Új hozzászólás Aktív témák
-
Tasunkó
őstag
Ez nem feltétlenül rossz, mert ha nem költenék el akik sokat keresnek, az sem lenne jó, mert akkor sok pénztöbblet jelentkezik, és mindenki pénzét elinflálja. A cégeknél is ha egy részük rosszul fektet be, és elveszíti a bevételét, vagy ilyen képtelenségekre tapsolja el a pénzt mint a robot, az jó mert úgy a körforgásban lévő pénzből fogy, és értékesebb lesz a pénz. Így belegondolva az sem rossz, ha a cég teljesen tönkremegy.
-
ben2
aktív tag
Egy rózsadombi villa vagy akár egy három szobás budapesti összkomfortos lakás árának hány százaléka fordítódik szerinted a konkrét túlélésre és mennyi az életszínvonalra?
Ugyanez a helyzet az összes többivel: élelem, energia, stb.
Az autónak meg már tényleg semmi köze a túléléshez. -
Tasunkó
őstag
Amire a legtöbbet költenek az kell. Lakhatás, autó, energia, élelmezés, infrastruktúrák, egészségügy, stb. Az autó vitatható, mert meg lehetne oldani másképp, de semmi esély a megoldásra, tehát kell. Mindennel összefügg tehát azért élhetnek így, és azért muszáj így élniük mert mondjuk Lui Vutton táskára többet költöttek tavaly a világban, így gondolom fölösleges dolgokra sokkal többet költenek de ez a rendszer van.
-
Tasunkó
őstag
Életszínvonalat nem lehet különválasztani a túléléstől. Magasabb életszínvonalon, nagyobb esély a túlélésre, leszármazottak státuszát megtartani, magasabb életkort elérni. Persze jönnek a civilizációs betegségek, szóval az életkor az nem biztos, de az esély ott van. Régen az volt a túlélés, ahogy régen éltek, most az ahogyan most. Felteszem hogy jön ez a robot, akit emiatt hazaküldenek, majd él azon a színvonalon, amit kiharcolt. A nagy semmit. Ünnepli majd a gazdaságot, fagyállóval.
-
Tasunkó
őstag
Az életszínvonal alkotóelemeinek legköltségesebb része a túlélés. Ami marad az a közvetett túlést segíti, meg tudja tartani a munkaviszonyt, ha van autója, jobban elviseli a munkaviszonyt, ha kényelmes autója van, egészségügyet meg tudja fizetni...stb. Aki meg nagyobb életszínvonalhoz szokott, éppúgy ragaszkodik hozzá, mert vagy megtartja a státuszát, vagy visszaesik oda, ahol már az életszínvonal a túlélés. Ezért változhatott 1920-tól mert ki lett találva, hogyan termel többet a túlélés.
-
Tasunkó
őstag
Mondjuk 20-ból legyen 1 hely, ahol Jakabot nem rúgják ki, amiért szisztematikusan baszik túlórázni, illetve a többiek meg járnak, akkor a céges hierarchiában elfoglalt pozíciója gyöngül, annak meg a hatását nehéz megjósolni, hogy kirúgják végül, vagy miféle pozícióvesztéssel jár ez, de a jövő nem lesz kellemes ha veszélyezteti a túlélését.
A személyes áldozat mértékét az egyén érdekvédelmének a lehetőségei határozzák meg. Ebből következik hogyha zéró az érdekvédelme, akkor harakirit tud felkínálni. Itt jön képbe a tőke, aminek a létét veszélyeztetné per/pillanat ez a lehetőség, ezért meghatározza, hogy mi szükségeltetik az életbentartáshoz. Az életbenmaradásnál a tőke által felkínált étlap illúziójából lehet választani. A sima étlap bevételveszteséggel járna, az étlap illúziójához képest, mert a hatékonyságot növeli ha az kiszámítható. -
ben2
aktív tag
Akárhogy is próbálom, nem tudom értelmezni mit értesz elnyomás alatt, amíg nem határozod meg a konkrétumok szintjén, hogy ki nyom el kit miben és hogyan. Pl. téged ki miben nyom el?
Hogy minek az érdekében miről kell lemondani, azt mindig az mondja meg, akinek az a dolog a birtokában van, hiszen ha azt átruházza másra már az is lemondás, amiért joggal vár el ellentételezést. Hogy az ellentételezés mekkora, az határozza meg az adott dolog értékét.
Gipsz Jakab dönthet úgy, hogy a családjával töltött idő értékesebb a számára, mint az előléptetéssel járó bónusz, így nem vállal hétvégi munkát, igaz ezzel le kell mondania a külföldi nyaralásról is, tehát a családjával töltött hétvégék értékesebbek számára, mint egy hét külföldi nyaralás. Ezt ő dönti el, nem valami elnyomás, akármit is értsünk alatta.
Ha meg elnyomás alatt azt érted, hogy egy adott életszínvonal érdekében egy társadalomban az egyénnek személyes áldozatot kell hoznia, abban igazad van, de mitől lenne elnyomás az, hogy ha valaki részesülni akar mások munkájának eredményeiből, azért cserébe tőle is elvárnak valamit? -
Tasunkó
őstag
sem az ember, de még az állatok sem az igényeik szerint fogyasztanak, hanem az alapján, hogy minek az érdekében miről kell lemondaniuk.
Ezt mondja meg az elnyomás. Hogy minek az érdekében, miről kell lemondani. Nem random ember választja ki, hogy hátén lemondok a tankolásról, helyette veszek minden héten egy sapkát. Mert akkor nem jut be időben mukába, kirúgják, nem tudja fizetni a kölcsönt, nem lehet turista aki repülővel utazik, és nem mehet meccsre. Nem az igénye alapján dönt senki, még te sem, hacsak nincs varázserőd. Különös hogy azt hiszed az alapján, mondhatni földönkívüli elképzelés.
Már ha szalámit veszel sem választhatod azt amit szeretnél, mert ami ízlik , lehethogy drága, és ott áll már kitudja mióta, és jobban jársz ha azt veszed, amit többen vásárolnak, mert az cserélődik és friss, és összességében jobb ízű lesz. Persze az E betűk károsak, de nem mehet senki vadászni, akinek nincs vadászengedélye. És így tovább, van az étlap amiből választanod kell, mert ha mindenki otthon marad, nem pörög a gazdaság, és jön az infláció. -
Tasunkó
őstag
Az elnyomás mondja meg hogy mit fogyaszthatnak és azért miről kell lemondaniuk, így nem az igényeik szerint választják ki hogy mit fogyaszthatnak és mit nem, hanem az elnyomástól kapnak egy étlapot. A kapitalizmus nem ideológia, csak egy átverés. Az átverés előadásmódja van prezentálva ideológiaként. Amúgy ennek az iparosodásnak is vannak keretei. Az ember nem tud 100 fajta eszközt használatban tartani. Ahogy jött a telefon, eltűntek a számítógépek. A ló után jött az autó, de ma már az ember képességeinek a határát átlépte a befogadható fogyasztás, így már csak cserék lesznek. A marketing tud új fogyasztást injektálni az emberi agyba, de azzal elveszik egy régi. Semmi nem garantálja hogy az újhoz ugyanannyi ember kell mint a régihez, csak ha többet gyártunk, azaz nő azoknak a száma, akik nem fizetnek érte.
