami több tesztesetből áll.
Egy teszteset során kétszer hallgatja meg a hangmintákat közönség. A közönség nem tudja, hogy A vagy B kábelt hallja először, és hogy a két meghallgatás közt történt-e csere. A második meghallgatás után a közönség tagjai egymástól függetlenül bepipálgatják, hogy az első, vagy a második meghallgatás volt-e dinamikusabb, pontosabb, részletezőbb stb stb. Ha valamilyen szempontból egyformának hallották a kettőt, akkor ott azt pipálják, hogy ugyanolyan.
És jönnek a tesztesetek sorban. A tesztesetekben véletlenszerűen változik, hogy A-val kezdenek-e vagy B-vel, és hogy van-e csere, vagy nincs. Egy zenemű több tesztesetben is szerepel. Összesen érdemes szerintem 15-20 esetet készíteni, hogy az esetleges hibákat a nagy számok kiegyensúlyozzák.
A végén az egyes eredményeket rögzítik, és egyenként illetőleg összesítve publikálják.
Az apróbb különbségek meghallására az ideális egy olyan rendszer, ahol A és B tesztalany közt a hallgató szabadon, késleltetés nélkül válthat, de a hifisták a kábelek közt mindig meghatározó különbséget hallanak, azt pedig a fenti tesztnek is ki kell tudnia mutatni.
(#69958) Nemir Ombe
Sajnos nekem a kábel mellé hiányzik az erősítő, a hanszóró és a megfelelő zeneszoba is De ha ismersz olyan helyet, ahol ilyenre lehetőség van, mindenképpen benne vagyok. Egy gödi utat már bevállaltam a hétre, de az ilyen teszt tényleg úgy buli, ha többen vannak.
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz liszi70 #69952 üzenetére
Az volt a meglepő, hogy ezt a Hifizők nem tagadják. Eddig mindenki azon erősködött, hogy ő bizony hallja a különbséget, csak nem akar bajlódni vaktesztekkel, meg bizonygatni mások előtt. Erre Mathiask kerek perec elmondja, hogy tisztában van vele, hogy a placebo hatás befolyásolja a megitélését, de nem érdekli, mert a Hifizésnek nem a hangzás a lényege, ahogyan az, aki órákat gyűjt nem a pontos ídő megszállotja, és az, aki sportrajongó nem feltétlenül kedveli a testmozgást.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Mathiask #69950 üzenetére
Köszönöm. Az utolsó bekezdésed hatalmas meglepetés volt számomra. A hetekben pont ez a gondolat fogalmazódott meg bennem. De én paranoid módon összeesküvést, önámítást és szándékos megtévesztést feltételeztem. Minden frusztrációmat az okozta, hogy azt hittem, hogy a hifisek szándékosan nem vesznek tudomást a placebo hatásról, és végletesen ragaszkodnak ahhoz, hogy a legapróbb különbségeket is hallják. A hozzászólásod azonban rávilágított, hogy a placebo hatás (megjelenés, márka megbecsültsége, közvélekedés, féltudományos elméletek) az élmény része. Ez sajnos a kívülállók számára közel sem triviális. Ezért amikor egy tesztben vagy fórumon azt olvastam, hogy "életre kelt a rendszer", vagy "feszesebbek lettek a mélyek", "megjelent a szobában a széles színpad", vagy tápkábelt ajánlott egy erősítőhöz, mert az jól kiegészíti, én azt hittem, hogy konkrétan az audio-élményre gondol. De ezek szerint mindig a HiFi élményről volt szó. Aminek a hozzászólásod - és korábbi feltételezésem - alapján az ár emelkedésével egyre kisebb része lesz a ténylegesen hallott élmény, és egyre nagyobb része lesz a birtoklás, gyűjtés, csereberélés, közösséghez tartozás élménye.
Jobban kellene hangsúlyozni, hogy aki csak a hangzás javítására vágyik, az erős kritikával fogadja a Hifisták véleményét, mert ezt a marketing, a közösség, a személyes vágyak és előítéletek legalább annyira, de lehet hogy jobban befolyásolják, mint a tényleges hangzás.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Nemir Ombe #69942 üzenetére
Meglepő módon vannak területek, ahol annak ellenére, hogy az emberek különbözőképpen hallanak, mégis fontosak a tesztek. Családi vonatkozás a PKI, ahol a telefonvonalakon átvitt beszéd érthetőségét és élvezhetőségét vizsgálták. Sok tesztcsoporttal, szabványos tesztekkel. De szintén nem kell messzire menni a beszédszintézissel kapcsolatos tesztekért, a videokódolás és átviteli hibák hatását is lehet szubjektív teszteken mérni, külön a 3D-s tartalmakra. És mérik is. De még a korábban említett boroknál is vaktesztek vannak - ha látják is, hogy néz ki, amit kóstolnak, de nem tudják, hogy melyik márka melyik bora. Akkor mégis miért a HiFi a kivétel, és mit mond ez el a Hifistákról?
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Nemir Ombe #69940 üzenetére
Szerintem nincs gond a pusztán információ alapján történő vásárlással, pont arra valóak a teszterek, hogy felhívják a kevéssé hozzáértők figyelmét a fontos szempontokra, előnyökre, hátulütőkre. Minél fontosabb egy termék (vagy mert drága, vagy mert napi használatban lesz, vagy mert kritikus feladatot lát el), annál alaposabban ját utána az ember. A laptopot, amit három éve használok, és most hosszabbítottam rajta garanciát még két évre, kizárólag specifikáció, tesztek, disassembly videók és felhasználói vélemények alapján választottam. Azt kaptam, amire számítottam. Sok jó teszt van a neten: notebook, fényképezőgép, videokártya , de nem kell eltávolodni a HiFi-től, hangsugárzókat is lehet viszonylag jól tesztelni. És akkor jön a kábelteszt. Hogy a sokszor linkelt konnektor-tesztről ne is beszéljünk.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Nemir Ombe #69936 üzenetére
Az, hogy kinek mi tetszik, az szubjektív. Az, hogy ki mit hall, az objektív. Emberfüggő, de objektív. Megmutatod neki az egyformát, megmutatod neki a különbözőt. Ha 10-ből 10-szer a különbözőre mondja, hogy különböz, és az egyformára, hogy egyforma, akkor az az ember jól hallja a különbséget. Ha 10-ből 8-szor találja el, akkor valami különbséget hall. Ha 10-ből 5-ször találja el, akkor nem hall különbséget. Az a konkrét ember, abban a konkrét szituációban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a különbség nem hallható. De nincs olyan ember, és nincs olyan szituáció, ahol statisztikailag kimutatható a különbség, akkor azért illene gyanakodni.
