Új hozzászólás Aktív témák

• buherton őstag

  #4904

  #4903 Hani

  2014-08-11 22:22:33

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  buherton

  őstag

  #4903 Hani

  #4903 Hani

  Uraim!

  El vagyok keseredve.
  Jó 10 év után újra elővettem a C-t, gyorsan átfutottam pár nap alatt az egészet és arra kellett rájönnöm, hogy valahol elhagytam az agyam, mert akkoriban még egész jól ment, most meg alapvető dolgokat nem értek. Persze az is lehet, hogy mindig is hülye voltam, csak akkoriban nem jöttek elő ezek a kérdések... nem tudom, mindenesetre segítséget kérek, mert magamtól nem megy és a google sem a barátom ezekben (és még egy rakás másban sem, de most ezek jutottak hirtelen eszembe):

  1. Van egy olyanom, hogy

  int a = 1, b = 1, d = 1;

  printf("%d, %d, %d", ++a + ++a + a++, a++ + ++b, ++d + d++ + a++);

  Kérdés, hogy mit ír ki? A megoldás: 15, 4, 5. De miért?

  2. Legyen egy long int-em:

  long int li = 12345L;
  Miért kell nekem az 12345 végére az L betű? A fordítónak jelzem, ha nem lenne elég, hogy odaírom, hogy long? Saját magamnak jelzem, nehogy elfelejtsem a típust? Egyéb?

  3. scanf és az ő filterezése.
  Elvileg lehet olyat, hogy scanf("%[0-9a-fA-F]", &akarmi), hogy csak számokat és a-f / A-F karaktereket olvashasson be. Nekem mégsem megy, sem a komplementer változata ^0-9... verzióban. Mit rontok el?

  4. Pointeres változók.
  Miben különbözik az int* i és az int *i ? Van egyáltalán bármi? Mondjuk ezt közben pont megtaláltam, miközben írtam, úgyhogy sztornó (a válasz itt)

  5. enum-ok.
  Legyen két felsorolásom:
  enum birds {SPARROW, PEACOCK=5, PARROT};
  enum animals {TIGER = 8, LION, RABBIT, ZEBRA};

  enum birds m;
  m = LION; //Ezt elvileg nem lehetne, de mégis lehet. Miért?
  Szóval én eddig azt hittem, hogy ha van egy enum típusú változóm, akkor azokat az értékeket adhatom neki, amik a felsorolásban szerepelnek, de úgy tűnik, mégsem. Valahol elvesztettem a fonalat.

  +1. Nagybetűsíteni szeretnék egy stringet egy függvénnyel: megkapni paraméterben és visszaadni a nagybetűs verzióját. Erre több megoldás is lenne, de valahogy egyik sem az igazi:

  - valamiért nem viszi a sima strupr()-t, ráadásul az az eredeti változót változtatja meg, ami nem oké. Csinálnék helyette egy másikat, de vagy kell hozzá globális változó, vagy nem ideális a memóriafelhasználás, vagy megváltoztatja az is az eredeti paramétert... Hogy kéne ezt normálisan?
  Amikkel próbálkoztam, azok ezek:

  void upper_string(char *string)
  //Ez már megy, de ez is megváltoztatja az eredeti paramétert, ugye.
  {
  while(*string)
  {
  if ( *string >= 'a' && *string <= 'z' )
  *string = *string - 32;
  string++;
  }
  }

  Lehetne olyan, hogy:

  char* upper_string2(const char *string)
  {
  int i=0;

  /*
  Namármost. Vagy definiálok egy globális char copystr[]=""; változót és annak a címét használom,
  vagy definiálunk itt egy olyat, hogy char copystr[(strlen(string)]=""; , ami viszont lokális változó,
  és nem jó ötlet lokális változó címét visszaadni a függvényen kívülre; vagy csinálunk egy static változót
  itt helyben, aminek viszont méretet kell adni, amit nem lehet csak úgy strlen-nel. Én ezt az utóbbit választom, mondjuk 255-ös hosszal, de hát ez is milyen már.
  */

  static char copystr[255]; //Lehetne ez [65535] is akár.
  strcpy(copystr, string);

  while(string [ i]!='\0')
  {
  //Csak a kisbetuket valtoztatjuk, a tobbi marad
  if ( string(i) >= 'a' && string(i) <= 'z' )
  copystr(i) = string(i)-32;
  i++;
  }
  return copystr;
  }

  Vagy lehetne simán ez is, de ez is megváltoztatja az eredeti változómat:

  char* upper_string3(char str[])
  {
  int i=0;

  while(str(i) !='\0')
  {
  if ( str(i) >= 'a' && str(i) <= 'z' )
  str(i) = str(i)-32;
  i++;
  }
  return str;
  }

  Szóval van baj, nem tudom, hogy mikorra állnak vissza a fejemben a dolgok, de elkelne egy kis segítség.

  1.
  Ezt ne is próbáld megfejteni, mert unspecified az inkrement és dekrement kiértékelési sorrendje ilyen esetekben.

  2.
  Nem szükséges az L, mert a fordító castolni fogja, de ajánlott, mert így szép.

  3.
  Ilyenekkel ki lehet kergetni a világból . Az elmúlt 4 évben egészen biztosan nem írtam le még gondolatban sem a scanf-t .

  4.
  Nincs különbség. Az utóbbit ajánlatos használni, mert nem típus, hanem a változó lehet pointer.

  5.
  Lehet, mert az enum egy számot reprezentál, viszont nem ajánlatos íly módon használni, mert nagyon megtudja keverni az embert.

  +1.
  Erre van egy uppercase vagy milyen standard függvény.

Új hozzászólás Aktív témák