- Bemutatkozott az Arctic P9 ventilátorcsaládja
- Intel Core Ultra 3, Core Ultra 5, Ultra 7, Ultra 9 "Arrow Lake" LGA 1851
- Azonnali processzoros kérdések órája
- Milyen notebookot vegyek?
- Apple notebookok
- Lézervágás, gravírozás
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- Milyen belső merevlemezt vegyek?
- Vezetékes FÜLhallgatók
- Vezetékes FEJhallgatók
Új hozzászólás Aktív témák
-
paljani
aktív tag
Érdekes. 16 bit -> total scrap, 32 bit -> some elements scrap. Igazából lehet megérné külön valami legacy vonalat "fejleszteni/fenntartani" az ilyen ipari stb. beépített rendszerekhez ahova 16/32 bit must oda úgysem kell(het) túl nagy kraft. Ami ilyenekkel találkoztam gyárakban azokhoz legalábbis nem kellett.
-
ddekany
veterán
Továbbfejlesztés = erősen a korábbi munkádra építve kiegészítés/átdolgozás. De, ez amúgy egy fél mondatos tipp volt, korábban linkelt cikk alapján (ami lehetett félrevezető is), hogy ez lehet +1 indok az új Nemezeti ISA
bevezetésére, a RISC-V helyett. De nem tudom, lehet máshogy is, csak a logikátlan ellenérveket nehezen állom meg szó nélkül, mint a binary translation megléte ellent mond, stb.
Meg persze irritál, hogy végre van egy ISA, ami lincenc mentes, és alighanem van annyira jó, hogy ne érje meg ezért még újabbakat kitalálni, erre ezt teszik. Pesze mint gyűjtői egzotikum értem a vonzerejét, de, pfff... erősen PR gyanús, na. Esetleg ilyen belső piac teremetés/élénkítás, mivel kívülről ezt nem sűrűn fogják támogatni?
De ezeket már szanaszét tárgyaltuk, szóval részemről ez ennyi.
[ Szerkesztve ]
-
fatpingvin
addikt
na, ezzel megy is a levesbe az EGYETLEN feature ami technikai szempontból érdemi létjogosultságot adott ennek a nyomorult architektúrának és a hardvereinek
A tipikus munkafolyamat legjobb tesztszimulációja a tipikus munkafolyamat. A "napi anti-corporate hsz"-ok felelőse :)
-
Pikari
addikt
Bocsánat, hogy az érdekes vitába közbe szólok kissé offtopik módon, de állítólag x86 fronton a 16/32 bites támogatást készülnek épp eldobni intelék. x86S Roadmap nincs hozzá, hogy mikor, de 2030 után szerintem akár életszerű is lehet.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
paljani
aktív tag
Hey... azt kérdezted, hogy a második cikk miben mond ellent az elsővel. Hát abban, hogy az első szerint sima MIPS az egész hóbelebanc átnevezve a másodikból meg kerek-perec kiderül, hogy rohadtul nem az.
És idézni - pláne a nagyoktól - csak pontosan, teljesen: "Gondolom az történt, hogy mivel MIPS64-re gyúrtak eddig, ez volt a reális, ha azt tovább fejlesztik, meg a politikai támogatottság kedvéért átnevezik."
--- Namost nem fejlesztették tovább, nem nevezték át és nem is kompatibilis (binárisan) vele. Még hányszor írjam le?(Amúgy kezdem azt érezni, hogy - bár engem vádoltál vele - de TE szeretsz vitatkozni. Bár egyre kevésbé értem, hogy pontosan min. Mindegy ráérek...
)
-
ddekany
veterán
"ha natív MIPS lenne, akkor nem kellene binary translator rá... ugye?"
Mondtam is, hogy most akkor van +1 "egzotikus" ISA. Idézem, már megint u.a.-t önmagamtól: "#39 "Gondolom az történt, hogy mivel MIPS64-re gyúrtak eddig, ez volt a reális, ha azt tovább fejlesztik". Ez nem implikálja, hogy kompatibilis lennie, sőt, bizonyosan eleve nem is akarják azt, mert akkor nem lehet mondani, hogy ez valami tök saját hazai termék. Csak jóval kevesebb munka a MIPS64-et átfarigcsikálni, mint pl. megvalósítani egy teljesen másik, de azóta 3. felkapottabb és licencet nem igénylő ISA-t (ami eleve nem hordoz történelmi hordalékot, nem úgy mint a MIPS). Plusz, utóbbi esetben nem lehet lobogtatni, hogy ez ám totál hazai. És akkor, gondolom, kisebb esélye van, hogy az állam őket fogja támogatni pénzzel. -
paljani
aktív tag
Hé-Hé nem sokkal ez előtt meg lettem vádolva, hogy azt sem tudom mi az az ISA... de leírom azért, hogy ha natív MIPS lenne, akkor nem kellene binary translator rá... ugye? A második cikk meg arról szól, hogy van (LBT) ami kezeli a x86/ARM/MIPS fordításokat.