Pont az a célja a teszteknek, hogy a placebo hatást, az ezotériát, a vallási töltetet elvegye. Kellene egy külön topika Hifiológiának, ahol ilyenekről lehet értekezni, és bárki leírhatja a különleges tapasztalását, az átélt csodát. Ahogyan nemrég valaki írta, hogy jobban szólt a rendszere, amikor kipihenten hallgatta. És kellene egy topik, ahol linkelhetnek, leírhatnak elvégzett teszteket: hogy milyen körülmények közt hallották egymás mellett a kettőt, milyen egyéb, közös komponensei voltak a két rendszernek, mit hallgattak rajta, mennyire volt egyértelmű a különbség (ez lehetne a fenti vakteszt eredménye) és utána, hogy hogyan öntenék szavakba a különbséget. Aztán mindenki eldönti, hogy hol kérdez, és melyiket olvassa.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Nemir Ombe #69932 üzenetére
(#69934) gyurczy
Ha nem vagy nagyon messze (én Bp XI kerület), akkor viszek szivesen saját kábelt, hogy meghallgassam, mennyivel jobb egy igazi HiFi kábel. Ha bárki más tud lehetőséget adni a közleben kábel hallgatásra, szivesen fogadom. Mentem volna HiFi szeánszra is, de úgy tűnik, elfogytak. Tudom, hogy vendégként nem illik feltételeket szabni, de ha én nem is hallom a különbséget, azt is megnézném, hogy aki ég-és-föld különbséget hall, az egyikben feszes basszust, a másikban részletező magast, a harmadikban szélesebb színpadképet, az hallja-e akkor is, ha nem tudja, melyik kábelről van szó.
Egyébként valószínüleg kevesebb szkeptikus - hitetlen - lenne, ha a publikált vaktesztek nem mind arról szólnának, hogy a résztvevők süketen is hasonlóan jó eredményt érnének el. Vagy ha a HiFi tesztekben is használnák ezt a módszertant.
(#69932) Nemir Ombe
Ugyanazért, amiért nem tesztelek trópusi utazásokat és sportautókat. Mert nem engedhetem meg magamnak. Az általam birtokolt kábeleket próbálgattam, de mivel nem hallatszott különség, ezért nem volt szükség vaktesztekre - utóbbiak célja a vélt különbségek elválasztása a valósaktól. De ezek olcsó rézkábelek voltak. Elmentem kiványcsiságból az itt is többször ajánlott extreme audio-hoz is. Még vissza fogok menni, valószínüleg nem sikerült megérttetni a kérésemet, mert különböző helységekben, különböző hangerőn, külünböző hallgatási pozíciókból, hatalmas váltási időkkel mutatták be az eszközöket, esély sem volt összehasonlításra.
A legtöbb kérdező azért kérdez, mert nincs ideje, kedve elmenni egy audiofil szalonba, vagy hozzám hasonlóan csalódott az ilyen boltokban. Mint kis pénzből élő, szerfelett bosszant, amikor teljes meggyőződéssel ajánlotok nagyon drága cuccokat, hibásan - vagy egyáltalán nem - végzett összehasonlítás alapján érvelve egyik vagy másik mellett. És persze lehet mondani, hogy "ez csak egy vélemény", de Dorian hozzászólásából kiderül, hogy nem is vélemény vagy tapasztalás, hanem leginkább előítélet, így teljesen haszontalan mások számára.
Az a legfurcsább, hogy ha vakteszten kijönne, hogy nincs különbség egy bizonyos szint fölött a kábelek közt, akkor pont a vakteszteket ellenző hifisták nyernék vele a legtöbbet, hiszen vége lenne a keresgélésnek, a felesleges pénzköltésnek. És mégsem próbálják ki. Olyan, mint ha nem is a zenehallgatás, vagy a rendszeretek tökéletesítése lenne a cél, hanem a pénzköltés. Minden más hobbiban, a festészettől vitorlázáson át a PC tunningig, ha aránytalanul sokat is költ az ember, mindig tudja, hogy mi az a többlet, amit kap. Úgy látszik, a HiFi kivétel.
-
lajthabalazs
senior tag
Elszomorító, hogy akiknek megvannak a lehetőségeik, idejük is van rá, élvezik a tevékenységet, és a terület szakértőinek érzik magukat, tudatosan választanak rossz módszertant. Pedig az egyetlen különbség a helyes és a helytelen tesztelés közt annyi lenne, hogy előbbiben nem tudják, hogy mit tesztelnek. Egy erősítő vagy hangfal teszt nehezebb, mert ott hangerőt kell illeszteni, és elrejteni sem könnyű a használt eszközt. De a kábelteszteknél semmilyen nehézség nem áll a helyes tesztelés útjába. Persze kell egy segítő. De azt biztosan nem nehéz találni egy ilyen összetartó közösségben.
Tudom, hogy egy ilyen teszt nem csak a kábelt teszteli, hiszen ha a kábel elbukik, akkor meginog a HiFi-be, és a saját képességekbe vetett hit. De nem jobb biztosan tudni, hogy mik az ember határai, mint belekapaszkodni egy illúzióba?
Nem lesz vége a világnak, de még a HiFi fórumnak sem, ha kiderül, hogy nins hallható különbség két elég jó kábel közt. Csak kicsit átalakul. Több lesz benne a szakma, és kevesebb az ezotéria. De nem ez a szakmai fórumok lényege?
-
lajthabalazs
senior tag
-
lajthabalazs
senior tag
válasz PrinceHerceg #69919 üzenetére
Sok sikert! Te leszel az elsõ, aki bevàllalja.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz PrinceHerceg #69915 üzenetére
Ezt próbáltad?
-
lajthabalazs
senior tag
Én úgy értelmeztem, hogy olyan szűrő van benne, ami 100MHz-től oktávonként 70dB-el csökkenti az átvitelt (növeli a csillapítás). Az 50Hz azért lenne egy biztonságos vágási frekvencia, mert a "jel" 50Hz-es (külhonban 60Hz-es), minden ami ez alatt vagy fölött van, az az eszközök bemeneti elvárásaihoz képest eltérés, más szóval zaj.
De az is fura, hogy a hődisszipáció Joule-ban van megadva. Az élettartamra vonatkozik? Vagy másodpercenként? Mert másodpercenként 700 Joule az 700W, ami inkább már hősugárzó, mint hűtőborda, és semmiképp sem egy ilyen kis doboz hőleadása, legfeljebb hatalmas hőmérsékletkülönbség mellett.