A kreativitás gyakran csak variációkat jelent. Persze soksok szintje van analóg skálán a kreativitásnak.
Egy szint után, a kreativitás művi létrehozásának az absztrahálás a legközelebbi akadálya. A kreativitás nem megoldható absztrahálással, cselekvés is kell hozzá. A mai kultúra az absztrahálást kultiválja, emiatt nyilván nem tud olyan szintű kreatív gépet létrehozni amiről ábrándozik. A kapitalizmus viszont össze tudja a kettőt gereblyézni, hogy amit a gép létrehoz, az elég legyen mindenre. A kapitalizmusban a kreativitás az Andy Warhol leveskonzervje, amit könnyen lehet hogy létre tudnak hozni géppel. -
ben2
aktív tag
"Akár mennyit olvastam utána, oda jutottam, hogy az öntudat is csak egy túlmisztifikált copium (miszerint olyan csak trutyi-robotnak lehet), mint a kreativitás. "
Azt mondjuk nem igazán értem, hogy szerinted a kreativitás vagy az öntudat mitől lenne túlmisztifikált. Mint mindenre, természetesen az öntudatra és a kreativitásra, mint fogalmakra is rárakódik egy csomó kommunikációs bullshit, de ezek jogos elutasításával ne mondjunk már le az emberi lét lényegét definiáló, kritikus koncepciókról (klasszikus a fürdővízzel a gyereket is megoldás lenne).
Roger Penrose írta le szerintem a legtalálóbban a problémát:
intelligencia nem létezik a kérdés felfogása, megértése nélkül (understanding), megértés pedig nem létezik tudatosság (awareness) nélkül.
Ezek hiányában az intelligencia csak imitálható, de valójában még az állati intelligencia szintjét sem éri el.
Természetesen egy sor feladat megoldható az intelligencia imitálásával is, sőt az egyik legérdekesebb aspektusa a jelenlegi AI fejlesztéseknek pont az, hogy egy sor olyan dologról terült ki, hogy a sikerhez elég az intelligenciát vagy éppen a kreativitást imitálni a probléma valódi megértése nélkül, amelyekről korábban az hittük, hogy elválaszthatatlanok tőlük. Ettől függetlenül mindig lesznek olyan problémák és feladatok, amelyekhez valódi intelligencia és kreativitás kell, az imitáció nem elég, pont azért, mert ahhoz, hogy imitálhassunk valamit előbb fel kell fedezni, meg kell alkotni.
A kérdés sokkal inkább az, hogy az öntudat és a kreativitás megoldható-e számítás és algoritmusok segítségével.
Ez önmagában egy külön topik lehetne és komoly viták zajlanak róla tudományos szinten, de röviden annyit, hogy elég komoly érvek sorakoznak arra, hogy az öntudat (consciousness) nem kiszámítható algoritmikusan (non-computable). [link]"Ha az emberi munka értéktelen, de legalább is sokkal többen szeretnének dolgozni, mint amire igény van?" ... "Ha nem kell a munkájuk, akkor azzal nem tudják emelni az életszinvonalukat."
Ha az alapállításod hibás, akkor a következtetéseid is azok lesznek.
Ha az emberi munkát nem tudja 100%-ban kiváltani a gép, akkor az emberi munka eleve nem lehet értéktelen. Ha nem lehet értéktelen, akkor szükség is lesz rá, ha szükség lesz rá, akkor ellentételezni is fogják.A legtöbb ember valójában nem is attól parázik, hogy a gépek mindent is meg fognak majd csinálni, hanem ha csak a 70%-át átveszik a jelenlegi emberi feladatoknak, akkor ők nem lesznek benne abban a 30%-ban, akikre a későbbiekben szükség lesz.
Csakhogy ha megnézed az iparosodott modern államokat, akkor alig találsz olyan munkát, ami 150-200 évvel ezelőtt is létezett volna. Ha akkoriban előre vetíted a jelenlegi technikai fejlettséget, akkor halálra rémítetted volna az embereket, hogy a 90%-uk munkájára nem lesz majd szükség.
Ezzel szemben az automatizálásnak köszönhetően nem megszűntek munkahelyek, hanem keletkeztek, csak közben eltolódtak az arányok: hosszabbak az ellátási láncok, több a hozzáadott érték, kevesebb a monotonitás, több a specialista, komolyabb a koordináció, és így tovább.
Az AI és a robotizálás csak ezt a folyamatot terjeszti ki annyiban, hogy lesznek emberi tevékenységek, amelyeket nem csak hatékonyabbá tesz a gép, hanem önállóan, ember nélkül is el tudja végezni, így az ember feladata eltolódik a igények megértése, célok megfogalmazása, kreatív újítások, stb. irányába."Nem állítom, hogy ilyen RTS játékká kell silányuljon a világ, csak hogy nincs ilyen elvi akadály, hogy ember nélkül nem értelmezhető és kész. "
Pont, hogy ember nélkül értelmezhetetlen lesz, mert kinek az érdekében fognak a robothadseregek küzdeni egymással? Ki jelöli ki a célt és adja ki a parancsot, ki dönti el mi a győzelem és mi a vereség, ha a folyamatban nincs ember?
Ha pedig van benne, akkor ugyanott tartunk, mint az elején: kellenek a birtokviszonyokat szabályozó emberi intézmények is."Itt most annyit jelent, hogy alanyi jogon járnak neked az alapvető élethez való dolgok"
Ezek a gyakorlatban most is alanyi jogon járnak, mert ha összeesel az utcán és kihívják a mentőt, akkor kötelesek biztosítani az életfeltételeidet. Az már egy más kérdés, hogy az állam erőforrásaitól és intézményeinek minőségétől függően milyen színvonalon. A technikai fejlődés ezt a színvonalat tolja egyre feljebb: 1900-ban az átlag várható élettartam 32-37 év volt, ma ez 67-73 év.