Amúgymeg:
What’s the relationship between LoongArch and MIPS?
(Please note that all RISC architectures bear a significant resemblance to each other, because all of them are made to perform the same thing called “general-purpose computation”.)
1. According to public sources, LoongArch and MIPS cannot interoperate, and there is no 1:1 correspondence between some of the important architectural features; though such correspondence exists for many of their instruction semantics.
2. LoongArch has entirely different instruction encoding than MIPS. LoongArch does not have any form of branch delay slots, while MIPS did not gain optional delay-slot-less branches/jumps until R6.
3. LoongArch does not feature some of the historical warts of MIPS, for example the “wonderful” HI/LO accumulators.
4. LoongArch’s ABI is based on that of RISC-V, departing from the MIPS tradition. Concepts such as dedicated return value registers and registers reserved for kernel use are abolished.Innen tudsz szemezgetni vs MIPS (vs RISC) ne nekem kelljen már mindent idekopizni. Elég jó faq (bár nem official).
P.S: Leszarom a rivalizálást, eddig (előtted) a teljesítményről volt szó.
-
ddekany
veterán
Ez 2. cikk miben mond ellent az elsőnek (pontosabban annak, hogy ez erősen a meglévő MIPS64 alapokra épít)?
Egy különbség kettönk közt, hogy én azt is kétségbe vonom, hogy ez "a nyugattal" való rivalizálás terén előny. Vagy pl. csak jól hangzik a párt felé, hogy nemzeti ISA.
[ Szerkesztve ]
-
paljani
aktív tag
Ugyanez felület, ugyanez a szerző, ugyanez a téma pusztán ~két év eltérés: link. Az idő nagyon nem igazolta az eredeti - már akkor sem megerősített - feltevésüket.
Más. Néha fura téged olvasni, mert soha senki nem mondta, hogy ne "politikai/nacionalista" okok lennének a saját fejlesztés mögött, sőt talán ez az egyetlen dolog amiben egyetértés van/volt köztünk. Ez nem változott.
-
ddekany
veterán
Innen indultunk, hogy a különc ISA kapcsán ezt merészeltem mondani: #39 "Gondolom az történt, hogy mivel MIPS64-re gyúrtak eddig, ez volt a reális, ha azt tovább fejlesztik, meg a politikai támogatottság kedvéért átnevezik." Persze ha jól döntöttek, ha nem, az nem semlegesíti a sok zöldséget amit összehordassz... whatever.
[ Szerkesztve ]
-
paljani
aktív tag
Én semmit sem értek. Se azt nem tudom mi az az ISA, se azt, hogy hogyan néz ki implementálva és főleg azt nem értem, hogy miért nem hallgatnak az USA-ban meg Kínában ddekany-ra a próhárdver fórumból, hiszen Ő megmondja bárkinek, hogy mekkora szamárság amit csinálnak/csináltak.
-
paljani
aktív tag
Hát, azt mondtad, hogy azért is akarnak egyedi ISA-t, mert "nem kívántak a "nyugati típusú" backdoorokkal együtt élni"...
--- Pontosan ezt írtam, de ebben sehol sincs, hogy magában az ISA-ban lenne backdoor. Az ISA-t implementálni kell fizikailag, hogy működjön ez rengeteg alkatrész: alaplap, hidak, tápok, modulok stb. Egy sima órajelgenerátor is rengeteg problémát tud okozni... És akkor ugye még csak nem is beszéltünk a szoftver rétegekről rajta.
Van desktop rendszerük az új CPU-val (vagy akár csak az, nem tudom), az Linuxot használ, 99%-ban a szokásos szoftvereket. Ott már könnyebbség lett volna.
--- Ezt most egyáltalán nem értem.
Műholdra, katonai célkora meg, ami számít biztonsági szempontból, az elsősorban az egyedi szoftver, mint akár OS, talán még az egyedi mikroarchitektúra is (side channel attack-ok miatt pl.). De egy egzotikus, viszont amúgy publikált ISA kb. semmit nem segít.