Szóval az eredeti kérdésre válaszolva: PrinceHerceg valószínüleg akkor jár jól, ha távol tartja a pénzét ezektől a sarlatánoktól, és megpróbálja megérteni, hogy melyik berendezés hogyan van ténylegesen hatással a végső élményre. Vagy legalább megfelelő módszertannal próbálja meghallgatni a különbségeket.
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz PrinceHerceg #69901 üzenetére
Megnéztem a termékeket, és nem értem a 100MHz es filtert. Az AM és az FM csatornák egy része ez alatt van. Szintén ez alatt vannak a rádiós távirányítók. Miért nem 60Hz nél vagy 50Hz nél vág?
A retteget switching PSUk is 50kHz en mūködnek.
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
A határfrekvenciákat azért rugalmasan kezelik a gyártók, nem mindegy, hogy hány db-es esés után értelmezik a frekvenciamenet szélét. És persze az sem mindegy, hogy mi történik a két határfrekvencia közt: vannak-e rezonanciák, mennyire sikerült eltalálni a váltási frekvencia környékét, és eleve milyen a frekvencia-menete a hangszóróknak. Az olcsóbbakban egyszerűbb váltó van, szélesebb sávban dolgoznak párhuzamosan a hangszórók, ami nem feltétlenül baj persze. A drágábbakban előfordulnak egyéb szűrők, amik a doboz vagy a hangszóró ismert hibáit kivatottak kompenzálni. Sorozatgyártott termékeknél a minőség a processzben van: nem fogják megmérni 40e Ft-ért az összes hangsugárzót, mikor kész. Nagyjából jók a hangszórók, nagyjából jók a váltó alkatrészek, akkor nagyjából jó lesz a végeredmény. De igazából mindenhol vannak gyártási eltérések, minél olcsóbb valami, annál nagyobbak.
De nem csak egy görbe írja le a hangszóró átvitelét. Lehet nézni impulzus-választ, ami megmondja, hogy mennyire pontos a hangsugárzó, lehet mérni THD-t és azon belül a felharmonikus komponenseket, amiből kiderül, hogy mennyire torzít, és mennyire zavaró a torzítás. Meg lehet vizsgálni a hangsugárzó iránykarakterisztikáját, ami azt határozza meg, hogy mekkora a hallgatási tér, ahonnan még mindent lehet hallani, és nem csak a mélyeket.
Az érzékenység sem elhanyagolható tényező: 3db az érzékenységben fel akkora erősítő-teljesítményt igényel ugyanahhoz a hangerőhöz. Mivel az erősítők kb 10-30%-os tartományban produkálják a legkisebb torzítást (ezt az értéket írják a specifikációba), ezért a minőség rovására mehet, ha érzékenyebb hangsugárzó helyett a hangerőszabályozóhoz nyúlsz.
A terhelhetőség is számít, ami azt kellene hogy jelentse, hogy milyen tartományon belül szól specifikáció szerinti torzítással, de ez is egy olyan szám, amit a gyártók rugalmasabban kezelnek.
A hangzás után jönnek a praktikus paraméterek: milyen csatlakozókat fogad, biampolható-e. MDF vagy pozdorja a doboz (bár ez a hangba is beleszól, de előbbi tartósabb, erősebb is). Miből van a membránszél: meddig fogja bírni. Én figyelembe venném azt is, hogy vásárolható-e külön hozzá hangszóró, vagy jelöletlen kínai hangszórókat használtak-e (bár gyanítom ez lesz a jellemző 100e alatt, ).
Végül az esztétikai paraméterek: súly, furnér, festés vagy fólia... no meg az ezotéria, de arról majd valaki más beszél.
-
-
-
lajthabalazs
senior tag
válasz gordonfreemN #69809 üzenetére
A doboz 24e Ft, a csillagpontos földelés meg többszázezer (ha utólag kell implementálni). Persze elég, ha nem akkor szárítasz hajat, amikor a HiFi-t hallgatod
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Hohocali #69804 üzenetére
Nem volt valami jó választás megvenni a terméket. Ha megnézed a linkelt oldalt, teljesen más kapcsolás van a termékleírásban, mint az oldalon. A kedvencem az egymással szembe bekötött kondik. Meg a két-két dióda párhuzamosan, amin szabadon folyik az áram mindkét irányban, csak ejt egy kicsit a feszültségen.
Persze a három bemenet és három kimenet összerendelésében is furcsa, hogy permutálódnak a számok, okozhat meglepetést a fázisra kötött védőföld (képen mindkét védőföld középre kötve, kapsolási rjzon viszont kettes a hármasba, egyes a kettesbe).
De biztos vagyok benne, hogy amint bekötöd a rendszeredbe, ég és fold lesz a különbség.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz gordonfreemN #69767 üzenetére
Mittudomén. Villámkár Meg elektromigráció. Na az tényleg árt a berendezéseknek. Cserébe viszont a használat velejárója. De lefogadom, hogy el lehetne adni eszközt, ami ez ellen védi a HiFi-t. Még szabadalmaztatni is lehetne az eljárást, mert a szabadalomnak nem feladata bebizonyítani, hogy a találmány működik, csak azt, hogy újszerű.
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz gordonfreemN #69765 üzenetére
Én úgy értettem, hogy a berendezés élettartamát szeretné megnövelni azzal, hogy megvédi. Az, hogy mitől szeretné megvédeni, "a hálózati szennytől". Tehát olyan eszköz kell neki, amin nem megy át például a Borsonline.hu, vagy a hír24.
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz gordonfreemN #69761 üzenetére
Mivel A kérdező célja, hogy megvédje az eszközeit, és nem a jobb hangminőség, ezt nehéz kipróbálni
A DC komponens kicsit jobban fűti a trafót, de ha jól sejtem, át már nem megy rajta, így a továbbiakat már nem károsítja.
(#69757) Ribi
Remek a hasonlat. Fél Kalmopyrin minden este, minden baj ellen. Egy generáció nőtt fel ilyen szemléletben. A HiFi meg legalább annyira ezotérikus, mint az egészségmegőrzés. Megvan minden fő komponens. "Szakemberek", árulnak mérések és klinikai tesztek valamint megalapozott hatásmechanizmus nélkül termékeket, amiket aztán fanatikus követők vesznek meg szemérmetlen áron, és győzködik a környezetüket, mert validációra van szükségük. Közben néhány egyszerű alapelv betartása után a különbség nagyrészét a placebo-hatás adja. És mindkét iparág előszeretettel használ ezüstöt és aranyat.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Gabor970 #69657 üzenetére
Valószínüleg ugyanezt találnád egy high-end erősítőben is, abban is NYÁK van, meg forrasztások, meg vékony vezetékek, meg alkatrész-lábak. Nem tudom, hogy van-e például audiofil FET, aminek a lába is ezüst. Ahogyan a hangszóró lengőcsévéje is vékonyka, nem beszélve a lengőcsévét bekötő rézsodronyokról. És egy bizonyos árszintig a hangdobozokban sem hangsugárzókábel fogja összekötni a hangváltót a hangszórókkal. Na meg a hangváltó, amin szintén átmegy a teljesítmény. Még ha nincs is nyák, hanem össze vannak forrasztva a lábak, azok is milyen lábak?