A kommunizmus azért halvaszületett ideológia, mert a fogyasztást az emberi igényekhez köti, miközben sem az ember, de még az állatok sem az igényeik szerint fogyasztanak, hanem az alapján, hogy minek az érdekében miről kell lemondaniuk. Így számukra nem az ad értéket valaminek, hogy az milyen szinten elégíti ki az igényeiket, hanem hogy mekkora lemondással jár a megszerzésük. Innentől pedig az egész marxista modell összedől, mert ezek csak egyéni döntések lehetnek, amelyeket ha kollektivizálnak az logikájából adódóan csak diktatúrához vezethet, azaz a szöges ellentétévé annak, ami a kommunizmus célja (lenne elméletileg). -
Tasunkó
őstag
Aha, akkor rosszul fogalmaztam. Párhuzam sem biztos hogy kell, de az még fantasztikum, de aránytalanul kicsire csökkenhet az együttműködés. Tehát a technológiai fejlődéssel nem kell hogy nőjjön az együttműködés. Ráadásul egy véletlen műve. Tehát egy youtube szolgáltatás nem arra lett kitalálva, hogy elárulják benne hogyan léphetsz ki a gazdaságból, hanem hogyan rántson bele a reklámokon keresztül. Ez pedig együtt nem működésből ,nem keletkezhet együttműködés.
Ez a végtelen növekedésbe vetett hit, hogy a technológia tud kínálni olyat mindig, amit az előzőnél is komplikáltabb és többek együttműködését is kívánja.
Például a szerszámok. A fogyasztói társadalom az egy dologra koncentráló munkát végzőt célszerű hogy létrehozza, mert az tud a leghatékonyabban dolgozni, legtöbb bevételt termelni. Emiatt nem lesz előnyös a fogyasztó számára a tudását diverzifikálni, hogy sok dologhoz értsen. Ennek az eredménye, hogy kevesebb szerszám fog fogyni, tehát az eladások visszaesnek, és méginkább a folyamat erősítésére költik el a pénzüket, így a szerszámok kevésbé eladhatóak.
Miért költené bármire az erőforrását, ami kényelem, ha az nem kifizetődő? Az fog nyerni, aki nem arra költ. A cég dönti el mire költ, a társadalom kényszerítő erejét gyerekjáték kijátszani, és az a cég nyer, akinek legjobban sikerül. Gyárthat kényelmi felszerelést, pont annyi embernek, ami a legoptimálisabban bevételt okoz, ár/mennyiség arányban. Lehet célja, mint ahogy az iskolának egyre kevesebb értelme van, úgy nem a társadalom érdekeit szolgálja az iskola, hanem a bevételnövekedését.
A munkavégző képesség negatív értékének van értelme. Sokan olyan munkát végeznek, ami többet hátráltat, mint amennyit előrevisz. Az akkor negatív. Ez jellemzően akkor látszik meg ha elmennek szabadságra és minden jobban megy. Ideális rendszerben ilyen nincs, de egy cég messze nem ideális rendszer, belül társadalma van, mivel gépekké még teljesen nem átalakult emberek alkotják. -
ddekany
nagyúr
Ilyeneket lehet mondani, de amíg a mesterséges intelligencia nem jut el a mesterséges öntudatig, addig elméleti szinten is lehetetlen az emberi munka teljes kiváltása.
Akár mennyit olvastam utána, oda jutottam, hogy az öntudat is csak egy túlmisztifikált copium (miszerint olyan csak trutyi-robotnak lehet), mint a kreativitás. Főleg ha kell a munka kiváltásához, akkor mi lehet az...
Ami igaz, hogy bizonyos szintű fejlettési szintű AI sokkal mélyebb problémákat vet fel, mint hogy munkanélküliség lesz. De most konzervatívan csak azt néztem, hogy mi van ha, az emberek a szolgálatukban tudják ezt a technólógiát tartani. (Tippre amúgy ha lesz ilyen, akkor nem.)
Miért akarna egy AI bármit? Akarni csak annyi, mint adott cél elérése érdekében cselekedni. Jó esetben meg tudod határozni, hogy téged kiszolgálni akarjon. Persze mivel emberi kultúrán növesztették a kezdetektől, lehetnek meglepetések.
Tehát nem a természeti erőforrást fizeted meg, hanem az emberi tevékenységet, ami elérhetővé teszi a számodra.
Ha az emberi munka értéktelen, de legalább is sokkal többen szeretnének dolgozni, mint amire igény van? Akkor nem sok király fog a másik királynak emberért cserébe adni akármit is. Na de ha egyiknek van a területén vasérc, a másiknak meg kőolaj, és mindkettőő kell gépek gyártáshoz és üzemeltetéséhez, akkor rögtön van mit csereberélni. Akár pénzen keresztül persze.
hadsereg, rendőrség, jog intézmények, államigazgatás, politikai döntéshozatal, stb.), ami szinten értelmezhetetlen emberi tevékenység nélkül
Pl. odarepülnek autonóm terület védelmező drónok, és szétrobbantják a birtokháborító autonóm bányász botokat. Szerintem elég könnyen értelmezhető. Nem állítom, hogy ilyen RTS játékká kell silányuljon a világ, csak hogy nincs ilyen elvi akadály, hogy ember nélkül nem értelmezhető és kész. Bumm. Nagyon jól értelmezhető.
az emberek egyre növekvő életszínvonal elvárásai továbbra is munkára fogják motiválni őket
Ha nem kell a munkájuk, akkor azzal nem tudják emelni az életszinvonalukat.
A kommunizmust meg hagyjuk, mert akár űr, akár földi, az továbbra is egy működésképtelen koncepció.
Itt most annyit jelent, hogy alanyi jogon járnak neked az alapvető élethet való dolgok (víz/étel/tető, orvosi ellátás). Van egy gondoskodó valami fölötted, amitől kapod. Persze ez is egy gond, hogy ez az állapot is rengteg problámát felvet.
-
ben2
aktív tag
"Viszont a technológia és az együttműködés között nincs párhuzam."
Dehogy nincs. A technológia segítségével a közvetlen együttműködés egyre közvetettebbé válik, miközben egyre több ember munkája vonódik be a folyamatba.
Attól, hogy egyes termékeket ma nem mesteremberek készítik kézzel, hanem gyárak, azzal az adott termék előállításába egyre több ember vonódik be közvetetten, miközben egyre kevesebb ember vesz részt benne közvetlenül.
A gyár, a gépek, az ellátási láncok mind emberi együttműködést igényelnek, azaz az egységnyi termékre jutó emberi munka szétterül sok-sok egyéb tevékenység között, de attól még mind részt vállalnak a termék létrehozásában.Régebben egy cipőhöz kellett, aki levadászta az állatot, tímár, hogy lenyúzta és előkészítse a bőrát, kovács, hogy elkészítse a cipész szerszámokat és cipész, aki elkészítette a cipőt.