--- Semmi érdemi nincs publikálva az ISA-jukról. Viszont te folyamatosan szétválasztod az ISA-t az aktuális (és fizikai) implementációtól. Aminek persze része a szoftver is. Ha az volt a céljuk, hogy teljesen saját legyen, akkor azt elérték. És itt fontos az end-to-end szemlélet, mert pl. nem kell nekem a műholdat magát "feltörnöm" ha kellenek az adatai, elég ha a backendről elemelem azokat.
Ez a RISC-V export korlát, ez pár cikk alapján érthetetlen. Süt az egész kommunikációjából a fogalmatlanság. Az eléggé kizárt, hogy nem valósíthatja meg bárki magát az ISA-t, ami open source / Free. Ami reális, sőt, abszolút várható, ha még nem történt meg, hogy a SiFive stb. cégeknek megtiltják IP-ik kínai cégeknek való licencelését. Tehát gyakorlatilag a konkrét megvalósításokét.
--- Meg is válaszoltad a kérdésed. Miért építene kína bármire, amit "bárki" bármikor megtilthat neki? Egyszerűbb kiemelni belőle ami hasznos és fejleszteni egy sajátot.... várjál pontosan ezt is tették.
-
fatpingvin
addikt
válasz
MasterDeeJay #3 üzenetére
ha berendeled, szeretném azt is tesztelni
én abszolút látok ebben fantáziát. OS support van rá to some extent, ha lesz hardver akkor meg lesz rá fejlesztés is.A tipikus munkafolyamat legjobb tesztszimulációja a tipikus munkafolyamat. A "napi anti-corporate hsz"-ok felelőse :)
-
ddekany
veterán
"Ki mondta, hogy magában az ISA-ban a backdoor? Én nem."
Hát, azt mondtad, hogy azért is akarnak egyedi ISA-t, mert "nem kívántak a "nyugati típusú" backdoorokkal együtt élni"...
Van desktop rendszerük az új CPU-val (vagy akár csak az, nem tudom), az Linuxot használ, 99%-ban a szokásos szoftvereket. Ott már könnyebbség lett volna.
Műholdra, katonai célkora meg, ami számít biztonsági szempontból, az elsősorban az egyedi szoftver, mint akár OS, talán még az egyedi mikroarchitektúra is (side channel attack-ok miatt pl.). De egy egzotikus, viszont amúgy publikált ISA kb. semmit nem segít.
Ez a RISC-V export korlát, ez pár cikk alapján érthetetlen. Süt az egész kommunikációjából a fogalmatlanság. Az eléggé kizárt, hogy nem valósíthatja meg bárki magát az ISA-t, ami open source / Free. Ami reális, sőt, abszolút várható, ha még nem történt meg, hogy a SiFive stb. cégeknek megtiltják IP-ik kínai cégeknek való licencelését. Tehát gyakorlatilag a konkrét megvalósításokét.
[ Szerkesztve ]
-
paljani
aktív tag
Ki mondta, hogy magában az ISA-ban a backdoor? Én nem.
De ha már témánál vagyunk képzeld el, hogy TE tervezel egy zárat. Ki fogja jobban tudni kinyitni nálad (még ha nincs is kulcsod és nem is te gyártod)? Ki fogja jobban tudni, hogy mik az előnyök-hátrányok, milyen (security) design döntések születnek-születtek amik akár meg is könnyíthetik az illetéktelen nyitást (exploits)?
Tekintve, hogy épp az amerikákok is szeretnék korlátozni a riszkfájv involvmentet ráadásul pont nemzetbiztonsági okokra hivatkozva sokat elárul a téma súlyáról. Néha nem is kell "actual backdoor" elég ha ismered, hogy hogyan gondolkozik a másik...
-
paljani
aktív tag
(Rajtad kívül) senki sem mondta, hogy jobb vagy rosszabb lenne az egyik ISA a másiknál. Szemmel láthatóan pont leszarják a támogatottságot, mindenképpen sajátot akartak. Ez valahol érthető, mert ezek vannak pl. Beidou szatelit rendszerekben is. Gondolom nem kívántak a "nyugati típusú" backdoorokkal együtt élni és ez valóban nem tűnik "mérnöki" típusú döntésnek.