De számít ez, mikor lehet venni irányhelyes HiFi UTP kábelt?
-
lajthabalazs
senior tag
válasz gordonfreemN #69623 üzenetére
A kérdésben benne volt egy 100-150e Ft-os árhatár is. Azon belül is meg lehet találni a 2x40W-ot?
-
lajthabalazs
senior tag
-
lajthabalazs
senior tag
válasz kpykpy #69617 üzenetére
Gondolom ezen az áron egy Monitor Audio Silver 1 ről lehet szó. Csak a számokat nézve, a Monitor Audio Silver 1-nek nagyon változatos az impedanciamenete, ez kombinálva a 87 db-s érzékenységgel nem teszi csöves erősítő barát hangsugárzóvá.
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Krill77 #69608 üzenetére
Tényleg érdemes izolálni a problémát, mielőtt bárminek nekikezdenél: más erősítőről hajtani a hangszórókat, más hangszórókkal meghallgatni az "erősítőt".
Tényleg mérni lenne a legjobb, de azért füllel is meg lehet találni szélsőséges hibákat - például egy besült magas hangszórót. Mivel van rajta AUX bemenet, egy egyszerű tesztként kipróbálhatsz PC-ről különböző frekvenciákat. Teszteld oldalanként is, ne csak párban. Ha minden frekvencia jól szól magában, de ha nagyobb terhelés kap a rendszer, akkor felborul a hangkép, akkor lehet a táppal is gond, vagy az elektronikával. Ha a két oldal egyszerre romlott el, az is inkább az utóbbiakra utal, vagy egyszerűen csak te untad meg a hangzást, esetleg túl sok audiofil tesztet olvastál, és összezavart.
A tömés nem fog segíteni a hiányzó, vagy nem szép magas hangokon, a magassugárzók nem használják ki a hangdobozt. A membráncseréhez, amit felvetettél, alkatrész kell, amit ehhez nem biztos, hogy bárki fog találni. Az ilyen design-hangdobozoknál a bontás sem olyan egyszerű, mint a magasabb kategóriás hangsugárzóknál, valószínüleg káromkodni fog rendesen az ember, miközben vakarja le a ragasztót, egy ilyen művelet hangszórónként 2-3e Ft, a te rendszeredben van négy hangszóró. Csere-hangszórót szintén a desing-os kivitel miatt nem fogsz könnyen találni.
Amivel szerencséd lehet, hogy ha egy magányos kondi a hangváltó, és az ment tönkre. Ez megmagyarázhatja a magas hangok hiányát. Annak a cseréje - ha látszik a méret - néhány tíz forint, és értelemszerűen sokat dob majd a hangzáson. Csak nehogy polarizáltat tegyél be.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Lompos48 #55807 üzenetére
MHz körül tényleg felveheti egy árnyékolatlan vezeték a rádióhullámot, én a modulálatlan 20kHz-es elektromágneses jelekre írtam a kilómétereket.
Azt nem tudtam, hogy az erősítőben van beépített AM dekóder akkor is, ha nem rádió-erősítő. Melyik része felel azért, hogy az AM-et demodulálja?
-
lajthabalazs
senior tag
válasz ozzy711 #55794 üzenetére
Szernintem nem Egy román adó AM vagy FM jeléből kivenni a beszédet olyan, mint a zöld betűkben látni a Mátrixot. Modulálatlanul meg 20kHz-es jelhez is 15km-es antenna kellene (kisebb frekvenciához hosszabb), gondolom annyi kábelt nem használ jelvezetésre. Szóval szerintem semmiképpen sem árnyékolási probléma A zaj vagy benne van a drótban (mondjuk a szomszédod kötötte rá a 220-ra egy erősítő kimenetét, amin román rádióműsort közvetít), vagy a te rendszered rakja bele.
-
lajthabalazs
senior tag
Ha nem az EMI-re fognák, akár még hihető is lenne. De EMI ellen a legbiztosabb ellenszer a zárt fém doboz. Alacsony frekvenciáknál vastag falu és acél, magas frekvenciáknál (100MHz-ek) akár egy vékony film is. Nem véletlen, hogy a HiFi eszközöket ilyenben tartják.
A kábelvédelemnél vicces, hogy egy 3m-es kábel 10cm-ét leárnyékolják, és azt mondják, az védi az egészet. A vezetéken folyó áram zajszűrése egy másik dolog lenne, de ahhoz nem elég a tépőzáras távgyógyítás.
De már sokszor bebizonyosodott itt a fórumon, hogy a HiFi nem a jobb hangminőségre való törekvés, hanem a jobb hangérzetre való törekvés tudománya. És ha valakinek 35e Ft-os müanyag öntvények kellenek ahhoz hogy jobbnak hallja a rendszerét, akkor vegye azt.
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz KisTücsök #55784 üzenetére
A gyártó oldalán bőséges felvilágosítást lehet találni a működési elvéről. A hatás pedig objektíven mérhető, többek közt: "measured increases of approximately three horsepower at the rear wheels of a variety of cars". Ha ezt megvennéd, tudok ajánlani hozzá színben passzoló CD visszatekerőt, igaz, az kicsit drágább lesz.
Amúgy ha valaki meg akarja védeni az eszközeit minden külső sugárzástól, tegye a mikróba. Meglepően jól árnyékolja az elektromágneses hullámokat.
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz EQMontoya #55756 üzenetére
Pontosan mit csinál egyébként az EQ? Megnéztem a L pad-ot, ahogy javasoltad, az igazából annyit tud, hogy ellenállást köt sorosan-párhuzamosan a hangszóróhoz, és így az eredő ellenállás megtartása mellett tudja szabályozni, hogy mekkora feszültség essen a hangszórón. A digitális EQ megint egyszerű, mert ott lehet a jellel játszani. De mit csinál az erősítő equalizere, amitől ennyire nem szeretitek? Az alapelvével van gond, vagy az implementációval?