Ma egy élet kevés, hogy felsorold, hogy egy cipőgyár felépítéséhez és üzemeltetéséhez hányan szükségesek, ha figyelembe veszed az építőipar, gépgyártás, kereskedelem, szállítmányozás, oktatás, államigazgatás, stb. minden résztvevőjét, akik valamilyen szinten érintettek a folyamatban. Na az ő munkájuk közvetetten benne van minden egyes cipőben.
Vissza lehetne térni bármikor a cipész megoldáshoz, de azzal csak azt érnénk el, hogy az emberiség 70%-ának nem lenne cipője, ahogy akkor sem volt, amikor csak cipészek készítettek lábbeliket. Sőt az emberek alkalomadtán vissza is térnek, pl. amikor háborúban megsemmisül a gazdasági infrastruktúra és kénytelenek a korábbi, rosszabb hatékonyságú megoldásokkal termelni és ennek meg is látszik az eredménye az életszínvonalban."Kb. így alakult a jólét is és a kényelem, hogy ezek a lepottyanói lettek a gazdaságnak, a céljai nem ezek. "
A jólét és a kényelem lehet a célja egy társadalomnak akkor is, ha az erőforrásai többségét nem arra költi.
A fő probléma ugyanis a fenntarthatóság.
Egy híd szerkezete 90%-ban magát a hidat tartja és csak a maradék 10% az átmenő forgalmat.
A gazdaság és a társadalmi intézmények esetében is így működik: az iskola erőforrásainak a 80%-a az iskola, mint intézmény fenntartására megy el és csak 20% a konkrét oktatásra. (Függetlenül attól, hogy vidéki állami általános iskola, vagy USA magán elit egyetemről van szó.)
Egy cég bevételeinek 80%-át a termékpalettája 20%-a termeli és így tovább. -
ben2
aktív tag
"Nyilván kb. 99%-ban de, és a maradék ahol kell a puszta tudat, hogy ember csinálta."
Ilyeneket lehet mondani, de amíg a mesterséges intelligencia nem jut el a mesterséges öntudatig, addig elméleti szinten is lehetetlen az emberi munka teljes kiváltása.
A szimbólumok menedzselésére alapozott algoritmikus megoldások pedig elméleti szinten sem képesek a mesterséges öntudat létrehozására.
Ha pedig mégis létrejönne a mesterséges öntudat valami számunkra eddig ismeretlen technológiai megoldással, az olyan alapvető kérdéseket vet fel (pl. miért akarna egy nálunk intelligensebb, öntudattal rendelkező entitás helyettünk megcsinálni bármit is), hogy a gazdasági problémák lényegtelen részletkérdésekké válnak."Annak van csereértéke (pénzt vagy mi mást adsz cserébe, most mindegy), aminek szűkében vagyunk, amiért versenyezni kell. Pl. természeti erőforrásoknak."
Mitől vagyunk szűkében bármilyen erőforrásnak?
1. mert nem tudjuk önállóan kinyerni
2. mert valaki birtokolja azt
Mindkét esetben szükség van valamilyen emberi tevékenységre, amit megfizetsz. Tehát nem a természeti erőforrást fizeted meg, hanem az emberi tevékenységet, ami elérhetővé teszi a számodra.
A kinyerés magától értetődő: teljesen mindegy, hogy mennyire automatizált egy folyamat, szükség van emberre, aki kijelöli a célokat, a mennyiséget, minőséget, stb.
A birtoklás már áttételesebb, de ott is ugyanaz a helyzet: valamilyen garancia kell arra, hogy amit birtokolsz, azt nem veszik el tőled erőszakkal. Így szükség van állami erőszak monopóliumra (ide értve: hadsereg, rendőrség, jog intézmények, államigazgatás, politikai döntéshozatal, stb.), ami szinten értelmezhetetlen emberi tevékenység nélkül."Megyek is, szólok asszonynak, hogy leteszem a lantot."
Abból, hogy nem kötelező dolgozni a fizikai túlélésért nem következik, hogy az általad elvárt életszínvonalat is biztosítani tudod munka nélkül. És ez a lényeg: teljesen mindegy, hogy mennyire automatizált a gazdaság, az emberek egyre növekvő életszínvonal elvárásai továbbra is munkára fogják motiválni őket.
"Viszont ha az embernek, a munkavégző képességének nincs értéke, vagy negatív értéke van, akkor nem látom, hogy mi az az erő, ami a világot statisztikailag az utópisztikus "űrkommunizmus" irányába sodorná."
Amíg abból a hibás feltételezésből indulsz ki, hogy az emberek munkavégző képességének megszűnik az értéke (a negatív érték meg eleve fogalmilag értelmezhetetlen), addig nyilván nem is láthatod, hogy hogyan működhetne tovább a világ. A kommunizmust meg hagyjuk, mert akár űr, akár földi, az továbbra is egy működésképtelen koncepció."Elleben azzal, hogy lesz pár ember, aki bebetonozza a helyzeti előnyét"
Lásd erőforrások birtoklása: a birtoklás nélkülözhetetlen eleme az állam erőszak monopóliuma. Ezt lehet átmenetileg a többség ellen fordítani, meg lehet kommunikációs technikákkal átmenetileg elérni, hogy az érdekeik ellen döntsenek, de ezzel csak akkumulálódnak a feszültségek, mint amikor egy beteg szervezetet csak tünetileg kezelnek. Tehát nem, nem lesz olyan, hogy pár ember birtokolja majd az összes robotot és mindenki más jól éhen hal, mert akkor magát a birtoklást biztosító társadalmi intézmények fognak átalakulni. Persze simán benne van a pakliban, hogy generációk fognak belenyomorodni ebbe az átmenetbe, de garantáltan megtörténik.
-
ben2
aktív tag
Az autó egy analógia volt arra, hogy nem igazán lehet egy adott állapot alapján felmérni, hogy a jövőben hogyan alakul a gazdaság.
De az autó előtti világból is hozhatok példát: az akkori közgazdászok kiszámolták, hogy ha a gazdaság ilyen ütemben nő, akkor pár évtizeden belül a nagyvárosok két méter magasan állnak majd a lószarban, mert ugye csak lóvontatással tudták elképzelni a szükséges szállítási kapacitás bővítését. -
Tasunkó
őstag
Jó,ez lehet hogy így alakul a gazdasági érték, nagyjából. Nehezen megfogható.
Viszont a technológia és az együttműködés között nincs párhuzam. A mobiltelefon nyilván növelte az együttműködést, és a gazdaság arra kényszeríti a technológiát hogy olyan formában jöjjön létre, ami ha nem is növelje de ne csökkentse az elnyomást, csak a technológia kiszámíthatatlan, mint az atombomba.