-
-
paljani
aktív tag
Nem szúrtak ki magukkal, hiszen pont az volt a céljuk, hogy olyan ISA-t hozzanak létre, ami a sajátjuk. Egy darabig valóban vitték a MIPS64 extended vonalat (LoongISA -> MIPS64 Release 2 és 5) de egy ideje már teljesen saját (LoongArch) az architektúra ami egy mixe a MIPS a RISC-V meg a saját utasításoknak. Gyakorlatilag kiemelték a legjobb részeket ezekből és továbbfejlesztették a saját igényeiknek megfelelően. Ez bőven több mint "átnevezgetés".
Hogy nemzetközileg versenyképes lesz-e, azt majd meglátjuk. Szerintem simán. GCC, LLVM, Open64 , Java, JavaScript, .Net mind támogatott. X86, ARM stb. emuláció vasszinten gyorsított stb. És ahogy a másik kommentben leírtam, nem feltétlen a leggyorsabb kell a piacra (mégis mennyi Ferrarit adnak el vs. Suzuki swiftet?), hanem a már "elégjó".
[ Szerkesztve ]
-
paljani
aktív tag
Véleményem szerint ez most ilyen kereskedelmi adok-kapok csak, az export tiltás csak ideiglenes. Az eredeti indok, hogy katonai-ipari felhasználásúak gyakorlatilag a világ bármelyik gyártott chipjére ráhúzhatóak, már az amik is inkább teljesítmény(sűrűség) alapján szankcióznak nem ilyen balfasz indokokkal. De persze csak tippelek, arra alapozva, hogy ha van/lesz nekik egy nemzetközileg is versenyképes termékük, akkor miért ne csinálnának belőle pénzt? A fejlesztés meg rohadt sok pénz, szét szokták teríteni a sok-sok vásároló között. Lásd BYD és elektromos autók. Az sem egy Tesla mégis úgy fogy, mintha nem lenne holnap. Konzumer piacon nem feltétlen az elérhető csúcsra van szükségük az átlagembernek, hanem egy már megfizethető "elégjóra" azt meg már most is tudják ezek. Persze majd meglátjuk.
-
ddekany
veterán
Honnan szeditek ezeket, hogy hú de legyőzi a rakás más céget... Van valami független összehaszonlító teszt, ami ezt mutatja? Plusz olyan ISA-val, ami nem x86, nem ARM, de még csak nem is RISC-V, már saját magukkal is kiszúrtak, nem hogy azzal versenybe belépni. (Gondolom az történt, hogy mivel MIPS64-re gyúrtak eddig, ez volt a reális, ha azt tovább fejlesztik, meg a politikai támogatottság kedvéért átnevezik.)
-
Pikari
addikt
Ezzel nem fognak kilépni a külpiacra, mivel a kínai állam betiltotta a loongson processzorok exportálását.
A világpiacon inkább a Zhaoxin termékeivel tudsz majd találkozni (azok már most is elérhetőek).
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
paljani
aktív tag
válasz
cipofuzo87 #35 üzenetére
Az. Amúgy már van nekik 32 magos is (3D5000 -> chiplet 2x 16 magos 3C5000), szóval biztosan nem okozna túl nagy gondot azt megfelezni...
Lesz itt még visítás pár éven belül, ha a hazai piaci igények kielégítése után kilépnek a nemzetközi porondra ezekkel a termékekkel (is).
-
Pikari
addikt
válasz
cipofuzo87 #35 üzenetére
Elméleti számadatokban könnyű az élre törni.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
cipofuzo87
tag
Szerintem ez brutális eredmény, ha tényleg igaz az IPC. Kínaiak lendületben vannak, a következő néhány generáció könnyen lehet, hogy le is lépi IPC-ben a mezőnyt. Ha van már 4 magos, akkor nem fog gondot okozni a 16 magra felmenni, és 10 év alatt ledolgozzák a gyártástechnológiai hátrány legalább felét.
-
Pikari
addikt
Te írtad: *Java-hoz van a just-in-time compiler támogatás*
Ha nincs, akkor értelemszerűen interpretált.A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
Pikari
addikt
Ilyen mélyen nem tanulmányoztam. De ez még lightweigthebbnek tűnik interpretálás szempontjából, mert az operandusok dekódolásával nincs annyi gond, mintha mindent többször éselni/shiftelgetni kéne csak ezért.