(#55757) MasterMark
Google nekem ezt dobta[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz ozzy711 #55748 üzenetére
Én úgy tudom, hogy azt, hogy mi az "eredeti" hangzás néhány ember a saját fülére hagyatkozva dönti el, amikor a saját szobájukban a saját hangrendszerükkel meghallgatják az eredményt. Tehát ha az eredetit szeretném hallani, akkor az ő fülükre, az ő szobájukra, és az ő hangrendszerükre lesz szükségem.
Ezek hiányában a HiFi-s addig cserélgeti a kábelt meg a hallgató-szoba auráját, amíg elégedett nem lesz, és minden CD-hez fenntart egy külön hangrendszert, amin az a konkrét lemez úgy szól *számára*, ahogy *szerinte* a stúdióban megálmodták. A hétköznapi ember meg rányom a Winampban a Rock preset-re, bekapcsolja az erősítőn a Stadium torzítást, és élvezi a koncertet.Valószínüleg az igazság a két szélsőség között van, amiben benne van az equalizer és a szobarendezés is, de mindkettő csak ésszel.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz andorra #55743 üzenetére
Éppen most olvastam egy használtan milliós nagyságrendű Infinity hangdobozról(gondolom HiFi) aminek része volt a hangszínszabályozó, de még egy command center-t is adtak hozzá, mert anélkül rosszul szólt.
Az én válaszom a HiFi erősítőről hiányzó hangszín szabályozóra, hogy így tudnak rávenni arra, hogy ha kevésnek érzed a mélyet, vegyél egy új hangfalpárt. Szerinted miért hiányzik?
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz ozzy711 #55726 üzenetére
Köszönöm a megnyugtató választ. A tekerentyűk azért érdekesek, mert van egy mély-nehéz hangdobozpárom is, és lehet hogy ezzel meg lehet őket egy kicsit szelidíteni.
Még egy kérdés, a hátán van olyan, hogy 4Ohm / 8Ohm, amin a hangszórók impedanciáját kell beállítani, fogalmam sincs, hogy mi változik ennek hatására. A nehézség a dologban, hogy a hangdoboz hátára 6Ohm van írva. Szerintetek melyik állás való hozzá?
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
Rászántam magam és elmentem meghallgatni néhány vintage erősítőt, végül egy Harman Kardon PM655 Vxi-t választottam, mivel hamar kiderült, hogy a vitt hangdobozaim a korlátozó tényezők, az erősítők közt nem hallottam különbséget. Végül a sok kis izgalmas tekerentyű döntött (állítható frekvencia a bass és a trebble szabályozókhoz). Utólag az sem bizonyult hátránynak, hogy mélyebb, mint a másik jelölt, így stabilan ül a helyén. Meg nehezebb is volt
Amit viszont , csak otthon vettem észre, amikor legubbasztottam mellé, mert a meghallgatáson távolabb álltam, és a zenére figyeltem, hogy a táp halkan ugyan, de perceg. 20cm-ről zavaró, 50cm-ről észrevehető, 1.5m-nél messzebbről már egyáltalán nem hallani. Megpróbáltam a villásdugó fordítást, de nem hatott.
Kérdésem, hogy utal-e ez valamilyen potenciális veszélyt rejtő hibára, vagy egyszerűen csak perceg mert rossz a hálózat vagy valami kiszáradt, meglazult... és semmi gond nem lesz, csak nem kell közelről hallgatni?
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Dorian #55669 üzenetére
Meg ott vannak a szemüvegkeretek is, magyar innováció.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Dorian #55432 üzenetére
Nincs nagyon meg kevéssé téglalap, a téglalapságnak nincs mértéke. Valami vagy téglalap, vagy nem. Esetleg a majdnem téglalapot lehetne még definiálni.
Egyébként a legjobb kimenni a kertbe, megvárni míg a szomszéd befejezi a fűnyírást és ott felállítani a hangrendszert, minimális a visszaverődés, és még a nap is süt.
-
lajthabalazs
senior tag
-
lajthabalazs
senior tag
válasz liszi70 #55278 üzenetére
Szervezzünk legalább egy ilyen tesztet! Engem a tápkábel és a digitális jelforrás érdekelne nagyon, ha ott kimutatják a különbséget a jó és a nagyon drága közt, akkor én is hívő leszek.
Szerintetek van olyan bolt vagy bemutatóterem, ahol nyitottak lennének ilyesmire? A teszteket szivesen megtervezem, kinyomtatom az értékelőlapokat, összesítem, és a cikket is segítek megírni.
-
lajthabalazs
senior tag
Azért gondoltam, hogy hiányzik, mert nem írtad le sem a végrehajtás módját, sem az eredményét, a tudományos publikácók ilyen szempontból elkényeztetik az embert, leírják, hogy milyen bemenettel, milyen körülmények közt, milyen módszerrel milyen kimenetet értek el.
Volt A-B, B-A, A-A, B-B kábelcsere véletlen sorrendben, többször, különböző tartalmakkal, a hallgatóság nem hallotta/látta egymás véleményét, csak előre megadott kategóriák (tisztaság, részletesség, stb...) szerint hasonlította össze az első és a második mintát, aztán táblázatban összesítettétek az eredményeket? Mert a cikkben csak annyi volt, hogy "A szokásos gyári tartozék vezetékekhez képest minden esetben egyértelmű és pozitív változást okoztak a DFPC fonatok. " meg "A sztereó színpadon az Original kábel sokkal előrébb hozta az énekesnőt, ellentétben a Signature-rel amely valamivel hátrább helyezte." Volt egy ilyen kategória, hogy hol áll az énekesnő, mindenki csöndben rajzolt, és az A kábelnél minden teszten előrébb, a B-nél hátrébb rajzolták? Vagy meghallgatták az elsőt, aztán addig beszélgettek, ameddig ki nem alakult a konszenzus?
-
lajthabalazs
senior tag
válasz krichd1 #55260 üzenetére
Én sem gondolom, hogy fel fogom tudni rajzolni a frekvenciaválaszát, ha látok egy kapcsolási rajzot. De a használt piacon annyi modell van, az árak olyan széles skálán terülnek akár típuson belül is, hogy minden kapaszkodóra szükség van. És persze nem hogy minden példányt, de minden típust is lehetetlen meghallgatni (no meg összehasonlítani valamit, amit két hete, vagy akárcsak egy nappal korábban hallottam azzal, amit most hallgatok, kategórián belül lehetetlen).