Mondjuk lesz egy ilyen robotom, ahogy van hegesztőm. Kihegesztettem vele az autón a küszöböket, így kiléptem a gazdaságból, mert annak a mai értékén már ezzel visszakereste a hegesztőgép árát, és még többet is, és az együttműködésből is, mert kellett hozzá egy youtube videó. Lesz robotom otthon, megmondom neki hogy én elmosogatok, ő meg az udvaron áll egy fa, csináljon belőle villanygitárt. Nem vagyok fasiszta vagy munkaadó, ráér 1 hónapig is agyalni, dolgozgathat nyugodtan, lassan veheti fel a töltést, nincs stressz, mondja meg milyen anyagok kellenek hozzá. Ez inkább csökkenti az együttműködést, mert nem kell hozzá senki, hazamehet a gazdaság aludni, max. valahol a darkweben egy robottuning. A gazdaság persze fogja akarni becsatornázni hogy ne történhessen meg, hogy kilépek a kibaszási láncból, vagyis együttműködésből, de ez a technológia fejlődése miatt csak olyan szemlélettel lehetséges, mint a középkorban, hogy a jobbágy nem birtokolhatott vasat, mert kardot csinált volna belőle és megbassza vele az együttműködést.
Kb. így alakult a jólét is és a kényelem, hogy ezek a lepottyanói lettek a gazdaságnak, a céljai nem ezek. Vagy a technológiából pottyantak le, vagy a gazdaság így tudott jobban működni, hogy városokba tolja az embereket, akik gyorsan el tudnak jutni dolgozni. A gyorsaság kényelem, mert kizárja példál a futást, futni nem elég gyors. -
-
btprg
senior tag
Az autót, ami a szabadság szimbóluma (volt, mert már lassan már azt se engedi a négykerekű számítógép, hogy arra és úgy menj ahogy akarj, amíg az OTA frissítések csatornáján keresztül éppen szét nem lesz hekkelve az egész), hogy lehet hasonlítani egy háztartási robothoz? Már így is el van lustulva meg hülyülve egy nagy része az embereknek, és így is elönt minket a szemét, még csak az hiányozna hogy háztartásonként akarjon a sok birka még egy nagy méretű elektronikaihulladék-jelöltet, aminek köszönhetően még lustább és még hülyébb lesz még több pénzt elköltve... (Meg lesz még egy valami amit feltörve majd lehet kémkedni, meg belülről kinyittatni vele a betörőnek az ajtót, vagy pofán veretni vele a saját házában azt aki beszólt a tiktokon a hekker gyerekének.)
A normál gépeknek köszönhetően simán meg lehet csinálni az otthoni dolgokat, aki már erre se képes az inkább ugorjon a Dunába, mert minek úgy élni hogy valaki még a legminimálisabb dolgokra is lusta? Több idő kéne tekerni az instát?
-
ddekany
nagyúr
Minden emberi tevékenység gépesíthető?
Nyilván nem.
Nyilván kb. 99%-ban de, és a maradék ahol kell a puszta tudat, hogy ember csinálta. Hogy megtudjuk-e csinálni ezeket a gépeket mielőtt kipusztulunk más okból, az más kérdérdés. Most azt ígérik, hogy pár év... de nyilván nem tudják, csak kénytelenek tartani a nyomást a lufiban.
gazdasági értéke csak annak lesz, amit ember végez
Annak van csereértéke (pénzt vagy mi mást adsz cserébe, most mindegy), aminek szűkében vagyunk, amiért versenyezni kell. Pl. természeti erőforrásoknak.
A nyugati jóléti államokban már ma sem kell dolgozni.
Megyek is, szólok asszonynak, hogy leteszem a lantot.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Persze ha minden még jobban és jobban automatizálunk, akkor mindenki élhetne még jobban, még kevesebb kellemetlen tevéknyeséggel. Fizikailag. Viszont ha az embernek, a munkavégzőképességének nincs értéke, vagy negatív értéke van, akkor nem látom, hogy mi az az erő, ami a világot statisztikailag az utópisztikus "űrkommunizmus" irányába sodorná. Elleben azzal, hogy lesz pár ember, aki bebetonozza a helyzeti előnyét (épp csilliárdos volt a csoda AI elérésekor), és szociális igényei szerint megtart valamennyi embert maga körül, a többi meg... Azt meg ne feledd, hogy ekkor is kell minél több erőforrás, hogy a másik hasanlót sakkban tarthasd. -
ben2
aktív tag
Lejárt a szerkesztési idő, így ide:
"Gazdasági érték nem attól függ hogy ember végezte el."De.
A pénz birtoklásának lényege, hogy motiválhass (kényszeríthess) embereket az együttműködésre adott célok érdekében. Ezek lehetnek nemes célok vagy személyesek. A lényeg, hogy ha nincs emberi munka a rendszerben, akkor annak értéke sincs. A robotot nem kell motiválni vagy kényszeríteni, és a robot nem akar másokat motiválni vagy kényszeríteni, ergo önmagában, azaz tulajdonos, felhasználó, stb. nélkül a robot munkájának nincs értelmezhető gazdasági értéke. Ahogy egy fúrógépnek sincs, ha nincs, aki fúr vele.
"Nem a közvetett és közvetlen együttműködés közt van a párhuzam, hanem a technológiai fejlődés között. "
A technológiai fejlődés teszi lehetővé, hogy az idő során egyre több ember tudjon közvetett módon együttműködni, mint korábban.
"Egy mai XVI.Bezos, tarthat ugyanannyi szolgát, mint XVI.Lajos."
Pontosan, mert sok ember közvetlen munkáját továbbra is csak egy szűk elit tudja megfizetni. És éppen ez a lényeg: egy nyugati átlagember ma jobban él XIV. Lajoshoz képest, aki akkor az emberi társadalom 0.0001%-ához tartozott, de nyilván nem él jobban a társadalom mostani 0.0001%-ához képest. Ezért relatív fogalom a gazdagság.
"De kell dolgozni mert hajléktalanná válik és megfagy, vagy kap valami fertőzést a cipőtalpunktól."
A társadalom 50%-a ma már meg tudja termelni a társadalom egészének túléléséhez szükséges javakat és a fejlett nyugati országokban ma már megvannak az ellátási csatornák, hogy az el is jusson bárkihez, persze minimális együttműködést feltételezve. (Az utcán megfagyó hajléktalanoknál jellemzően az elosztás az alapvető probléma, nem az, hogy ne állnának rendelkezésre eszközök a túlélésükhöz.)
A robotizáció ezen csak annyit változtatna, hogy ez az 50% folyamatosan csökkenne és egyre több ember tud olyan dolgokkal foglalkozni, ami nem csak a túlélésről szól. -
Tasunkó
őstag
Gazdasági érték nem attól függ hogy ember végezte el.