[ Szerkesztve ]
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
ddekany
veterán
Nem emlékeztetne, ha tényleg ránéznél. Java bytecodeban a tipikus utasításoknak (mint összeadás) nincs explicit megadott argumentuma, hanem fixen a stack legfelső 1-2 elemét elfogyasztják mint bemenetet, és az eredményt a stack tetejére teszik. Nincsenek regiszterek, amiket közvetlenül használhatnál. Ellenben a tipikus RISC ISA-knál, mint az ARM és MIPS, a hasonló utasításoknak 2-3 regisztert adsz át (cél, forrás 1, forrás 2), amiket szabadon megválaszthatsz egy jellemzően nagy regiszter készletből.
-
Pikari
addikt
Engem a java bytekód nagyon emlékeztet a mipsre/armra. Volt is olyan kiterjesztés ARM procikhoz (jazzle) ami megengedte a java bytekód hardveres végrehajtását.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
ddekany
veterán
A Java bytekód az egy minimalista stack alapú ISA, nem hasonlít semmilyen valóságban használt CPU-éra. Mikor natívra fordul, csomó optimalizációt csinálnak, hasonlóan mint egy C/C++ fordító is, ráadásul mindezt a futás közben, a csak akkor elérhető információk alapján (pl. mit milyen gyakran hívsz a valóságban). Kb. a fél nagyvállalati világ Java-n fut szerver oldalon. Nagy kódbázisok, és sokban kritikus kérdés a teljesítmény.
-
Pikari
addikt
a java bytekód emlékszeim szerint olyasmi, mint a mips vagy a riscv - tehát egy sima load-store típusú risc gép, az opkódokat nagyon egyszerű dekódolni, és eléggé triviális emulálni, akár egy egyszerű interpreterrel is több száz mhz-en fog futni. ez meg azért elég lesz a javaban összetrágyázott programok legtöbbjéhez, elvégre nem a crysis 8 komolyságú és igényű dolgokat szoktak ebben a programnyelvben megírni.
a javascript azért sokkal nagyobb falat - és a javascript kapcsán ezért is értek egyet a felvetéseddel - mert manapság már sok weboldal szinte saját mini oprendszert tölt be magának, ami modern gépeken is több másodpercet vesz igénybe akár ahhoz is, hogy belekattintsál valamibe. és mivel böngészni aztán tényleg mindenki folyamatosan szokott, ez egy olyan probléma, ami rendes jit nélkül nem fog jól futni - pl elég csak arra gondolni, hogy néhol komplett dos emulátorok futtatnak weboldalakba beágyazva játékokat, ott meg mondjuk a fél mhz kevés lesz.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
ddekany
veterán
Hm... elvileg van a V8-ban (a Chrome Javascript engine) LoongArch support: https://chromium-review.googlesource.com/c/v8/v8/+/3089095.
Java byte code miért nem nagy kaland? A JIT nem egyszerű. De van nyoma, hogy talán támogatják.
Deiban-nál van nem official LoongArch port: [link]
Szóval nyomják a dolgot (mert gondolom politikailag is jól hangzik, hogy ennyire saját a sajátjuk). Aztán hogy ezek mennyire jók/értettek...
[ Szerkesztve ]
-
Pikari
addikt
A java bytekód nem egy nagy kaland, a javascript viszont már bizony egy nagyon érdekes felvetés.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
ddekany
veterán
Az egyedi ISA-t elég mazónak tűnik. Akkor már legalább RISC-V lenne (ott ugye nincs licenc para).
Persze, Linux megy rajta, mert van GCC támogatás (kb. MIPS64 támogatás copy-paste, amennyire tudom), de gondolom igencsak munkás lenne a saját disztrójukon kívül bármivel. (Aztán ma már a GCC nem a világ, mert utána még kérdés, hogy a Javascript-hez, meg Java-hoz van a just-in-time compiler támogatás.)
[ Szerkesztve ]
-
Pikari
addikt
Azt hittem, a Zhaoxin már kinyírta őket. De nem hiszem, hogy sok vizet fognak zavarni.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
Filtro
csendes tag
Kár, hogy még tipp-szinten sincs szó az áráról.
Belföldi cégeknek, sima irodai admin munkára szerintem teljesen vállalható ez a teljesítmény. Most, hogy a TDP sok vagy kevés, az szerintem Kínában sok helyen irreleváns. Egy gyárban, ahol 3 műszakban megy a termelés, 100 ilyen gép fogyasztása is csak kerekítési hiba lesz.Ez megy amúgy exportra is?
-
paljani
aktív tag
De igazán lehetséges.