Az előszűrésben szerintem nagy segítség bármilyen tudás a konstrukcióval kapcsolatban. Eddig HiFi fórumokban az egyetlen paraméter, ami alapján egy ismeretlen erősítőről valamilyen előrejelzést mertek adni, a tömeg volt, a nehezebb jobb alapon. Ez alapján minden legalább 12 kg-os erősítőt erősítőt érdemes meghallgatni, annyit viszont nem szeretnék utazni.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz Dave46 #55259 üzenetére
Lehet hogy elég, ha eladom neked a 200Ft-os kábeledet 12.500Ft-ért. Annak a kábelnek nagyon alacsony az ellenállása, és szinte nincs impedanciája és a tehetetlenségi nyomatéka a drágább kábelekkel vetekszik. A vezető fémes rácsszerkezetének köszönhetően a jel szinte fénysebességgel halad át rajta, a tápfeszültség fázistolás nélkül jut az erősítőbe. A mérnökök évtizedes tapasztalataiknak és számtalan valós élet beli kisérletnek köszönhetően úgy alakították ki a villásdugóját, hogy a legtöbb hálózati aljzatba pontosan illeszkedjen. A fekete szigetelés nem csak eszététikus, de keskeny, lekerekített formája nem akadályozza a hanghullámokat a terjedésben. Összességében egy kiegyensúlyozott, megbízható kábel, felhasználók tízezrei elégedettek vele, például te is örömmel használtad eddig. Ha a csere mellett döntesz, arra biztosan számíthatsz, hogy ha nagyon figyelsz, olyan részleteket fogsz meghallani a zenéből, amit eddig nem vettél észre.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz liszi70 #55254 üzenetére
https://www.youtube.com/watch?v=v9JQsXPd41U De mi persze ennél objektívebbek vagyunk. Egy frászt
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
Amit hallasz, az az elképzelésed a valóságról, nem a valóság. A percepciód sok mindentõl függ, az eszközöktõl azok illesztésén, a lejátszott tartalomtól kezdve az eszközzel kapcsolatos elvárásaidon, hangulatodon, a hallgatás kontextusán keresztül akár a dollár árfolyamáig. Akkor lesz egy teszt, vélemény releváns, ha lehetõség szerint az eszközön kìvül minden más szempont hatását sikerült kiküszöbölni. HiFi esetén a legdurvább torzítást a "hallgatásba" a placebo hatás adja. Sok kisérlet igazolta a placebo hatás meglétét. A legszembetûnõbb amikor egy AA teszten megfelelõ felvezetés után a tesztalanyok hatalmas különbségekrõl számolnak be. Emberek vagyunk, nincs ezzel baj. Pont ezért nem ìgy vizsgálják a szubjektív különbségeket.
-
lajthabalazs
senior tag
Olvadtam a tesztet is, kicsit szájbarágós fordítása annak a sületlenségnek, amivel a gyártó reklámozza a kábelt. Konkrétan hogy a köpeny szūri a magas frekvenciás jeleket. Lehet hogy az árnyékolás megvéd az elektromágneses tértõl. De ha a kábel korábban szedett fel magad frekvenciás jelet, akkor azt a néhány kHz-es tartományban nagyon szépen és messzire viszi, erre a felismerésre épül a telefon. Pont a kapacitás az, ami a magas frekvenciát szûri (low pass filter), de ettõl a lessloss elzárkózik, mert a kapacitás "kondenzátorba való".
A tesztelés is csak a Hifinél megszokoty: betettük és sokkal jobb lett típusú.
-
lajthabalazs
senior tag
A zajszint mérõ zseniális. A felhasználónak nem kell értenie semmihez, nem kell gondolkodnia semmin. Kap egy számot 0 és 999 közt, és a gép ennek megfelelö hangot is ad. Aztán lehet sokszázezerért megvenni a másik dobozt és utána az elsõ dobozon kisebb lesz a szám. Hasonlóan ezoterikus a lessloss kábel bemutatkozása is. Nagyobb szakmai alaposságot várna el az ember egy szakértõi közösségtõl. Oszcilloszkóppal is neki lehetne menni annak a 220V os zajnak, az sem sokkal drágább, mint a varázs-zaj mérõ.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz andorra #55232 üzenetére
A hálózati kábellel kapcsolatban vetették fel egy másik fórumon, hogy vajon tényleg csak az utolsó méter számít-e. Hiszen a falban valószínüleg sokkal rosszabb kábeleken megy az áram, nem beszélve arról, hogy a szomszédban elindított porszívó, egy csavarhúzóval játszó kisgyerek, vagy akár egy kapcsoló üzemü tápegység milyen jeleket (zajokat) képes a hálózatba juttatni.
Meg lehet javítani azt a sok szörnyűséget, ami az áram jelalakját torzítja egy nagyon drága kábellel? Vagy csak arról van szó, hogy legalább az utolsó méter ne rontsa már tovább az egyébként is rosszat? Utóbbi esetben felmerül, hogy magára adó hifi-s miért hajlandó egyáltalán a hálózati áramot használni, és miért nem egy böszme nagy akkumulátorról táplálja az összes, egyébként is stabil egyenáramról működő eszközét? Százezreket spórolhatna tápegységen és tápkábelen, és a villámoktól sem kellene tartania.
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz krichd1 #55231 üzenetére
Engem az is érdekel, hogy miért van olyan hangja. Ha minden erősítőnek ismerem a hangját, de fogalmam sincs a felépítéséről, működési elvéről, használt alkatrészeiről, akkor egy ismeretlen erősítő hangját nem tudom előrelátni (legfeljebb az árból és a gyártóból, de ez pont a rossz irány), és mindent meg kell hallgatnom.
De nem hiszem, hogy ezt pont neked kéne magyaráznom, hiszen éppen te voltál az, aki nemrég megírta hogy egy konkrét eszköz melyik DAC chipet használja, illetőleg hogy mekkora bufferrel próbál védekezni egy bizonyos DAC a jitter ellen (szerintem nem beszéltünk el egymás mellett teljesen, csak te a jelenlegi implementációk, én meg ezek ismeretének hiányában az elméletileg lehetséges megoldások felől közelítettem a problémát).