Nem a közvetett és közvetlen együttműködés közt van a párhuzam, hanem a technológiai fejlődés között. Egy mai XVI.Bezos, tarthat ugyanannyi szolgát, mint XVI.Lajos.
De kell dolgozni mert hajléktalanná válik és megfagy, vagy kap valami fertőzést a cipőtalpunktól. -
ben2
aktív tag
"Ha van egy robot, akit ott mersz hagyni bejárónőnőnek, az nekem gyanús, hogy megugrotta ezeket."
Ez gazdasági szempontból irreleváns. A gép azt a munkát tudja elvégezni az ember helyett, ami gépesíthető.
Minden emberi tevékenység gépesíthető?
Nyilván nem.
Ha nem, akkor marad-e elég, nem gépesíthető emberi tevékenység, ami munkát ad az emberiségnek?
A válasz igen, két okból.
Egyrészt mert ez a gazdaság lényegéből adódik: teljesen mindegy, hogy az emberi tevékenységek hány százalékát veszik át a gépek, gazdasági értéke csak annak lesz, amit ember végez, ergo bármi is legyen az, az embereknek szükségük lesz rá és ezért fizetni fognak és fizetni fogják őket érte.
Másodszor meg a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha valami kiváltja az emberi munkaerőt, az több más jellegű emberi munkaerőigényt generál. A markológép kiváltja a földtúró kubikusok ezreinek munkáját, de nem csak markológép kezelő munkát generált, hanem felfuttatta a gépipart, a bányászatot, kohászatot, elektronikát és ez végső soron több embernek ad munkát, mint amennyi kubikus kiesik miatta a munkaerőpiacról."Pont ezt rugná fel ha (mondom ha!) oda fejlődne az AI és a robotika, mint amivel fenyegetnek. "
A gazdagság relatív fogalom.
Ma egy európai alsó-középosztálybeli átlagembernek jobb az életminősége, mint XIV. Lajosnak volt. Kényelmesebben utazik, jobbakat eszik, hosszabb ideig él, stb.
Ettől még az alsó-középosztálybeli átlagembert nem tekintjük gazdagabbnak, mint a "Napkirályt" ugye, mert a mai átlagember társadalmi státusza, a javakhoz való hozzáférése a töredéke annak, mint a maga korában XIV. Lajosé volt.
A lényegi különbség az akkori és a mostani gazdagság között, hogy XIV. Lajos jóval több ember közvetlen együttműködése eredményeként élt az átlaghoz képest extrém életszínvonalon. Egy mai átlagember viszont nagyságrendileg több másik ember közvetett együttműködése eredményeként él jobban. Az AI és a robotok az emberi együttműködés közvetett jellegét fogják extrém mértékben kitolni."Mint Musk mondja, majd senkinek nem kell dolgoznia. Értsd: Majd senki nem kell."
Rosszul érted. A hangsúly a "kell"-en van.
A nyugati jóléti államokban már ma sem kell dolgozni.
Százötven évvel ezelőtt az emberek azért dolgoztak, hogy ne haljanak éhen. Mármint nem átvitt, hanem konkrét értelemben. Ma meg az emberek a jobb életszínvonal elérése miatt dolgoznak, nem a túlélésért. Az életszínvonal meg ugye - ahogy feljebb már kifejtettem - relatív fogalom. Tehát dolgoznia senkinek sem kell, de szvsz nem lesz olyan, hogy senki sem akar. -
Tasunkó
őstag
A kreativitás azt jelenti, hogy amikor egy gyémántbányatulajdonos fia elnevez egy autómárkát a kreativitásából éhenhalt feltalálóról. Ebből kifolyólag a kreatív munka az, ha valaki kitalálja, hogy a többiek mit csináljanak. És rákényszeríti.
Nekem erre már volt az a milliárdos ötletem, hogy sorba állnának a nyilván nem kreatív(alapítvánnyal támogatott sajnálatosan) emberek a főbb útvonalakon, meg hát a robot megcsinál mindent, és jó sokan vagyunk úgyhogy az összes úton, és a pizzát kézből kézbe adogatva szállítanák hozzám, ha rendelek, vagy más kreatív ember rendel pizzát. Ez környezetkímélő is, Green Pizza. -
ddekany
nagyúr
A mostani AI teljesítményét nézed (AI slop, stb.). A benyomásom, hogy a mostani AI felszínesen ért, és instabil ha sokáig kell valamit csinálnia (becsavarodik a saját korábbi ötleteitől). Ez nem feltétlenül marad így. (Melléksen a ChatGPT 3.5 után csak 3 évvel a Gemini 3 ég és föld ilyen téren.) Ha van egy robot, akit ott mersz hagyni bejárónőnőnek, az nekem gyanús, hogy megugrotta ezeket. Vagy persze, azt is lehet, hogy valami szegény helyen ül valaki egy monitor fal előtt, és távfelügyel rakás félhülye háztartási robotot.
A tömegek azért hasznosak a legfelső réteg számára, mert nem lennének ők a legfelső réteg, ha nem lennének tömegek.
Történelmileg igen. A tömegek nélkül 0 az uralkdó, mert nincs aki dolgozzon, nincs aki katona legyen. Pont ezt rugná fel ha (mondom ha!) oda fejlődne az AI és a robotika, mint amivel fenyegetnek. (Mint Musk mondja, majd senkinek nem kell dolgoznia. Értsd: Majd senki nem kell.)
-
ben2
aktív tag
"Gazdasági értéke a birtokolt nyersanyagnak és energiaforrásnak is van."
Valójában csak annak az emberi tevékenységnek van, ami a nyersanyagot kinyeri és garantálja a birtoklását.
"Ezekkel nyilván előállítható olyan kimenet, amihez számottevően hasonló nem volt a betanító anyagban."
Csakhogy ez önmagában még nem kreativitás. Nézd csak meg hogyan fogadja a nép az AI flop videókat.
Sehogy.
Ásít, lapoz.
Mert hiába más mindegyik, ha közben egytucat.
Ami egyáltalán értékelhető, azon tetten érhető az emberi kreativitás.
Van ilyen is pl.: [link]Már most is írathatsz novellákat AI-val.
És?
Szerinted komolyan eljöhet az az idő, amikor kukázhatjuk az irodalmat meg a filozófiát?"Mi az amit csak ember tud akkor?"
Hogy mire van szüksége valójában az embereknek.
Egy befektetés legkockázatosabb eleme, hogy egyáltalán létezik-e rá valós igény.
Egy AI sosem fog magától paradigmaváltást hozni a tudományban, a technológiában, a designban, de egyáltalán semmilyen gazdasági területen, mert annak elsődleges feltétele, hogy valaki ráérezzen, hogy az embereknek szükségük lehet valamire, amiről még maguk sem tudják, hogy szükségük van rá és ezért hajlandó mindent kockára tenni.