Csak a "nyugati típusú" arrogancia beszél belőled (nem feltétlen szándékosan). A szilícium félvezetők korának végét éljük (so-so) a high-end chipgyártásban. Ennek az anyagnak a megmunkálásához szükséges know-how valóban a nyugat kezében van de nem itt van a sztori vége. Sokan pl. a grafénben (atom vastagságú grafitréteg) látják a (chip)fejlődés következő lehetséges irányát, aminek a precíziós megmunkálásához nem (feltétlen) kellenek litográfiai eljárások (ha jól értem). Szóval lehet, hogy ma (még) szánakozva nézünk a kínaiak szilícium alapú félvezetős chipgyártására de ez semmit nem mond a 10-20 év múlva esedékes viszonyokról.
Konkrét példa: ahogy kína NEM tudta a hagyományos belsőégésű motorokkal szerelt autókban "megverni" a nyugatot úgy hugyozza most ketté (nagyon finoman fogalmazva!) a nyugatot az akkumulátor technológiában és az elektromos autógyártásban (és értékesítésben).
Szóval "think out of the box"!
-
Robitrix
senior tag
válasz
secretgarden #15 üzenetére
nem igazán. a helyzet az, hogy a chip gyártáshoz szükséges technika a mai napig nyugati kézben van. a fejlett gyártáshoz szükséges eszközöket ha jól dereng egy holland-amerikai vegyes vállalt jegyzi. Ők képesek a szilicium szeletre való levilágitáshoz szükséges fejlett 3/4/5/7 nm-es) gyártóberendezéseket szállítani. Aztán ott van a fejlett gyártáshoz szükséges megfelelő minőségű és tisztaságú szilicium szelet kérdése is. Már pedig a nyugat azért erősen figyel rá, hogy ne jussanak a szükséges eszközök kínai vagy orosz vagy olyan országok kezére, akikkel gondja van a nyugatnak. Anélkül meg nem lehet igazán fejlett chipeket gyártani. Hiányzik a a megfelelő órajel, a kellően kicsi hőtermelés és teljesítmény. enélkül csak évekkel korábbi szintű azért mára elavult chipeket lehet gyártani. Ha valamilyen módon sikerülne is mondjuk egy kínai cégnek illegálisan szerezni egy fejlett levillágító berendezést az nem sokáig lenne működőképes a szükséges nyugati hozzáértés és alkatrészek hiányában. Az oroszok még szarabbul állnak ilyen szempontból, mint a kínaiak.
-
Busterftw
nagyúr
Ugynevezett, csucstechnologia.
-
secretgarden
aktív tag
Meg par ev es utolerik a mezonyt.
-
paljani
aktív tag
válasz
huskydog17 #13 üzenetére
Tudomásom szerint nem vettek, nincs nekik.
Ennyit mondtak az emulációról:
"The company has previously claimed that its chips feature circuitry that helps with the emulation and binary translation of non-Loongson instruction sets such as x86 and Arm".Meg még ennyit korábban az architektúrájukról:
"LoongArch is a new RISC ISA, which is a bit like MIPS or RISC-V. LoongArch includes a reduced 32-bit version (LA32R), a standard 32-bit version (LA32S) and a 64-bit version (LA64)".,Szerk.: Még annyi, hogy tök más architectúra a kettő. Lehetnek keskeny, hosszú feldolgozók magas órajelekkel a magokban meg lehetnek lapos, széles feldolgozók bennük alacsonyabb órajelekkel (lásd Apple M-ek). Tehát az órajel az valahol design kérdés is, nem feltétlen csíkszélességé csupán. Az Apple M-ek se nagyon mennek 3 Ghz fölé, aztán már 3 (?) nm körül gyártják őket.
[ Szerkesztve ]
-
huskydog17
addikt
Jogos, valóban az alaplap volt a korlát.
Ugyanakkor az is tény, hogy a Loongson 14/12 nm-es gyártástechnológiája még masszív órajel-lemaradásban van, ez alatt azt értem, hogy 2,5 GHz a gyári alapórajel, míg az Intel ugye a sokadik 14 nm-es gyártősoron bőven 4 GHz fölé ment még a belépőszintű CPU-k esetében is. Az szerintem nem kérdés és nem is vonom kétségbe, hogy a Loongson idővel majd órajelben is beéri ezt, a kérdés csak az, hogy mennyi idő kell nekik hozzá és amikor majd elérik a 4 GHz+-t akkor az Intel és AMD hol lesz.
Egy másik opció számukra az lehet, hogy ilyen alacsony órajelen legyenek gyorsak, nem tudom, hogy a Dragon architektúra mennyire jó ebben, ezt majd az idő eldönti, mindenesetre az bíztató jel, hogy kizárólag SMT beiktatásával elég masszív sebességet nyertek. Ha majd sikerül az órajelet is masszívan feljebb tornászni, onnantól lehet igazán érdekes a téma, na meg persze ha majd sikerül 6 magos példányokat gyártaniuk, talán 1-2 éven belül sikerül.Egy dologról lemaradtam viszont: a Loongson is vett akkor x86 és AMD64 licencet vagy emulálni próbálják azokat?
Gameplay csatornám: https://www.youtube.com/channel/UCG_2-vD7BIJf56R14CU4iuQ
-
Az nem annyi dolog amúgy eddigi tapasztalataim alapján jellemző kínára. Annyi sok kínai cuccot vettem már amire rá volt írva valami de nagyrészt azt nem is tudta. Ezért kezelem úgy a dolgokat ahogy.
Vagy elég arra gondolni hogy ők is eleve úgy kapnak dolgokat amik sokszor gyengébbek mint a nyugatnak szántak. (AMD-Intel butább procik, vagy videókártyák pl rx580 china ami egy rx570...vagy rx560D, rx470D...)
Ugyanakkor vannak olyan kína only spec cuccok amiket itthon szívesen látnék (Intel Iris XE MAX szerintem jól sikerült külön kártyaként), meg még a válság előtt az x99 lapjaik igencsak versenyképes áron voltak.
Szóval lehet általánosítok a korábbi tapasztalataim miatt és lehet hogy mégiscsak annyi amennyi de részemről majd ha lesz nyugati teszt akkor fogok nekik hinni.[ Szerkesztve ]
-
paljani
aktív tag
válasz
huskydog17 #9 üzenetére
Egész pontosan az alaplap nem engedte 3Ghz-nél tovább húzni őket (hard limit) ez nem feltétlenül jelenti, hogy CSAK ENNYIT tudnak és főleg nem jelenti azt hogy CSAK NITROGÉNNEL. Annyit tudunk, hogy levegővel 2.63Ghz ment ill. nitróval 3.0Ghz.
"There is a belief that Loongson and ASUS will collaborate to enable higher clock speeds, with the possibility of surpassing 3.0 GHz not being ruled out for this CPU. Presently, the ASUS motherboard unveiled alongside the new CPU imposes a limit of 3.0 GHz."
-
paljani
aktív tag
válasz
MasterDeeJay #8 üzenetére
Kicsit olyan érzésem van, hogy mindenbe belekapaszkodsz, hogy "az nem annyi" mert egyrészt nagyon régen te teszteltél valamit (ami nem annyi volt) másrészt meg ez még csak nem is x86, hogy bármiféle következtetést le lehessen vonni a zhaók (korábbi) teljesítménye alapján ERRE.
Simán elhiszem a kínai teszteket erre, mert kb. 1-2-3 nap alatt kiderülne, ha hazudoznának. Pont a lényege ezeknek a szintetikus teszteknek, hogy bármikor megismételhetőek.
-
huskydog17
addikt
válasz
MasterDeeJay #5 üzenetére
Nyilván egy mérés nagyon kevés, ha több különböző teszt ezt megerősítené, akkor az már erősen alátámasztaná. Ettől függetlenül szerintem egy konkrét mérést propaganda reklámnak tekinteni finoman fogalmazva is extrém mértékű túlzás. A propagandát csak te látod bele.
Miért ne lehetne így hasonlítani? Törvény tiltja?
Arról a Loongson nem tehet, hogy az Intel Core i3-10100 (ami nem Raptor Lake, hanem Comet Lake) alacsony órajelen nem skálázódik jól. Fordítva is igaz: az 3A6000 nem képes magas órajelre, a 3 GHz-et is csak folyékony nitrogénnel volt képes hozni.
A tesztben egyértelműen és jól olvashatóan a grafikonon is fel vna tüntetve, hogy a gyári órajelen üzemelő Comet Lake ellen még versenyképtelen.