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz #71562240 #55229 üzenetére
Megnéztem új és vintage erősítők "elemzéseit", DAC-ok, hangszórók "tesztjét" az általad ajánlott első három oldalon. Egy olyan vintage erősítő elemzés volt, ahol kicsit mélyebben belementek a gépbe, és azon túl hogy elmondták, hogy krémes a hangja, és szálcsiszolt az előlap, foglalkoztak két gondolat erejéig a belső felépítéssel. A többinél mindenhol csak a borkóstolós szleng: testes, élő, zenei, friss... hangzása van.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz liszi70 #55219 üzenetére
Van a mérhető rész, a mérhetetlen de hallható rész, és aztán van a hallani vélt rész. Sajnos a tapasztalásokban az utóbbi kettő nehezen választható el. Persze vannak statisztikai módszertanok ezek elkülönítésére. De mivel egyik gyártónak sem érdeke, hogy eloszlassa a mítoszokat, a szakújságírók meg a gyártók támogatásából élnek, ezért ilyen teszteket senki sem folytat a HiFi világában. Amiket a mackó ajánlott újságokat abban is csak dícsérték az eszközöket, még összehasonlításra sem került sor, nem hogy standardizált AB tesztekre. Az audiofileknek is ciki lenne, ha nem tudnának különbséget tenni, a gyártóknak is égés lenne, ezért hallgatólagosan tartózkodnak bármilyen, az objektivitás felé mutató lépéstől.
Nem meglepő módon egyébként így csak a lakosságnak lehet értékesíteni eszközöket. Amint valaki nem hobbinak fogja fel a zene vagy filmlejátszást (ahol semmi sem drága), rögtön előjön az elmélet, mérések, szimulációk, tesztelés, szubjektív tesztelés (koncerttermek építése, hang és képátviteli hálózatok tervezése, mozik).
-
lajthabalazs
senior tag
válasz ZSZS-CMSC #55184 üzenetére
Nem csak a file struktúrája számít, hanem a tartalma is. A legegyszerűbb trükk az lenne, ha egyszerűen csak jobb minőségű felvételeket tartanának a Pono store-ban, vagy olyan felvételeket, amiket úgy dolgoztak át, hogy a Pono karakterisztikájával szóljon jól.
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz #71562240 #55177 üzenetére
Lehet hogy a magyar cikk gyenge, de az eredeti egy viszonylag jól implementált vaktesztet ír le. Szerepel benne, hogy kik, hogy milyen eszközzel, milyen metodikával teszteltek, és le van írva az eredmény is. Lehet hogy HiFi-s szemmel a használt eszközök (iPhone earbud, Sony MDR 7506 fejhallgató, Radioshack forrásváltó, és egyszerű kábelek) eleve elfogadhatatlanná teszik a mérést, de legalább a módszertan közelít ahhoz, hogy hogyan kell emberek véleményéből eredményeket csinálni.
A nagymamám mesélte, hogy a PKI akusztikai laborjában hogyan dolgoztak, és az a módszertan nagyon hiányzik az általam eddig olvasott HiFi-vel kapcsolatos tesztből vagy cikkből. Rendben van, hogy valaminek a zeneiségét nem lehet megmérni voltmérővel, de vannak szakszerű módszerek arra, hogy emberek szubjektív érzékeléséből hogyan csináljanak használható eredményeket. Ennél a Pono Player-nél is van a cillben bemutatott megközelítés, és aztán van a másik, amivel a Kickstarteren adták el ("Everyone who’s ever heard PonoMusic will tell you that the difference is surprising and dramatic,” Pono wrote on Kickstarter. “They tell us that not only do they hear the difference; they feel it in their body, in their soul.").
-
lajthabalazs
senior tag
válasz krichd1 #55069 üzenetére
Ez a magyar szöveg tényleg nagyon felületes, ilyen mélységben sok területet érint az informatikus képzés is. De kiindulási alapnak, meg lyukakat foltozni nem rossz.
Egyelőre ezt találtam, elég hosszú, de olvasmányos, a 6. fejezet igéretesnek tűnik, legalábbis ez a része érdekel most a legjobban. Meg a digitális - analóg konverzió, de ahhoz valami mást kell találni.
A hangszerek, meg a fül működése is érdekes, láttam korábban postoltatok a témában diplomamunkákat, le is mentettem.
-
lajthabalazs
senior tag
válasz #71562240 #54942 üzenetére
Tudtok valamilyen jó referencia szakkönyvet ajánlani, amiből ti tanultátok a HiFi építés mesterségét? Sok tudományos publikációt találtam, de gondjaim vannak az angol szaknyelvvel, fogalmakkal, ezért jó lenne egy alapozó könyv, amiből el lehet indulni. Tudom, hogy nemsokára kijön a témaösszefoglaló, de gondolom az is már a szakma teteje lesz, nálam meg még az alapok sem elég stabilak.
Esetleg átküldhetnétek az irodalom-jegyzékét, hátha abban vannak alapművek. -
lajthabalazs
senior tag
válasz nostromo73 #54970 üzenetére
Ameddig bent van a jumper, addig mindegy, hogy az alsót vagy a felsőt használod, csak ne ugyanarra az oldalra kösd mind a két vezetéket
-
lajthabalazs
senior tag
válasz #71562240 #54891 üzenetére
"A zenehallgatás nem real time tevékenység, ha 20ms-el később szól a zene a hangszóróból, mint ahogy kijön a hangkártyán, azzal az átviteli közeg jitterét valószínüleg teljesen benyeli,..."
A zenehallgatás késleltetésre érzéketlen, késleltetés-ingadozásra érzékeny, azt jelenti, hogy nem kell valós idejűnek lennie, tetszőleges fix késleltetéssel lejátszható. Az egész zenerögzítés igazából hatalmas késleltetést visz a rendszerbe, 10 éve felvettek valamit, és azt te most hallgatod meg. Ez mennyire real time?
"Első minta a hullámban a völgy, második a hullámban a hegy: két minta kell egy hullámhoz...,", Valóban kicsit konyhanyelven írtam le, de ez a mintavételezés alapja, lásd http://www.dspguide.com/ch3/2.htm
"Amúgy az emberi hallás felső küszöbe a 22-23kHz, az enyém a 18, ha nem vagy Batman, szerintem neked sem kell az a 44kHz." Itt arra utaltam, hogy egy kolléga hiányolta a 44kHz-es hangokat a hangkimenetből. Az emberi hallás felső köszübe hivatalosan 20kHz, de ez emberről emberre eltérhet. A denevérek ezzel szemben 200kHz-ig érzékelnek rezgéseket, ezért a Batman referencia.
"Ahogy írtad is, a buffer késleltetést visz a rendszerbe, cserébe lehetőség van a jittert csökkenteni: bevárja a csomagokat, és maga ütemezi, és így a korábbi csúszkálást elsimítja." Ha nekem és a Wikipedia-nak sem hiszed el, akkor beülhetsz te is valamilyen beágyazott rendszerekkel foglalkozó tárgyra, ahol nem csak erről, de a real time ütemezőkről, rendszerekről is hallhatsz érdekeseket.
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz krichd1 #54849 üzenetére
Ahogy EQMontoya írta, a késleltetés akkor zavaró, ha valamihez képest jelenik meg. Filmnél a hang a képhez képest, hálózati játékoknál a csomagok a modell belső orájához képest, vonat a menetrendhez képest, stb.
Ahogy írtad is, a buffer késleltetést visz a rendszerbe, cserébe lehetőség van a jittert csökkenteni: bevárja a csomagokat, és maga ütemezi, és így a korábbi csúszkálást elsimítja. Ezért bufferelnek az online video-lejátszók, hogy ha átmeneti torlódás van a hálózatban, vagy csomagot kell újraadni (tehát egyenetlen lesz a csomagok érkezése, késleltetés-ingadozás vagyis jitter lép fel), akkor addig bufferből játszanak, és a felhasználó folyamatos lejátszást lát - addig, amíg van elég sávszélesség a buffert mindig újratölteni.
A real time két dolgot jelent, ütemezőknél azt, hogy egy művelet vállalt határidőn belül lefut. Ilyen szempontból a zenehallgatás real time. De én általában a hálózati értelmében használom, ahol azt jelenti, hogy a RTT 20 vagy 50ms alatt marad. És ilyen szempontból a a zenehallgatás nem real time: a zenehallgatás késleltetésre érzéketlen. Megnyomod a Play gombot, akkor nem olyan vészes, ha csak 20ms -el később szólal meg a rendszer. Ha nem nézed a lejátszón az equalizer-t, nem fogod észrevenni, hogy a CD forgásához, vagy a merevlemezről olvasáshoz képest a hang 20ms-el később jön ki a hangszórón. A jitter az tényleg zavaró, hiszen azt jelenti, hogy néha gyorsabban, néha lasabban jön ki a jel a DAC-ból, ami a hang frekvenciájának ingadozásához vezet.
A késleltetés a zene készítésnél, koncerteken zavaró, ahol a zenész szeretné azonnal - késleltetés-mentesen - visszahallani, amit játszik, különben teljesen szétesik a ritmus. ezért fontos, hogy egy-egy eszköznek mekkora késleltetése van.
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz ZSZS-CMSC #54836 üzenetére
A 44.1kHz, az a mintavételezési frekvencia. Shannon törvénye szerint 22kHz-es hullámokat 44kHz-en kell mintavételezni, hogy ne vesszen el az információ. 44.1kHz-es mintából nem lehet 22kHz-nél magasabb frekcvenciájú jelet visszaállítani. Első minta a hullámban a völgy, második a hullámban a hegy: két minta kell egy hullámhoz, ezért a frekvencia-csökkenés.
Amúgy az emberi hallás felső küszöbe a 22-23kHz, az enyém a 18, ha nem vagy Batman, szerintem neked sem kell az a 44kHz.
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz krichd1 #54793 üzenetére
Ezt a jittert nem értem egészen. A jitter azt jelenti, hogy nem időben érkeznek az adatok, hanem néha kicsit korábban, néha kicsit később. De milyen nagyságrendről beszélünk? Micro-secundumokról? Millisecundumokról? Amikor egy több száz MB-os memória-chip a HiFi árfekvéshez képest filléres tétel, tömörítetlen zenéből is elfér benne negyed óra. Miért nem tud a DAC pufferelni (persze nem negyed órányit, de mondjuk 20ms-et)? A zenehallgatás nem real time tevékenység, ha 20ms-el később szól a zene a hangszóróból, mint ahogy kijön a hangkártyán, azzal az átviteli közeg jitterét valószínüleg teljesen benyeli, és senki sem fog panaszkodni, de 20ms-et még videóhoz képesti csúszásnak sem nagyon lehet észrevenni.
-
lajthabalazs
senior tag
-
lajthabalazs
senior tag
válasz #10726912 #54745 üzenetére
Ez tök jó lenne, ha tudnám, mi az a jobb erősítő. A használt autó piac problémájáért közgazdasági Nobel díjat adtak. És itt sincs másként. De a héten elmegyek meghallgatni mackó által ajánlott boltokban néhány rendszert, hogy meglegyen az elég jó szint. Akkor talán könnyebben fogok tudni tanácsot kérni, ha nem az a felállás, hogy kell egy erősítő 20-30-40e -ért, hanem kell egy erősítő 20-30-40e-ért, ami úgy szól mint az X erősítő, mert az tetszett. Elég, ha annyival olcsóbb erősítőt találok, amennyivel a használt erősítők általában olcsóbbak, nem fogok a legjobb ajánlatra, különös lehetőségre vadászni.
DAC-ot egyébként szívem szerint megúsznám De majd az is kiderül, hogy az elég jó szintet meg tudják-e ugrani a rendszerek a laptopom audio-kimenetével is.
Köszönöm a sok bölcsességet, és a kevés tárgyi tudást, amit sikerült befogadni.
[ Szerkesztve ]
-
lajthabalazs
senior tag
válasz krichd1 #54729 üzenetére
Lehet hogy rosszul használom a kifejezést, mert ezek nem azok a DAC-ok, amik optikán vagy spdif-en kapnak digitális jelet, amit aztán kiadnak analóg csatornán, de mivel PC-ről lesznek használva, ezért én ilyenekre gondoltam:
http://ipon.hu/webshop/product/itec_7.1_channel_audio_adapter/354148
http://ipon.hu/webshop/product/creative_sound_blaster_x_fi_surround_5.1_pro_usb/204145
http://ipon.hu/webshop/product/asus_xonar_u5/782643 -
lajthabalazs
senior tag
válasz krichd1 #54724 üzenetére
Mondjuk itt van egy ilyen modern szépség 85.000Ft-ért, digitális bemenettel, meg játszik le USB-ről, miegyéb. Ezzel szemben ott van 35W-tal vastagabban csatonánként az általad ajánlott 920-as Denon, vagy egy PMA 700-as.
Utóbbihoz kell egy DAC. 10-15e Ft-ból lesz-e olyan jó DAC-om, mint amit az advanced acoustic-ba raktak?
Illetőleg van-e még annyi élet ezekben a régi erősítőkben, hogy minimális felújítással éljenek annyit, mint egy mai 100e alatti sztereó?
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- Bemutatkozott a Poco X7 és X7 Pro
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Épített vízhűtés (nem kompakt) topic
- NBA és kosárlabda topic
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- AutoCAD
- Ukrajnai háború
- OLED TV topic
- Wreckfest 2 - Márciusban indul a korai kiadás
- Vezetékes FÜLhallgatók
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Marketing Budget
Város: Budapest