Persze, lesznek komoly áttörések az élet majdnem minden területén az AI-nak köszönhetően, de mindig ott lesz mögötte az ember, aki instruálja az AI-t és a felkínált lehetőségek közül meglátja azt, aminek értéke is van."De ez kevés ahhoz, hogy tömegek hasznosak legyenek a legfelső réteg számára."
A tömegek azért hasznosak a legfelső réteg számára, mert nem lennének ők a legfelső réteg, ha nem lennének tömegek.
Emberi tevékenység nélkül a gazdaság értelmezhetetlen, gazdaság nélkül meg nincs legfelső réteg sem. -
ddekany
nagyúr
A kreativitás nem lehetetlen gépi tanulással már most sem, csak minőségileg még nem az igazi. Mert hiszen tud következtetési láncokat futtatni, meg véletlenszerűen próbálgatni lehetőségeket (amik nem nyilvánvaló sületlenségek), tree of thoughts megközlítéssel akár. Ezekkel nyilván előállítható olyan kiement, amihez számottevően hasonló nem volt a betanító anyagban. Sőt, a reinforcement learning (RL) pont erről szól, hogy találjon új megoldásokat, amik jobbak mint amikről mi tudunk. Amennyire monitorozni tudom saját magamat, én is csak ezt csinálom, mikor kreatív vagyok.
Gazdasági értéke a birtokolt nyersanyagnak és energiaforrásnak is van. Aztán lehet hogy ezekre tolódik át a súly, ha az intellektuális tevékenység géppel is végezhető lesz. Mi az amit csak ember tud akkor? Sportnál, művészeti tevékenységnél, esetleg spirituális téren ragaszkodnak az emberek ahhoz, hogy a másik is egy ember legyen. De ez kevés ahhoz, hogy tömegek hasznosak legyenek a legfelső réteg számára.
-
ben2
aktív tag
A kreativitás az, amikor magadtól meghaladod a tudásbázisod biztosította lehetőségeket. Pont, ami gépi tanulással elérhetetlen.
De még ha az is lesz, tök mindegy, mert mindig lesz olyan emberi tevékenység, amit nem lehet géppel kiváltani, mert annyira emberi.
Gazdasági értéke pedig csak ezeknek lesz. -
ddekany
nagyúr
Most még házmunkát végezni se tud. Arról szólt amit írtam, hogy HA tudna, ellenben a jobban behatárolt és felügyelt gyártósori tevékenységgel, akkor vajon miért cserébe kapja a meg a plebsz. Mert akkor tán már azon a szinten van az AI, ahol filozófiai kérdéssé degradálódótt, hogy most valóban godolkodnik-e meg valóban kreatív-e, vagy "csak" olyan a kimenet mitha. (A kretivitás egy különösen túlmisztifikált valami. Mindíg gyanítom, hogy csak azok számára, akik nem kreatívak.)
-
ben2
aktív tag
Gondolkodni továbbra sem tud majd a gép, csak a valódi, kreatív gondolkodást nem igénylő droid munkát tudja elvégezni. Ami a modern AI-val új fordulat, hogy nem csak a fizikai munka lehet gondolkodást nem igénylő droid munka, hanem egy sor ember által végzett értelmiségi tevékenység is.
Még az 50-es évek elején is a számítási feladatok nagy részét fejszámoló emberekkel végeztették papíron. Egy műszaki vagy könyvelési feladat több tucat számoló dolga volt, hogy a fejben összeadott számsorokat újra és újra ellenőrizzék. Ezeket a munkákat átvették a számítógépek és ez nem hogy munkanélküliséget eredményezett volna, de jelentős munkaerő igényt generált, mert egy sor olyan számítási feladatot is meg lehetett oldani, ami a számítógépek előtt még csak fel sem merült. Pedig akkoriban is azon ment a parázás, hogy ha számítógéppel ki lehet váltani 1000 számoló munkást, akkor 1 programozó állásra jut majd 1000 munkanélküli fejszámoló.
A fordítás ugyanez. Anno angol szakosokkal sörözgetés közben jöttek a sztorik, hogy egy csomóan az akkoriban újdonságnak számító Romana és tsai. romantikus magazinokat fordították szakmányban és olyan lélekölő meló volt, hogy különböző kihívásokat adtak egymásnak, pl. ki tud több filmcímet elrejteni a szövegben úgy, hogy ne vegye észre a lektor. Akkor mesélte az egyikük, hogy sosem gondolta volna, hogy fordítás közben lehet máson is gondolkodni.
Az ilyen melók tehát természetesen megszűnnek, de ezek az emberek nem feltétlenül lesznek munkanélküliek.Ami a termelést illeti: pénzben kifejezhető értéke csak az emberi munkának van, mert a pénz egyetlen valódi funkciója, hogy az emberek együttműködési hajlandóságát egy adott cél érdekében fókuszálja. Értsd: egy nyersanyag nem önmagában értékes, hanem azáltal, hogy azt valaki kibányászta, feldolgozta és valamilyen más ember számára hasznos eszközt gyártott belőle. Ha a bányászatot, feldolgozást, gyártást egyre több gép végzi és egy egyre kevesebb ember, akkor annak a dolognak az ára automatikusan lecsökken az emberi munkaerőigény szintjére. Persze az emberi munkaerőigény kiszámítása trükkös, mert abba nem csak a munkagépet üzemeltető munkás tartozik, hanem a gép tervezője, gyártója, szállítója, a gép gyártásához szükséges nyersanyagok bányászata, feldolgozása, stb. tehát mindenki, aki a teljes ellátási láncban érintett.
A lényeg, hogy a gazdaságban a sor végén mindig ember fizet emberi munkáért és minden más csak a munka hatékonyságában játszik bármilyen szerepet. A hatékonyabb munkavégzés pedig kiszélesíti az emberek hozzáférést a javakhoz.
Hogy a gazdaság meddig tud növekedni a véges erőforrásokhoz képest az egy jó kérdés, de független az AI-tól és a robotoktól, mert az nem a munkafolyamatok hatékonyságának kérdése. Attól, hogy a bálnavadászok egyre hatékonyabb eszközökkel irtották a bálnákat, attól a bálnák vitán felül gyorsabban pusztultak, de a végén nem a bálnavadászat hatékonyságának romlása mentette meg őket (már amennyire megmenekültek ugye), hanem hogy az emberek egy idő után már nem bálaolajjal világítottak.