Ezek mind valós technikai részletek, amelyek megmutatják, hogy a Loongson jelenleg hol tart. Akkor lenne propaganda, ha órajelet sehol nem jeleztk volna és a 4,3 GH-es Core i3-at kihagyták volna a tesztből, de nem tették, mert annak semmi értelme nem lenne, ahogy annak sincs, hogy te egy CPU cikkből politikai témát akarsz faragni. Inkább ne tedd!Gameplay csatornám: https://www.youtube.com/channel/UCG_2-vD7BIJf56R14CU4iuQ
-
Nem látok nyugati tesztet csak kínait. A sajtó meg azt adja le amit kap. Ha kínai azt mondja i3 ipc akkor sajtó leadja mert nincs más teszt róla. Szintetikus teszteket meg óvatosan kezelem eleve.
Egy régi 5000-es Zhaoxinom van csak az kb AMD kabini/core2 szint 2017-ben. A 6000-es széria már jobb sokkal de még mindíg nem volt i3 szint (7gen) [link] (2021-ben i3 szintként harangozták be)
Loongson-okat nem ismerem de hiszem ha látom, pont ezért akarok egyet venni. -
SaGaIn
senior tag
2,5GHz? Az elég gyenge... A Pentium4 Northwood tudott 3Ghz-t 2002 végén. 21 Éve... 130nm-en igaz az egmagos volt. Ha a 4magos procikat nézzük akkor a QX6850 3Ghz-et tudott már 2007 júliusában ami 16 éve volt....
"DOS addresses only 1 Megabyte of RAM because we cannot imagine any applications needing more." Microsoft in 1980 "We can" -said Google, than they made Chrome. What happend next is history.
-
paljani
aktív tag
válasz
MasterDeeJay #5 üzenetére
A teszteket lefuttatták 2.5 Ghz-re normalizált órajeleken és natív órajeleken is. A következtetés nem az volt, hogy ugyanolyan gyors overall, hanem hogy azonos órajelen hasonló az IPC (vs I3-10100). Így (is) lehet hasonlítgatni a procikat, ebben semmi propaganda nincs (nyugati tech sajtóban felszopkodni egy natív kínai fejlesztést? Ugyanmár...)
-
válasz
huskydog17 #4 üzenetére
Szintetikus teszten...
Raptor lake meg lehet gyengén skálózódik lefelé, így nem lehet egyértelműen hasonlítgatni procikat. De tegyük fel lehetne, az az i5 még így is 5ghz körül fut.
Ez ilyen propaganda reklám szint kb. Meg akarják etetni a néppel hogy jobb mint a nyugati nyavaja aztán vagy elhiszik vagy nem de mindegy ha majd csak saját lesz nekik.[ Szerkesztve ]
-
huskydog17
addikt
Aki több részletre kíváncsi, annak érdemes elolvasnia a Tom's Hardware cikkét:
Gameplay csatornám: https://www.youtube.com/channel/UCG_2-vD7BIJf56R14CU4iuQ
-
Ha lesz kínai shopban akkor rendelek egyet ügynökkel.
Export tiltott volt a Zhaoxin procis kormányzati gépekben lévő lap is amit pár éve vettem [link] . Poénból még a kormányzatis windowst is ráraktam ami nekik van, igen jól ment vele.
Kis csomagokban nem érdekli őket szóval lehetne behozni csak aránylag drágán. Jó persze ezzel nincs megoldva a tiltás és csak kis tételben megkerülhető.Azért az igen jó hogy saját lábukra állnak bár az tény hogy sem cpu sem gpu-juk nincs ami versenyképes lenne. (még)
Illetve szeretnek nagyot mondani hogy ilyen olyan i3 szinten van ez és ez aztán meg közelébe sem érnek.[ Szerkesztve ]
-
SaGaIn
senior tag
4/8 mag/szál 50W és nem versenyképes? Szerintem nem rossz, Bár ha lenne belőle 8/16 95W TDP-vel akkor lenne nyerő igazán... szerintem sokan kipróbálnák
"DOS addresses only 1 Megabyte of RAM because we cannot imagine any applications needing more." Microsoft in 1980 "We can" -said Google, than they made Chrome. What happend next is history.
Új hozzászólás Aktív témák
ph A 3A6000-es modell nagyot lép előre az elődhöz viszonyítva, de a versenytársakkal szemben ez is kevés.
- Bemutatkozott az Arctic P9 ventilátorcsaládja
- Politika
- Synology NAS
- Intel Core Ultra 3, Core Ultra 5, Ultra 7, Ultra 9 "Arrow Lake" LGA 1851
- Corel Draw topic
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Konteó topic
- Horgász topik
- Peugeot, Citroën topik
- Ingyen kellene, de tegnapra
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Marketing Budget
Város: Budapest