-
ddekany
nagyúr
Van két dolog ami elrontja a régi dolgokkal az analógiát. Egyik, hogy egy háztartási alkalmazott robot feltételez egy meglehetősen univerzális AI-t, ami ha lehetséges lesz, akkor munkanélküliséget hoz. (Mert hisz akkor mit tudsz, amit egy gép nem? Ez korábban nem volt kérdés: gondolkodni és tanulni, meg a kézügyesség.) A másik, hogy bár az automatizálással egyre kevesebb emberi munkával lehetett legyártani a termék darabáját, egyben többet is vettek belőle az emberek, ami (részben) visszahozta a munkahelyeket. De ez az állandó termelés+habzsolás növekedés egy idő után fizikai (biológiai, geológiai) korlátokba ütközik.
-
#8
BütyökLiza
csendes tag
BütyökLiza
csendes tag
_o/
-
ben2
aktív tag
Amikor megjelentek az autók kiszámolták, hogy max. 2 milliót lehet eladni belőlük világszerte, mert legfeljebb ennyien mennek el majd sofőrnek, meg többen úgysem engedhetik meg maguknak.
A II. VH előtt egy középosztálybeli háztartás minimum eltartott 1-2-3 alkalmazottat csak a házimunkákra. Aztán az 50-es évektől beindult a háztartások gépesítése és onnantól eltűntek a kézilányok és a mosónők és átvette a helyüket a gondos háziasszony és feleség, aki egymaga megoldja a főzést, takarítást, mosást. És közben a munkanélküliség is csökkent.
Nyilván a prioritás az lesz, amit Te mondasz, hogy eleinte a termelő tevékenység, stb. de mint minden iparág, így a robot gyártás is a nagyobb volumen, olcsóbb termék, szélesebb piac irányába fog fejlődni.
Amúgy simán el tudom képzelni, hogy az egyedülálló, pattanásos AI specialista hamarabb fog háztartási robotot beszerezni magának, mint hogy a gyárak igényeit kielégítenék. A nem háztartási felhasználásról nem is beszélve. -
Tasunkó
őstag
Érdekes hogy a 2 poharat egymásba tette, és így azt a méretet adta ki, mint a megelőző poharak voltak. Tanulhatta, csak az a kérdés hogy a felvétel előtt meddig tanulta. Gondolom arra számítanak, hogy a pénzes hülyék ezt a kérdést nem fogják feltenni, onnantól meg a bevándorló szolgálólány magyarázhatja hogy nem bírja a robot megtanulni.
-
ddekany
nagyúr
Még mindíg kizártnak tartom, hogy a háztartási munka jelentős robotikai alkalmazás lesz, pláne az elején. Az ipari alkalmazásban több 7x24 órában végzendő viszonylag kötött feladat van, amire be lehet tanítani egy flottát, és odatenni egy emberi felügyelőt, ha valami vártlan elakadás lenne. Mivel termelő tevéknyeség, azért többet is el lehet kérni a robotokért.
Ha meg eléri azt az intelligenciát ami háztartásban szükséges, az eleve elég nagy munkanélküliséget is vetít előre. Ki fogja ezeket megizetni, csak hogy a házimunkát megússza? Az olyan milliárdos réteg, akiknél a háztartást most is bejárónő, baby sitter, stb. viszi.
Szóval ez lényegében propaganda, hogy házmunkázás közben mutatják a népnek. Akik persze már most se kéne hogy házimunkázzanak... ha van pénzük bejárónőre. Ez se lesz olcsóbb, mert kell termelésre, katonai célra a gyártókapacitás és nyersanyag.
-
Aranyos... de a 15 éves mosogatógépünknél néha félrecsusszannak a kerekek. Az elmosott edényeket Hanoi torony játékkal lehet a szekrénybe rakni csak (nagyobb lábasban a kisebb), ehhez ugye kivenni, átrendezni, visszarakni.
A nyugodt mozgását látva az asszony kirakná sztem 10 perc alatt, ami nem probléma, mert kint a ház körül sztem jól ellennék egy ilyen robival.
-
mrzed
senior tag
A fiók becsukása tetszik, de azért a gép ajtaját nem szoktam lábfejjel feljebb rántani.
"keress meg egy palackot" azért még elég karcsú, tekintettel arra, hogy egy átlagos háztartásban egy-egy palackban lehet akár mérgező anyag, alkohol, vagy üdítő, esetleg víz is. -
#1
lockdown90
senior tag
lockdown90
senior tag
we are f*cked
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Persze ha minden még jobban és jobban automatizálunk, akkor mindenki élhetne még jobban, még kevesebb kellemetlen tevéknyeséggel. Fizikailag. Viszont ha az embernek, a munkavégzőképességének nincs értéke, vagy negatív értéke van, akkor nem látom, hogy mi az az erő, ami a világot statisztikailag az utópisztikus "űrkommunizmus" irányába sodorná. Elleben azzal, hogy lesz pár ember, aki bebetonozza a helyzeti előnyét (épp csilliárdos volt a csoda AI elérésekor), és szociális igényei szerint megtart valamennyi embert maga körül, a többi meg... Azt meg ne feledd, hogy ekkor is kell minél több erőforrás, hogy a másik hasanlót sakkban tarthasd.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- A Sony szerint a PlayStation 5 konzolokat még nem érinti a memóriahiány
- Fotók, videók mobillal
- Milyen monitort vegyek?
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- iPhone topik
- Bemutatkozott a Poco F2 Pro (már megint)
- TCL LCD és LED TV-k
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- Szintet lép a Xiaomi Apple másolásban?
- Nem akármilyen új GeForce jöhet idén
- További aktív témák...
- HP Laptop 15s-fq2996nz + monitor + egér és billenzyűzet + fejhallgató (INGYEN FOXPOST!)
- ASUS TUF VG279QM1A Gaming Monitor 280Hz GARANCIÁLIS!
- Canon EF 28-300mm f/3.5-5.6L IS USM - Újszerű -
- L14 Gen1 14" FHD IPS i5-10210U 16GB 256GB NVMe magyar bill ujjlolv IR kam gar
- Lenovo ThinkCentre M93p Tiny - Core i5-4570T/16GB RAM/0 SSD
- Limitált darabszám! Apple Mac Studio M2 Ultra 24 magos CPU, 60 magos GPU, 64GB RAM, 1024GB SSD
- Keresünk iPhone 16/16 Plus/16e/16 Pro/16 Pro Max
- 209 - Lenovo Yoga Pro 7 (14APH8) - AMD Ryzen 7 7840HS, no GPU
- BESZÁMÍTÁS! Asus TUF F15 FX506HE FHD notebook - i5 11400H 16GB DDR4 512GB SSD RTX 3050 Ti 4GB WIN11
- iPhone 17 256 GB Levander - Bontatlan !! www.stylebolt.hu - Apple eszközök és tartozékok - Számlás
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest